Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)

1843-03-22 / 23. szám

NEMZETI ÚJSÁG. Ilarmin­czn­yolczadik. év. 23. szám. Pest, Böjtin­ás hava 22-én 1843. HAZAI ÉS 1­ELFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapítá J£ultsár Istvtín több­tadja Özvegye. TARTAIWM. EBu­ ill napló. Nádor a föns. elutazta, ki- nev­. gyászhir. Korunk ügyei (kir. városok szavazata orsz. gyűlésen, rögtöni következményei, kerületek, káptalanok.) Pestmegyei közgy. Vidéki lev. Báré­ból (közgy. részletes!­ rajza, az adót s ősiséget ille­tőleg), Abaujból (közgy. vége: utak, a gyűlések iránti részvétlenség), Veszprémből (Palotán uj isko­la)*, Erdélyből (a febr. 3. orsz.ülés vége : kérelmek.) Rövid közlések. Montból (a főispáni helyettes üdvözlésére küldöttség neveztetik) , Abaujból (nyilvá­nos köszönet). I. ül­. napló. Austria. Franczia- , Angol- , Spanyolország. Sajtó-őr. A selymészet kézi­könyve. Alapvizsga. Jelenkor, Világ, Pesti Hírlap, Pesti Hírlap és a porták. Észrevételek a P. H. 225. számára. Társalgási terem. Ikervárosi hírnök. 111v. jel. a hangász-egyesület, testgyakorló-iskola s nemzeti színház részéről. — Hirdető. HAZAI NAPLÓ. A állói* föherczeg ő fönsége f. bő 22. Budáról kedvező egészségben Bécsbe utazott kinevezés. A nm. k. udv. kam. a moldo­vai ideiglenes bánya-hivatali s bánya - törvényszéki hely­e­ttes-igtatóságra a ruszkbergi bánya-törvényszéki helyetes­ tollvivőt fancsali Joób Fridriket alkalmazá. A gyászu­lt Zágráb. Mart. Jákon életének 58 ik évében múlt ki főtiszt. Ili ia se vies István zágrábi kanonok.— Jó tetei és fáradhatlan buzgalma a szenvedő emberiség körül maradandó emléket állítanak számára. Béke hamvaira! Honnak ügyei. (Királyi vá­rosok szavasaid országgyűlésén , rög­töni következményei, kerületek, káp­talanok .­ Midőn a Nemzeti Újságban a káptalanok országgyűlési szavazatáról ér­tekezünk , azt jóslottuk, hogy a jövő or­­szággyűlésen a királyi városok szava­zata nemcsak elkerülhetlen kérdés , hanem ollyan kérdés, mellyben határozatot is kell hozni. A­mi azóta történt, jóslatunkat töké­letesen igazolja, és így mint a nyilvánosság egyik orgánumának, a Nemzeti Újságnak kö­telességében áll, ezen igen fontos kérdés felől az olvasó­közönség előtt fölszólalni. Vannak elvek, mellyekről mi lemondani, vannak elvek, mellyekkel barátkozni soha sem fogunk, de mindig nagy a hajlamunk elfogadni mi mások által, józanul és kivihe­­tőleg ajánltatik, javaltatik, bármi párton áll­jon a tanácsadó. Ezt ezen czikkünk is bebi­­zonyítandja, tanúságul szolgálván milly figye­lemmel, milly méltánylással olvastuk légyen mind mi ezen tárgyról már íratott. Tettleg a királyi városok országgyűlésen csak egy vokssal bírnak, de homlokegyenest összeütközőleg ezen ténnyel a királyi városok minden egyes városnak és igy negyvenkilenct, vagy ha Bu­ccarit és Faimét a tengermelléki kerülethez számláljuk, 47 voksot követelnek. Az első igazságtalanság, a másik túlság, prakti­­cus lehetetlenség, és így a fönforgó kérdés el­döntésére valamelly középutat kell keresni. Ez a középút csak úgy található el, ha a vár­megyék és a királyi városok a viszonyos mél­tányosságot szem előtt tartják és a diseretikus eljárásnak helyet engednek. Ezen diseretivus eljárásban bizonyos el­veket mindig szem előtt kell tartani, mi ha nem történnék, a kérdés szerencsés megoldá­sán valóban