Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-07-01 / 70. szám

70. szám. »■■mi.» in ■—É—— NEMZETI ÚJSÁG. tlarminczn­yolczarnik. év. Pest, Szent-Jakab hava­njén 1843. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Kultsár István Jár Kiadja Özvegye. TARTALOM, Iratai napló. Országgyűlés (XI. és XV. orsz. ülés, XXV. és XXVI. ker. ülés : 1» fölirás és kerületi napló). V­i­d­­ék­i lev. Szabolcsból (közgy folyt.: kir. előadások, különösen a sz. kir. városok), Csongrádból (közgy. : főispáni levél, követjelent.­s kir. előadások) , Szepesből (közgy.: kir. előadások). Külföldi napló. Szerb-, Spanyol-, An­golország. Schweicz. Lapvnxsis.a. Világ. Társalgási terem. Ikerv, hírnök. Ap­rólék. — Hirdető. HAZAI MPLÓ, Országgyülés. XI. *) Országos ülés jun. 26. Junius 26k án tartalék a Ilik or­szágos ülés egyedül a Főrencieknél nádori elnök­let alatt, mellynek tárgya az előleges sérelmek és kegy. királyi előadások tárgyában átküldött föl­­irási javaslat volt. E tárgy két szempontból vétetett tanácsko­zás alá , t. i. modorára, és egyes pontjaira nézve. A modort illetőleg az első szónok elmondá, mikép a kezdeményi jog a Kir. és KR. táblájánál lévén, az 1807ki országgyűlés volt első, melly­­ből a kir. előadásokkal egyszersmind a sérelmek is fölterjesztettek, s hogy később a képviseleti és főrendi tábla úgy szinte a kormány között e részben súrlódások támadtak, azt az 1791: 13. t. czikk határozatlansága okozá, u. m. a mellyet a képviseleti tábla akkép magyarázott, hogy or­­vosoltatván elébb a sérelmek , azután a kegy. kir. előadások tárgyaltassanak.­­ Most azonban milly értelmet kelljen adni ezen törvényezikknek, nem vitatja, hanem a viszonüzen­etben mondassék ki, hogy látván azon közörömet, mellyet a kir. kegy. előadások a nemzetben ébresztettek, tekintvén, mennyire szükséges , hogy a tevésnek jelen kor­szakában a két tábla egymáshoz teljes bizalom­mal viseltessék; mellőzve ez­úttal minden észre­vételeket, mellyeket jelen fölirási javaslat ellen fölhozni lehetne, a Ferenciek testvéri jobbot nyújt­va a KK. és RRnek, a fölírási javaslatot részük­ről pártolják. A másik szónok akkér nyilatkozott, hogy óhajtotta volna ugyan, hogy a KK. és RR. az e­­lőadásokat tűzték volna ki minden más előtt ta­nácskozásuk tárgyának, minthogy azok nem mást, mint magának a nemzetnek köz­hajtását fejezik ki , de miután a KK. és RR. az előadások tár­gyalására is teljesen készeknek nyilatkoznak, ré­széről a föliráshoz járul. A­kik szónok a fölirást szinte pártolván , a következő ezen fölirási javaslatot minél előbb ő Fölsége eleibe jutni kívánja, akarja azonban, hogy abban a fölhívott 1791. 13. t.czikknek szavai, melly rendeli hogy pertractatis debite propositio­­nibus regiis, cuncta justa regni gravamina in­ qua­­libet diaeta inomisse tollantur,­­ a fölirásba be­tétessenek , és a kir. előadások Sdik pontja is megemlitessék, minthogy csak ez az egy pont az, mellyre a Kir. és KR. egy szót sem felelnek. A következett szónok a fölirásban azon örömet, mellyel vette a nemzet a kir. előadásokat, élén­­kebb színekkel óhajtotta volna ugyan festetni, de miután jelen fölirás az 1791 : 13. t.czikk nyomán lévén szerkesztve, mind a kormánynak, mind a nemzetnek eleget tesz, ehez a főrendi tábla bátran hozzá járulhat, ezen hozzájárulás a főrendek ke­zét legkevesebbé sem kötvén meg, hogy az ab­ban foglaltakra nézve később észrevételeiket ne közölhessék. Mondá a további szónok, hogy jelen fölirás sem az 1791. 