Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)

1842-06-11 / 47. szám

f Első félév. Minden szerdán és s­z­o­m­bato­t­ egy egy ív nemzeti megtisztelteté­sek, kinevezések, hazai s külföldi politikai tudó­sítások gyorsan közöl­tétnek lapjainkban. Földvi ára postán borítékkal , pengő forint. NEMZETI ÚJSÁG HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. A tápét a Kultsár István táblabiró, özvegye. Szerkeszti Irovacsóczy M. (^^pa^funczÁeáeÁÁ/ cv.J PEST Szent-Iván-Siava Irén 47. szám. ^Hasznos Mulatságokban felvétetnek mindennémű tu­dós értekezések , a népne­velési, alapítványi, művé­szeti, mesterségei*, literatú­rai, és más mulatva okta­tói körből. A nem h­ivatalos levelek­nek bérmentes küldetése kéretik. 18­42* TARTAIIOTI: Nyugalmazás, jótékonyság, pesti közgy­űlés folytatása, iparegyesületi nagy gyűlés, pesti hírnök és vásár, G­gőr és Gömör megyei tisztujitások , S­urócz és Zolyom me­gyei rövid tudósítások, novak­ level. Olasz- és Spanyolország, Portugallia, Franc­­ia-An­gol- Porosz-Törökország , Mexico. Rövid köz­­­lések. Hirdetések: Magyarország és Erdély. Ó cs. s apost. kir. Felsége Weichart Jánost, a temesvári bécsi értéki s fiók-banki beváltópénz­­tár ellenőrét., negyven-évi hiv szolgálata tekinte­téből, eddigi egész fizet­ése meghagyásával, érdem­lett nyugalomra bocsátani méltóztatott. Özvegy királynénk ő Fölsége a f. évi apr. 29kei tűz által károsult posegai lakosok fölsegé­­lésére 400 p. forintot méltóztatott ajándékozni. Pesti közgyűlés (folytatás) A megye fölirata következtében legfölsőbb helyen a n. m. helytartó tanácstól ér­kezett járásbeli intézvény szerint a jegyzői hivatalnak egy gyes, s a szolgabi­­rák számának öttel szaporítása rendsze­res fizetéssel megengedtetvén — ennek következtében a fenséges főherczeg ná­dor és főispán megkéretni rendeltetett, hogy tiszteletbeli szolgabirák kinevezé­se helyett, mire ő fensége a múlt évi tisztválasztás után kijelölt egyének aján­lata mellett megkéretett, a rendszeresített uj megyei hivatalok betöltése okáért rész­letes választó közgyűlést hírdettetni s tartani méltóztatnék. Erre következék egyrészről a hús­árszabási kezelés tár­gyában czélszerít terv kidolgozására meg­bízott választmány jelentésének, más rész­ről pedig a mészárosok és szappanosok folyamodásainak fölol­vastatása—a választ­mányi vélemény, melly leginkább a bé­csi husárszabási rendszer ajánlata körül forog, bővebb adatok gyűjtése s egybe­vetése végett ismét választmányhoz uta­­sittatott azon hozzá tétellel, hogy választ­mányi taggá egyszerű városi polgárok s mezei gazdák is neveztettek , a m­is ára pedig s­avval aránylag a szappan és gyer­tyáé is i. e. július­­tól kezdve 12 krra alá­­szálli­atott. — Szőnyegre hozván egyik előkelő tisztviselő a vegy­es házassági ügy körül forgó legutóbbi megyei intézkedést, azonnal feszült a figyelem,hevü­ltek a kedé­lyek s az alispáni rövid jelentés arról,hogy prímás ő herczegsége a hozzá intézett, s a vegyes házasságok körül kibocsátott fő pásztori levelének visszahúzását tárgyazó alispáni intésre semmit nem felelek el alig olvastatok,egy szónok(kit hasonló szellem­ben egy más ur iparkodott megközelíteni, válogatott kifejezéseivel) azonnal emelé türelmetlen szavait a magyar katholika egyház országosan tisztelt főpapja ellen —­­ azonban illetlen kifejezéseit,sokan