Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-07-22 / 82. szám
lése tekintetében tanúsított hajlandósága s bölcs tapintata ébresztett a KK. és RRben, egyszersmind pedig az erre szinte közremunkáló főrendi tábla tagjainak szíves köszönetet mondjon. A küldöttség tisztében eljárván jelenti, mikép a főrendek nem csekélyebb örömet éreznek ezen egyezés létrehozásából , és szeretett nádorunk ezt máskor is mindig lehetőleg eszközölni igére. Mire az elnök a KK. és Réket elegyes úgynevezett pecsétlő ülésre meghiván az ülés eloszlott és a tanácskozások is a terem rendezése miatt egy időre hallgatni fognak. XXII. Országos ülés jul. 13.a főrendeknél nádor ő fönsége elnöklete alatt. Folytattatók a tanácskozás a tegnap fölhozott indítvány fölött, különösen kiemelendőnek látszik egy főméltóságu szónok előadása, melly a főméltóságu táblára nagy hatással volt. A főmagban lévő szónok nézetei ebben központosultak : ha a többség az indítványt pártolja, ő azt nem ellenzi, noha bár sikerét alig várja. A tárgyra magára, hogy a fontos kérdések eleve országos választmányok által dolgoztassanak ki, ezt igen czélszerűnek találja. Túl vagyunk azon korszakon, mellyben a nyilvános tanácskozásokban viszonyos capacitatioról remény lehetne. Ennek egyik fő oka az , hogy conciliatorius mód hiányában vagyunk. Ezen mód hiányát kipótolták hajdan az országos választmányok , mellyek az országgyűlés lefolyta alatt dolgoztak Az előbbi eljárás szerint a két tábla fontosabb tárgyakra nézve az elvek iránt értekezett, és ha az elvekben egyetértésre léptek, akkor neveztetett országos választmány, melly ezen elveken alapulva az egész tárgyat kidolgozta, melly azután országos tanácskozás alá kerülvén , könyebben elfogadtathatott, vagy módosítathatott. Ez időnyerés volt, mert ha valahol, kisebb tanácskozásokban capacitationak helye lehetett. Most úgy áll a dolog, hogy ha a KK. és RR. a kérdésben forgó indítványra nem állanak , valamint kétségkívül nem is fognak , a forgó rendek arra tökéletesen elhatározottaknak lenni kell, hogy ha nem lehetnek egy értelemben azon elvekkel, mellyek a KK. és RR. munkálatainak alapul szolgálnak, azt tökéletesen vessék el az első betűtől az utósóig. Ez sajnos ugyan , de idővesztés, de a mostani mód szerint elkerülhetlen, mert a forgy rendek nem lehetnek a KK. és RR. határozatainak csak registrátorjai, vagy aláíróji. A fmlgú táblának helyezete, állása, méltósága, felelősége az ország előtt kötelességébe teszik, hogy elvekhez, és azon alapult munkálatokhoz ne járuljon, ha azokat károsoknak ön meggyőződésével öszve nem férőknek látja. Egyébiránt az eljárás, mellyet az indítvány javall, nem lír, tökéletes analogus eset volt 1825 ben, akkor is előbb, mintsem az első fölirás őrölsége szine elébe terjesztetett, a fmlgy rendek fölszólították a Kir. és RRet, hogy a kegy. kir. előadásokat országos választmány fontolására bízzák , és erre a fölszólításra a KK. és RR. reá állottak, az országos választmány kineveztetett, s munkálását megkezdette. hoszabb tanácskozás után — 46 tag az indítvány mellett, 13 ellene nyilatkozott — az indítvány elfogadtatott. Ekkor nádor ő fönsége tervezett két országos választmányhoz t. i. a szállásolás és a sérelmek öszveszedésére a solgy tábla részéről egyéneket nevezvén, ezután egy kis discussio kezdődött e kérdés fölött, az országgyűlési szállások ki által legyenek fizetendők? Az mondatott, hogy ha az országgyűlés Resten tartotik, akkor fizesse a szállásokat az ország, ha Pozsonyban , fizesse a kormány mint a melly e helységnek legnagyobb kényelmét élvezi. De ő fönsége a nádor ezen eltérés fonalát azon nyilatkozás által vágta el, hogy erről szó lehet akkor, midőn a szállásolási választmány jelentése és a KK. és RR. kivonata a Pesten tartandó országgyűlésre nézve tárgyaltatni fog, fölolvastatván még egynéhány a KK. és RR. .Utal átküldött szenetek, nádor e fönsége jelenté, hogy a KK. és RR. termüknek uj rendezése végett üléseket nem tartván, a folgy táblánál sem fognak egész július 3 - ig ülések tartatni. 