Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)

1842-05-04 / 36. szám

gyorsítása s így a kereskedés előmozdí­tása végett elhatároztatott egy, S. A. Uj­­helyt (Zemplénben) Ungvárral összekötő útvonalnak Lelesz felé leendő eszközlése. A terv szép, azonban minthogy a­ Zemp­lén megye nem­régiben Csernye felé hatá­rozta velünk magát úttal összekötni, s nekünk az összeköttetés ennek folytában tömérdekkel kevesebbe kerülendett vol­na, holott a most elhatározott vonalnak létesítése s fentartása a gyakori ár­vizek miatt aligha csekély erőnket nem hala­­dandja, úgy látszik, üdvösebb leendett vol­­na magunkat szomszéd­os Zemplén me­gye újabb végezetéhez alkalmazni. 4) A szegény éhezők fölsegélése tekintetéből 10,000 pftnak kölcsönözése iránt felírás létezik Ezenkívül 5) egy poseni,hazamene­telre szabadságot nyert lengyel menekvő 7 éves tartózkodása s szives pártoltatá­­sáért hálás köszönete mellett érzékeny búcsút von megyénk R­eitől, s magavi­selete felől magának bizony­itványt adat­ni kért, mi is, hogy a neki olly kedves h­ont minél hamarabb — szabadon—üd­vözölhesse, teljesittetni rendeltetett. S rövid közgyűlésünkről ennyit. Jövő köz­gyűlésünk — mellyben megyei határo­zatunknál fogva az utasítást tervező vá­lasztmány jelentését fogja beadni — má­jus 9-kén, törvénykezési napjaink pedig ugyanazon hó 23-kán fognak kezdődni.— Folyó évi junius 5-kén megyénk casinói egyesülete tánczvigalmat adni s az abból bejövendő hasznot a kebelbeli kórház a­­laptőkéjének nevelésére fordítani szándé­kozik, teljesen remélvén , hogy a kebel, s szomszéd megyékbeli igen szívesen meg­hívott lelkes fiúk s leányok az idők mos­­tohaságához képest a szent­szélt elősegí­teni sietenének. Lőcse, április 20-kán. Szepes me­gyének közgyűlése tegnap a jegyzőkönyv felolvasásával kezdődött E napon más tárgy elő nem fordult, mivel a rendek ő felsé­ge boldog születése napján becses életének terjedéséért az istenségnek hálát adva,hogy a közörömmel eltölt szivek kivonatit an­nál forróbb s oszoldatlanabb indulattal öm­­lekeztessék tanácskozási gondok nélkül kí­vánták e napot tölteni. Ma a fölveendő érdekesebb tárgyaknak kivonati sorozata , felolvastatván, egy táblabiró óvást jelen-­­­tett az iránt, hogy a gyűlésszerkezeti ha­­­­tározat értelme szerint minden teendők jegyzékét a rendeknek a fölvételi tárgyak soroztatása végett be kellvén mutatni, egy közgyűlés a másiknak határozatátok s vitatás nélkül ne enyésztesse, s mint­hogy a kiszemelés a gyűlésnek fentarta­­tott, jöv­őre ne az elnökség, hanem a gyűlés által gyakoroltassák, mivel nézeti különbségnél fogva egy azt tartja érdekes­nek, mit más annak nem ítél. Voltak, kik a határozatnak ezen értelmét kétségbe von­ták, mivel véleményük szerint a fölveen­dők sorozatát, készíttetni fölöslegessé vá­lik, mert a fölveendők jegyzéke úgy is a följegyzési könyvben(liber exhibitorum) foglaltatik, s így ennek felolvasása, nem pedig külön sorozatnak készíttetése hatá­­roztathatók. A mostani gyűlésre készült sorozatban a rendek megnyugodtak, kije­lentvén, hogy jövendőre gyűlésszerkezeti határozatuk mellett megmaradni kíván­nak. Az országszerte ismert statutarius kör­levélre a rendek benső hódolati tisztele­tüket s örömüket köszönő felirásban olly hozzátétellel tolmácsolni rendelték, hogy a törvén­y­e­k­h­e­z s törvényes szokásokhoz rendithetlen szeretettel ragaszkodván , dicsőségüket ama megyei vezérlő szellemben keresik , melly őket az újítási viszketegségtől megóvja, s a be­vett törvényes szokástól el nem tántorít­ja. Emelkedtek