Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)

1840-08-29 / 70. szám

278 Mát 24 kr., Szaidi Jós. 1 fr. 12 kr., Kirschenheiter Hen. 1, Czesch Crust 1 Kapisztory Fer. 1, Buhonek Ján. 1, Barten Ján. 1 fr., Balázsi Ant. 24, Gerlicza Ján. 24, Urban Bét. 24, Szleszelits Bál 24, Kuncz Vil. 20 Fü­rstler Jós.24, Szeszler Kár. 20, Kovacser Mark 10, Gyorky Mát. 10 kr., Wieser Kár. 2 fr., Tatay Márt. 20, Szavay Mih. 20, Szalay Ant. 10, Szalay Ján. 10, Kiss Jós. 10, Horváth Fer. 24, Gerlicza Ján. 24 kr. Beimnek Kár. 2, Vorläufer Jak. 2, Pék Ján. 1, Sch­aich Jós. if. 1 fi., Tanács Im. 24, Junker Ilen. 24, Brihoda Mát. 24, Hoffer Bernhard 24, Szleszelits Jós. 24, Kiss Márt. 24, Horváth Jak. 24, Vad And. 24, Plath Ilon. 24, Holier Lőr. 24, Teschner Vil. 24, Starkl Ján. 24 kr., Helzinger Mór. izr.40, Verle Ján.alesp.’ssiroki pleb.8, szegedi társalkodási tánczmulatság jövedelméből Béh Ján. casinoi elnök által 250, Buda vsa tanácsa által több segedelmező egyesüle­tek, u.m.: budai seborvosi kar 8, üveges-10, pék* 40, asztalos-30, kovács-czéh 21 ír. 54 kr., Buda fő vsa tisztsége 20, Karner Ant.püspök 5, pálinka égető társaság 25 egőfr. (Folytatjuk.) Olaszország:. Az olasz határszélekről, aug. 4. A’ minap egy az egyház sta­tusaiban létező titkos társulat f­elfödözése következtében történt el­­fogatásokról létetett említés, ’s az is érintetett hogy több posta­mesterek szinte elfogattak. Ez kétségbe hozatott, de most tökéle­tes világosságra jött a’ dolog. Ferrara, Bologna, Ancona, Casena, és Macerataban valóban becsiptek néhány postaigazgatót ’s más tisz­teket, ’s minthogy ez véletlenül a’fentebbi elfogatással jött össze, azt hivék mikép ezek is részes tagjai voltak. De később kiviláglott hogy a’postatisztek elfogatása nem politikai okokból, hanem azok csalárdsági összeállásából történt, Romából e’ miatt egy vizsgáló biztosság küldetett oda.­­Nagyb­ritannia. A’ trónteremben valának a’ hölgyek számára is rendelt ülések, mellyek már 1 óra előtt mind telve voltak, ’s a’ szépség és pipe­re szokatlan dús szinjátékával tűntek ki. A’ ministeri padok m­e­­getti követpáholy ’s a’ karzatok is teltebbek valának mint valaha. Kettőre egy negyedkor foglalá el helyét a’ lordcancellár a’ gyap­­juzsákon és a’ ház körülbelül még egy óráig foglalkozók bezárólagos harmadszori olvasásával mindenféle indítványoknak, végre a’ szén­égetők adója indítványával. Ekkor egy ágyudörrenés hirdeti a’ menet jövetelét, s mindjárt erre egy trombitaharsogás a’ király­né beléptét. Valamennyi peer és peernők felkelnek. A’ királyné belép, Béla hgtől vezetve, ’s leereszkedik a’ trónszékre. Öltözete drága csipkékkel ékített fehérvirágos damasztszüretből áll, ’s fején egy struczmadártoll s fénylő gyémántok a’legnagyobb bőség­ben. Béla hg (tábornagyi egyenruhában) mielőtt leül, kézszoritáso­­kat vált Kent hgnővel, a’ belga király ’s királynővel, ’s több pe­er és peernőkkel. Erre a’ lordcancellár a’ szertartási­ mestert kiddé a’ közösen összegyűltek meghivasására. Ezek tüstint megjelennek, elől a’ szószóló, ki egy a’ királynéhoz intézett beszédben az ülés eredményeiről tudósítást nyújt, ’s kéri a’ királynét, miszerint egyezését adja néhány e’ czélra fentartott indítványokhoz. Mire a’ lordcancellár térdbre ereszkedve nyújtja át a’trónbeszédet a’király­nénak , kiss azt elfogadván hangosan ’s érthetőn imigy olvasó: Mylordok ’s urak! A’ nyilványos ügyek állapotja engem felhatal­maz e parlamenti ülést bezárhatni, ’s mialatt önöket a’jelenléttől feloldom, gondjok ’s figyelmükért köszönetet mondok, mellyel önök fontos kötelességüket végezék. — Az idegen hatalmaktól irán­­ta mi barátságos véleményük, ’s békefentartási kivánatuk biztosí­tását folyvást veszem. — Szerencsét kívánok önöknek a’spanyol­­országi polgárháború bevégeztéhez. Minthogy eléretett a’ czél, mi végett 1834 a’négyesszövetség keletkezett, a’ spanyol király­nénak már küldöttem értesítést, miszerint nem sokára parancsot adok a’ tengeri hatalom eltávoztatására, melly­et a’ négyszövetségi feltételek teljesítése következtében Spanyolország éjszaki partjain állomásoztatok.