Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-11-25 / 154. szám
154. szám. TAN’MLOM. Hitvíti' nagiló. Kinev. Nyugalm, Névm. Országgyűlés. (Toldalék a büntető tvénykönyvhez.) Korunk ügyei. (Még valami az úrbéri vaksághoz. Vége.) Vidék ibv. Vasból (tűzvész és adakozások.) Külföldi napló. Spanyol-,Angolország. Pendzsab. flapvizsga. Világ. Társalgási terem* fel. az iparegylettől. Aprólékok. SffAKAI AAE*Bio. 141 nevezése 3i. Ö cs . apóst. k.Fölsége a városlödi megürült postamesteri hivatalra idősb Tasner Antalt legkegyelmesben kinevezni méltóztatott. A mi. m. k. udv. kamara a zenggi k. sóhivatalnál megürült ideiglenes mázsátéi hivatalra Jellachich Ignáczot kegyelmesen kinevezni méltóztatott. A nm. m. k. udv. kamara a a havai vám- és harminczadbeszedői hivatalra Bőhm József uszokai beszedőt alkalmazni kegyelmesenméltóztatott nyugalmas;ás. a és . apóst. kir. Fölsége Nádasdy Ferencz m. kedv. cancellariai tanácsost, saját kérelmére, eddigi egész dija mellett , nyugállapotba helyezni legkegyelmesebben méltóztatott. Révilagyarítás, a hazaszerte köztiszteletben álló Benedek - rend mélt. főap.itja fölsőbb helyen kieszközölvén az engedelmet, miszerint a szerzet azon egyénei, kik nevüket megváltoztatni s magyarositni kívánják , ezt megtehessék ; a nyert engedelem következtében nt. Dried Fidél professor és m. tudóstársasági lev. tag eddigi nevét Beélyvel cserélte föl. Halálozások. Diszlinger István m k. udv. kamarai iktató f. évi nov. 11 kén, A móld Ferenc orsovai harminczad-hivatali árumázsáló pedig od.ökén meghaláloztak. Országgyűlés. Toldalék. A kazfenyiték alá tartozó rendőrségi kihágásokról s azoknak büntetéséről. 1. §. Azon átalános rendeletek, mellyek a büntető törvénykönyvnek nyolcz első fejezetében megállapittatták, a rendőrségi kihágásokra s azoknak büntetésére következő módosításokkal terjednek ki : a) Aki külföldön rendőrségi kihágást követett el, s mielőtt ott megbüntettetett volna onnan eltávozott, elkövetett kihágásáért sem azon hatalomnak elitélés vagy megbüntetés végett ki nem adatik , sem itthon közkereset vagy büntetés alá nem vétetik, b) Rendőrségi kihágások csak fogsággal, pénzbeli büntetéssel, vagy bírói megdorgálással fognak büntettetni; rabságra pedig vagy közhivatal elvesztésére azokért senki nem ítéltethetik. Aki azonban rendes keresetmódjával élt vissza valamelly rendőrségi kihágásnak elkövetésére , az a törvényszabta esetekben azon keresetmódnak további folytatásától is eltiltathatik. c) Midőn valaki ugyanazon bíró előtt, több különféle rendőrségi kihágás miatt,mellyekért megbüntetve nem volt, vagy ugyanazon nemü kihágásnak többszöri még meg nem büntetett elkövetéséért áll közkereset alatt, büntetése az egyes esetekben meghatározott szabályok szerint, minden kihágásáért külön fog kiméretni, összes büntetése azonban 1800 forintot, vagy egy évi fogságot meg nem haladhat, d) Rendőrségi kihágásoknál az elévülés ideje a közkeresetre nézve, a kihágás elkövetésétől számítandó három hónapban , az ítélet által kiszabott büntetésre nézve pedig az ítélet kihirdetésétől, vagy, ha az elítélt fogságából szökött el , szökésének napjától számítandó egy esztendőben állapíttatik meg. 2. §. A ki betegek gyógyítását a nélkül, hogy mint orvos, sebész vagy szülész arra rendesen fölhatalmaztatott, vagy a törvényhatóságtól az illető községek és orvosok meghallgatása után arra engedelmet nyert volna, rendes keresetképen űzi, büntettetni fog, s büntetése 200 ftig terjedhet. 