466 Vidéki levelezések. Komáromitól. *) Junius 3 án első alispáni elnöklet alatt kezdett, s folytatólag tartott közgyűlésünk olly néptelen vala, hogy valamint egykor a fölizgatott kedélyek korszakában — midőn tudós és tudatlan jogosítottnak hitte magát az alkotmány védelmére vagy rombolására — csak örülünk a közrészvétnek , úgy jelenleg hideg futotta át a kebelt a közönség elmaradása fölött. Gondolatokba merülve szalmatűznek akartam hinni e nép egykori hevét, — hinni, hogy a sok vihar után megunta küzdelmeit, bár szellemiek legyenek azok; de ebbeli gondolataimból kiemelt a gyászos esemény , melly megyénk nem csekély részét — honnét leginkább a közerő vala várható — iszonyú romlással fenyegető, és hitem szerint ez okozta , hogy a nemesség — feledve jelenleg a viták küzdhelyét, s untig elégetve a fájdalmakat, mellyeket szép reményeinek romjai költöttek kebelében — hon maradjon, és búsan nézze a pusztítás szomorú maradványait , mellyeket a június 28. dühöngő jégeső, és a Duna rendkívüli áradása hagyott maga után; s igy jön , hogy nehány folyamodása sikere után sóvárgón kívül vidékit láthatni alkalmunk alig vala. — Gyűlésünk első tárgyai legfölsőbb helyről érkezett, és n. m. m. kir. h. t. tanácsi intézmények valónak. A n. h. tanácsnak az elmaradt ujonczok kiállítását sürgető levele nyitott tért a vitatkozásra. H. főbíró emelt szót, bebizonyítván ebbeli kötelességének tartozáson felüli teljesítését , és szükségesnek látta a katonai élelmezés tárgyában egykor kiküldött választmánynak e tárgy fölötti pontos vizsgálatát, úgy mindazonáltal , hogy e választmány jelenleg vegyes legyen. Sürgettetett továbbá a n. m. h. t. tanács utján a háziadó tartozásának beszedése, mi a járásbeli sz. bíráknak szoros kötelességükké tétetett. Boldog Isten ! — gondolám magamban — mikor leend népen segitve, és fog élőni az idő, midőn e nép könnyebben róhatja tartozásait! igen — ha egykor a kiváltságos osztály osztozik a közteherben, akkor az adószedő urak sem leendnek olly szomorú jelentéssel föllépni kénytelenek , hogy a pénztár haláltusával küzd, mert mi 500. egy megyei pénztárban annyi szükség, annyi leendők födözésére ? ! — Fölsőbb helyről érkezett intézményeket követi tudósítások váltottak föl, és jóvá hagyok követeinknek némelly tárgyakhoz utasításuk hiányában a megye és többség szellemében adott szavazatukat is, csak a magyar nyelvnek a herczegnőkrel törvényes kiterjesztésében láttak némellyek túlságos követelést azon oknál fogva, hogy e törvényjavaslatnak garantiája nincs , s nézetük szerint nem is leend, nélküle pedig a törvény csak holt betű, de a többség követ uraknak e tárgyhoz hozzájárulásukat is pártoló. — A m. levelek sorában Verőcze latin levele igerlékenyen hatott a kedélyekre, sajnosan érzők általa megsértve nemzeti törekvésünket , most , midőn a fejedelem, és hónapok buzidalma nemzeti nyelvünk földicsőitésében annyira központosul; annál sajnos abban , mert olly megyétől jött, mellyörvényesen Magyarország kiegészítő részét teszi, honnét ez okból nyelvünk pártolását leginkább várhattuk. Sokáig húzódtak a viták a levél föl vagy nem bontása fölött, míg végre , — nehogy a közügy árva nyelvünk rovására sérelmet szenvedjen — utójára! — elolvastatott, és a Drávának szavávali összekapcsolását tárgyazó tartalma pártoltatott. Több megyei és városi levelek u. m. Szepes, Mont, Temes, Nagybánya, Lőcse levelei tudomásul vétettek; tartalmukra nézve a közlő előtt e levelek ismeretlenek , a hiányos olvasás miatt; urak ! férfias, szabatos olvasás illő e teremhez ! — Zarándnak a részek visszacsatolását , Fiumének országos erővel építendő kikötőt tárgyazó levele, e tárgyakban utasításunk lévén szinte tudomásul vetetett. — Turócznak az ősiség leendő eltörléséből származott aggodalmai nálunk részvétre nem találtak , mert alapos okainknál fogva nálunk az ősiségnek ütött az órája. Főügyészünk üdvös indítványa került szőnyegre : a havi kis gyűléseknek közgyűlésekké változtatásuk; mélyen érzék a hiányt, melly az évnegyedes gyűléseken megtorlódni szokott tárgyak felületes elintézéséből háramlik a közönségre; előadta a szegény adózó népnek kínos helyzetét, mellyben nyomorog , sokszor halasztást nem tűrő