Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1844-01-24 / 7. szám
7. szám. Mr7nTmnrTWTTTT.it,.rr.. NEMZETI ÚJSÁG. , „ r , , ^•■VgSZ.. y , ^1«£SH=c HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. " " Alapitó Hultscr István táblabiró,Madja Harminczkilenczfd 1 li év. Pest, Boldogasszony hava 24kén. 1844. TlliTATiOMI. Hazai napló. Országgyűlés. (137., 138., 139 , 140., 141. ker. ülések: a megyei kihágások ügyébeni vál. műnk. — ízénél vége.) Vidéki lev. Mosonyból (közgy. követjelentések), Pestből (jótékonyság Váczott). — 13 c I- és kif. mega [oil. Visszahívás. Külföldi napló. Aldunai tartományok. Spanyol-, Angol-, Görögország. Sajtó-ör. Magyarok története. Lapvizsga. Jelenkor, Századunk, Világ, Pesti Hírlap, Regélő, Honderű, Iron és Külföld. Társtalgirsi terem. Ikerv. hírnök. Tár?, és intézetek. Jel a nemz. színháztól. HALAIN tIAF&é. Mtllározás. Rumbach Sebestyén orvostanár, a bécsi és pesti orv. kar tagja, és lest vár. volt főorvosa jan. 16. Bécsben 83. év. tüdőszélbüdösben meghalt. OrSzásegy Ülés. CXXXVII. ker. ülés jan. 13-án. (Elnökök sat. kik előbb. — Tárgy: a kihágások.) Az elnökség egy folyamodást mutat be az izraeliták részéről, mellyben mint halljuk emancipatiót kérnek. A folyamodás egykori kerületi végzés következtében, mint minden beadott petitio, előbb a verificationális választmányhoz utasíttatik. A napirendre térvén át , a megyei kihágásokat tárgyazó munkálatnak már előbbi kerületi ülésben is szőnyegen forgott 40dik §a szerkezetének teljes megállapítása akkorra hagyatik , mikor a kerületi jegyzők a 39dik §nak általuk készített újabb szerkezetét beadandják. Az ezután következett szakaszok szerkezetének megállapítása egész az 5 dik §ig felfüggesztetik , hanem a kerületi jegyzőknek kötelességül tétetik ezen §§at a 39ik szerkezetével összvehangzásba hozni, s az egészet úgy terjeszteni a KK. elibe, s egyedül azon okból olvastattak fel ezen szakaszok, hogy kiki észrevételeit előadhassa a kerül. jegyzők által figyelembe veendőket. — A 44ik szakasz ekkép szólt: ,,Ha a hely méltóságának sérelme által a közrend többek által tettleg annyira megzavartatik, hogy a tisztujitást folytatni lehetlen , ez lázadásnak tekintetvén a büntető törvénykönyvben illy esetre rendelt rögtöni, szigorít eljárásnak és büntetésnek leend helye. Ezen szakaszt egy követ akkint óhajta módosíttatni , hogy előbb az elnök az ezen esetet illető törvényszakaszokat felolvastatja, és a zavargókat rendre inti, ha a rend helyre áll, annak főokozói mint felbujtók egyenkint azonnal legfölebb 200 font büntetésben marasztalnak ; ha pedig a felolvasás és rendreintés után a zavar nem csillapul, az elnök a gyűlést másnapra halasztja, és a rendzavarok mindnyájan egyenkénti 100 pentnyi büntetésre ítéltetnek el, vagy pedig 20 napi fogságra. És lázadásnak a rendzavarás csak akkor tekintetik , ha a rendzavarok az előszólitott fegyveres erőnek is ellent állanak. —A 46dik szakaszra nézve, melly a rendzavarót azonnal letartóztathatni rendeli, egypár követ azt kívánja, hogy az elegendő biztosság mellett , szabadságból védje magát. —A 47ik §. igy szól: „A ki mást bűntettnek (criminalitas) nem vehető, de szándékos cselekedettel sért meg tisztújítás alkalmával, bebizonyodás esetére az őrszék által egy hétig terjedhető fogságra ítéltessék , s a szavazási helyről nyombani bezáratással eltávolíttassák. A sértett magános keresetjoga s a széksértés büntetése a 451k §. értelmében fenmarad ezenkívül.