Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1844-02-03 / 10. szám
mal alig az alkotmány szerint számadóim fog. E gyűlés legfontosb tárgyainak egyike a jászvárosi ersenkek választása lernl, ki egyszersmind a gyűlés elnöke; e választásra Daschkoff ur bukaresti general-consul is megjelenendik, olly fontosnak tartják azt. — A múlt évben megürült követek helyére következők választottak:lig Ghika Károly, Ghika Aleko, Kantakuzeno Szilárd, Soutzo Szilárd , Balacsano s Cresculesko,kik mindnyájan a mostani hoszpodár s Daschkoff ellenesei. Afrika* — Abd-el-Kader jelenleg a marokkói szelekre vonult, meglehet egy ideig még föntarthatandja magát, mivel még pénze van: ez azon összegeknek maradványa, mellyeket hitsorsosainál a szent háború folytatására gyűjtött, most azonban ezen adózások mindig szőkébbek fognak lenni; — nem segiti-e az angol kormány marokkói ügyvivőji által a puszták fiát, azt nem tudhatni. SA*rr«-éi€. Magyar Irodalom. Irta Zimmermann Jakab cs. kir. tör. lov. vitéz, magyar nevelő , a magyar nyelv s literatura r. tanítója s.s. m.m. bölcselkedés tanárja. Bécsben ára ft. 40 kr. p.p. Közönséges panasz, hogy a magyar tanuló ifjúság, kivált a gymnasialis két fölebbi osztálya egy jól szerkezett magyar nyelvtannak szűkében van ; mit, minthogy kiki saját tapasztalásából tudhatja fel, bővebben tanúsítani fölöslegesnek tart. Nem lehet tehát, a szemünk előtt álló „Magyar irodalom“ létrejöttével szívből nem örvendnünk, annyival is inkább , minthogy szerzője a nevelési pályán már több év óta babért aratván , teljes reményt nyújthat, szemügyre vett munkája által a közvágy kielégítésére. T. szerző úr az „ifjúságot képző ismeretek tára“ czímű jeles munka által t. munkatársával nevét a honi irodalom terén már halhatlanitá, serdülő ifjainkban a tudásvágyat nem csak elősegitni, de azt kielégíteni is törekvőn — vajha a maradhatlan s nem csekély áldozatba került igyekezet hőbb méltánylatot arathatott volna!! azonban Cicerónak: „justitia nihil expetit praemii“-tekint szerzőkre az öntudat meglehetős jutalom. Nem szándéka ref.-nek a fölebb emlitett munkát dicséretekkel halmozni, a derék munka azt maga teendi; akarata ref.-nek csak rövid vázlatát s tartalmát a t. ez. közönséggel közölni. — Az egész munka három részre osztatik. Elsőben szól szerző általánosan a nyelv eredetéről, annak őshazájáról, változatosságáról, szükségességéről; innét átmegy édes honi nyelvünkre , s ennek is szükségességére és a beszéd nyolcz részét rövideden ugyan , de világosan , alaposan és ifjak tehetségéhez alkalmazva adja elő. — A nyelvet mondja, az embereknek egyes hangjai bizonyos módon rendszerezve adják, és általa azon tulajdont, mellynek használata az emberi urodalomnak alapja. Az ősnyelvnek, valamint minden magasb miveltségnek hazáját közép Ázsia déli tájékán kell keresni Rhode szerint, más tudósok a chinaiak nyelvét tartják eredetinek *) mint Adelung, mások pedig Egyptomba helyezik az ősnyelv hazáját. Azonban bármint fáradtak is a tudósok az eredeti ősnyelv felfedezésében, mély homály fedi azt még is, mit önmaguk a tudósok is magvallottak, nevezetesen Schlegel. — Az emberek szaporodván, ennek következtében szélesebben is terjedtek a földkerekségen. Mindenütt más tárgyakra találtak, más körülmények közé jutottak , más hangokat hallottak. Meg kellett tehát az eredeti ősnyelvnek változni , s igy származtak a számtalan nyelvek. Azon magas és bélyegző tulajdonok között, mellyek az embert földünk fölületén minden élővalóságok fölött megkülönböztetik sőt a teremtés remekévé teszik , legnagyobb figyelmet érdemel a nyelv. Honi nyelvünkről mondja szerző : milly régi légyen, ki tudja? de hogy igen régi bizonyos, mert mi, kik Ázsiából az emberi nem bölcsőjéből vesszük, eredetünket közvetlen ivadéka vagyunk a legrégibb kornak, és atyáink uj földre , idegen nemzetek közé szakadván, uj vallást, uj modort valának kénytelenek