Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)

1843-04-22 / 32. szám

látói, minden bizonyítvány nélkül, átlátván, hogy a kor szelleme is csak úgy lengedez reánk, mint tódul az éjszak hidege a melegítő nap fele. De a dolog fenekéről is nem nehéz kinézni, hogy a pap nem pályázhat czélszerűn a politicus dekáitokban, hol nem mindig az a madár dől el, mellyre a czélszög szemmel pontosan, nem is neveltetik úgy , nem is a tölgyfán nő az ő dij koszorúja. A parlamentáris szerepezést pedig úgyis kell néznem , mint idegen országból hazánkba csúszott szert, és azért nem alkotmányost; 17) de úgy is valójában, mint a czélhez jutástól hátráltatót. Elég volna ennek meggondolásául, bár kit bevezetni Apponyi gr. könyvtárába, hogy látná, mennyire terjednek ott az angol parlamentelmi gyűjtemények; sejdithetné azokból — az emberi élet korához mérve — ki, és mikor tudná belőlük kibúvárkodni quae bona, qua e mala sint? — És mivel mind a két végnek pártosi elkerülhetlenül támadnak , ha utánuk megyünk, édes hazánk boldogulását elintézni: mikor juthatnánk a tisztába? megmondani én legalább nem tudom. — De practice látjuk : mióta küzd azon ország önmagával, és hogyan áll ? — Igaz ugyan, hogy materiális tekintetben nagy erővel hat kifelé; de boldog , belül szint úgy morális mint physical létében ama hon, mellynek egyik serpenőjét a zsarnokság és kincs terhei földig lementik ; másikát pedig,—jóllehet sokkal kiterültebbet — a birtoktalan nép temérdek csoportjaival a kegyetlen szorongatás, a levegőbe gondatlanul és vajha ne azért, akarva is fölrántja ; nehogy hallhassa égbe kiáltó vétkeit, amazok haldokló ajkból fölfelé sóhajtozva zokogtatni? — Ugyanis azért én, egész hazafias buzgósággal kérem annak bölcs, gondos atyáit: lássák, nehogy az ilyféle idegen szerek okot, vagy alkalmat nyújtsanak , az elünkbe tervezett szilárd, elszánt, és utaló leheletig erőködő vitatásokra! Mit mgod ezek folytában a deputatiókes instrukciókról javall, jóllehet mindezek az eldöntött elvükkel egy sorsúak, bátor vagyok mégis kérdeni: hol alapul eme javaslatnak profitius lehetősége? Sem az országyűlési ajtók majdnem minden órán kitárulni várhatók! Még a káptalanokban sem kívánt szilárdságú, sem a világi tudományokban kiképzett papi személyek nincsenek, azon adatok pedig, mellyek ellen kellene eme liliputi fegyvereiket kiedzeniök, az illető megyéknél majd csak utósó hetekben tapogathatok ki. — légyen már meháktatás camera kérdve: nem születnek-é azokból szint olly antilogicus debartok, mint mikor a nem theologusok a dogmákról értekeznek? — Vagy nem fogná-e az illy exoticus szerkezetű instructióknak előadása a tanácskozásokat, és alighanem sokkal kisebb sikerrel nehezíteni, mint múltkor a religionarius tárgyak feszegetése? — Én legalább ezen tervezetből olly öszveges fogalmat szemzettem ki, melly szerint mindaddig nem kellene országyűlést tartani, míg a tervben kimutatott hiányok egészen pótolva nem lesznek ; de ehez még alkalmasint meg fog kiválhatni, hogy az akkori káptalanok jellemei közöl azok, mellyek az egyházi törvényekben az Ecclesiae Senatus fogalmat fölérik, a királyi adománylevelekből pedig eme szavak, de Ecclesia Dei bene me rítus kitöröltessenek; mert nehéz elhinni, hogy ezek, a megkívánt szilárdsággal, és a világi tudományok szerzésével valaha egybe olvadhatnak. 18) Különben pedig , jó meggondolásra méltó, netalán illy nagy kívánatos felszólítás, egy némellyikünknél azon érdekteli pályának elfogadására inkább elijesztő, mint serkentő hatású leendjen. (Vége küv.) Gáspár ik Kázmér váczi kanonok kiirhalására. *)(L. Virág f. é. 11 —15. sz. 17) Honunk országgyűlései nyolca száz év óta tartatnak , tehát a parlamentáris szerepezés nem csúszott be idegen országból, hanem olly régi mint egész alkotmányunk. Gr. M. J. 18) Ezt nem olly nehéz elhinni, mint főtisztet, ar gondolja. _ Gr. M. J. 8) Jelen czikk folyt, közlendőink nagy halmaza miatt valánk kénytelenek mindeddig halasztani. Szerk. Tározóját.) (Folyt.) 