Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1844-01-24 / 7. szám

7. szám­. Mr7nTm­nrTWTTTT.it,.rr.. NEMZETI ÚJSÁG. , „ r , , ^•■VgSZ.. y , ^1«£SH=c HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. " " Alapit­ó Hultscr István táblabiró,Madja Harminczkilenczfd 1 li év. Pest, Boldogasszony hava 24kén. 1844. TlliTATiOMI. Hazai napló. Országgyűlés. (137., 138., 139 , 140., 141. ker. ülések: a megyei kihágások ügyébeni vál. műnk. — ízénél vége.) Vidéki lev. Mosonyból (közgy. követjelentések), Pestből (jóté­konyság Váczot­t). — 13 c I- és k­­i­­­f. m­­­­­e­g­­­a [o­il. Visszahívás. Kü­lföldi napló. Aldunai tartományok. Spa­nyol-, Angol-, Görögország. Sajtó-ör. Magyarok története. Lapvizsga. Jelenkor, Századunk, Világ, Pesti Hírlap, Regélő, Honderű, Iron és Külföld. Társtalgirsi terem. Ikerv. hírnök. Tár?, és int­ézete­k. Jel a nemz. színháztól. HALAI­N tIAF&é. Mtllározás. R­u­m­b­a­c­h Sebestyén orv­os­­tanár, a bécsi és pesti orv. kar tagja, é­s lest vár. volt főorvosa jan. 16. Bécsben 83. év. tüdőszélbüdös­ben meghalt. OrSzásegy Ülés. CXXXVII. k­e­r. ülés jan. 13-án. (Elnökök sat. kik előbb. — T­árg­y: a kihágások.) Az elnökség egy folyamodást mutat be az iz­raeliták részéről, mellyben mint halljuk emancipa­­tiót kérnek. A folyamodás egykori kerületi végzés következtében, mint minden beadott petitio, előbb a verificationális választmányhoz utasíttatik. A napi­rendre térvén át , a megyei kihágásokat tárgyazó munkálatnak már előbbi kerületi ülésben is szőnye­gen forgott 40dik §a szerkezetének teljes megálla­pítása akkorra h­agyatik , mikor a kerületi jegyzők a 39dik §nak általuk készített újabb szerkezetét bea­­dandják. Az ezután következett szakaszok szerke­zetének megállapítása egész az 5 dik §ig felfüggesz­­tetik , hanem a kerületi jegyzőknek kötelességül té­tetik ezen §§at a 39ik szerkezetével összvehangzás­­ba hozni, s az egészet úgy terjeszteni a KK. elibe, s egyedül azon okból olvastattak fel ezen szakaszok, hogy kiki észrevételeit előadhassa a kerül. jegyzők által­ figyelembe veendőket. — A 44ik szakasz ekkép szólt: ,,Ha a h­ely méltóságának sérelme által a köz­rend többek által tettleg annyira megzavartatik, hogy a tisztujitást folytatni leh­etlen , ez lázadásnak tekin­tetvén a büntető törvénykönyvben illy esetre rendelt rögtöni, szigorít eljárásnak és büntetésnek leend he­lye.­­ Ezen szakaszt egy követ akkint óhajta mó­dosíttatni , hogy előbb az elnök az ezen esetet ille­tő törvényszakaszokat felolvastatja, és a zavargó­kat rendre inti, ha a rend helyre áll, annak főoko­zói mint felbujtók egyenkint azonnal legfölebb 200 font büntetésben marasztalnak ; ha pedig a felolva­sás és rendreintés után a zavar nem csillapul, az el­nök­­ a gyűlést más­napra halasztja, és a rendzava­rok mindnyájan egyenkénti 100 p­e­ntnyi büntetésre ítéltetnek el, vagy pedig 20 napi fogságra. És láza­dásnak a rendzavarás csak akkor tekintetik , ha a rendzavarok az előszólitott fegyveres erőnek is el­lent állanak. —A 46dik szakaszra nézve, melly a rendzavarót azonnal letartóztathatni rendeli, egypár követ azt kívánja, hogy az elegendő biztosság mel­lett , szabadságból védje magát. —A 4­7ik §. igy szól: „A ki mást bűntettnek (criminalitas) nem vehető, de szándékos cselekedettel sért meg tisztújítás alkalmá­val, bebizonyodás esetére az őrszék által egy hétig terjedhető fogságra ítéltessék , s a szavazási helyről nyombani bezáratással eltávolíttassák. A sértett ma­gános keresetjoga s a széksértés büntetése a 451k §. értelmében fenmarad ezenkívül.