ugyan egyes szózatok ér­demileg szintén a felírás mellett nyilat­kozók, de a körlevél némelly kitételeire jegyzőkönyvi óvást sürgetők, mivel a tör­vény korlátai közt törvényen kívül statú­tumokat a Jü­dik rész­edik czíme szerint minden törvényhatóság hozhat, s mivel e körrendelet köztudomás szerint a Pest me­gyei büntetőeljárás következésében költ, pedig az általános körrendelet vádját Pest megye úgy nem veheti magára, mint Sze­­pes nem veszi. — — — Pestnek meg­említésével felhozattak a régi büntető­­törvények, a „Praxis criminalists a bün­tető törvényszéki gyakorlat. Némellyek a statútumok erőtlenségét állitgatták, ha hoz­zá a felség jóváhagyása nem járul , s ezt az 1715: 120 törvényczikk nyomán bizo­nyítgatták, felhozatván egy megyei ta­­pasztalási példa is, mi­szerint a várme­gyeház építésére kivetett költségeket né­­mellyek fizetni v­onakodván, a megy­ei sta­tútum szerint eljárt ugyan a törvényszék, de a főtörvényszék által az ítélet alól föl­mentettek, mivel egy­ezésükkel hozzá nem járultak. Mások elcsodálkoztak , hogy Pest a körrendelet által magát találva nem értette , miután be nem várva a büntető törvénykönyv elkészültét, egé­szen új eljárást rendelt behozatni. Ha a statutárius jognak olly széles értélem­ adat­nék , majd Magyarország megyéiből meg­annyi éjszakamerikai státus fogna válni Az országgyűlés csak a fejedelem hozzájárul­­tával hoz törvényt, a statutárius jog olly kiterjesztésével pedig egyetlen egy me­­gye nagy­obb törvényhozó hatalmat gyako­rolna , mint az országgyűlés egyetemben. Mondatott ez ellen, hogy épen mivel a törvényhozás az ország rendeivel közös, a törvények értelmezése is csak közösen tör­ténhetik stb. — Biharnak a ketelő­s ven­dégi vontatók megszüntetését tudató le­vele ki fog hirdettetni. Nálunk a vonta­tók meghagyattak, mivel az adózóknak nem nehezére hanem könnyebbségére van­nak, keresetre módot nyújtanak. — Zó­­lyom megyének a vegyes házasságok kö­rül tett intézkedései követésre nem talál­tak. — Alsó-Fejér vármegye a két test­vérben óhajtott egy­esülése iránti felszó­lításra küldött válaszában szinte az egye­sülés mellett nyilatkozván, a megy­ét egy­szersmind megkeresvén, hogy a részek visszacsatoltatásától álljon el, ezen meg­keresés, mint az 1836. XXI. t.czikbe üt­köző, nem pártoltatott. Zalának levelére a Zágrábban szállásoló báró Gollner ma­gyar ezred parancsnoka által hangászka­­rával közhelyen eljátszatott illyr gúny­dal érdemében némelly a gúny­dal s azon adatok közlését , mellyekből a felszó­lító megye tudósítását, merítette , bevárni indítványozták; mások megint azon pár­tolást, melly a múlt közgyűlésen Tren­­csin levelére határoztatok , sokalván , e tudósítást csak tudomásul venni kíván­ták, minthogy ő felsége a megsértett nem­zetiségnek Zala felírására is igazságot szol­­gáltatand. De fölemlittetvén , hogy nem egyedül a gúnydal tartalma, hanem a hely, hol eljátszatott, s a következések , mely­­lyek illy ingerlő gúny miatt támadhattak volna határozzák a sértés s ingerlés foko­zatát; így ha a Marseillaise a lőcsei séta­téren eljátszatnék, hatása bizonyosan nem volna, ebből azonban nem következik,hogy Párisban sem volna következése; külön­ben is öngyalázás egy társországban a nem­zetiség kigúnyolását egykedvüleg nézni s a Zala megyei felszólítást nem pártolni; minek következésében ő felsége kegyel­mesen rendelendő vizsgálat s adandó e­­légtétel végett meg fog kéretni. A Főis­pán ő vizsga a rendeket tudósította, hogy a kért tisztujitást egyik nyári hónapban fogja tartani