Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)
1843-03-22 / 23. szám
NEMZETI ÚJSÁG. Ilarmincznyolczadik. év. 23. szám. Pest, Böjtinás hava 22-én 1843. HAZAI ÉS 1ELFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapítá J£ultsár Istvtín többtadja Özvegye. TARTAIWM. EBu ill napló. Nádor a föns. elutazta, ki- nev. gyászhir. Korunk ügyei (kir. városok szavazata orsz. gyűlésen, rögtöni következményei, kerületek, káptalanok.) Pestmegyei közgy. Vidéki lev. Báréból (közgy. részletes! rajza, az adót s ősiséget illetőleg), Abaujból (közgy. vége: utak, a gyűlések iránti részvétlenség), Veszprémből (Palotán uj iskola)*, Erdélyből (a febr. 3. orsz.ülés vége : kérelmek.) Rövid közlések. Montból (a főispáni helyettes üdvözlésére küldöttség neveztetik) , Abaujból (nyilvános köszönet). I. ül. napló. Austria. Franczia- , Angol- , Spanyolország. Sajtó-őr. A selymészet kézikönyve. Alapvizsga. Jelenkor, Világ, Pesti Hírlap, Pesti Hírlap és a porták. Észrevételek a P. H. 225. számára. Társalgási terem. Ikervárosi hírnök. 111v. jel. a hangász-egyesület, testgyakorló-iskola s nemzeti színház részéről. — Hirdető. HAZAI NAPLÓ. A állói* föherczeg ő fönsége f. bő 22. Budáról kedvező egészségben Bécsbe utazott kinevezés. A nm. k. udv. kam. a moldovai ideiglenes bánya-hivatali s bánya - törvényszéki helyettes-igtatóságra a ruszkbergi bánya-törvényszéki helyetes tollvivőt fancsali Joób Fridriket alkalmazá. A gyászult Zágráb. Mart. Jákon életének 58 ik évében múlt ki főtiszt. Ili ia se vies István zágrábi kanonok.— Jó tetei és fáradhatlan buzgalma a szenvedő emberiség körül maradandó emléket állítanak számára. Béke hamvaira! Honnak ügyei. (Királyi városok szavasaid országgyűlésén , rögtöni következményei, kerületek, káptalanok . Midőn a Nemzeti Újságban a káptalanok országgyűlési szavazatáról értekezünk , azt jóslottuk, hogy a jövő országgyűlésen a királyi városok szavazata nemcsak elkerülhetlen kérdés , hanem ollyan kérdés, mellyben határozatot is kell hozni. Ami azóta történt, jóslatunkat tökéletesen igazolja, és így mint a nyilvánosság egyik orgánumának, a Nemzeti Újságnak kötelességében áll, ezen igen fontos kérdés felől az olvasóközönség előtt fölszólalni. Vannak elvek, mellyekről mi lemondani, vannak elvek, mellyekkel barátkozni soha sem fogunk, de mindig nagy a hajlamunk elfogadni mi mások által, józanul és kivihetőleg ajánltatik, javaltatik, bármi párton álljon a tanácsadó. Ezt ezen czikkünk is bebizonyítandja, tanúságul szolgálván milly figyelemmel, milly méltánylással olvastuk légyen mind mi ezen tárgyról már íratott. Tettleg a királyi városok országgyűlésen csak egy vokssal bírnak, de homlokegyenest összeütközőleg ezen ténnyel a királyi városok minden egyes városnak és igy negyvenkilenct, vagy ha Buccarit és Faimét a tengermelléki kerülethez számláljuk, 47 voksot követelnek. Az első igazságtalanság, a másik túlság, prakticus lehetetlenség, és így a fönforgó kérdés eldöntésére valamelly középutat kell keresni. Ez a középút csak úgy található el, ha a vármegyék és a királyi városok a viszonyos méltányosságot szem előtt tartják és a diseretikus eljárásnak helyet engednek. Ezen diseretivus eljárásban bizonyos elveket mindig szem előtt kell tartani, mi ha nem történnék, a kérdés szerencsés megoldásán valóban kételkednénk. Ezen elvek a következők : 1) A magyar alkotmány aristocraticus alkotmány és így a KK. és RR. táblájánál a harmadik rendnek mindig túlnyomó súllyal kell bírni* 2) A városok democrat elem szüleményei, bennük központosul az ipar, a kereskedési intelligencia. Az ország anyagi kifejlődése a városok előmenetele nélkül lehetetlen , és így szükséges nekik az országgyűlésen erős szavazatot adni. 3) Tökéletesen le kell mondani azon eszméről, hogy Magyarországban valaha az országgyűlési követek összesége csak a lakosok száma szerint fogna választatni, mert ezen eszme szerint Magyarországnak aristocraticus állásából, democrat alkotmánnyá kellene átaalkulni. 4) A városok democrat elem eredményei révén szavazatuk elhatározásában a népességet szem előtt kell tartani. 5) A városok szavazata elhatározásában a jövendőben reménylhető kifejlődésüket figyelembe venni, elősegíteni kell. 6) A határozat, melly a jövő országgyűlésen a királyi városokra nézve hozattatni fog, csak ideiglenes szabály, csak addig tartandó fen, míg az országgyűlés tökéletes coordinatiója létre jöhet. Ezeket előre bocsátván nézzünk a kérdéshez magához . A kérdés két részre oszlik; az első: hogyan választassanak a városi követek , a második, hány vokssal bírjanak a városi követek az országgyűlésen ? Ami az első kérdést illeti, szükség említeni, hogy az eddig gyakorlatban lévő választási mód a városok többségében azon királyi diploma szerint történik, melly által, királyi városokká emeltettek; igy tehát a mostani választási módot csak ollyan városi statútum által lehet változtatni, melly ő Felsége által helybenhagyatik. Igen jól érze