vélemén­­­nye pártolóji közöl is megvetéssel fogadák annál inkáb, mivel az egyházi rend jelen-­­ volt tagjainak ajkairól ömledező szelíd­­ hang s díszteljes szónoklat az ellenvélemé­­nynek keblét is annyira megillető, hogy ha bár sikerült is az egyház elleni párt szó­nokainak a tervezett határozat elfogadására többséget nyerni, s ekép végzéssé tenni hogy jövendőre nézve,házassági áldás meg­­tagadásának ne talán elő­fordulandó ese­tében mind az áldást megtagadó lelkész, mind prímás ő herczegsége ellen az 1647 - 14. t. c. alkalmazása mellett tiszti per in­díttassák , mindazáltal a kebleket egészen viharos háborgásba hozni, leghevesebb beszédeik erejével sem bírák. — A v­égzés törvény­ellen­ességét a fölszólalt egy­házi és v­ilági jogtudósok az egyházi és világi hatóságot elválasztó vonalak fonalán, s hazai törvényeink kebléből merített jog­szerű okokkal miképfejtegeték,—jövő szá­munkban. Q.R.— Az ipar egyesület f. he­jén a megyeház teremében tartotta B­e­z­e­r­é­­d­y I­stv­á­n elnökl­ése alatt közgyűlését. A fölvétetett tárgyak legfontosbika , mi­szerint a n­m. h.tanács az egyesület czél­­ja s szerkezete felől nem különben alap­szabályairól, kívánsága szerint értesittet­­ni rendeltetett. Mind annak daczára,hogy a részvét ezen nagy hasznot ígérő inté­zet iránt nem mutatkozik óhajtott buz­­gósággal , annyira még­is biztosítva van , hogy jövő augustusi vásárra Pest városa díszes termeiben az első műkiállítást tarthatandja, ez alkalommal a ki­tűnő művek és gyártványok jutalommal fognak meg­­különböztettetni; e végre ezüst emlékpén­zek fognak veretni, s a költség fedezé­sére 500 pft. határoztatok, melly ösz­­­­szeg a belépti dij által fog neveltetni. — A kézmüveket és gyártványokat a tulaj- s donosok saját költségeiken köteleztetnek s ide szállítani. — Hasznosnak látta az egye­sület műipari munkák fordíttatását meg­rendelni, melly­nek kiadására 400 pft. rendeltetett; az illy eredeti munkák gyűj­teményét Kossuth Lajos ur kezdette meg, minek folytatására az egyesület pénztárából még 200 pf. fog kiadatni. — Különösen meghagyaték a kormányo­zó választmánynak, hogy minél elébb czélszerít műipari folyóirat kiadását fo­ganatosítsa, nem különben egy mester­inas iskolát állapítson. — Ez alkalom­mal a tisztviselők fizetése is meghatároz­­tatott; a jegyző dija évenkint 100 pft. a pénztárnak köteles 4000 ftból álló kezes­séget előmutatni, és részére évenkint 300 pf. állapíttatott meg; miután azonban A­n­­­tal M. eddigi pénztárnok, a zsenge in­tézet java tekintetéből e díjról lemondott, mostanra további következtetés nélkül 100 pf. tétetett Simon F­­­o­r­e­n­t úr ezentúl is az intézet ügyvéde maradt, fi­zetés nélkül. Végre minthogy ezen inté­zet leginkább az ikervárosnak fog hasz­­nozni,az elnökség megbizatott, hogy Pest megyét, s a két főváros közönségét párt­fogásért megkérje Az egyesület elnöksége elfogadására Batthyányi Lajos fog fölszólittatni. Pest. Fővárosunk csötörtök dél óta rendkívüli tüneménynek színhelye. Tüne­ménynek nevezhetni méltán, mert nálunk tán a lefolyt századok hosszú évsora sem idézett elő hasonló jeleneteket. Szabó­­forradalom! Spanyol - Angol- és egyébb külországokban egy vagy más gyárbeli munkások fölé fölkelnek uraik ellen, nálunk jelenleg a szabólegényeknek kerekedett kedve azokat majmolva egy kis zenebonát