Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1844-03-27 / 25. szám

zsarolt elmarasztaltatásom átalában roszaltatik, s engem a czélzott megaláztatás helyett a közvéleményben fölemelt. Mi az angol parlamenthez folyamodtunk, de ez kérelmeinkre süket maradt ; az angol nép azonban hozzánk csatlakozni látszik, és ezen egyesülés által, midőn mi az egésznek jogait követeljük, a közönséges népszabadság mellett működhetünk, anélkül hogy független érdeket illetnénk, mindenek jogait biztosíthassuk.44 Ezután O Connell a tanácsterembe ment, hol várva várták ; a taps egy óraegyedig tartott, mellyben még a hölgyek is hatályos részt vettek. Az izgató több ízben meghajtotta magát, mielőtt helyét elfoglalta. Morgan a két szavazat melletti egylet titoknoka azon reményt fejezé ki, hogy a szövetség O Connell és az angol nép között soha sem szakadand meg. Az indítványok , mellyek tétettek , következők : sör az angolok mind a britt korona jobbágyai mind azon jogok élvezetére , mellyekkel más jobbágyok fölruházva vannak, jogositvák, minél fogva igazságos és pártatlan kormányt kívánhatnak. 2) Ez elv főleg O’Connell perében egy pártos jury választása által sértetett meg. 3) E körülmény közaggodalmat okozván nehogy az alkotmány veszélyeztessék , s az ir nép sorsa részvétet gerjesztvén orvoslatot kíván, melly orvoslatról tanácskozni e gyűlés föladata. Ennek kivihetésében főgátnak tartották az országos egyházat, mellynek fönmaradása e sérelem eltörlését mindig akadályoztatni fogja. Ezután O’Connell magasabb helyre lépett, s koszasan szónokolt, gyakori tapsoktól félbeszakasztva, s beszédét befejezve a parlamenthez nyújtandó folyamodvány bemutattatott és a gyűlés eloszlott. — O' Connellnek az iznéphez intézett irata után , az angol szabadelvűkkel! kibékülését sőt szövetségét bizonyosnak lehet állítani, mi által a nagy izgató hatalmas támaszt nyerendene. kvéflOB’SzájS?. — Folyó hórkán délutáni negyedfélórakor XIVI. Károly János Svéd és Norvégia királya meghalt, és az országlást amint egy kir. leiratban kijelentetett, fia trónjának alkotmányszerintes örököse I. Oskár vette át. Ugyanez nap az országtanács és a főhivatalnokok a hűség esküjét Oskárnak letették. Törökország* — A fényes porta a két keresztényen elkövetett tövénygyilkolás miatt nagy zavarban van , mivel sem a franczia , sem az angol udvar az e tárgyban adott válasszal meg nem elégedett és ujlag fölvilágosítást sürget. A porta lépést nem egy könnyen tehet, mert ha elégtételt szolgáltat, föllázítja népét, ha nem, megbántja a két hatalmat. Mindeddig e tárgyban a divat semmi választ sem adott, annálfogva a követek eltökélték, úti leveleiket visszakérni. A két udvar elhatározottsága daczára az orosz ez ügybe nem avatkozik , a portával meghasonlani nem akarván, mert tudja, hogy más tárgyban könnyebben boldoguland vele, mi reá nézve alkalmasint több hasznot hajtand. — Minda mellett hogy a mozleminek a rajak ellen fölötte ingerültek , a minapi roniai véres összekocczanást semmi aggasztó jelenetek sem követték. — Macedóniából folyvást nyugtalanító tudósítások érkeznek. tél nem fáj , és mástól nem félnek, addig a bot büntetés eltörlését veszélyesnek tartja, a halálos büntetést pedig — szerinte — mindaddig szükséges meghagyni a törvényekben, míg mind büntetésre, mind elvesztésre, egyenlő hatású egyéb büntetés nem szabatik. Nem kívánja azonban, hogy a büntetés gyakrabban használtassák, vagy a kegyelem korlátoztassék , hanem , hogy a bünteli elrettentésra használjon, és kik a halállal egyenlő büntetésre ítéltetnek — száműzessenek távol a hazától valamelly szigetre , mellyet külső hatalommali egyesség utján meglehetne nyerni, ezt szerző igen súlyos büntetésnek tartja, mert ritka ember az, ki hazáját ne szeretné. Szerző az esküttszékeknek sem barátja. *) Oliver. •Jelenkor (i. e. 24. szám.) Irányczikkében „Pár szó hitelünk tárgyában“ czim alatt, némelly okokat sorol elő, mellyek hitel hiányunknak föntartói, s figyelmezteti az országgyűlést, hogy annak idejében a telek könyvről meg ne feledkezzék. Oliver, Ailáf? (f. e. 24. sz.) Irányczikkal „Észrevételek az országgyűlés elébe terjesztett büntető törvénykönyv javaslata iránt.