3. §. Midőn valaki olly helyen, hol valamelly a szülészetre fölhatalmazott személy létezik, fölhatalmazás nélkül s a szükség esetén kívül szülészeti segítségnyújtást keresetképen át, 200 ftig büntettethetik. 4. §. Hasonlóul büntettetik az is, ki fölsőbb fölhatalmazás nélkül olly gyógyszereket árul, mellyeknek árulását fölsőbb rendeletek egyedül a gyógyszertárakra szoritják. 5. §. Azon gyógyszertárosok és segédek, kik a gyógyszertárak kezelésére nézve fönálló rendeleteket megszegik, 200 főig büntettethetnek , sőt visszaesés esetében azon fölül gyógyszertárak kezelésétől is elmozdíttathatnak. 6. §. Azon orvos, ki tapasztalja, hogy valamelly gyógyszertár kezelésénél a fönálló rendeletek meg nem tartatnak , s azt tizennégy nap alatt az illető felsőbbségnek bejelenteni elmulasztja, száz forintig terjedhető pénzbeli büntetéssel büntethetik 7. §. Aki a halottak eltemetésére nézve fönálló rendszabályokat megszegi, s akár a történt halált be nem jelenti, akár a testet a fönálló rendszabályokban meghatározott idő eltelte előtt vagy eltemeti, vagy az eltemetésre engedelmet ad, száz forintig büntettethetik. 8. §. Hasonlóul büntettetik az is , ki azon rendeleteket meg nem tartja, mellyeket az orvos valamelly ragályos betegségben meghalt személy ruháinak s ágyneműjének tisztítására vagy megsemmisítésre nézve te- | szén. 9. §. Midőn valamelly nőszemély tudja, hogy beteg, s betegségét eltitkolva, mint szoptató dajka szolgál, egy hónapi fogságig büntettethetik, sőt ha betegsége ragályos volt, büntetése három hónapi fogságig terjedhet. 10. §. A ki valamelly tizenkét évesnél kisebb korú gyermeket olly munkára alkalmaz, melly annak egészségére vagy testi kifejlődésére káros befolyással van , vagy olly teher hordására fordít, melly annak erejét fölülmúlja, ha azzal az illető fölsőbbség megintése után sem hagyott föl, vagy megintése után hasonló kihágást követ el. 200 ftig terjedhető pénzbeli büntetéssel büntettethetik. 11. §. A melly gyártó az 1840: 17ik törvényczikk 6ik §nak rendeletét megszegi, a fönebbi 101k§ban kijelölt büntetés alá esik. 12. §• A kinczetet, pálinkát, sört, bort, vagy egyéb italokat olly szerekkel, mellyek az egészségre ártalmasak , kever vagy meghamisít , vagy olly italokat árul, mellyekről tudja, hogy azok ártalmas szerekkel vannak keverve vagy r meghamisítva, 600 ftig büntettethetik. 13. §. A I ki olly üstökben , vagy egyéb réz-edényekben , I mellyek rezettől (Grünspan) nincsenek megtisz- ' !titva , eczetet, pálinkát, bort, sört főz, vagy rezetes réz-csapokat használ eczetnek , bornak , sörnek, pálinkának lefejtésére , büntetése kétszáz forintig terjedhet. 14. §. Hasonlóul büntettetik az is, aki czinezetlen vagy roszul czinezett réz edényeket emberek táplálására szánt bármi étkeknek főzésére használ; sőt ha ezen kihágást korcsmárosok, vendéglők vagy tápintézetek elöljárói követnek el, büntetésök három hónapi fogságig sulyosittathatik. 15. §. A ki pedig a réz-edényeknek é czinezésénél a czint ólommal vegyiti, vagy olly réz-edényeket ad el, mellyekről tudja, hogy czi- nézésüknél a czin ólommal vegyitett, két hónapig fogságig büntettetik. 16. §. Hasonlóul büntettetik az is , ki evő vagy ivó eszközöket ólommal vegyített czinből készit vagy azokat eladja , tudva, hogy a czin ólommal van vegyítve. 