—Örvendek önöknek jelenthezni, mikép nápolyi kormánnyal! megh­asonlásunk, minek okai önök eb­be terjesztet­tek, most a’ franczia király barátságos közbejárulása által, kiegyen­lítéshez közeledik.Hasonlag örülök önöket bizonyosokká tehetni, mi­szerint a’ portugál kormány intézkedéseket tett néhány alattvaló­im bizonyos, törvényszerű igényeinek eleget teendni, ’s egy ez országnak az 1827-i szerződés alkupontjai értelmében tartozott ös­szeget kiállitandni. — Én az austriai császárral, porosz királlyal, és orosz czárral megegy­eztem bizonyos rendszabályok hozatalában, mellyek a’ kelet tartós és állandó kibékitését, az ozmán birodalom fentartását, egységét és függetlenségét ’s ez által az európai béke s nyugalom növekedését biztosítsák. — Azon erőszakos sértések, melyeket alattvalóim közül néhányan a’ chinai császár tisztvise­lőitől szenvedtek, s azon méltatlan bánásmód, mellyet koronám­nak egy ügynöke tapasztalni kénytelenittetett, komolyabb határzat­­ra bírtak , miszerint China partjaira száraz és tengeri-katonaság­­beli erőt küldöttem , kik elégtételt kérjenek, ’s illynemű képtelen­ségeknek véget szakítsanak. — Örömmel adom egyezésemet az izlandi helyhatóság rendszeritését illető törvényhez. — Bizonyos­sággal reményiem , mikép az egyházi-biztossági tudósítás további folytathatása végett önöktől hozott törvénynek azon jótévő követ­­kezménye leend, miszerint, az uralkodó egyház cselekvőségét na­­gyobbitsa, s népem vallási műveltségét előmozditni segítse. —­ Nagy megelégedéssel vevem észre végzeményeik eredményét Kana­­dát illetőleg. Kötelességem leend az önöktől felvett rendszabályo­kat olly módon végrehajtani, miszerint a­ hatalomgyakorló igaz­gatóság jogai sértetlenük­ meghagyása mellett, alattvalóim legjobb kivánatinak megfelelhessek, s éjszakamerikai tartományún jólétet ’s biztosságát helyre állíthassam. — A’ jamaikai törvény­hozó ha­tóságok több rendű törvény elkészítésével foglalkoztak, mellyek a’ társaság változott helyzetéhez képest szükségesek vagy haszno­sak. Némellyek e’ törvények közül vizsgálatot ’s javítást kíván­nak ; ’s nekem minden okom van ez üdvös munkálatnál, t. i. azon gyarmatbeli lakosok jelleme ’s állapotja javítását és tökéletesbitését illető törekvésemben a’ legszivesb segélyre számot tartani. — Em­lítésre méltó a’ felszabadult négerek önviselete egész keletindiában , a törvénynek nyugalmas meghódulásuk ’s csendes magatartásuk­­ végett, a társaságos élet minden körülmény ’s ’s viszony­iban.­­ Urak az alsóházból ! köszönetérn szavalom önöknek ama sege­­delmezésért, mellyet az évi szolgálat érdemében határoztak.—Fáj­lalom, hogy szükség kényszerítő népemet újonnan terhelni, azon­ban reményiem, mikép az eszköz, mit a’ nyilványos szolgálat szükségei fedezésére választottak, egyszersmind arra is irányozva leend, miszerint az összes közönség valamennyi osztályba nézve minél kev­ésbé terhes legyen. — Mylordok ’s urak ! önök, miköz­ben grófságaikba visszatérendnek, ismét aláfognak vettetni ama kötelességeiknek , miket a’ közügy ’s haszon általános javára tel­jesítettek. Forró kivánalom a’ nyugalmat itt ben, s a békét or­szágomon kívül fentartva szemlélni. Ezen, orságom érdekeit ’s az emberiség közjóléte haladását tárgyazó czélra fog minden igye­kezetem ’s iparkodásom őszintén és állandóul intéztetni ; ’s miköz­ben magamat önök együttmunkálása és segedelme által biztosítva érzem , minden alázattal építek a’ mindenütt uralkodónak védel­mére ’s az isteni gondviselés folyvásti­atalmára.