ügyeinek késő orvoslása miatt; megmutatá a recapitulatióknak csak ezen indítvány elfogadása által leendő rendes folyamat ; kifejté ezen indítvány egy másik védje, hogy csak ez által leend elháritva a részvétlenség, melly évnegyedes gyűléseink utónapjaiban mutatkozik, midőn a Rendek a tárgyak hosszú sora alatt kifáradván a teremtől közönségesen búcsút vesznek;de az alapos okokkal bajnokilag vitatott indítvány fájdalom bukott azon oknál fogva , hogy alispánunknak is joga van ha a körülmények kívánják nyolcz nap alatt közgyűlést hirdetni, de feledte a nagyobb a rész, hogy ezen gyűlések az országgyűlési utasításokkal foglalkozó választmánynak leendnek ülései , és magánügyeink mind e mellett pangásban maradnak. Nagyobb részvétre talált M. táblabirónak a homok elfojtása iránt tett indítványa , és a Rendek az 1807. törvényt e tárgyban or. gyülésileg újra életbe léptetni sürgették. Végre megemlítendő Kürti primatialis helység folyamodása, mellyben több évektől használt de jelenleg az uraságtól elfoglalt legelőnek ususábai visszahelyezését kéri ; erős védokokkal harczolt az uradalmi ügyvéd urasága törvényes joga mellett, megmutatta bizonyítványok által, hogy a jobbágyság csak évenkinti folyamodás utján volt e legelőnek használatában, és igy az uraságnak — föntartva lévén a legelőhöz joga — bár mikor törvényes hatalmában állott a legelő elfoglalása , mit jelen körülményeinél fogva törvényesen tett is. De hasztalan a törvény erőnélküli ott, hol papi érdek volna általa védendő. Miért is e fontos tárgynak úrbéri per utján leendő elintézése helyett szolgabirói vizsgálat és repositív határoztatok. — Egyéb magánügyek mellett skontrák olvasása volt különben csendes gyűlésünknek tárgya. Abaujból. Kassa, julius 12. E város sz. Lászlói gyapjuvásárát vevők szép számmal látogatók meg; a jól s rendesen kimosott gyapjúnak jó kerete volt és néhány forinttal drágábban kelt el mint tavaly, a kevésbé jól kimosott egynyiretű gyapjúnak is később elég vevője találkozott és lassan kint a tulajdonos költségét és szorgalmát kivántatólag jutalmazó áron adatott el, átaljában pedig a két nyiretű gyapjúnak jó ára és sebes kerete volt; s igy nálunk tettleg megczáfoltatott némelly magukat csalhatatlanoknak velők azon idő előtti eléggé szerénytelen és alkalmasint érdekkel párosult hírlapi jeremiáduk , miszerint ez évi gyapjú árának a tavalyinál jóval leszállítását dictatori hangon jövendölgetni méltóztattak. ,,Nec sutor ultra crepitam“ tehát, vagy ha csakugyan bőrünkbe nem férve ultra crepitam írunk, legalább meggyőződésünk, tapasztalásunk után és a hitel lehető föntartását szemmel tartva és nem alacsony érdekből — hisz male parta male dilabuntur — legyünk jóslók. Az eladatott gyapjú az 5000 mázsát fölülhaladó. Szóval ezen gyapjúvásár elég kedvező eredményű volt s lett lépéseknél fogva jövőre még kedvezőbb reményekkel méltón kecsegtethet; a külföldi vevők elégülten távoztak városunkból. A városi színházat egy vagy több évre minden haszonbér-fizetés nélkül kivenni kívánók, e részbeni vállalkozási szándékuknak i. e. julius I6káig a város tanácsához leendő benyújtására hírlapok által fölhivattak, — mint halljuk, eddig már 3 német igazgató (?) jelentette magát. Véleményünk szerint, miután köztudomásra van, hogy a városi minden pénztárak igen üresek ('■*) és a város adósságokkal terhelt, mivel a színház csakugyan nem articulus primae necessitatis és tulajdon vagy sajátképen színház nélkül el is lehetünk, ezért sem kedvünk nem csökken, sem a kereskedés nem fog pangani sem a város lakosságának . ) Bocsánat , hogy e exikk bizonyos okoknál fogva kissé elkésett. -g——-■?) Részint a czéliránytalanul s minden alapos kiszámítás vagy szükség nélkül tett kiadások miatt, igy például a színházra 25.000 v.ft. fölül köttetett, erre bizony bizony nem volt szükség, sem idő; minden esetre pedig azt sokkal kevesebbel is lehetett volna tenni, de— az igazság kimondása gyűlöletes — részint a közelebbi években történt több szerencsétlen égések miatt, hogy a város serházi épülete még maiglan sem épült föl teljesen, valóban nem nagy dicsére válik a városnak, K. L.