17. A ki olly kutakba, víztartókba vagy forrásokba , mellyeknek vize ivásra vagy főzésre rendesen használatik , valamelly az egészségre ártalmas vagy undorító tárgyakat vet, száz forintig büntettethetik. II. §. A ki valamelly házi állatján a veszettség jelenségeit veszi észre, s azt vagy meg nem öli , vagy biztosan el nem zárja, vagy midőn azt tenni képes nem volt, arról, hogy az állat megveszett, az illető felsőbbségnek jelentést nem tett , száz forintig büntettethetik. 19. §. Hasonlóul büntettetik az is, ki olly marháját vagy más házi állatját, mellyről tudja, hogy az valamelly veszett állat által megmaratott, meg nem öli, vagy biztosan el nem zárja, vagy erről a felsőbbségnek jelentést nem tesz. 20 §. Aki a törvényhatóság vagy helyhatóság engedelme nélkül ragadozó állatot tart vagy pénzért mutogat, ötven forintig büntettethetik. 21. §. Gyártók és kézművesek, kiknek készítményeihez méregre van szükségük, ha a mérget külön zár alatt nem tartják , száz forintig büntetethetnek. 22 Aki valamelly gyártásnak, kézi mesterségnek , művészetnek vagy bányászatnak űzésé- i ben megszegi vagy elmellőzi azon szabályokat, mellyek a munkának miképi teljesítésére nézve a dolgozók életének vagy egészségének biztosítása tekintetéből fönállnak, kétszáz forintig terjedhető pénzbeli büntetéssel, sőt ha ismét hasonló kihágást követ el, három hónapig terjedhető fogsággal büntettethetik, 23. §. A ki olly marhának húsát, mellyről tudja, hogy az lépfenében vagy százrétű paczalaszályban beteg vagy megdöglött, kivágja és árulja , három hónapi fogságig büntettethetik, sőt ha mészáros követel illy kihágást, mestersége üzésétől is eltiltatik. 24. §. A ki pedig olly marhának húsát, mellyről tudja, hogy az lépfenében vagy százrétű paczalaszályban beteg, vagy megdöglött, ki nem árulja ugyan, de abból valakinek enni ad, ötszáz forintig büntettethetik, 25. §. A ki utakon, hidakon, utczákon s bármi egyéb közhelyeken vagy azoknak közelében olly munkához kezd , melly figyelmeztetés nélkül az arra járóknak veszélyt okozhat, ha munkájának megkezdésével a figyelmeztetésre szükséges intő jeleket azonnal föl nem állítja , ötven forintig terjedhető pénzbeli büntetéssel fog büntettetni. 26. §. A ki olly intő jeleket vagy karfákat, mellyek utakon, hidakon, utczákon vagy bármi közhelyeken veszedelem elhárítása végett vannak fölállítva, szándékosan megront, száz forintig büntettethetik. 27. §. Hasonlóul büntettetik az is, a kútoszlopokat, keresztfákat, vagy nyilvános helyeken fölállított emlékeket szándékosan megront. 28. §. Aki ismeretlen vagy gyanús személyek számára mesterkulcsot, (közkulcs , szükségkulcs) vagy lenyomat szerint bármiféle kulcsot készít, 200 ftig büntettethetik. 29. §. Hasonlóal büntettetik az is, aki valamelly zárt más fölszólítására fölnyit, mielőtt arról meggyőződött volna, hogy annak, ki a zárt fölnyittatja, a fölnyitásra joga van. 30. §. Aki közhelyeken szerencsejátékot pénzbe játszik, 600 ftig büntettethetik , a játékbank pedig minden esetre a közpénztár számára elkoboztatik. ügy az is , ki a maga lakásán a szerencsejátékot életmód gyanánt gyakorolja, és abból rendes keresetet űz, szinte 600 ftig büntettethetik. 31. §• Harmineznyolczadik év. se Pest, szent András hava 25kcn 1843. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító M£ultn drM*tván többtadja Özvegye. JgCgr* Közeledvén az év vége tisztelettel bátorkodunk lapjaink pártfogóit a jövő évre teendő előfizetésre megkérni. Az előfizetés díja postán borítékkal 0 forint pengő pénzben, helyben boríték nékül & forint Előfizetni lehet Pesten, Zöldkert utczában 4 -8."szám alatt a tulajdonosnő házában. Tisztán írott czimekért esedezünk. A Nemzeti Újság SZCKJeSZtÜSCRC.