Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-09-14 / 44. szám
befejezte, hanem a városkapitány azt több rendbeli szorgalmazás után is csak nem rég küldd meg, mit alkalmasint a tanúk sokaságának kell tulajdonítani. Ugyanilly értelemben nyilatkozott a kir. tábla részéről Ocskay Ignácz előadó tanácsossaga. Egy más követ azt hiszi, mikép az egész képviselői testületnek érdekében fekszik, hogyha a gondjukra bízott fiatalok, kik önképzés tekintetéből küldetnek az együlésre , és itt létöket nem könnyelműségekre, mi még menthető, de épen illy alacsonyságokra használják, nemcsak ne pártfogoltassanak illykor, noha szóló különben pártolója mindig az ifjúságnak, sőt reájuk nézve a követi tábla hatályosan föllépjen. Szóló szinte azt hiszi, mikép az utósó éjjeli vérengzés elmarad, ha a vasfördői kihágás már megfenyítve van; ugyanazért fölszólítva kéri elnök magát, hogy a gyorsabb eljárás iránt kellő rendelkezést tenni méltóztassék. Szónok szomorúan érte meg, hogy az éjjel katonai erő vitetett a kihágás helyére, azonban még szomorúbb lélekkel vette szónok azt, hogy az ifjúság ma 9. és 10. óra között a megyeházát megrohanván, az éjjel befogott két ifjat onnan erőszakkal kiszabadító, holott törvényhatóságot erőszakkal illetni a polgári bűnök legsúlyosabbjainak egyike; azt, hogy mit tegyen Pozsonymegye házának ezen erőszakos megsértése megboszulására, a sértett megye legjobban fogja tudni, szónok azonban ezen megtámadok vezetőinek szinte szigorú s a törvények értelmében megfenyítését kívánja; kéri egyszersmind az ifjúságot, hogy távoztasson ezentúl minden alkalmat katonai erőnek alkalmazására , s szerény viselete által felejtesse el azon szomorú eseményeket , mellyek jelen országgyűlés alatt részéről történtek. Egy gróf és megyei követ fájdalmát nyilvánítja a felett, hogy 10 órától közel 12-ig a sétatér mellett az urizák katonaság által zárattak el. Erre ő méltósága azt válaszolja, hogy ez őtet nem illeti, és hogy illyen alkalmakkor legtanácsosabb a helytől távol maradni. A megsértett P...ny megye követe azt hiszi, hogy akkor, midőn azt kénytelen látni mikép azok, kik a megye házából a befogottakat erőszakkal kivették szabadon járnak , sőt a teremben vannak, épen nem botránkozik meg abban, hogy az utczákon és főpiaczon katonai erő állíttatott föl a netalán kitörő zavar elnyomására. Mire elnök őnmaga véget vetett az ingerült s kelleten vitatkozásnak az itélőmestert a napirendre kitűzött tárgy olvasására utasítván. Ekkor olvastatok a börtön rendszer iránti cik izénél, melly változás nélkül keresztül menvén, a megyei kihágások tárgyában készült 2d ik izenet vétetek föl, s miután az izenet ellen szavazók röviden nyilatkoztak módosítás nélkül megmaradt. CCXIX. orsz. 1 és a FORRnélsept. 10-kén, melly alkalommal kézirat végett fölolvastatott 2dik izenete a KK. és RRnek a megyei tanácskozások tárgyában. — Ezután, mint kitűzött tárgy olvastatott a büntető eljárást illető izenete a KKnak, mire egy jobb oldali gróf emelt szót, mint mondá egy kérdést kívánó a mélt. FőRR. elébe jól eleve intézni, melly abból áll, hogy a mélt. FőRR. gondolják-e hogy e már igen rövid idő alatt a szőnyegre hozandó büntető eljárásra vonatkozó vita eredményt szülendő Szónok ő maga részéről ellenkezőt hisz, mert alapelvekben van a két tábla közt különbség, mellyek fölötti egyezkedés időt és fejtegetést igényel. Ha tehát vitatkozunk jelenleg e tárgy fölött — mond szónok — vitatkozásunk merő eredménynélküli tudós discussio lesz, indítványozza azért, hogy a KK. és KK. szólhassanak föl, miszerint e tárgy fölötti discussiót boldogabb időre halasztani szíveskedjenek. Egy főbb hivatalnok felelt