fölvenni. Milly csoda , hogy annyi ezer viszontagság , és olly ellenséges körülmény közt nyelvünk még ennyire is megőriztetett. A nemzetiségnek ezen jelleme, a mivelődésnek ezen emeltyűje mármost hála az égnek édes tulajdonunkká lett.Ezen szólunk most urunkhoz királyunkhoz. Nagy részint már oktatási nyelvvé is vált, s nagy a remény , hogy nem sokára társalgási nyelvé is válandó. Második részben szól a literatura ismertetéséről , nevezetesen az írásbeli előadás nemeiről, a prosa, és poezis közti különbségről , a prosa tulajdoniról, szónoki előadás sajátságiról tudományos tollról, szónoki tökély sajátságairól, mindezeket jelesebb íróink műveiből példákkal igyekszik a szerző fölvilágosítani; ezek választásában milly finom tapintata volt légyen, a darabok jeles szerzőji eléggé kezeskednek. Ilyen : Kazinczy Ferencz fölött tartott emlékbeszéd Kölcseynktől. Értekezés a hazafiságról, Horváth Endrétől. Oktató prosa Kölcsey Kálmánhoz. — Értekezik tovább a történeti tollról, ennek fölosztásáról a levél tollról, ennek felekezetéről, udvarias levélről , tanító levélről, könyvajánlás — tiszti előadás — és tudósításokról, szól a költészet különbféle nemeiről, ezeket is kitűnőbb íróink jól válogatott darabbjaival fölvilágosítván, kik közöl némellyeket emlitni itt sem leend fölösleges. Ilyen IV. Béla története Horváth Miháltól; Coriolán s a háborgó Roma Bajzától ; Tihamér Kisfaludy Károlytól; Abd-el-Kader életrajza, Kazinczy levele Kisfaludy Károlyhoz sat. Harmadik részben közli irodalmunk állapotját a legrégibb kortól fogva jelenkorig, nevezetesen a legrégibb kortól kezdve sz. Istvánig; ettől Robert Kár.-ig, Róbert Kár.tól Mátyás kir. haláláig; Mátyástól Maria Therezia idejéig; végre Maria Thereziatól a legújabb korig. Rövid ismertetéséül ezen érdekteljes, és a tanuló ifjúságra nézve igen hasznos könyvnek ennyit elégnek hisz fel. A részletes birálás a t. közönségé , mellyet figyelemmel olvasván, örömmel lepend meg minden igaz honbarátot, de kivált a tanulni vágyó ifjúságot. Részéről ref. csak azon őszinte óhajtással nyilatkozik, hogy a derék iró sok oldalú olvasatságának még több hasznos szüleményivel gazdagítsa a még elég parlag irodalmunkat. bgy jef. I Magyar Életképek. Szerkeszti Frankenburg. Második kötet. VI. füzet. Pesten kiadja Heckenast Gusztáv. Tartalma Remellay Gusztávtól: Veterani (történeti beszély.) Nagy Ignácztól: A nyárs polgár — ezt nevezhetni már azután betühűségü fordításnak — (vázlat az életből.) Slavaszthy Samutól: Vendégszeretet (családrajz.) E füzettel befejezvék a „Magyar Életképek“, és helyüket az „Életképek“ foglalók el, mellyeknek kiadását is Frankenburg ur vállalta magára, s azoknak, kik még nem ismernék, ajánljuk ismerkedjenek meg velük.(Tudó silány tár. Közre bocsátja a magyar tudós társaság. Uj folyam VI. év. december 1843. Budán magyar kir. Egyetem betűivel. — Tartalom: Győry Sándortól: Népnevelés. III. tudományok a humanismus. Kállay Ferencztől: Uj vélemény a szlávok tót nevéről. Fekete Somától: Az olasz irodalom történetei. A történeti tanulmányok haladása s állapotja Németországban 1840. évig B. Literatura. Criticai szemle. »Jelenkor, Világ, Festi Hírlapnak főczikkei nincsenek. Hon és külföld (i. e. 8. sz.) Harris kapitány tudósítása Abyssziniáról. Nemzeti társaskollá (i. e. 4 sz.) „A vén Márton“ (beszély) befejeztetik; a mennyiben e beszély eredeti , örömest lehet némelly hiányait elhallgatni, hihetőleg fiatal szerző, idővel maga is megismervén azokat kerülni fogja. —„Viszszatekintések az 1843. évre. Anglia“ némelly egyoldalúságot árul el. Szegély (I. évi 9. sz.) Erdélyi folytatja érdekes töredékeit a népköltészetről; hisszük vizsgálatai s jegyzetei tovább terjednek. — Szinte Erdélyitől: „Sírjában az anya“ (Dán népballada) igen könnyű nyelvezetű költemény. — „Bánvölgy“ (népismertetés) Palóczy Ábrahámtól. — E szerint a lap mind a három száma a népnek és népről