“ — Ezen szakasz­ra nézve egy követ el nem titkolhatja abbeli vélemé­nyét, hogy a választmány igen szorgalmas volt a vétkek szaporításában. Ezen törv­ ollosus törvény , s azt látszik föltenni, hogy minden választó mellé egy nevelőt, egy praefectust kellene állítani, a­ki azt gátolja, hogy a választási tetten kívűl mást se ne tegyen se ne szóljon.­­ Megjegyzé erre a vá­lasztmány jegyzője, hogy a választmány nem kere­sett vétkeket, hanem mindenütt talált, és a találta­kat nem amúgy felében, hanem egészen előadta, mint kötelessége volt. Egyébiránt ezen törvény épen nem otiosus törvény, mert vannak tettek , mellyek nem criminalitások , és még­is valóságos sértések, s így főleg ha a szabadság gyakorlatának helyén követtet­­nek el, büntetlenül nem hagyhatók, például a frics­­kázások, pofonütések. — Szavazásra bocsáttatván a kérdés, ha elfogadtassék-e (elvileg t. i. mert a szerkezet egész az 50ik -ig függőben marad) jelen szakasz, vagy egészen kimaradjon, — a többség az elvileg elfogadásra szavazott. Az elnökség itt ki­jelenti egyenesen, hogy ha illy lárma, zaj lesz, ta­nácskozni nem lehet. — Erre a zaj egy kevéssé csil­lapodik, a jegyző tovább olvas. — Az 50ik §. igy szól: „Tisztujitás! súlyos kicsapongásoknak te­kintendők a) ha valaki tisztujitás helyére nem kar­dot, h­anem botot, fejszét, gyilkot, nagyobb kést, puskát, pisztolyt vagy más hasonló fegyvert v. szer­számot viszen. Ennek az őrszék által a csendtiszt hiteles jelentésére azonnal megrendelendő büntetése nyombani letartóztatás és egy hónapig terjedő fogság. Ha valaki e nemű fegyverrel mást fenyegetne, a büntetés megkettőztessék. A­ki valakit tisztújítás a­­latt fegyverrel tettleg támadna meg, a széksértési büntetés teljes mértékén kivül azonnal közerővel is az őrszék elébe állíttatván, ez által megrendelendő perbe fogatása és letartóztatása nyomban következ­zék. Szabadságból! védelme csak kisebb bűntett e­­setében engedhető meg. Ezen szakaszt illetőleg egy követ azt kívánja, hogy még a kard se legyen meg­engedve , hanem még a karddal a tisztújítási terem­be menő is 100 ftra büntetessék , hiszen úgy is ke­vésbé nevetséges kardot nem kötni, mint németnad­rághoz kardot és kalpagot viselni. — Erre egyik kö­vet is , másik is ajánlottak némi szóbeli módosításo­kat. — Egy követ azt jegyzé meg, hogy a­zt negative kezdeni nem kardot szavakkal nem he­lyes. — Egy más a kardot csak akkor akard meg­tartatni, ha az a magyar diszöltözet kiegészítésére megkivántatik. — Egy harmadik követ pedig azt mondja, hogy épen olly szépen megtudna válni a kardtól, mint a czopftól. — Megjegyezteték még, hogy a pont elején a sértő eszközöket előszámlálni nem kell, mivel ott úgy sincsen annak több neme megemlítve, p. o. buzogány, fokos. — Végre sza­vazás sürgettetvén,­ az elnökség azon kérdést teszi fel , maradjon-e a szerkezet, vagy módosíttassák. A szavazás folyta alatt egypár követ fölkel, s azt mondja, hogy ezen kérdésre szavazni nem is lehet, s egy különösen megrójja az elnökséget, hogy mi­ért nem mondja ki világosan a kérdést, és miért nem kérdezi meg előbb a Kkat, ha megnyugszanak­­­ benne? Mire az elnökség egyike egy veterán kö­vet megfelel, s azt mondja, hogy az elnökség a kérdést tisztán kimondotta, több ízben kért figyel­met és csendet, de nem lehetett szerencsés azt meg­nyerhetni; az elnökséget a megrovó követ ne korhol­ja azért, minek ő legkevésbé oka. Szavazat utján határoztatok , hogy a szerkezet módosittatik. — Egy követ azért, mert mint mondá , küldői egyet­len szót akarnak változtatni a szerkezetben, a mó­dosításra szavazott, s azon egyetlen szó az volt, hogy a­z. elején szersz­á­m helyett eszközt kiván tétetni. Elhatároztatván a módosítás, akar­d meghagyatott, és a sértő eszközök egyes nemeinek megemlítése, n. m. botot, puskát, sat. elmellőz­te­tv­én a törvény általánosságba alakittatok át. CXXXVIII. K­e­r. ü­l­é­s jan. 15. (El­n­ö­k­ö­k : Bars (Botka), Csongrád (Szegheő). Jegyző: Yukovics. Nap­ló vivő: Komlóssy. — Tárgy: a kihágások. Következett a múlt ülésben megkezdett 50ik §. b) pontja, melly igy szól: „A ki a tisztujitás he­lyén részeg, a csendtiszt által onnan közerővel is eltávolíttatván, azon tisztujitás alkalmával az őr­szék ítélete által szavazatától megfosztassék.