“ czim alatt, derék értekezést kezd meg. Szerző több tekintetben reánk nézve igen is korszerűtlennek tartja a büntető törvkönyv kidolgozásával megbízott országos választmány munkálatát. Szerző nem barátja sem botnak, sem halálos büntetésnek, de még lesznek becsület iránt értéktelen, erkölcstelen embereink, kiknek más bünte TÁRSAKTÁSI TEREM. Nemzeti színészet FOKS«nghai6. Martius 16án Cilléi Fridrik eredeti dráma 3. fölvonásban Szigligetitől. — A páholyok elfoglalvak, földszint kevés néző. Ciliéi Fridriket játszó Hegedűs, nejét Frangepán Erzsébetet Chiabayné, atyját, Frangepán Miklóst Fekete, Veront Roberto komornyik leányát Feketéné. Mi megvalljuk , hogy a magyar színészetben annak Pálffy teremben léte alatt alig vettünk egynéhányszor részt, s akkor is többnyire a jótékony czélokra szánt előadásokra jelenénk meg , és így Chiabagnéról s Hegedűsről ítéletünket arra nézve, valljon pályájuknak jelen stádiumán igen igen sok van-e még hátra a jelesség oszlopáig, elhamarkodva hozni nem fogjuk; csak annyit mondunk jelenleg , hogy szerepeiket jól adák , s kívánjuk, hogy a képzelt önjelességrőli meggyőződés minél később ébredjen bennük, mert csak az törekszik mindig fölebb emelkedni, ki nem hiszi azt, hogy már fon áll. — Mart. 17 én Tiszt újítás vigjáték 4 fölv. Nagy Ignácztól. A darabnak több jelenetet megtapsoltattak , mert csakugyan pompás satyrája az a megyei tisztujitásoknak , s annak előadása alatt az embernek akaratja ellen is eszébe jut azon gondolat, hogy vannak dolgok , mellyeknek egyik legbiztosabb gyógyszere az, ha nevetséges oldaluk amúgy Nagy Ignáczos modorban adatik elő, mert hiszen csak igaz , hogy az emberek legtöbbjeiben sokkal hathatósban működik egy nevetségessé tétel, mint Cicerói okoskodások s hatalmas capacitatiók, mert kevésbé hat a mélybe a nagy argumentum, mint a gúnynak finom hegye. — Farkasfalvi Sándor alispánt adó Szákfy, Tornyai Károly szolgabirót Hegedűs, Heves Kálmán ügyvédet Gyulay, Langyos főorvost Fekete, Kingát Bartháné, Arankát a fiatal özvegyet Chiabayné, a zsidót Kecskés, a jurátust Györögh. Az előadás elég jól sikerült. A köznemeseket játszók jól fogák fel szerepeiket, azaz a közéletből merített jeleneteket a kellő nevetséges sziliben tünteték elő. Bartháné, nem tudjuk kedvetlen volt-e, vagy elfogult, vagy gyengélkedő egészségű, de szerepét nem mondhatjuk nem kedvetlenül játszottnak. — Gyulaiból, ha azt elhiszi, hogy a jelességtől még messze áll, jó színész válhatik. — Chiabagnenak előmenetelt szívből kívánunk. A zsidó az emancipatiot igen sokszor emlegeté, pedig azt mondják , hogy amiről az ember sokat beszél, nem igen szokott megtörténni. — Mart. 18án Lorenzíno dráma 5. fölvon. irta Dumas Sándor , forditá Egressy Béni. Ezen előadáson jelen nem voltunk. Sándor herczeget adá Szákfy, Lorenzinot Hegedűs , Luisát Chabay né. Ikervárosa kirítok* Az országház épitendése iránt véleményt adandó választmány, részint tegnap előtt, részint tegnap érkezett városunkba, tagjai között tisztelt collegünk P. Horváth Lázár is említhető, hisszük hogy ez ügynél lapja czimének jelentéséről meg nem feledkezendik. A mint halljuk a többek között a kegyes szerzet telke is ki van tűzve, mi részünkről pompásabb helyet nem is tudnánk ennél. — Saphir M. G. hazánkfia, =‹›=) Ezekre sok mondani való