Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-07-01 / 70. szám
70. szám. »■■mi.» in ■—É—— NEMZETI ÚJSÁG. tlarmincznyolczarnik. év. Pest, Szent-Jakab havanjén 1843. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Kultsár István Jár Kiadja Özvegye. TARTALOM, Iratai napló. Országgyűlés (XI. és XV. orsz. ülés, XXV. és XXVI. ker. ülés : 1» fölirás és kerületi napló). Vidéki lev. Szabolcsból (közgy folyt.: kir. előadások, különösen a sz. kir. városok), Csongrádból (közgy. : főispáni levél, követjelent.s kir. előadások) , Szepesből (közgy.: kir. előadások). Külföldi napló. Szerb-, Spanyol-, Angolország. Schweicz. Lapvnxsis.a. Világ. Társalgási terem. Ikerv, hírnök. Aprólék. — Hirdető. HAZAI MPLÓ, Országgyülés. XI. *) Országos ülés jun. 26. Junius 26k án tartalék a Ilik országos ülés egyedül a Főrencieknél nádori elnöklet alatt, mellynek tárgya az előleges sérelmek és kegy. királyi előadások tárgyában átküldött fölirási javaslat volt. E tárgy két szempontból vétetett tanácskozás alá , t. i. modorára, és egyes pontjaira nézve. A modort illetőleg az első szónok elmondá, mikép a kezdeményi jog a Kir. és KR. táblájánál lévén, az 1807ki országgyűlés volt első, mellyből a kir. előadásokkal egyszersmind a sérelmek is fölterjesztettek, s hogy később a képviseleti és főrendi tábla úgy szinte a kormány között e részben súrlódások támadtak, azt az 1791: 13. t. czikk határozatlansága okozá, u. m. a mellyet a képviseleti tábla akkép magyarázott, hogy orvosoltatván elébb a sérelmek , azután a kegy. kir. előadások tárgyaltassanak. Most azonban milly értelmet kelljen adni ezen törvényezikknek, nem vitatja, hanem a viszonüzenetben mondassék ki, hogy látván azon közörömet, mellyet a kir. kegy. előadások a nemzetben ébresztettek, tekintvén, mennyire szükséges , hogy a tevésnek jelen korszakában a két tábla egymáshoz teljes bizalommal viseltessék; mellőzve ezúttal minden észrevételeket, mellyeket jelen fölirási javaslat ellen fölhozni lehetne, a Ferenciek testvéri jobbot nyújtva a KK. és RRnek, a fölírási javaslatot részükről pártolják. A másik szónok akkér nyilatkozott, hogy óhajtotta volna ugyan, hogy a KK. és RR. az előadásokat tűzték volna ki minden más előtt tanácskozásuk tárgyának, minthogy azok nem mást, mint magának a nemzetnek közhajtását fejezik ki , de miután a KK. és RR. az előadások tárgyalására is teljesen készeknek nyilatkoznak, részéről a föliráshoz járul. Akik szónok a fölirást szinte pártolván , a következő ezen fölirási javaslatot minél előbb ő Fölsége eleibe jutni kívánja, akarja azonban, hogy abban a fölhívott 1791. 13. t.czikknek szavai, melly rendeli hogy pertractatis debite propositionibus regiis, cuncta justa regni gravamina in qualibet diaeta inomisse tollantur, a fölirásba betétessenek , és a kir. előadások Sdik pontja is megemlitessék, minthogy csak ez az egy pont az, mellyre a Kir. és KR. egy szót sem felelnek. A következett szónok a fölirásban azon örömet, mellyel vette a nemzet a kir. előadásokat, élénkebb színekkel óhajtotta volna ugyan festetni, de miután jelen fölirás az 1791 : 13. t.czikk nyomán lévén szerkesztve, mind a kormánynak, mind a nemzetnek eleget tesz, ehez a főrendi tábla bátran hozzá járulhat, ezen hozzájárulás a főrendek kezét legkevesebbé sem kötvén meg, hogy az abban foglaltakra nézve később észrevételeiket ne közölhessék. Mondá a további szónok, hogy jelen fölirás sem az 1791. 