“ Erre a’ parla­mentet elhalasztottnak nyilványitá a’ lordcancellár, a’királyné Bé­la hg kíséretében palotájába visszatért, és a’gyülekezet eloszlott. Az angol lapok , úgymond a’ Chronicle , tovább haladnak sa­ját ’s védurok Thiers nézetei buzgó védelmezésében. Hogy azt teszik , azon sem csodálkozni sem panaszkodni nem lehet, de a’ jogtalanság ’s durvaság, mellyel angol statusférfiakat szoktak meg­támadni, valóban rész példáit nyújtja a' franczia logicának, ’s ud­­variságnak. Még legjobb lapjaik is telvék képzelt önelégültséggel, mellynél fogva elleneik védokait megvetik ’s nem méltatják. Így a’juh lökéi szerződést százféle balértelmekre csavarták ; arra volt az számítva, mondák, hogy Francziaországot vele megsértsék, meg­rabolják, a’ nélkül hogy Anglia ön, vagy Törökország érdekeinek szolgáljon. ’S vitájok különös módjánál személy­ességekre’s a Car­­tismusra is hivatkoztak, melly nem egyezend meg a’ szerződésben; mi is tehetnek azt, h a a’ franczia republikánusokat fellázíthatnék a’ kormány ellen, ’s Thiers ellen is szólhatnánk, de mi tartóztat­juk magunkat olly aljas, ’s méltatlan fegyverekhez folyamodni, miket a’ franczia újságírók pirulás nélkül használtak. Ők mindig állítják magokat az ozmán birodalom egészbeni fentartóinak, mi­dőn Mehemednek Taurust akarják határul tenni. De a’ ki rápillant a’ földképre, látja milly roppant részt vág el a’Taurus, ’s meny­nyire múlja fel az ország déli része az éjszakit. Thiers ur Alexan­driába akarja az uralkodó trónt vitetni; mert ha I.Taurust birja akkor öv­é Kis-Asia ’s Konstantinápoly is egyszermind , ha az orosz se­reg Sebastopolban állandóul nem őrködik ’s nem hátráltatja M. Alit felsőbsége bevégzésében. A’ jelen helyzet szerződés által megerő­sítve a’ régi helyébe uj birodalmat állítana; délen egy uj Chalifa­­tust alkotna, ’s a’ névszerinti sultánt olly tehetlenségben hagyná, hogy az létét az orosz segélye nélkül fenn nem tarthatná. Ellen­ben a’ tül­löki szerződés visszaállítja az ozmán birodalom egész­ségét, ’s túlhatalmát, Konstantinápoly függetlenségét Európa kezes­sége alá helyezi, eltávolít minden féltékenységet Russia ’s Anglia közt, ’s megnyugtatja a’keletet. E’mellett Francziaországnak nincs oka panaszokra, még csak érzékenységre sem , kivéve sértett gő­gében, hogy el nem sült neki a’ kérdést saját kénye szerint eldön­teni. Ha Francziaország a’ gyűlésbe lép minden engedélyeket meg­adtak volna neki , de dictatori szerepet nem lehet engedni számá­ra. Ismerje el Francziaor­szág az európai statusok közti egyenlőség elvét, ’s ha­­gy jövőre csak egy ’s nem több szavatot akar mint jelenleg, nem lesz azon veszélyben, magán állam, ’s hadfenye­getéseket tenni, csupán hogy a’ illetett ministeriuma gyengeségét ’s nemzeti alázását elrejtse Francziaország. (Journal des Debats.) Francziaország neve, az angol királyné trónbeszéde legnyomosabb részében nem emlittetett. Gyerm­ekiség lenne tőlünk e’ kihagyás felett panaszkodni; igen jól tudjuk , mi­­kép Francziaország a’földabroszról nem olly könnyű módon töröl­tethetik el, mint egy trónbeszédből. Ha Anglia gondolja jelenlenni azon órát, melly őt Francziaországtól elválassza, mellyel tiz év óta ugyanazon ösvényen jár vala, sajnálatot ugyan e felett érezünk, de e’ sajánt szavakba önteni hozzánk nem illik. Ti angolok elis­meritek, miszerint tiz év óta már, Oroszország politikája mindig csak a’ franczia-angolszövetség megbontásán munkálódott; ti bizo­nyítjátok őszinte kivonatotokat ez egyességet megőrizni, s ezt azon pillanatban teszitek, midőn nélkülünk és ellenünk akartok egy kér­dés feloldását végre hajtani, melly felett Anglia ’s Francziaország folyvást szoros kapcsolatban egyezésben valának. Azt állítjátok, hogy Oroszországtól érdekek ’s elvek távolítanak ’s ezen elvalasz-

Next