“ — Ezen szakaszra nézve egy követ el nem titkolhatja abbeli véleményét, hogy a választmány igen szorgalmas volt a vétkek szaporításában. Ezen törv ollosus törvény , s azt látszik föltenni, hogy minden választó mellé egy nevelőt, egy praefectust kellene állítani, aki azt gátolja, hogy a választási tetten kívűl mást se ne tegyen se ne szóljon. Megjegyzé erre a választmány jegyzője, hogy a választmány nem keresett vétkeket, hanem mindenütt talált, és a találtakat nem amúgy felében, hanem egészen előadta, mint kötelessége volt. Egyébiránt ezen törvény épen nem otiosus törvény, mert vannak tettek , mellyek nem criminalitások , és mégis valóságos sértések, s így főleg ha a szabadság gyakorlatának helyén követtetnek el, büntetlenül nem hagyhatók, például a fricskázások, pofonütések. — Szavazásra bocsáttatván a kérdés, ha elfogadtassék-e (elvileg t. i. mert a szerkezet egész az 50ik -ig függőben marad) jelen szakasz, vagy egészen kimaradjon, — a többség az elvileg elfogadásra szavazott. Az elnökség itt kijelenti egyenesen, hogy ha illy lárma, zaj lesz, tanácskozni nem lehet. — Erre a zaj egy kevéssé csillapodik, a jegyző tovább olvas. — Az 50ik §. igy szól: „Tisztujitás! súlyos kicsapongásoknak tekintendők a) ha valaki tisztujitás helyére nem kardot, hanem botot, fejszét, gyilkot, nagyobb kést, puskát, pisztolyt vagy más hasonló fegyvert v. szerszámot viszen. Ennek az őrszék által a csendtiszt hiteles jelentésére azonnal megrendelendő büntetése nyombani letartóztatás és egy hónapig terjedő fogság. Ha valaki e nemű fegyverrel mást fenyegetne, a büntetés megkettőztessék. Aki valakit tisztújítás alatt fegyverrel tettleg támadna meg, a széksértési büntetés teljes mértékén kivül azonnal közerővel is az őrszék elébe állíttatván, ez által megrendelendő perbe fogatása és letartóztatása nyomban következzék. Szabadságból! védelme csak kisebb bűntett esetében engedhető meg. Ezen szakaszt illetőleg egy követ azt kívánja, hogy még a kard se legyen megengedve , hanem még a karddal a tisztújítási terembe menő is 100 ftra büntetessék , hiszen úgy is kevésbé nevetséges kardot nem kötni, mint németnadrághoz kardot és kalpagot viselni. — Erre egyik követ is , másik is ajánlottak némi szóbeli módosításokat. — Egy követ azt jegyzé meg, hogy azt negative kezdeni nem kardot szavakkal nem helyes. — Egy más a kardot csak akkor akard megtartatni, ha az a magyar diszöltözet kiegészítésére megkivántatik. — Egy harmadik követ pedig azt mondja, hogy épen olly szépen megtudna válni a kardtól, mint a czopftól. — Megjegyezteték még, hogy a pont elején a sértő eszközöket előszámlálni nem kell, mivel ott úgy sincsen annak több neme megemlítve, p. o. buzogány, fokos. — Végre szavazás sürgettetvén, az elnökség azon kérdést teszi fel , maradjon-e a szerkezet, vagy módosíttassák. A szavazás folyta alatt egypár követ fölkel, s azt mondja, hogy ezen kérdésre szavazni nem is lehet, s egy különösen megrójja az elnökséget, hogy miért nem mondja ki világosan a kérdést, és miért nem kérdezi meg előbb a Kkat, ha megnyugszanak benne? Mire az elnökség egyike egy veterán követ megfelel, s azt mondja, hogy az elnökség a kérdést tisztán kimondotta, több ízben kért figyelmet és csendet, de nem lehetett szerencsés azt megnyerhetni; az elnökséget a megrovó követ ne korholja azért, minek ő legkevésbé oka. Szavazat utján határoztatok , hogy a szerkezet módosittatik. — Egy követ azért, mert mint mondá , küldői egyetlen szót akarnak változtatni a szerkezetben, a módosításra szavazott, s azon egyetlen szó az volt, hogy az. elején szerszám helyett eszközt kiván tétetni. Elhatároztatván a módosítás, akard meghagyatott, és a sértő eszközök egyes nemeinek megemlítése, n. m. botot, puskát, sat. elmellőztetvén a törvény általánosságba alakittatok át. CXXXVIII. Ker. ülés jan. 15. (Elnökök : Bars (Botka), Csongrád (Szegheő). Jegyző: Yukovics. Napló vivő: Komlóssy. — Tárgy: a kihágások. Következett a múlt ülésben megkezdett 50ik §. b) pontja, melly igy szól: „A ki a tisztujitás helyén részeg, a csendtiszt által onnan közerővel is eltávolíttatván, azon tisztujitás alkalmával az őrszék ítélete által szavazatától megfosztassék.