13. t.czikket nem sérti, miután teljes készséget nyilvánít a kir. előadások tárgyalása iránt, sem pedig a főrendi tábla állását nem veszélyezteti, — a fölirást tehát pártolja, egyébiránt feleslegnek látja a viszonüzenetben kifejezni, miért fogadta el a főrendi tábla a fölirást, elég lesz , ha abban azon öröm-érzet említetni fog , mellyet a főrendek a Kir. és Rékkel egyaránt éreznek. Az ezután szóló püspök a fölirást mind modorára mind tartalmára nézve pártolja. Miután a főrendek mind egyhangúlag nyilatkoztak , elnök Ő cs. kir. fönsége végzésül kimondd , hogy a fölirás modorra nézve elfogadtatik. Egy része a szónokoknak az okokat is kiváná a viszonüzenetbe tétetni, mellyek a főrendeket ezen elfogadásra bírák, más része csak azt akará kifejeztetni, hogy a főrendek örömmel vévén a kir. előadásokat, azoknak minél korábbi sikert óhajtván, pártolják a fölirást. Mire az elnök kimondd, hogy a többség ez utóbbi véleményt fogadja el. Elfogadást nyervén a fölirási javaslat modorára nézve, ezután annak egyes pontjai vétettek tanácskozás alá. A vámokat érdeklő pontra nézve megjegyzi az első szónok, hogy mivel jelen pont az 1802. és 1807-i országgyűlésekből fölterjesztett fölirások tekintetbe vételével készült, ezek jelen fölirásban világosan fölhivassanak. Mit az ezután szóló is pártolván, a további szónok elmondá, mikép kétségtelen tény, hogy kereskedésünk minden ágaiban csak pang, s hogy ennek egy részben a most fönálló vámrendszer is oka, azt is felesleg bizonyítani, szükség tehát a föliratban kimondani, hogy jelen vámszabályok az ország befolyása nélkül alkottattak , s hogy ezek kereskedésünkre igen káros befolyást gyakorolnak, s e nézetből kiindulva a fölírási szerkezetre szavaz. A következett szónok megjegyzi, hogy a vámrendszer fölötti intézkedés az országgyűlésre tartozik ugyan, de az árhatározás nem, és a KK. és Rt. sem érthetnek a vámszabályok alatt mást mint vámrendszert, a főrendek tehát illy értelemben a szerkezetet elfogadhatják, miután úgy sem tehetni föl, hogy a főrendi tábla olly értelemben fogadná el a kitételt, mellyben más alkalommal egyezni nem akart. A többség arra hajolván, hogy az 1802ki és 1807ki e tárgyban készült fölirásokra hivatkozás ne tétessék , hanem a szerkezet maradjon meg, az elnök ezt mint végzést mondá ki. A fölirás azon pontjára, melly az ország sérelmeire orvoslást kér, az 1791. 13. t.czikkre lévén hivatkozás, egy szónok kiváná, hogy annak justa gravamina, igazságos sérelmek, szavai is megtartassanak és betetessenek, vagy pedig az egész hivatkozás elhagyassék. Mondá a másik szónok, hogy a sérelmeket, mellyeket az egész törvényhozó testület ilyeknek elismer, s mellyek mint illyek ő Fölsége elébe terjesztettek, nem igazságosaknak mondani úgy sem lehetvén, a törvény szavainak megtartása felesleg. Mondaték más részről, hogy nem minden gravamen justum , miután a szőnyegre hozottakból gyakran több sérelemnek csakugyan el nem ismertetik , tehát a fölhívott törvény szavait megtartani kell. A végzés az jön , hogy a KK. és RR. fölszólítatnak, miszerint vagy a fölhívott törvény szavait is tegyék be a szerkezetbe, vagy erre ne is hivatkozzanak. Ezután egy szónok különösen kívánta volna a kormányt figyelmeztetni, bár az orosz birodalomnak a dunamelléki tartományokra