13. t.czikket nem sérti, miután tel­jes készséget nyilvánít a kir. előadások tárgya­lása iránt, sem pedig a főrendi tábla állását nem veszélyezteti, — a fölirást tehát pártolja, egyéb­iránt feleslegnek látja a viszonüzenetben kifejezni, miért fogadta el a főrendi tábla a fölirást, elég lesz , ha abban azon öröm-érzet említetni fog , mellyet a főrendek a Kir. és Rékkel egyaránt éreznek. Az ezután szóló püspök a fölirást mind mo­dorára mind tartalmára nézve pártolja. Miután a főrendek mind egyhangúlag nyi­latkoztak , elnök Ő cs. kir. fönsége végzésül ki­mondd , hogy a fölirás modorra nézve elfogad­­tatik. Egy része a szónokoknak az okokat is ki­­váná a viszonüzenetbe tétetni, mellyek a főren­deket ezen elfogadásra bírák, más része csak azt akará kifejeztetni, hogy a főrendek örömmel vé­­vén a kir. előadásokat, azoknak minél korábbi sikert óhajtván, pártolják a fölirást. Mire az elnök kimondd, hogy a többség ez utóbbi véleményt fogadja el. Elfogadást nyervén a fölirási javaslat modo­rára nézve, ezután annak egyes pontjai vétettek tanácskozás alá. A vámokat érdeklő pontra nézve megjegyzi az első szónok, hogy mivel jelen pont az 1802. és 1807-i országgyűlésekből fölterjesztett fölirá­­sok tekintetbe vételével készült, ezek jelen föl­irásban világosan fölhivassanak. Mit az ezután szóló is pártolván, a további szónok elmondá, mikép kétségtelen tény, hogy kereskedésünk minden ágaiban csak pang, s hogy ennek egy részben a most fönálló vámrendszer is oka, azt is felesleg bizonyítani, szükség te­hát a föliratban kimondani, hogy jelen vámsza­bályok az ország befolyása nélkül alkottattak , s hogy ezek kereskedésünkre igen káros befolyást gyakorolnak, s e nézetből kiindulva a fölírási szer­kezetre szavaz. A következett szónok megjegyzi, hogy a vámrendszer fölötti intézkedés az országgyűlésre tartozik ugyan, de az árhatározás nem, é­s a KK. és Rt. sem érthetnek a vámszabályok alatt mást mint vámrendszert, a főrendek tehát illy értelemben a szerkezetet elfogadhatják, miután úgy sem tehetni föl, hogy a főrendi tábla olly értelemben fogadná el a kitételt, mellyben más alkalommal egyezni nem akart. A többség arra hajolván, hogy az 1802ki és 1807ki e tárgyban készült fölirásokra hivat­kozás ne tétessék , hanem a szerkezet maradjon meg, az elnök ezt mint végzést mondá ki. A fölirás azon pontjára, melly az ország sérelmeire orvoslást kér, az 1791. 13. t.czikkre lévén hivatkozás, egy szónok kiváná, hogy an­nak justa gravamina, igazságos sérel­mek, szavai is megtartassanak és betetessenek, vagy pedig az egész hivatkozás elhagyassék. Mondá a másik szónok, hogy a sérelmeket, mellyeket az egész törvényhozó testület ilyeknek elismer, s mellyek mint illyek ő Fölsége elébe terjesztettek, nem igazságosaknak mon­dani úgy sem lehetvén, a törvény szavainak meg­tartása felesleg. Mondaték más részről, hogy nem minden gravamen justum , miután a szőnyegre hozottak­ból gyakran több sérelemnek csakugyan el nem ismertetik , tehát a fölhívott törvény szavait meg­tartani kell. A végzés az jön , hogy a KK. és RR. föl­­szólítatnak, miszerint vagy a fölhívott törvény szavait is tegyék be a szerkezetbe, vagy erre ne is hivatkozzanak. Ezután egy szónok különösen kívánta volna­­ a kormányt figyelmeztetni, bár az orosz biroda­lomnak a dunam­elléki tartományokra gyakorolni