“ Erre nézve inditványoztatok , hogy a helyén szó mint az egész várost jelenthető egy határozottabbal váltassák föl, és a részegen a tisztujitás helyén, azaz a teremben vagy udvaron megjelenő aznap ugyan szavazástól fosztassék meg , de ha másnap józan , a választásban ismét részt vehessen. — Végzés az jön , hogy a hely én helyett a teremben, vagy a tisztujitásra rendelt helyen létetik s az indítvány elfogadtatik. — c) Pont: „A ki zenével vagy zászlóval megy a tisztujitás teremébe, vagy e végre rendelt más tanácskozási helyre , mint széksértő bűntettesnek. Ezen kivül a csendtiszt jelentésére az őrszék által egy hónapi fogságra is ítéltethetik.“* A zene és zászló fölött nagy lett a vita. — Az első szónok a zenét és zászlót nem látja olly nagy bűntettnek, mellyel fogsággal kellene büntetni, elégnek hiszi, ha mint széksértő, és pedig annyiszor, a mennyiszer büntettetik; de előbb a zene és zászló vezéreit a távozásra fölszólitassanak. • Egy más követ a zenét nem látja büntetendőnek. Mire az feleltetik , hogy sokszor egy jó zene, és czifra zászló a legnagyobb szerepet játszók a tisztujitásokon; ha pedig talán 4szerbször fog egy nagy ur a távozásra felszólitatni, mit bánja ő, ha annyiszor fogja is a pénzbüntetést megfizetni, csak ő azalatt czért érjen ; maradjon meg tehát a fogsági büntetés is. — Mit egy más követ szinte pártol, mivel úgymond a zene olly varázserővel szokott hatni a magyar kedélyre, hogy akkor ő mindenre kész, bár látja is előre a veszélyt; ő tehát a zenét és zászlót a tisztújítás kihirdetésétől egészen annak tökéletes bevégeztéig eltiltatni kívánja. A következett szónok sem a teremben, sem mellette, sem az oda menetkor nem látja megengedhetőnek a zenét vagy zászlókat, mert, úgymond, olly komoly ünnepély a tisztválasztás , hol higgadt ész , és józanság kell, nem pedig tivornyázás, mivel akkor ezrek biráji választatván, ezrek sorsáról vettetik el a koczka. Igen jól jegyzi meg az előbb szóló, hogy a zene a magyart igen ingerli, és buzdítja , de nem szelídségre hanem vadságra. A zászló elvétele sok helyen halálba került már, mert a közhiedelem szerint zászlót veszteni szégyen, nyerni dicsőség. A szerkezeti büntetést helyesnek látja , de előbb mindenesetre a zenéhez és zászlóhoz tartózók szólhassanak föl a távozásra, mint ez Angliában is szokás. A következett szónok a zenével és zászlókkal játékban jó szándékot föl nem tehet, hanem mindig hódítani és csendet zavarni akarást. Az ezután szóló azt mondja , hogy alig 4—5 napja, hogy B........megye követének azon nyilatkozata , miszerint a köznépet a zászlóktól és egyéb külszínektől nem kell megfosztani, mivel a népnek külszín kell a szabadságnál is , nagy éljenekkel fogadtalak , és most csudálkozva kell látnia, hogy mi 4 nap előtt olly nagy tetszéssel fogadtatok, az most épen nem tetszik. Ő csak akkor látja a zenét és zászlót eltiltandónak, mikor a választók a tisztújítás színhelyére, azaz a választási terembe gyülekeznek , mert ha minden ember be fog záratni, ki zene és zászló után bármikor megy, akkor a börtönök nem lesznek elegendők a bezárandók befogadására. — Az indítvány, hogy a zenével vagy zászlóval jöttek elébb azoknak eltávolítására fölszól hassanak, elfogadtatok. De a zene és zászló fö