Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-07-02 / 1. szám
azonban megtanulják, hogy: irodalmunk néhány baráti összeállottak, s szabad füzetekben bírálatokat bocsátanak közre, tudományos és szépirodalmi munkákról, komoly, derült és olykor csípős hangon is, a mint azt a tárgy s az iró érdeme,Lessing ismeretes skálája szerint, (1. a .Kritikai lapok mottóját) megkívánják. Szabad kriticát a munkatársak csak névtelenség mellett vélnek lehetségesnek, s azért — úgy mondanak—ne ütközzék meg a közönség a bírálók névtelenségén, s az írók ahelyett, hogy az areopagi munkatársak neveit kutatnák, inkább foglalkozzanak a mondottakkal. Szükség esetében fölvilágosító anticriticákkal is szolgálhatnak a munkatársak, de eleve kikötvén, hogy a megsértett hiúság kifakadásait és az asszonyos ingerlékenység panaszait, hallgatással mellőzhessék. A jövő füzetek megjelenése — az előszó szerint — egészen a tisztelt közönség részvététől, vagy részvétlenségétől, és a dolgozók kedvétől vagy lustaságától függend. És mi szívből üdvözlünk téged, irodalmi areopag! őszinte örömmel üdvözlünk az irodalom nevében, mellynek semmire nagyobb szüksége nincs, mint tudományos és szakértő férfiak tollából eredő bírálatokra; s ha az illy tollat igazságosság, férfias őszinteség s egyedül az irodalom javának szemmel tartása vezérli, munkálkodását korunkban irodalmunkra nézve a legnagyobb nyereségnek mondhatjuk.Légy üidvöz tehát irodalmi areopag is valamint hiszszíik, hogy a közönség részvétlensége nem fogja gyámolíalanul hagyni munkásságfokat, óhajtjuk egyszersmind hogy dolgozótársaid kedve folyvást csüggedetlenségben maradjon . . . Nincs ugyan gyakoribb tünemény, mint részre hajlással vádolhatva látni a bírálót irók által, kiknek munkáit igazságosan sújtja; meglehet, neked is találkoznod kellenc illy kifakadásokkal. De korunkban nagyobb már az öntudat a közönségnél, sem hogy vak lárma és zajongás által hagyná magát el kábíttatni, bámelly részről jöjjön az, és a fejlettebb journalismus résen áll, hogy a tévedést vagy ál tanítást, azonnal helyreigazítsa, viszszatorolja. Az írók, a méltán sújtottak, jajgathatnak bátran, bátran mondhatja ki ítéleteit az areopag, ha tévútra tántorogna; a fejlettebb közvélemény egyik részén úgy, mint másikon diadalt küzd ki az érdemesnek , s győzni fog, ahol erő van és igazság .... Az előttünk fekvő első füzetben öt talpraesett bírálatot találunk; az első együtt fogja fel Wildner Ignácz „Ein S laupf binderniss des Fortschrittes in Ungarn 44 czímű röpiratát, és Fényes Elek erre írt feleletet, s férfias részrehajlatlansággal, tárgyavatottsággal, értelmes combináliával szolgáltat ki igazságot mindkettőnek, vagy igazítja helyre tévedéseiket. Különösen ajánlhatjuk ez értekező bírálatot figyelmébe mindazoknak, kik W Isner említett röpiratában annak idején annyi tévedést vagy épen rosz akaratot véltek látni hazánk iránt----Második czikkül tíz sor nyűgjei és hat sor beszéd áll Szeremley Gábor „Az új philosophia szellemvilági helyzetében44 czímű munkája fölött. Miután az areopag „Csalánok44 czím alatt saját rovattal bír a csípős epigra.....tok számára, (hasonlóan a ,Kritikai lapok 4báni ,,Pályalombok44hoz), véleményünk szerint a tulajdonképi kritikai czikkek sorából mindent, ami csak gúny, és se nem tanít, se nem világosít, a Csalánok közé szeretnénk átültetve látni. — Ismertetésül adatik továbbá Bene Ferenc, orvostudor „Tetszhalál, megetetés és egyéb rögtöni életveszélyekről, mentőszereikkel együtt 44 czímű munkájának, s méltányló dicsérettel említvén a biráló orvosainkat, hogy munkáikkal, mióta senyvedő szendergésünkből föléledtünk, többnyire a magyar irodalmat gazdagítják, érdemleg megróván kbr. egyetemünkben a jogosztályzat férfiait, kik minden egyéb tankarok t. tanítói közt, egyedül semmit nem tesznek a szakokbeli tudományok nemzeti nyelven kidolgozására, egyedül nem adnak semmi életjelt.