11. Mit kell a hasonszenv alatt érteni? (Mi a Homoeopathia?) A hasonszenvi és az eddigi gyógymód közti különbség ezekből áll: 1) Az alapelvből: similia similibus (hasonlót hasonlóval) , 2) Saját gyógyszertanból (Pharmacologia), 3) Gyógyszer adagok csekély és egyszerű voltából.1) Saját életrendből (diaeta). 1) A hasonszenv alapelve. Az eddigi gyógytudomány némelly bizonyos hatású szerek birtokába jött — specifica — néhány önálló betegség ellen. E szerek azért neveztetnek bizonyos hatásuaknak, mert a betegségre, mellyel viszonyban lenni tapasztaltattak, kitűnőleg hatnak a nélkül, hogy a törvény is tudva volna, melly szerint e hatás történik. — Ez értelemben china-héj specificmn váltólázak, a kénkő rüh, a higany bujakor ellen s a t. Senki sem ismeri a váltó láz s bujakór benső lényegét és senki sem tudja a törvényt, melly szerint ezek china s higany által gyógyulnak; de mivel ezek által jobban gyógyulnak mint bármelly más szer által, azért neveztettek el e bajok specificumainak. A tudós orvosoknak nem tetszettek a specificumok , mert vajmi terhére esik a tudósságnak, ha gyógyszert kell rendelni , mellynek hatása érthetetlen betegségek ellen, mellyek lényege ismeretlen ! — Más orvosok ellenben keveset törődtek a tudóssággal, de többet betegeik üdvével, és óhajtják , vajha minden betegség ellen illy specificumot birnának ! Ez emberbaráti vágy azonban nem teljesedhetett, mig a specificitásnak alaptörvénye ismeretlen volt. — Ekkor jutott egy orvosnak szerencsés pillanatban eszébe chinat olly egykiknek is beadatni, kik váltóláz nélkül egézségesek voltak. És ime az egész ember china-bevétel után megbetegedek chinától, és sok más változás mellett mutatkozott rajta váltóláz is, épen olly váltóláz, mint a minő más orvosok szerint china által gyógyult. Ez orvos haladott fürkészeteibek, és tapasztalatokból bebizonyult, hogy a többi specificumok is épen illy viszonyban állnak az egészséges emberhez. A kénkő meggyógyítja a rühöt, de a nem rühösek, ha kénkövet vesznek be, vagy kénköves fürdőkkel élnek, a rühhöz hasonló bőrkiütést kapnak. A higany meggyógyít némelly bujakóros fekélyeket s daganatokat; de a nem bujabetegeken amazokhoz fölötte hasonló fekélyeket s daganatokat támaszt. Ez által jött a specificitásnak alaptörvénye tudomásra, s e szerencsés ötlet nélkül ott lennénk még most is hol az előtt évezredekig voltunk. Ennek épen 50 éve. — És ez orvos Hahnemann Sámuel volt. A specificitásnak törvénye a hasonszenvnek alapelve és igy hangzik: „similia similibus eurentur“ gyógyíts a kórtünetek hasonlósága szerint *). — Ezzel volt kijegyezve s»4) A régi gyógymód alapelv híjával van, ehez hasonló volt: contraria contrariis (Galen) ellenkező hatású szerrel orvosolt. Ám a betegségeknél nem könnyen tudhatni meg az ellenkezőt; ki határozhatja meg a tébolyodásnak, rüh - nek s a t. ellenkezőjét? és ha tudatnék is, hol vannak az eszközök? Azért az újabb allap.orvosok fölhagytak ez elvvel (Johns Physiatisk) és ennek helyébe mást állítottak: „segítsd elő a természetnek gyógyintézkedéseit. Ez elv az előbbivel ellenkezik; azután nincs gyógy-, hanem csak önfentartási intézkedése az életerőnek; és ha lenne is, hol az elv, melly szerint azon intézkedéseket biztosan elősegíthetni ? s számos az élet ellen törő kórjelenetektől megkülönböztethetni? — Számos alárendelt gyógymód, u. m. izgató, gyöngítő, tisztító s a t. T eszik a gyógytant egymásközti összefüggés, és egy főelv alatti érintkezés nélkül. Egy ideges tüdőgyuladásnál öszveütközik a gyengítő és izgató; ámde ez táplálja a gyuladist, amaz az ideglázat; igy tehát nem lehetlen az eset, hogy a régi gyógymód nem alkalmazhatja intézvényeit. — A gyógytan, melly illy határozatlan föltételeken alapszik, nem felel meg rendeltetésének , mert nem szolgál biztos sinórul a gyógyításban ; sőt hatalmas eszközök használatával veszélyes. Innét magyarázható, hogy egy betegség ellen, p. a cholera ellen több mint 101- szer javasoltatott, s egy sem segített. Elvhiányból ered, hogy p. o. a tüdőgyuladás egy kórházban érvágással , másban hánytató bőrkővel, harmadikban az ut, mellyen minden betegség ellen specificumot föllelni lehessen — s ez itt a gyógyszerek hatásának egészségeseken vizsgálásában