kételkednénk. Ezen elvek a kö­vetkezők : 1) A magyar alkotmány aristocraticus alkotmány és így a KK. és RR. táblájánál a harmadik rendnek mindig túlnyomó súllyal kell bírni* 2) A városok democrat elem szülemé­nyei, bennük központosul az ipar, a keres­kedési intelligencia. Az ország anyagi kifejlő­dése a városok előmenetele nélkül lehetet­len , és így szükséges nekik az országgyűlé­sen erős szavazatot adni. 3) Tökéletesen le kell mondani azon esz­méről, hogy Magyarországban valaha az or­szággyűlési követek összesége csak a lakosok száma szerint fogna választatni, mert ezen eszme szerint Magyarországnak aristocraticus állásából, democrat alkotmánnyá kellene áta­­alkulni. 4) A­ városok democrat elem eredményei révén szavazatuk elhatározásában a népessé­get szem előtt kell tartani. 5) A városok szavazata elhatározásában a jövendőben reménylhető kifejlődésüket fi­gyelembe venni, elősegíteni kell. 6) A határozat, melly a jövő országgyű­­lésen a királyi városokra nézve hozattatni fog, csak ideiglenes szabály, csak addig tartandó fen, míg az országgyűlés tökéletes coordinatiója létre jöhet. Ezeket előre bocsátván nézzünk a kér­déshez magához . A kérdés két részre oszlik; az első: ho­gyan választassanak a városi követek , a má­sodik, hány vokssal bírjanak a városi követek az országgyűlésen ? A­mi az első kérdést illeti, szükség em­líteni, hogy az eddig gyakorlatban lévő vá­lasztási mód a városok többségében azon ki­rályi diploma szerint történik, melly által, ki­rályi városokká emeltettek; igy tehát a mos­tani választási módot csak ollyan városi sta­tútum által lehet változtatni, melly ő Felsége által helybenhagyatik. Igen jól érze ezt Fe­jérvár városa és azért a választási rendszer módosítását nem rögtönözte, hanem helyben­hagyás végett ő Felségéhez folyamodott. Ezen eljárást minden városnak követni kell, ha lé­pése sikerét látni óhajtja. Kétséget nem szen­ved, hogy az országgyűlési követek választá­sát tágasabb hasisra kell építeni, de egyszer­smind szükséges is, hogy minden királyi vá­rosban a választás egy aránylag történjék és igy azon kérdés forog fen, micsoda tágasabb hasis legyen most ideiglen a követek válasz­tása hasisa. Mi erre a város népességét ajánljuk. Messze fekszik tőlem kívánni és azt vélem, hogy nem könnyen található Magyarország­ban valaki, ki azt kívánná, hogy az ország­­gyűlési követek választassanak a város min­den lakosai által, de azt méltán kívánni lehet, és én is kívánom , hogy a választók száma nagyobb legyen a mostaninál. Legyen a vá­lasztók száma o­lyan, hogy az általuk válasz­tott követ az egész város képviselőjének te­kintessék, de ne legyen olly nagy, hogy a választók nyers tömeggé válhassanak Ezen kettős czél elérésére ötven lakosra egy válasz­tót javaslok, p. o. Körmöcz városának a mi tabellánk szerint van 5079 lakosa, —­ tervem szerint lenne tehát 101 választója, és igy aránylag a többi városoknál, p. o. Pesten a mi tabellánk szerint 63,154 lakosból lenne vá­lasztó 1263, a helyett hogy most a követ 120 egyén által választatok. Én azt gondolom, hogy ez olly széles hasis, melly ellen kifogás nem lehet. De itt azon nehézség adja magát elő, valljon ki fogja ezen választókat választani ? Én azt gondolom, hogy ezeket választani nem kell, hanem azon száz vagy 1263 egyén, kik legtöbb adót fizetnek, legyenek a