—Átmegy aztán a munka foglalatára, mellyet a sűrűn használt műszók és műkitételek által okozott népszerűtlenséget kivéve, a leggyakorlatiabbak közé soroz és közhasznúságát mondja legkitűnőbb oldalának. — Negyedik czikkül egy mulatságos czikket kalmük, csípdező gúnynyal teljest. A hang, mellyen biráló az iró felől beszél, mutatja, hogy ennek Lessing scalája szerint igen alant fokon kell állnia. A bírálat alatt levő munka,tulajdonkép munkák. ..Petrichevich 1 Horváth Lázár munkái:44 s a kilenc, kötetből csak egy vétetik a ,crisicai korbácsa alá, mellyben van: „Álmok, dráma 4 felvonásban.44 S azok szerint, miket biráló ez úgynevezett drámából idézget és részletesen bonczol, a munkának valóban rendkívül silánynak kell lenni. Tudjuk, hogy e szerző igen bőkezű szók lenni saját munkáiból, idézetekben, tanúja ennek a ,Honderű, mellyben oly felette gyakran van a szerkesztő munkáira hivatkozás; s a jókedvű bíráló megtevé e barátságot a szerző iránt, ő is hagy bőven idézget drámájából furcsánál furcsább helyeket, s mi meg nem 2 500,000 nemes közöl alig szavazott kétharmada, s ezek közöl megint csak kétharmadnak voksával küldettek föl ide a megyei képviselők, s mi csekély szám ez a 10 millió megyei lakokhoz képest? a képviselet tehát nálunk most még csak indirekt és erkölcsi, és e tekintetben mi is nem 10 vagy 20 egyént képviselünk, hanem a státus legszentebb érdekét, mindazokat, kik állapotunkhoz tartoznak, kik minket a vallás ügyvivőinek , erkölcsiség védőinek , nevelés oktatás sáfárjainak elismernek. De ha fölteszem is, hogy a státustan ez újabb időkben nálunk is újabb eszméket hozott divatba , követelésünk még ezek irányában sem képtelen, s itt a t. kör. Rendek engedelmével az újabb constitutiok statistikáját fogom röviden fölhozni, melly __Szászhonban a meiszeni Hochstift, budhsini cath.káptalan, wierseni társas káptalan, lipcsei egyetem, lipcsei superintendens az első kamarában vannak. Hannoverában a loccumi és szentmihályi evangelicus apátok, a neuwaldi monostor előjárója a kath. püspök s még egy meghívott evangelicus pap az első : három Stift követe, a hildesheimi káptalan követe , göttingai egyetem, és két evangelicum consistorium követei a második kamrában ülnek, Bavaria példája közelebb áll hozzánk, hogy sem ezt elmellőznünk lehetne, itt az első kamrában két érsek egy püspök, a másodikban 11 catholicus és 5 evangelicus papi követ ül. Würtenbergában a rothenburgi püspök, a káptalan követe , s a megyéből a legidősb decán részt vesz a törvényhozásban. Baden! nagyherczegségben az első kamrában az érsek , a másodikban a káptalani tag foglalnak helyet, mellettek egy protestáns pap, két, egyetemi követ. Hessen! nagyherczegségben a mainzi püspök, egy más praelatus, az egyetem cancellárja szinte törvényhozók , s igy van ez : Kurhessenben, Braunschweigban, s Dánia kapcsolt részeiben, igy Nassauban ; mindenütt az újabb constitute szerint (mellyek legidősbbike 1819. fogva) a papságnak befolyás engedtetett a törvényhozásba , noha az előszámlált országokban a képviseleti rendszer kisebb nagyobb mértékben el van fogadva. Nem áll tehát kivonatunk ellenébe a képviseleti rendszer ideája sem, mellyet ránk alkalmazni még most, midőn honunkban a státusrendszer főn ál, a legnagyobb igazságtalanság és valóban merő önkény volna. T. kerületi Rendek ! Ha a tekintetes Rendek fölülről igazságot kívánnak, szolgáltassanak aláfelé is igazságot. Itt nem az a kérdés: adjanak e helyt és voksot az egyházi Rendnek, részeltessék ezt a törvényhozásban , hanem az , hogy igazságos és jogszerű-e őket annak gyakorlatában tovább is akadályoztatni, mit a SOOdos constitutio nekik megadott. Az igaz, a tekintetes KK. és RRek elmondhatják magukról, mit NIV. Lajos mondott: ,L’ etat c’ este moi, de váljon ezen monopolisálásából a hatalomnak, lehet-e a hazára üdvös eredményeket várni? de az illyen önkény rendszerén nincs biztos alapra fektetve a hon boldogsága. A törvényhozásnak nem kell és nem lehet szeme elől eltéveszteni a törvényszerűséget és históriát, különben botlásai fölszámíthatlanok. 