erre, mondva, miként ha a KK. és RR. tették volna e javaslatot alig lehetett volna ellene mit szólani, miután jelenleg az idő rövidség minden esetre tekintetbe veendő. Van — úgymond ő exclja — körülmény hol a nagy tábla illyetén fölszólítást intézhet a t. KK. és RRkhez, azonban itt a dolog ellenkezőre mutat, mert e tárgy nemcsak hogy országos választmány által beadatott, de királyi k. előterjesztésekben is kitűzött, mellyért az iménti indítványt, de főleg azért nem véli elfogadhatónak, mert ezen tárgyat a t. KK. és BRdek is akkor vették tárgyalás alá, mikor már az országgyűlési határidő kitűzve s tudatva volt, nehogy tehát kellemetlen szemrehányásoknak szolgáltassák alkalom ő excra fölvételét indítványozza. A tárgy— mond egy gróf főispáni helyettes minden oldalról úgy ki van hírlapok utján, s az orgos választmány által előadott alakban, s külön véleményben merítve, hogy mindenki teljes meggyőződéssel bírhat, és igy a hosszas vitatkozás szinte felesleges leend. Nem is lehet egyebet tennünk m. főBB mond szónok mint az előttem nyilatkozott ő excra előadása nyomán a tárgyat szőnyegre emelni. Szónok részéről a fölvétel mellett szavazva indítványba teszi, hogy a tanácskozás megkezdése előtt a választmányi nézetek és külön vélemények fölolvastassanak. E tárgy fölötti vitatkozás egy jobboldali gróf szerint nem leend egyéb, mint megtudása annak mi már úgy is tudva van, hogy a főrendi tábla többsége mellyik véleményt osztja , azért az elhalasztásra szavaz. A fölvétel mellett nyilatkozott többség szellemében nádor ő fönsége a határozatot kimondó, melly után a választmány indokokt és külön vélemény fölolvasásával egy főispánnak azon indítványa fogadtatott el, melly szerint fölszólitandók a RR. és RR, hogy ez egész munkát az állandó bíróság elvére alapítani, s erre vonatkozó nézeteiket a m. fő RRkel közölni szíveskedjenek. CCLXXX. ker. üléssept. 10-én (Elnökök sataz előbbiek). Jegyzők: Szentkirályi, Palóczy. Tárgy: a városok iránti p-ik válasza a FeRRnek folytatva megvitattatik, katonai élelmezési, és vámrendszer iránti főrendi válaszok , és a vallás. Mindenek előtt egy követ kérdést tesz , valljon a tegnapi elegyes ülésben tudósítását beadott finantiális orsz. választmány munkálata mikor fog tanácskozás alá vétetni, hogy erről küldőit kellőleg értesíthesse. Szóltak a kérdéshez sokat, azonban eredmény csak az lett hogy szavazás útján a többség elhatározó mikép ezen finansmunkálatnak fölvételére zárt határidőt kell rendelni, s ennek következtében a 2-ik kérdést, valljon ezen határnap od.lő vagy Sika legyen-e? a többség (25. 23. ellenében) October 11ére dönté el. A kir. városi ügy vétetvén föl folytatólagosan , a Ki. mind arra, hogy a tisztviselők és bányatisztek képviselők ne lehessenek, mind a képviselők számának a lakossághozi milly arányára nézve előbbi nézeteik mellett maradnak. A főfelügyelőket a többség (25: 22. ellenében) szavazás utján most sem fogadta el. Szavaztak a felügyelők ellen: Ungh , Gömör, Borsod, Heves, Beregh, Ugocsa, Bihar, Csongrád, Arad, Csanád, Temes, Torontál, Pozsony, Nyitra, Sopron, Trencsén , Vas, Nógrád, Zala, Komárom, Zólyom, Esztergom, Pest, Tolna, Verőcze , mellettük : Abaúj , Zemplén, Sáros, Szathmár, Szabolcs, Szepes, Torna, Marmaros , Krassó , Liptó, Bars, Somogy, Győr, Veszprém, Baranya, Fejér, Mosony, Árva, Bács, Thurócz, Pozsega, Szerém. — Jelen nem voltak: Hont, Békés. Azt, hogy az adó maximuma ne az országgyűlésen határoztassék meg, hanem a megyék és kerületek szerint a városok által a helytartóság fölügyelése alatt a KK. elfogadták. A szavazat fölosztásra nézve előbbi nézeteik mellett most is megmaradnak, azonban az