ezt Fejérvár városa és azért a választási rendszer módosítását nem rögtönözte, hanem helybenhagyás végett ő Felségéhez folyamodott. Ezen eljárást minden városnak követni kell, ha lépése sikerét látni óhajtja. Kétséget nem szenved, hogy az országgyűlési követek választását tágasabb hasisra kell építeni, de egyszersmind szükséges is, hogy minden királyi városban a választás egy aránylag történjék és igy azon kérdés forog fen, micsoda tágasabb hasis legyen most ideiglen a követek választása hasisa. Mi erre a város népességét ajánljuk. Messze fekszik tőlem kívánni és azt vélem, hogy nem könnyen található Magyarországban valaki, ki azt kívánná, hogy az országgyűlési követek választassanak a város minden lakosai által, de azt méltán kívánni lehet, és én is kívánom , hogy a választók száma nagyobb legyen a mostaninál. Legyen a választók száma olyan, hogy az általuk választott követ az egész város képviselőjének tekintessék, de ne legyen olly nagy, hogy a választók nyers tömeggé válhassanak Ezen kettős czél elérésére ötven lakosra egy választót javaslok, p. o. Körmöcz városának a mi tabellánk szerint van 5079 lakosa, — tervem szerint lenne tehát 101 választója, és igy aránylag a többi városoknál, p. o. Pesten a mi tabellánk szerint 63,154 lakosból lenne választó 1263, a helyett hogy most a követ 120 egyén által választatok. Én azt gondolom, hogy ez olly széles hasis, melly ellen kifogás nem lehet. De itt azon nehézség adja magát elő, valljon ki fogja ezen választókat választani ? Én azt gondolom, hogy ezeket választani nem kell, hanem azon száz vagy 1263 egyén, kik legtöbb adót fizetnek, legyenek a választók. Igen jól tudom, hogy ez eszme sokaknak nem tetszik, de tekintvén, hogy most csak az ideigleni választásról van szó, tekintvén, hogy az országgyűlés küszöbén állunk , és hogy egyébiránt az időből kiszorulunk, más alkalmatosi módot nem találhatok. Ha valaki bölcsebbet, józanabbat tud, tessék kimondani, szívesen kész vagyok elfogadni. Még egyet kell hozzá tennem: gyülekezet elnök nélkül lehetetlen; ez egyszer az elnökséget a választás alkalmával a városi bíróra bíznám. Ha idő volna, nem javaslanám ezt, de az idő hatalmas erő, hatalmasabb minden theoretikus eszménél és az időből már már kiszorulunk. A második kérdés a voksok száma, melly a kir. városoknak az országgyűlésen adandó. Mi ismételjük, hogy nem gondoljuk azt, hogy volna Magyarországban valaki, ki a kir. városoknak annyi voksot akarna adni az országgyűlésen , mennyi a királyi város , hanem hogy itt a diseretikus eljárásnak van helye; mert ha a 49, vagy 47 kir. városnak 48, vagy 46 voks adatik és igy csak egy tagadtatik meg, ez még sem egyéb diseretivus eljárásnál; már pedig a kir. városoknak annyi voksot kivívni akarni, mennyi a kir. városok száma, puszta lehetlenség, képtelenség. — És igy csak az a kérdés, hogy ezen diseretivus határozatnak minő kulcsa legyen . Lehet itt többfélét ajánlani; olvastam én a megyék és a városok lakosai számának, a nemesek és polgárok számának, a porták számának összehasonlítását — ez mind szép és jó, de az egész öszzehasonlításnak eredménye mégis az jön, hogy a kir. városoknak sokkal nagyobb számú voks ajánltatott, mintsem ezen háromféle öszvehasonlításból kisülne, és méltán, mert a practicus szükség a theoreticus eszmén győz. Nyolcz, kilencz voks a kir. városokra kevés azok előtt, kik a köztanácskozásokat practice ismerik, és mostani kifejlődésüket politicus szemmel tekintik. A basis, mellyből én indulok ki, a városok népessége, azt pedig igy veszem: város , mellynek lakosai 50,000 emberen talállanak, megyével egy arányban álljon. Azon város, mellynek lakosai 50,000 alól és 10, 000en fölül állanak, fél annyi voksot nyer mint egy megye. Azok, mellyek 10,000 alól állanak, kerületekbe öszvecsatoltatva vokssal ellátva lesznek. És igy a városok részint mint egyes városok, részint kerületekben öszvekapcsolva szavaznak. A városok kerületekrei fölosztása magában nagy alkalmatlanság és többféle — amint mondani szokás— incongruitást szül, és így ezt amennyiben lehet, kerülni kell, kerülni pedig olly módon lehet, ha az országgyűlésen a 3 dik rend követei nem voksolnak többé vármegyék szerint, hanem személy szerint, így a 3ik rend voksai országgyűlésen 52ről 104re emeltetnének. Ha ez elfogadtatik, a városi voksokon történendő segítés igen könnyebbitetik és a kerületek kevesednek. Akkor a kir. városok 3 osztályra esnek; az lső osztály azon városokból áll, mellyek 50.000 lakossal bírnak, azok küldenek két követet és mivel a követek a mint előbb említők személy szerint szavaznak, ezen városok mindegyike két vokssal bir. Második osztály mind azon kir. városok, mellyeknek lakosai 50,000 alól, de 10 ezer fölül, vagy ezen számhoz közel állanak; illy városok küldenek egy követet és mivel a fönemlitett eszme szerint a követek személyenkint voksolnak, a városok is az országgyűlésen voksot nyernének. Harmadik osztály azon királyi