1789 ben a forradalom e botlást tette . Thierry azt mondja azon országgyűlésről, melly magát assemblée constituante-nak nevezte: ,,Elle demanda tout á la raison , rient l’ histoire az mindenben az észtől kért tanácsot , a históriát semmibe sem vette. Egy veterán követ tudja ugyan, hogy az 1608. l.t.cz.ben említés van a káptalanok szavazatáról is, de isten tudja, ugymond, miilyen szavazat lehetett az, hiszen ott megemlíttetnek a városok is, az absentium ablegati is sat, és még sincs szavazatuk. De ha állana is az, hogy ott egyenkénti szavazat adatik az akkor létező káptalanoknak , de nem adatott azoknak , mellyek azután keletkeztek, miilyenek a rozsnyai, szathmári, kassai sat. káptalanok, mert hiszen ekként könnyű volna az egri , váradi, váczi tetemes káptalani javakból naponkint új káptalanokat alkotni; véleménye szerint a káptalanok az alsó táblánál nem mint képviselők, hanem csak mint jószág birtokosok ülnek , valamint ült a jezsuiták főnöke is, mig a rend el nem töröltetett, s javai el nem vétettek. Sem az angol, sem franczia alsó házban pap nem ül, majd ha az o.gyűlés rendezése fölvétetik , szóba jövendnek a káptalanok is , melly szó azonban nem arról lesz, hogy szavazatuk szaporíttasséke? hanem várjon a törvényhozási teremben megmaradjanak-e ? Erre a f................i káptalani követ válaszol . Jelenleg is úgymond a tek. KK. és RR. nemes béketűrésével visszaélni nem akarok, de miután az előttem szálló Bod megyének érdemteljes követe e jelen tárgynak, s itteni állásunknak törvényes oldalát megpendité; s másoktól is azt hallom, hogy itt semmi törvénysértésnek helye nincs. Illy ellenvetések közt mindenek előtt szükségesnek tartom e tárgynak törvényes szempontbóli bővebb fölfogását, mellyhez én röviden, s egész tisztelettel szólani fogok. — Tek. KK. és RR azon ügy, melly mellett fölállani, s szavamat emelni tartozom, nem egyedül magamé, s küldő káptalanomé, hanem a mennyire világos törvényeinknél fogva, a káptalanok, s apátok ezen tek. rendi táblának kiegészitő részét teszik , annyiban ezen ügy egyszersmind magáé nyolcz százados polgári alkotmányunké ; s illy értelemben vélem ide is alkalmazhatónak az 1828. 3dik t.czikknek ama nevezetes szavait, hogy a király, és az ország boldogsága, a törvényeknek épségén, s pontos megtartásán alapul, — és ha vagy a király , vagy az ország rendeinek jogai valamiben megcsonkittatnak , a törvények és az országnak századok által alapított törvényes szerkezete — aláásatik. Ezeket előre bocsátván , a káptalanok, s apátok törvényes szavazataiknak e tek rendi táblánál megszoritása, valamint a sz. kir. városoké — leginkább 1825től fogva, véve eredetét, midőn a négy kerület egybe olvadván, a szavazás melly annak előtte, csak a legritkább esetekben fordult elő, most majd nem minden nehezebb kérdések eldöntésében szokássá vált ; — ekkor történt, hogy valamint a városok, úgy a káptalanok is, észrevétlenségből-e vagy inkább a szavazás megrövidítése miatt-e? nem külön, mint a megyék, hanem csak összesen szólittattak föl, és igy csak egy curiatum votumra szólittattak , melly törvény elleni gyakorlat ellen mind a két státus képviselői az utolsó országgyűléseken reclamatioval élni kénytelenek voltak.S miután a tek. kir. és RR. a sz. kir. városokat ezen szenvedőleges állásukból mostan kiemelni méltóztattak, önkényt következik, hogy nekünk is ezen kedvező alkalmat kellet megragadnunk, ha csak polgári kötelességeink , s alkotmányos jogaink iránt egészen érzéketlen emberekké nem akartunk válni. Tek, Krik és Redek ! a súly, melly reánk e tekintetben majd húsz évtől fogva nehezkedik, már olly nyomasztó, olly leverő, hogy annak további