kezdett befolyását gátolni igyekeznék , s lenne meggyőződve, hogy e részben teendő­ hatályos lépései a magyar keblekben bizonyosan viszhang­­ra találandnak. Mi azonban maga helyén fölhozhatónak nyil­vánitatván , — a következett szónok megjegyzé, mikép jelen fölirási javaslat a kir. előadások pont­jait mind különösen megemlítvén , egyedül a­rról teljesen hallgat, kivánja tehát ennek is legalább általános megemlítését. Válaszolt a másik szónok, hogy ezen meg nem említés oka alkalmasint az volt, nehogy vi­­szonkövetelésekről is kelljen egyszersmind szóla­­ni s ekkér a két tábla közti egyezés fenakadjon , — ha az is meg fog említetni, akkor az ország pénztáráról é­ számadásról is tétessék szó. Mondaték erre , hogy az országos pénztár­ról itt szükségkép szólni nem kell, lehet erről szó a maga helyén, de a méltányosság igen­is megkívánja , hogy a többi pontok megemlítetvén , csupán egy hallgatással el ne mellőztessék. A másik szónok ezt szinte pártolván azt kíváná be­tétetni , hogy a kik pontot is tárgyalás alá veendjük. Több nyilatkozatok után az elnök végzésül kimondja, hogy a KK. és KR. a kir. előadatok 8ik pontjának is általános megemlítésére fölszó­­litatnak. S itt az ülésnek vége jön. XXV. ker. ülés junius 26. (Elnökök: Thuránszky Liptó, Zsedényi Szepes megyék kö­vetei. Jegyző : Szentkirályi. Naplószer­kesztő: Komlóssy.) Mig a főrendek országosan addig a KK.és RR. kerül, tanácskoztak. A tanácskozás tárgya azonban csak hitelesítése volt a már kerületileg megvitatott, s elhatározott némelly tárgyaknak ; fölolvastatván t. i. a KK. és RR. üzenete úgy szinte a fölirási javaslat a vallásbeli sérelmek tárgyában, h úgy szinte 2or a nem egyesült görögökre, és 3or az unitaria vallásnak Magyarországba veendésére nézve készült üzenetek, fölírási és törvényjavas­latok , ezek némi szavakra s kitételekre nézve módositatván helybenhagyattak. Mi­után az elnökség jelenté , hogy Zichy Ödön gr.Fehérmegyének folyamodására egy ellen­­nyilatkozatot adott be, mi azonnal fölolvastatván köziratra bocsátaték. XII. Orsz. ül­és jun. 27. Junius 2­7én tarta­ték a 12ik országos ülés egyedül a Főrendeknél nádori elnöklet alatt. Mellynek megnyíltával a nádori itélőmester fölolvasá a sok országos ülés határozatain ala­pult viszonüzenetet a főrendeknek az előleges sé­relmek és kir. kegy. előadások tárgyában átkül­dött fölirási javaslatra nézve. Melly elfogadtat­ván, a múlt országgyűlésről föl nem terjesztethe­tett sérelmek iránti fölirás, és maguk a sérelmek fölolvastattak. Ennek azon pontjára nézve, melly az országos választmányok elnökeiről szól, az ha­tároztaték , hogy ez iránt a főrendek annak ide­jében nézeteiket előadandják. Azon kifejezésre nézve, melly az egyházi javak használói taksál­­tatásáról emlékezik, indítványoztatok egy püspök által, hogy ezen kifejezés akkér módositassék, mint ez a múlt országgyűlési föliratban volt, t. i. egyházi javak birtokosai, minthogy több törvény­­czikk az egyházi egyénekről (bonorum ecclesias­­ticorum possessores) mint birtokosokról szól; a­mire mondaték a más részről, hogy ha itt az egy­­házról volna szó, akkor igen is helyén lenne a módosítás, de az egyházi javakat biró egyének nem birtokosai azoknak , hanem csak holtukig v. addig sem, használói , a birtokos pedig az egy­ Tehát 68 sz. országgyűlési közi­­roszul volt jegyezve IX. orsz. ülés X. helyett jun. 34re. 8 . e r k.

Next