gyakorolni kezdett befolyását gátolni igyekeznék , s lenne meggyőződve, hogy e részben teendő hatályos lépései a magyar keblekben bizonyosan viszhangra találandnak. Mi azonban maga helyén fölhozhatónak nyilvánitatván , — a következett szónok megjegyzé, mikép jelen fölirási javaslat a kir. előadások pontjait mind különösen megemlítvén , egyedül arról teljesen hallgat, kivánja tehát ennek is legalább általános megemlítését. Válaszolt a másik szónok, hogy ezen meg nem említés oka alkalmasint az volt, nehogy viszonkövetelésekről is kelljen egyszersmind szólani s ekkér a két tábla közti egyezés fenakadjon , — ha az is meg fog említetni, akkor az ország pénztáráról é számadásról is tétessék szó. Mondaték erre , hogy az országos pénztárról itt szükségkép szólni nem kell, lehet erről szó a maga helyén, de a méltányosság igenis megkívánja , hogy a többi pontok megemlítetvén , csupán egy hallgatással el ne mellőztessék. A másik szónok ezt szinte pártolván azt kíváná betétetni , hogy a kik pontot is tárgyalás alá veendjük. Több nyilatkozatok után az elnök végzésül kimondja, hogy a KK. és KR. a kir. előadatok 8ik pontjának is általános megemlítésére fölszólitatnak. S itt az ülésnek vége jön. XXV. ker. ülés junius 26. (Elnökök: Thuránszky Liptó, Zsedényi Szepes megyék követei. Jegyző : Szentkirályi. Naplószerkesztő: Komlóssy.) Mig a főrendek országosan addig a KK.és RR. kerül, tanácskoztak. A tanácskozás tárgya azonban csak hitelesítése volt a már kerületileg megvitatott, s elhatározott némelly tárgyaknak ; fölolvastatván t. i. a KK. és RR. üzenete úgy szinte a fölirási javaslat a vallásbeli sérelmek tárgyában, h úgy szinte 2or a nem egyesült görögökre, és 3or az unitaria vallásnak Magyarországba veendésére nézve készült üzenetek, fölírási és törvényjavaslatok , ezek némi szavakra s kitételekre nézve módositatván helybenhagyattak. Miután az elnökség jelenté , hogy Zichy Ödön gr.Fehérmegyének folyamodására egy ellennyilatkozatot adott be, mi azonnal fölolvastatván köziratra bocsátaték. XII. Orsz. ülés jun. 27. Junius 27én tartaték a 12ik országos ülés egyedül a Főrendeknél nádori elnöklet alatt. Mellynek megnyíltával a nádori itélőmester fölolvasá a sok országos ülés határozatain alapult viszonüzenetet a főrendeknek az előleges sérelmek és kir. kegy. előadások tárgyában átküldött fölirási javaslatra nézve. Melly elfogadtatván, a múlt országgyűlésről föl nem terjesztethetett sérelmek iránti fölirás, és maguk a sérelmek fölolvastattak. Ennek azon pontjára nézve, melly az országos választmányok elnökeiről szól, az határoztaték , hogy ez iránt a főrendek annak idejében nézeteiket előadandják. Azon kifejezésre nézve, melly az egyházi javak használói taksáltatásáról emlékezik, indítványoztatok egy püspök által, hogy ezen kifejezés akkér módositassék, mint ez a múlt országgyűlési föliratban volt, t. i. egyházi javak birtokosai, minthogy több törvényczikk az egyházi egyénekről (bonorum ecclesiasticorum possessores) mint birtokosokról szól; amire mondaték a más részről, hogy ha itt az egyházról volna szó, akkor igen is helyén lenne a módosítás, de az egyházi javakat biró egyének nem birtokosai azoknak , hanem csak holtukig v. addig sem, használói , a birtokos pedig az egy Tehát 68 sz. országgyűlési köziroszul volt jegyezve IX. orsz. ülés X. helyett jun. 34re. 8 . e r k.