“ Erre nézve inditványoztatok , hogy a helyén szó mint az egész várost jelenthető egy határozottabbal vál­tassák föl, és a részegen a tisztujitás helyén, azaz a teremben vagy udvaron megjelenő az­nap ugyan szavazástól fosztassék meg , de ha másnap józan , a választásban ismét részt vehessen. — Végzés az jön , hogy a h­e­l­y é­n helyett a teremben, vagy a t­is­z­t­uj­it­ás­r­a rendelt helyen létetik s az indítvány elfogadtatik. — c) Pont: „A ki ze­nével vagy zászlóval megy a tisztujitás teremébe, vagy e végre rendelt más tanácskozási helyre , mint széksértő bűntettesnek. Ezen kivül a csendtiszt je­lentésére az őrszék által egy hónapi fogságra is ítél­tethetik.“* A zene és zászló fölött nagy lett a vita. — Az első szónok a zenét és zászlót nem látja olly nagy bűntettnek, mellyel fogsággal kellene büntetni, elégnek hiszi, ha mint széksértő, és pedig annyi­szor, a mennyiszer büntettetik; de előbb a zene és zászló vezéreit a távozásra fölszólitassanak. •­ Egy más követ a zenét nem látja büntetendőnek. Mire az feleltetik , hogy sokszor egy jó zene, és czifra zászló a legnagyobb szerepet játszók a tisztujitáso­­kon; ha pedig talán 4szer­bször fog egy nagy ur a távozásra felszólitatni, mit bánja ő, ha annyi­szor fogja is a pénzbüntetést megfizetni, csak ő azalatt czért érjen ; maradjon meg tehát a fogsági büntetés is. — Mit egy más követ szinte pártol, mivel úgymond a zene olly varázs­erővel szokott hatni a magyar kedélyre, hogy akkor ő mindenre kész, bár látja is előre a veszélyt; ő tehát a ze­nét és zászlót a tisztújítás kihirdetésétől egészen an­nak tökéletes bevégeztéig eltiltatni kívánja. A kö­vetkezett szónok sem a teremben, sem mellette, sem az oda menetkor nem látja megengedhetőnek a zenét vagy zászlókat, mert, úgymond, olly ko­moly ünnepély a tisztválasztás , hol higgadt ész , és józanság kell, nem pedig tivornyázás, mivel akkor ezrek biráji választatván, ezrek sorsáról vet­tetik el a koczka. Igen jól jegyzi meg az előbb szóló, hogy a zene a magyart igen ingerli, és buz­dítja , de nem szelídségre hanem vadságra. A zászló elvétele sok helyen halálba került már, mert a közhiedelem szerint zászlót veszteni szégyen, nyerni dicsőség. A szerkezeti büntetést helyesnek látja , de előbb mindenesetre a zenéhez és zászlóhoz tartó­zók szólhassanak föl a távozásra, mint ez Angli­ában is szokás.­­ A következett szónok a zenével és zászlókkal játékban jó szándékot föl nem tehet, hanem mindig hódítani és csendet zavarni akarást. Az ezután szóló azt mondja , hogy alig 4—5 nap­ja, hogy B........megye követének azon nyilatko­zata , miszerint a köznépet a zászlóktól és egyéb külszínektől nem kell megfosztani, mivel a népnek külszín kell a szabadságnál is , nagy éljenekkel fo­gadtalak , és most csudálkozva kell látnia, hogy mi 4 nap előtt olly nagy tetszéssel fogadtatok, az most épen nem tetszik. Ő csak akkor látja a zenét és zászlót eltiltandónak, mikor a választók a tiszt­újítás színhelyére, azaz a választási terembe gyü­lekeznek , mert ha minden ember be fog záratni, ki zene és zászló után bármikor megy, akkor a börtönök nem lesznek elegendők a bezárandók be­fogadására. — Az indítvány, hogy a zenével vagy zászlóval jöttek elébb azoknak eltávolítására fölszól­­ hassanak, elfogadtatok. De a zene és zászló fö­

Next