orsz. választmánynak kiküldésétől elállottak. Fölvétetvén ezután a katonai élelmezési tárgyban kiküldött orsz. választmány iránti főrendi válaszüzenet, ennek következtében azon orsz. választmány tagjai arra is fölhatalmaztattak, hogy azon föltételeket kérdezzék ki, mellyeket kíván a kormány a megváltási öszvegyek biztosítására és igazságos kivetésére nézve. A vámrendszer tárgyában, a főrendi válasz következtében elhatároztatik, hogy az e tárgyban készült fölírási javaslatból a védvámrendszer fölállításának szorgalmazása kihagyassék, s ő felsége a FORR. szerint az ország javát tekintetben tartó vámrendszer fölállítására szolgálandó adatok közlésére keressék meg. A vallásra térvén át a tanácskozás, elhatároztatott, hogy az átmenetei kérdésre, mellyre nézve az egyesség már létesült, a többi vallási pontoktól elválasztva ő fölsége elébe terjesztessék, és még ez iránt királyi válasz érkezendik, addig a többi pontokra nézve a tanácskozás fölfüggesztetik. 189 Vidéki levelezések, Sárosból, sept. bán alispán elnöklet alatt megkezdetett évnegyedes közgyűlésünkben az országgyűlés zárnapját tudató kegyes kir. leirat fölolvasása élénk vitára szolgált alkalmat, egyik rész ugyanis a kir. rendelet elfogadása míg a másik az országgyűlésnek tovább nyújtása mellett vivott, éspedig mind a két fél a törvények értelmében és azok erejénél fogva. — Az országgyűlés berekesztését tudató kegyes kir. leiratot elfogadó az 1723. 7ik tövényczikk, az ellenzők pedig 1791. 13ik törv.czikk tartalmát emlegetik. Igen természetes hogy a sükertelen országgyűlési alkudozások is szóba jöttek sokat kutattattak; az elenzék (a mi megint igen természetes) a felső táblát okozá, mig a más rész mindent, az alsótáblai önfejűségben talált. Panaceául nem feledé az ellenzék pártolni Pest megyének legközelebbi ő fölségéhez intézett fölirását, azonban hála a józanok többségének ezen politikai badarság megyei határozatunkat nem torzító s a hosszas vitának eredményesen követeinkhez intézett következő utasításunk: a városok rendezését megyénk rendei még ez országgyűlésen törvénybe iktattottnak óhajtják szemlélni, ez okból követeiket a fölső tábla által javasolt mérséklet elfogadására utasítják; az adót a szokott óvás mellett jövő országgyűlésig megajánlják s oda törekedjenek, hogy a katonatartás és az adónak aránytalan kivetése által, olly sérelmesen terhelt hazánk fölső megyéi mig ez országgyűlésen orvoslást nyerjenek. KIJLFOIJINI AAPLÓ. íra Sinyolország. A királynők visszatérése óta a cabinet változtatásáról szárnyalnak különféle hírek , mint mondják a királynő Marines Rosanak saját kezével irt, és őt a ministertanács elnökségével és a külügy tárczával kínálta meg. Annyi bizonyos, hogy az új elnök a franczia politikának kifejtésébe eléggé beavatva volna. Narvaeznek a városőrséghez intézett nyilatkozványa is mellyet Mazarredo üdvözlő beszédére adott, sejtet némi változást a politikai rendszerben, a többek között Mazarredo is lelépem állomásáról és valószínűleg Cordo v e general lépend helyébe, ő pedig Francziaországba utazandik.— A marokkóizultán egyezkedési tervei a spanyol cabinetnek nem tetszettek, s a kibékülés egy kissé hamarkodva híreszteltetett, és úgy látszik Bulover úr fáradozásainak sem leend sükere, Spanyolorsz. részéről legalább harczi készületek léteznek, a kormány ugyan átlátja, hogy e toborzás sok költségbe kerülend, de tudja egyszermind, hogy Spanyolországnak némi birtok szerzése által tetemes haszna sarjadoznék, s a nagyravágyás szakranczős elemek leszivárogtatására igen alkalmas tér nyílnék. — TV. Britaannia. A ,Morning Post4 hirdeti : kétségtelen , hogy Lajos Fülöp látogatása elhalasztatandik, ha