választók. Igen jól tudom, hogy ez eszme sokaknak nem tetszik, de tekintvén, hogy most csak az ideigleni választásról van szó, tekintvén, hogy az országgyűlés küszöbén állunk , és hogy egyébiránt az időből kiszorulunk, m­ás al­­kalmatosi módot nem találhatok. Ha valaki bölcsebbet, józanabbat tud, tessék kimondani, szívesen kész vagyok elfogadni. Még egyet kell hozzá tennem: gyülekezet elnök nélkül le­hetetlen; ez egyszer az elnökséget a választás alkalmával a városi bíróra bíznám. Ha idő volna, nem javaslanám ezt, de az idő hatal­mas erő, hatalmasabb minden theoretikus esz­ménél és az időből már már kiszorulunk. A második kérdés a voksok száma, melly a kir. városoknak az országgyűlésen adandó. Mi ismételjük, hogy nem gondoljuk azt, hogy volna Magyarországban valaki, ki a kir. vá­rosoknak annyi voksot akarna adni az ország­gyűlésen , mennyi a királyi város , hanem hogy itt a diseretikus eljárásnak van helye; mert ha a 49, vagy 47 kir. városnak 48, vagy 46 voks adatik és igy csak egy tagad­­tatik meg, ez még sem egyéb diseretivus el­járásnál; már pedig a kir. városoknak annyi voksot kivívni akarni, mennyi a kir. váro­sok száma, puszta lehetlenség, képtelenség. — És igy csak az a kérdés, hogy ezen dis­eretivus határozatnak minő kulcsa legyen . Lehet itt többfélét ajánlani; olvastam én a megyék és a városok lakosai számának, a nemesek és polgárok számának, a porták számának összehasonlítását — ez mind szép és jó, de az egész öszzehasonlításnak ered­ménye még­is az jön, hogy a kir. városok­nak sokkal nagyobb számú voks ajánltatott, mintsem ezen háromféle öszvehasonlításból kisülne, és méltán, mert a practicus szükség a theoreticus eszmén győz. Nyolcz, kilencz voks a kir. városokra kevés azok előtt, kik a köztanácskozásokat practice ismerik, és mos­tani kifejlődésüket politicus szemmel tekintik. A basis, mellyből én indulok ki, a váro­sok népessége, azt pedig igy veszem: vá­ros , mellynek lakosai 50,000 emberen talál­­lanak, megyével egy arányban álljon. Azon város, mellynek lakosai 50,000 alól és 10, 000en fölül állanak, fél annyi voksot nyer mint egy megye. Azok, mellyek 10,000 alól állanak, kerületekbe öszvecsatoltatva vokssal ellátva lesznek. És igy a városok részint mint egyes városok, részint kerületekben ösz­­vekapcsolva szavaznak. A városok kerületekrei fölosztása magá­ban nagy alkalmatlanság és többféle — amint mondani szokás— incongruitást szül, és így ezt a­mennyiben lehet, kerülni kell, kerülni pedig olly módon lehet, ha az országgyűlé­sen a 3 dik rend követei nem voksolnak töb­bé vármegyék szerint, hanem személy sze­rint, így a 3ik rend voksai országgyűlésen 52ről 104re emeltetnének. Ha ez elfogadtatik, a városi voksokon történendő segítés igen könnyebbitetik és a kerületek kevesednek. Akkor a kir. városok 3 osztályra esnek; az lső osztály azon városokból áll, mellyek 50.000 lakossal bírnak, azok küldenek két követet és mivel a követek a mint előbb em­lítők személy szerint szavaznak, ezen váro­sok mindegyike két vokssal bir. Második osz­tály mind azon kir. városok, mellyeknek la­kosai 50,000 alól, de 10 ezer fölül, vagy ezen számhoz közel állanak; illy városok kül­­denek egy követet és mivel a fönemlitett esz­me szerint a követek személyenkint voksol­nak, a városok is az országgyűlésen voksot nyernének. Harmadik osztály azon királyi

Next