áll. (Ugyan ki is tehetne az a nélkül is szerencsétlen betegeken gyógyszerhatási kísérleteket?) A gyógyszerek hatásainak egészségeseken gyűjtő üszvege teszi a hasonszenvi Gyógyszer-tant. 2) Gyógyszer tan (Pharmacologia.) Minden a természetben két nagy de egyenetlen osztályra oszlik az embernek irányában tekintve: az egyik kisebb, emberrel rokon, kész testévé válni; a másik nagyobb, ellensége, testévé válásnak ellene szegül, a testbe hozatva betegiti azt. — Az, mi az egészségesektől bevéve őket nem betegiti, tápszer, étek; az ellenben, mi ezt teszi, gyógyszer méreg. A tápszerek positive hasznos és csak relative ártalmas szerek. Mind az , mi az egészségest beteggé teszi, gyógyszer, p. o. higany támaszt saját szerű fekélyeket; szinte az, ami a beteget egészségessé teszi, gyógyszer, p. o. higany gyógyít sajátszerű fekélyeket. A gyógyszernek betegítő és egészségesítő ereje nem különbözik egymástól, e kettő egy. — Mi az egyiket beteggé teheti, ugyanaz képes másokat alkalmas viszonyokban egészségesekké tenni , és viszont igy higany (mercur) s at. — Nem minden beteg, ki gyógyszert vesz be, gyógyul, de minden egészséges, ki gyógyszert vesz, beteggé lesz. A gyógyszerek tehát positive ártalmas és csak relatíve hasznos szerek *). Az ártó hatás minden egyes gyógyszerben más de saját alakban tűnik, elő ; ha minden gyógyszer hasonló ártó hatással bírna, úgy csak egy gyógyszer lenne a természetben. Azon éles határ, melly a gyógy- és tápszer közt, a patika és konyha, a gyógyszertan és diaetetica közt fonul, csak az egészségeseken történő kísérletek által tudathatik meg, mert csak ezekben van meg az élet harmóniája, s igy ennek minden háboritása is legkitűnőbb ezekben **). acid, hydropyari. orvosoltatik; igy történhetik csak, hogy a h’mng orvos tanácsa kéretik, annyiféle tanács adatik, s a lélekismeretes orvos, és a szorgos beteg nem (ülj) hányadán van. #) A gyógyszerek mik legyenek? a régi gyógymód meg nem határozta kielégitőleg, hogy ezeknek ártó hatásuk is legyen , és minő legyen az, elhallgattatott: ha p. o. china láz körül kárt tett, ez nem chinának, hanem a haj makacsságának tulajdonitatott. A gyógyszerek tehát positive hasznos szereknek tartattak , mellyek a beteget egészségessé ezt pedig míg egészségesebbé tehetik csak ; — egyedül e vélemény mentheti gyógyszer adagaik nagyságát, s ez is szolgál alapjául. — Oly gyógyszerek, mellyek csekély a tagban is nagy hatást okoztak, mérgeknek mondatta , és az orvosok óvták az embereket ezek vételétől. — így támadt a gyógyszertan — pharmacologia — mellett mér cgyan is — toxicologia — mi soha sem történt volna, ha hitték volna, hogy a gyógyszerek is természetüknél fogva ártalmas szerek. 115’»1) Az eddigi gyógyfajnak soha sem tettek kísérleteket egészségeseken, sőt ezt szemrehányólig használták az újabbak ellen; ők tehát saját hatásra nézve ki nem kémlelt gyógyszerekkel orvosolnak. Szegény betegeknek ismeretlen haásu ártalmakat adni olly tett, melly a polgári és természeti jogot sérti. Sok beteg lett már illy kísérletek áldozásává; igy p. o. Parisban 14 esőnyavalyásnak adatott a kéksavany kiséletképen, midőn ötökre került a sor, meghalt az első, s igy mindnyájan a kk bevettek. (Clinique des hospitaux T. II. Nr. 66.) Az eredmény volt, hogy hideg vérrel végig ment minden lapokon a kísérlet, s a szer e baj ellen nem érdemlett gyanúba jött.• De nem is vévé a számba, hogy a betegeken történő kísérletek bűnösök, czéltalanok is egyszersmind, mert a gyógyszer hatását a betegség okozta változásoktól megkülönböztetni nem lehet, legalább világosan sustárzottan nem. Innét van , hogy különféle orvosok ugyanazon szernek hatásáról különféleképen vélekednek , s e zavar még nagyobb lesz a különféle szerek öszvevegyítése által. Minden, mi minden században a leggeniálisabb orvosok- s nem orvosoktól a régi gyógymód ellen mondatott, mind az a gyógyszertudomány hiányosságát éri legközelebb. A gyógytudomány illy gyógyszer-ismerettel , mind eddig létezett, akkor sem fog boldogulni, ha fő alapelvre szert tehetend ; a gyógytudománynak reformja a gyógyszertanéval kezdődjék. 253