volna. Szerk. kit sorsa kiragadt honából, elzárva mindenkép a magyar nyelv gyakorlatától nem ejti a szavakat olly gördülékenyen, hogy a kényesebb fül meg ne akadhatnék , de távolléte sem jegesíté meg szivét a honi intézetek iránt, mit tanúsítandó, holnap a tágas német színházban humoristikai fölolvasását szavalat és zenészettel vegyesen adandóa a tiszta jövedelemnek egy harmadát a nemzeti színház tagjainak nyugpénz intézetére szánta. Ez este a mint halljuk Schodelnénk és Fáncsy is fognak az előadásban részt venni. Mi pedig édes kötelességünknek ismerjük ez előadásra a közönséget figyelmeztetni , mert csak akkor fognak színészeink nagyobb eréllyel működhetni, s magukat egészen a művészetnek szentelhetni, ha biztosítják, hogy egykor , ha a viszályok és az idő hóba borítá fürtjeiket, lesz fejüket hová lehajtani pihenésre, s lesz miből szükségeik födöztetendnek, mert szép ugyan a borostyán magában , de melléklet nélkül még is szűk táplalost az. Kötelességünknek ismerjük tovább Saphir úrnak nyilvánítani köszönetünket, mellyel minden művészbarát, és az intézetnek, mellynek gyámolitásáért fárad minden, tagjainak köszönete járul, e köszönet az elismerés jele, s mint illyés Saphir urnak jutalom , de szebb jutalom bizonyára a magasztos öntudat, melly keblét hevíti, szebb jutalom , hogy a sokáig zarándokló nemzeti színészet jövőjének biztosításához ő is tettlegesen részt ven, ez intézetnél egykor neve a jobbak sorában emlitetendik. — Kunewalder testvéreknél tánczmulatság volt, melly hasznosan gyümölcsözött, mert a mulatság részvényekre lévén alapítva, a költségeket a testvérek viselték, a bejött részvények diját pedig mikép ezt a derék Ungarból értjük összesen 800 , pl. az alapítandó ipariskolára áldozták. A mulatság élénk volt, minden különböztetési korlátokat lerombolt a társalgók szívessége s fesztelensége, s a csárdást olly vndoran járták Sión gyönyörű hölgyei, mint akárhol. Uraim! csak mindennap egy követ emeljünk le a válaszfalból, s észre sem veendjük, mikor állunk egymás mellett. Megjelenik minden szerdán és szombaton , fél évi ára helyben kihordással 5 ft. postán borítékkal 6 ft.; ismeretlen kezektől bérmentesítetni kérjük a leveleket, a lapokat illető levelek a szerkesztőségnek czimeztetendők. 202 HIRDETŐ. / Épen most hagyta el a sajtót illy ez.munka: #A bölcsészet elemei. Irta Purgstaller Hal. .József, kegyes rendi pap, a hittudomány és bölcsészet tanára, s ez utóbbinak rendes tanítója. A munka hat részből áll 2 kötetben : I. Bevezetés és lélektan. — 11. Gondolkodástan. III. Ismerettan. — IV . Erkölcstan. — V. Szépműtan. VI. A bölcsészet története. — Összesen 44 ivára fűzve 2 frnt 24 kr. pgben. Kapható Pesten Hart le benn él és a kegyes rend házában, Váczon pedig a szerzőnél. (1—3) Árverési hirdetés. Báró Podmaniczky Andor úr és népe csődtömegéhez tartozó jármos ökrök, számosabb selymes juhok, gazdasági eszközök, gabona, széna, szalma , az aszódi pénezében bor, és egyéb ingóságok csőd választmányi határozat következtében készpénzért eladandók lévén az árverés e következendő időkben fog tartatni, sör Pest méryében kebelezett Ilarkai pusztán folyó évi április 15én midőn maga ezen pusztabeli rész is haszonbérbe fog adatni, ha elébb iránta egyezkedni nem lehetne. 2 m ér Fejér megyében Baracska szomszédságában fekvő Szent-Ivanyi pusztán április 1lén 3 t Pest megyében Aszódon április 22ém Kis-Ivarfalon április 23. -korNógrád megyében fekvő Kisfalud máskép Krakkó pusztában április 25én. 5ir Heves megyében fekvő Kecsk helységben április 27en , melly helyekre és határidőkre a’ venni szándékozók illendően meghivatnak. Költ Pesten martius 24. 1844 1—3 Szerkeszti Kovacsóczy Mihály. — Nyomatik Trattner Károlyi betűivel, uri-utcza 453. szám.