még egészen el nem marad; mikép a ,Morning Chronicle5 állítja, mit egyenesen a ,Times5 rágalmainak tulajdonít, aGlobe5 azonban úgy vélekedik, hogy Lajos Fülöp nem az a férfi, kit némelly hirlaplevelező szemtelensége képes lenne szándékától eltántorítni. Közönségesen az a vélemény uralkodik, ha hogy a repealerekre hozott ítélet iránti kérelem viszszavettetnék is, a nép a királynőt Alföldön, ha azt látogatására méltatná, örömhévvel fogadná, s átalában hiszik,hogy ez alkalommal fejdelmi teljhatalmánál fogva, O’ Connellnek és társainak megkegyelmezne , vagy azért is, mivel a további tömlöczöztetés inkább hosszú műve, mint fenyítés lenne. — A londoni sajtó jól ismeri s meg is emliti a mogadori eseményeket és különösen a,Timest melly tangeri levelei miatt, mind az angol, mind a franczia lapok által megtámadtatott, dicséretes mérsékléssel szól felölök. A mint várni lehető, a mogadori sziget és kikötő elfoglalását tűzé ki főpontul, és azon észrevételt teszi, hogy e cselekvény Franczia s Angolország közötti egyezkedés megsértésének látszatik lenni első pillanatra, közelebbről szemlélve azonban a diplomatikai értekezések zavarait gyarapítani fogja, ha felőle bővebb tudósítások nem adatnak, így vélekednek a tőzsde emberei is. A „Chronicle55 állítja, hogy Mogador elfoglalásával casus belli keletkezett! A .M. Post” gúnyosan emlegeti, hogy miután Join villng a középtenger déli partjain annyira el van foglalva, hogy személyesen nem jöhetett O'Connell megszabadítására Izlandba,most helyette ezt Victoria királynő teljesítendi. — A .M. Chronicles Mehemed Ali gondolkozása módjának változtatására azt jegyzi meg, hogy azt várni lehetett. Francziaország. A hírlapok az angol kormánynak a tallni ügyben keletkezett ultimátumáról emlékeznek, azon hozzáadással, hogy Guizot d’ Aubignyról ugyan elvonandja kezét, de inkább a ministeriumból kilép, mintsem Bruat urat bukni engedje, a mint ezt I. Aberdeen kívánja. — Némelly lapok roszszalják, hogy Joinville hy a mogadori kikötőt környező szigetet elfoglalta, s azt hiszik, hogy utasításán túllépett. — A ,Journal des Debats" a chalcedoni érseknek egy levelét közli, mellyben keservesen panaszkodik azon méltatlanságokra, mellyeket a Sandwich szigeteken az angol methodista missionariusok a kath. téritők ellen elkövetnek. Különösen ami Pritchardot, ki száműzetése miatt panaszkodik , azt mondja felőle hogy 1836ban ő két missionariussal ki Taitibe jött ollyantúl iránt, hogy minden vallásfelekezetnek fölháborodtak ellene. 1838 a franczia missionariusok a marquesas szigeteken kiraboltattak, és életük több ízben veszélyben forgott.ö Görögország: Athénből aug. 22. kelt levelek érkeztek Triestbe, telvék aggasztó hírekkel. Akkor ott nagy forrongás dúlt, a katonaság kénytelen volt a gyülevész csoportokra tüzelni. A király e szomorú eseményeknél a legnagyobb bátorságot mutatta, s a nép ezért a legőszintébb lelkesülést nyilvánító. Mindez Mauro kordatos ministeriumának visszalépését okozta. Az új cabinet ekkép alakult, elnök Koletti, bel és külügy, a királyi ház, cultus és oktatás ministere; Metaras pénzügy és tengerész; Zavella hadügy miministerei. E tudósítások telegraphi sürgöny által is, melly Marseillebe érkezett, megerősítetnek, azon toldalékkal , hogy a választások nehány napig megszüntetvék és a nyugalom helyre állott. — Amerika- Julius 12-én kelt haiti tudósításokból értjük, hogy Santana general 3000 fegyveres csúcsán Domingóba tartó bemenetét, és a nép által öröm rivalgással fogadtatott, miután a fegyvertárt elfoglalta, a juntát átalakítá, a franczia consult meglátogatta. Santana a franczia protectorság védője s nyilván kijelen-