elviselésére majd nem elégtelenek vagyunk. Itt a kívánt idő, mellyben a tek. Kir. és RRdek az ország mindennemű bajainak, sérelmeinek gyógyításával foglalkoznak , méltóztassanak egyúttal orvosló kezeiket, legális nemes gondolkozásukat s igazságszeretetüket azon selejtő gyakorlat megszüntetésére is mielőbb kiterjeszteni, mert ezen mostani gyakorlat több fönálló törvényeinkkel igen is homlokegyenest összeütközik, s ezeket sérti. Mindenek előtt: a) Ide tartoznak mind azon régi törvények, mellyek a bécsi, s linzi békekötés előtt törvénykönyvünkben feltaláltatnak, jelesen szent István, szent László, s egyéb koronás fejedelmeink decretumaiban , mellyek világosan azt erősitik , hogy alkotmányunk kezdetétől fogva a törvényhozásban nemcsak a világi nagyok, nemesek, hanem az egyházi nagyok is, praelatusok, apátok, prépostok, és káptalanok résztvettek ; azonban ezen régibb törvényes adatokat itten az idő rövidsége miatt elmellőzvén, egyedül csak azt érintem meg, hogy valamint az 1553: 15 törvény czikk bizonyitása szerint, az akkori káptalanok az országos küldöttségben (melly a reformált decretum megvizsgálása végett rendeltettett) úgy századokon keresztül egész a mai napig illy országos választmányok tagjaivá kiszoktak neveztetni, s azokban eldöntő szavazattal bírni; e mellett figyelmet érdemel még itt a II. rész 49dik czime, mellyben a praelatusok neve alatt nemcsak az érsek s püspök urak, hanem egyszersmind apátok s minden világi szerzetes prépostok is értődnek. b) A bécsi s linzi békekötésekre annál nagyobb örömmel hivatkozom itt, minél inkább bizonyítja a mindennapi tapasztalás, hogy evangelikus atyánkfiai nemcsak vallási, hanem polgári tekintetben is szabadságaik védelmekor ezen békekötésekre, mint a törvényes jogaik legfőbb palládiumára, s legerősb támaszára szoktak hivatkozni , sőt meg kell vallani, hogy a tek.KK. és KR. is e két békekötésre ezen országgyűlésen is mint egész kiterjedésben fönálló törvényekre hivatkoztak, azért ezen bilaterális békeszerződések nemcsak a római catholicusok, hanem a helvetiai, s ágostai vallást követők által is egész kiterjedésében most is megtartandók. Nézzük meg tehát, micsoda védelmet találhat ezekben a catholikus clerus szavazási jogaira nézve ! Igen is a bécsi békekötés elsőrban az határoztatik, hogy a római catholicusok clerusa, templomaik, gyülekezeteik (ecclesiae) sértetlenek és szabadok maradjanak. Egész tisztelettel kérdem itt a tek. KK. és Ricket! mikép maradhatott volna meg a római katholikusok clerusa sértetlen és szabad? ha a.gyűlési szavazatától, ősi legszebb alkotmányos jogától megfosztatott volna? De nem fosztatott meg, mert ezen békekötés aikban azt is rendeli, hogy a prépostságok s apátságok maradjanak meg maguk statusában s alapítványában.—Hogy ezen rendelet által az o.gyűlési jog is értődik, kitetszik az 1608ki kor. ut.lecz.6dikából, melly az infulatus, s kiváltságos prépostokat s apátokat az ország rendei, s karai közé foglalván azt rendeli , hogy ezeknek is az ország rendei közt szavazatuk legyen, a bécsi rendeletek szerint, (juxta constitutiones viennenses) Ekép a catholicus clerusnak a békekötésben is polgári szabadsága, sértetlensége , s a.gyűlési szavazata biztosittatik. A linzi békekötés (melly az 1647: 5dik törvényben beczikkelyeztetett) 8dik pontja, a már említett 1608-i kor. ut. lső t.czikket egész kiterjedésében megerősiti azt határozván, hogy ő fölsége a legközelebbi v.gyűlést akép tartatni méltóztassék, hogy arra mindazok, kik az országgyűlésre az 1608 kor. ut. lső t. czikk szerint meghivatni szoktak , ott biztosan megjelenhessenek és munkálódhassanak,a régi időtől szokott együlési szabadsággal; vagy mint az eredeti deák szerkezet ezt még velősebben fejezi ki: Eandem autem Generalem Regni Diaetam,ut Sua Sacrissima Caesarea et Regia Majestas ita celebrami facere dignabitur, ut omnibus ad Diaetam