s a határnapot e végett an­nak idejében kitűzni, mire a szokott elő­­intézkedések tételére küldöttség nevezte­­tetett. — Biharnak tizedeltörlési indítvá­nya elhangzott. Örömest közölném az o­­kokat, de mást emlitni nem hallottam, mint a tizedtulajdon sérthetlenségét a ti­­zedadománynak fejedelmi jogok közé so­rozását, s a vitatásnak, melly a sajtó ál­tal mindjárt a nyilvánosság itélőszéke e­­leibe vonatik, szükségtelenségét. Emléke­zetbe hozta ugyan egy táblabiró, hogy a csanádi indítvány fölvételekor a mészár­­széki s italmérési jogra mint szinte kirá­lyi haszonvételekre nézve azon elv, hogy bármelly tulajdon megszületése csak tel­jes kármentesítés által eszközölhető , el­fogadtatván, a választmányhoz olly érte­lemben utasíttatott, hogy ha a mészárszé­ki jog gyakorlatába visszaélés csúszott vol­na be, ez vizsgáltassák meg, s valamint ennek megszüntetése iránt, úgy a meg­váltásra nézve is javaslat adassák, s hogy ezen megállapított elv után a következe­tesség megkívánja, hogy a­mi egy királyi haszonvételre nézve elvül elfogadtatott, a másikra nézve is szabályul szolgáljon, de ez nem hatott, míg említtetvén , hogy a tized kérdése már a múlt országgyűlésen szóba hozatván előrelátható, miképen e megye, ha a tized országgyűlési vitatás alá kerül, kisebbségben marad, s majd — mikép már máskor is történt — sza­vazatot sem adhatank, az indítvány el nem fogadása elhatároztatott ugyan, de a mon­dott okból a választmányhoz olly megha­gyással utasittatott, hogy csak azon eset­re ha a tizedeltörlési indítvány országgyű­­­lésileg pártoltatnék, a kártalanítás minő­sége iránt véleményt adjon. Szemem ak­kor egy tisztességes képre tapadt, mely­­lyet a hálaadatosság emlékül készíttetett s gondolám : az emelt emlék megmaradt, de az emlék inditóokát a szepesi tizedper­­rel együtt megszállá a feledékenység ho­málya. — Beregnek tudakozólevelére : valljon e megye megkapta e a magyar anya­­szentegyháznak önnállása s rómátóli külön­válása iránti indítványát? válaszolni fog, hogy a mondottt indítvány Szepesbe nem érkezett Ez indítványra csak általánosság­ban meg­jegyeztetett, hogy ez a vallás dolga, s megyék elébe nem tartozik. Nem említvén a német s galliai egyházat, mint­hogy illy kényes tárgyba avatkozni szán­dékomban nincs,hogy a feltűnő beregi indít­vány mellett szintúgy mint ellene lehet­ne adatokat a hazai történetekből felhoz­ni, mert valamint egy részről már Sz. László I. könyve 3 fejezetében a pa­pok házasága iránt pápa tanácsát nél­külözni nem kívánta, s már I. Károly hit alatt fogadta, hogy a római pápa el­len törekedni soha sem fog. 1548 ban a rendek conciliumot kértek, és számos törvények a pápa egyházi felsőségét emlí­tik, úgy más részről, Mátyás ismeretes levelén és Zsigmond 1404-ik évi okleve­lén kívül. 14­46-ban maga az esztergomi érsek Dienes a nagyszebeni s brassói de­­canusokat minden pápai parancsolat elfo­gadásától s foganatba-vételétől eltiltotta. — A mai gyűlésen egy le nem békithe­­tő nyugtalan türelmetlenség s zajongás ömlött el, de ez nem jelelé a részvétel elevenségét, sem pártérdeket, hanem a közönyösség, figyelmetlenség s oldalagas beszélgetések zsibongását. Liptó-Szent-Miklós. Évnegyedes köz­gyűlésünknek , melly április ödikétől 3 napi szünet közben estével egészen 16-ig tartott, jelesebb eredménye volt: 1) Sze­pesi püspök e inga folyamodtára érkezett k. udv. rendelet bizonyos vegyes vallásu házaspár ünnepélyes meg nem áldatása miatt az 1647ki 14 czikk alapjánál fogvást alkotott végzésünk következtében a tar-

Next