szól, ez úgy látszik egy kis tapintat-hiány ; de nem árt, mert szükséges és kívánatos népünket jól ismerni, s ez által lehet majd sok balítéleteket gyököstül kiirtani. A népben van a nemzetélet, a nemzeterő , ezeket ki fejleszteni, czélszerűen irányozni már egyszer ideje lenne ; mikor a népre ügyelünk, saját javunkat mozditjuk elő , mert értelmes néppel könnyű haladás. — Apropos ! collega uram! a Merkúrról a ,Nemzeti Újságban olvasott valamit; mi megvalljuk pedig, hogy ez egészen új előttünk, s még magunk sem olvastunk semmit. De ugyan hogy is mondhat kegyed ollyas? — mi e fényes csillagot haladni engedjük és tökéletes szerencsét kívánunk neki. Életképek. Második füzet. A milly édesen meglepett bennünket az Életképek első füzete, mind külső csínjával, mind belső tartalmával, s a milly örömmel jelentettük olvasó közönségünknek azt, annyival sajnos abban hatott reánk e második füzet, mert abban az elsőnek csaknem árnyékára találtunk, akár külsőjét akár béltartalmát tekintsük. Avagy már mindenre alkalmazható lesz a magyar szalmatűz ? Megmaradt a finom velin papiros , de simitatlan . Perlaszka úr metszette ugyan a divatálarczosokat , de — meg kell vallanunk — hogy ha nevét alá nem teszi a metszésnek mi, esküdjék bárki mellette, soha el nem hisszük , hogy az ő kezéből került, mert a metszvény inkább kezdő tanulót, mint művészt tanúsít. Aesthetica rovatában , „Aestheticai legelek“ kezdetnek meg Beély Fidéltől, s elbeszéli azokat miket Schiller sokkal szebben s terjedelmesebben, és tanulságosabban régen megirt vala. „A vak szobrász“ beszély Császár Ferencztől, egyedüli mű, mi e lapokban dicsérettel említhető, mint igen kedves beszélyke , szerző „Utazás Olaszországban44 ez. munkáját — mellyből e beszély kivéve van — nem kevéssé ajánlja. — Bérczy Károly .Három és ez. regénykéjébe nem ártott vala, ha egy kis világa is süt a költői magasabb eszmelángnak. Ezután jőnek a költemények m rég pedig először is „Népdalok44 Petőfi Sándortól, a mellyek ugyan soha nem fognak a népajkán megfordulni ; s mi valóban nem csodáljuk ha t. szerk. ur annyira retteg a versektől, midőn illy népdalok mint például: „A szerelem a szerelem , A szerelem sötét verem sat.44 küldetnek be hozzá. V a c h ott Sándor „Öröm virága44 mint ezen ifjabb költőink legjelesbikének bármi csekély versbeli dolgozata , szelid méla kedvessége által igen vonzó. Az „Ábránd“ Kalóztól — ábránd. — „Az urfi“ Alföldi életkép Gaaltól Úgy tetszik hogy a „Vén Sas44 óta melly alkalmasint vénségben gyengesége miatt lebukott, v. megbukott, G. urnák költői eszme rüppenése, ezen sajnálatra méltó „Vén sas44 szárnyával bir. Ezen szerencsétlen urliban még csak az sincs meg, miben figyelmes magyar iró sem szokott hibázni, t. i. a szavaknak stylszerű elrendezése ; illyen például „arcza bár csinos, sőt izlees, de mégis póri öltözete daczára, szembetűnőleg szép — sat.“ talán igy jobb lett volna „arcza csinos, izletes , sőt póri öltözete daczára szembetűnőleg szép44 — comment? A „Művészet44 rovatban Ney egész lelkesedéssel értekezik , s elfajult korunknak méltó szemrehányásokat tesz. — Literatura rovatában — Őrangyal és Országgyűlési Almanach — bírálata közöltetik. — A zenészeti figyelmezőhöz nem sokat értünk. „Nemzeti színház 44 rovatban a Szigligeti Gerő czimű szomorú játékának helyes bírálata közöltetik. A darázsok csípősek. Híjába kezdő intézetnek sokkal kell küzdeni, s Krankenburg azok közé tartozik, ki szilárdsággal sokat kivitt, és nem kételkedünk az Életképekkel is győzni fog. • • • • y ö ... gy. i,'i) Talán csak a teuton nyelvre nézve. S.eik. Megjelenik minden szerdán és szombaton , fél évi ára helyben kihordással 5 ft. borítékkal postán G ft.; ismeretlen kezektől bérmentesítetni kérjük a leveleket, a lapokat illető levelek a szerkesztőségnek czimezlezendők. Szerkeszti Kovacsóczy Mihály. — Nyomatik Trattner Károlyi betűivel, uri-utcza 453. szám.