csapná A dolog mibenlétének kimerítő raj­zát adandjuk jövő számunkban, előleges tudomásunk ennyi. Csütörtökön a fővárosi szabólegénység(számszerint mintegy 1000) a városi ligetbe vonulva mestereitől munkáját­­ megtagadó, a városi rendőrség­, az­­alon­­ és lovaskatonasággal kiküldetvén őket rend­re utalandó mintegy 40 befogott, kik a helyettes városházban (curia-épület) elzá­­rultak estenórakor tömérdek népjegy része lázadó,de legtöbb bámuló)körny­ez­ezépüle­­tet,a kocsi-járda kisebb köveit fölfeszegeték és a városház ablakait bezuzák — így követelve befogott társaik kibocsáttatá­­sát. A rendőrök a kőroham elől az udvar­­­­ba zárkozni kénytelenültek, míg előbb gya­log, később lovas fegyveresek érk­­ezven ,­­ a szomszéd utczanyitásokat elzárók és ez éjjel senki a Ferencziek terére nem bocsát­tatok , különben a játék vérengzéssé leen­­dett. A v­árosházi őrállomást még mindig­­ rendes gyalogság látja el. A nép e kör­ben szakadatlanul tolong. A dolog későbbi eredményeit majd meglátjuk. — A briit művészek Bishop asszony és Budisa úr pár hétig a budaiakat is részeltetendik azon bá­­joló műelvben, melly a pesti népségnél soká viszhangoztatandja a torok és hárfa hangjait.— A két utóbbi lóverseny istull. 5 és 8 megtörtént. Az ötödikéiben téteték ki a Károlyi-dij (1000 arany, melly a tét és bánatöszlettel együtt 1375 aranyra szö­kött) ; ezt és 275 aranyat mint földijt Beth­e­maim Sándor,frankfurti váltó nyeré, kiket más lovával egyébb kisebb dijakat is ösz­­szeszedett s futtató társait igy mindenből kinullázá. Az ekkori parasztversenyen fu­tó 8 ló közöl az első — 75 p. f. — dijt Berta Péter, aszalai (Somogyin.) lakos szürkéje nyeré, melly már a múlt két év­ben is főnyertes volt; a másodikat, — 25 p. f. — ugyanannak per lova. Sándor gróf 100 aranyos dija, ugratással, az utólóver­­senyre maradt. —Legközelebbi lapunkban emlékezünk a pesti izraelitáknak honi nyelvünk iránti buzgalmáról; ennek je­lenleg egy új és közösen utánzandó di­cséretes tanujelét sietünk kiemelni, mi­dőn tudatjuk, mikép ugyan a község imaházában az istenszolgálati szertartá­sok egy része már nemzeti nyelvün­kön hallható. Valóban azon ha­zafion érzelmet, melly izraelitáinkat illy nemes lépésekre lelkesíti, lehetlen kellő­leg nem méltánytann­nk. — Lánczhidunk pesti oszlopa már emelkedik. Kedden té­teték le az első kő, szokott ünnepély mel­lett, mit Széchényi István grófnál válo­gatott vendégkarból álló lakoma követett. Mi meg nem szűnünk azon édes reményt táplálni, hogy az alapkő ő Fölsége jó ki­rályunk által tétetendik le. Pesti Medard - s o k a d a t o m. Ez, némelly czikkeket kivéve , mind a ho­ni termékekre mind a kézműczikkekre néz­ve csekély jelentőségű volt, minthogy egye­dül a gyapjú, hamuzsir és viasz keltek; kiesősben a vásár szinte nem felelt meg a várakozásnak.­A hazai termesztmények ára következő volt pengő pénzben : Timsó, (fejér) mázsája 7 fr., anisé 10 fr., dárdány mázs. rozsnyói nyersé 12 fr., liptóié 10 fr. 30 kr , regulus mázs. 27 fr., pá­linka (gabona, 20 fokú) akója 5 fr , seprő és törkölyé fi—6 fr 48 kr., bánáti szilvapálinkáé 4­0 — 10 fr. 45 kr.,szerémié 9 fr 12.kr.— 10 fr., boriéi, 30 fokú,­ fok szerint 15—16 kr.; 35 fokú 17— 18 kr., tollú,ágyi (osztatlan mázs 20—70 fr., fosztotté 3­2-120 fr., pehelye 100—130 fr., írótol 1 ezre 1—1 fr. 36 fr..

Next