Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-09-21 / 48. szám

szág keleti részén mutatkozó vallásos felekezetek szakadást czélozó működésének meggátlására tövbik évben közre bocsátott királyi rendelete tanúsítja. Robert Károly letkentével, Lajos fia, az Anjoui ház legjelesebb fejedelmi csillaga derített tündöklő fényt magyar hazánk egére, s ugyan ő magas fejedelmi tulajdonival, vagy is az atyai törzsektől öröklött olasz hév s az árpádi anyai ágból átszivárgó keleti komolyság finom vegyületének szellemi eredményével nem csak a magyar birodalomnak szerzett két tenger (balti, és adriai) határi közt olly tágas tért, millyet e nemzet sem előtte, sem utána nem birtoklóit, s emelé e nemzetet olly dicső polezra, mellynél fogva a többi nemzetek sorsának mérlegét óriás hatalmú karjaival forgatá, s túlsúlyú határozatival saját akarata szerint jobbra, balra hajlító, hanem belátván azt, hogy a népélet tengerén, a szelek által hajtott hajók sorsa többet függ a vizek, szelek, s többi elemek mindenható urától, mint a hajó kormányzójának emberi gyarló bölcseségétől — a vallást, szellemi erejével az emberi kebelnek jó s bal sorsban nyugtató, vigasztaló, s boldogító eszközét, s a vallás szolgáinak törvényszerű hatalmát, és birtokát legszentebbnek ismert fejedelmi tiszténél fogva legbuzgóbban megőrzé, és megvédé, tanúsítja azt för azon oklevele, mellyet 1351. évben tartatott királyi gyülekezetből kiadott, s mellynek tartalmában, valamint a többi rendeknek , úgy az egyházi rendnek is mind azon jogait, és szabadalmait, mellyek sz. István fejedelmi intézményeiből erednek, s kik Endre király arany pecsétes levelében foglaltatnak, újólag megerősíté, s mindennemű változtatás ellen királyilag biztosító; — továbbá 1352ben kelt azon rendelete, mellynél fogva az egyházi rendet illető dézmajog tervezett csonkítását megsemmisíté, s ugyan azt törvényes épségében kellőleg föltártá; végre e nagy király vallásvédő buzgóságát tanúsítják azon királyi intézkedések (1356 — 1366) mellyek az új tanokat követő felekezetek által elszórt tévlapok magvainak kiirtását czélozzák ; mind ezek által az erős lelkű, s mély elméjű fejedelem buzgó törekvésinek sikerűit is valamint a polgári álladalom szerkezetét erőben, fényben, s méltóságban erős karokkal föntartani, úgy az egyház békéjét, s üdvszerző hatalmát, a hitjavítás örve alatt űzött ármánykodás veszélyétől, s mindennemű tévtanok mételyétől teljesen megóvni; mi ismét azon üdvös foganatot szülte, hogy csend, és béke jön az emberek szivében, és lelkében , s a pártoskodás daemona, csábító cseleivel, sem lelki, sem földi nyugalmakat föl nem zavarható. (Folytatása köv.) és*szággyülés. CCXCVI. orsz. ülés a KK. és RRnél — sept. Ildikén Tárgyaltatott üzenete a KK. és RRnek a váltótörvényben tervezett javítások illetőleg módositások iránt, s ő excra és vele több szónokok a váltóképesség megszorítására nyilatkozván a kérdés eldöntése kissé hosszabb időre haladott, mert mindazon törvényhatóság követei, kik erre utasítvák, vagy okokkal támogatott, vagy csak egyszerű szavazatukat nyilváníták, a többség azonban a kerületi határozat mellett maradt. E tárgynak részletes vitatása jövő ülésre halasztatott. CCLXXXV. ker. ülés sept. 1ván. Elnökök Andrássy (Esztergom) Mattyasovszky (Szepes) jegyzők Szentkirályi Palóczy tollvivő Komlóssy—) hitelesítettek következő üzenetek, kik üzenete a KKnak a 16 szepességi városok ügyében, 2ik izenete a KK. és RRnek a pótlólag beadott sérelmek iránt — 3dik izenete a KK. és RRnek az országos sérelmek iránt.—Ezután tárgyaltatott válaszizenete a FőRRnek a jobbágyok általi szabad sóárulást illetőleg — mellyre nézve a KK. és RR. egyhangilag előbbi nézetük mellett maradnak. Továbbá izenete a FeRRnek az úrbéri törvények módosítását illetőleg tárgyalás végett fölolvastatván , egy megyei követ hazánknak jelen állását fejtegetve előadja az évenként parlagon heverő földeket, említi a terjedelmes tócsákat és mocsárakat, a homoksivatagokat, mint a magyar gazdálkodás óriási súlyú akadályait, és ezek elhárítása , s illetőleg javítása tekintetéből indítványoz olly intézkedést, melly a magyar földmívelőket szorgalomra buzdítja, s a nemzeti gazdálkodást biztosítsa, és ez indítvány megvitatása az idő rövidsége miatt jövő ülésre halasztatván , a miután az elnökség a KK. és RRet—holnap de 10 órakor ő Fölsége a királyné születése napján tartandó mise áldozatra — meghivástaztatott a CCXCVII. orsz. ülés a KK. és RRnél, mellyben a tegnap félbeszakadt váltótörvényi módosítás folytatólagosan tárgyaltatott. Vidéki levelezés, Csongráditól. Sept. 13kán. Csongrádmegyének évnegyedes közgyűlése sept. Okén vévén kezdetét, elnök 2od alispán ur, a felveendő nevezetesebb tárgyakat előlegesen elsorolá, mellyek közöl 1) Fölolvastatott a túrmezei nemességnek szivetrázó levele , mellyben előterjesztetik , hogy annyi idő óta legfőbb sarkalatos jogaikon ejtett sérelmeik nem orvosoltatnak, meleg kebellel fogadák a BR. méltányos panaszukat, de akkor — midőn az orvoslás törvényhozási után már sürgettetett — e tárgyban . Fölségéhez kegyelemért fölirni szükségesnek nem vélték, hanem az orvoslást tovább is országgyűlésen szorgalmazandónak határozták. — 2) Követeink tudositása közöl legfőbb tárgy volt, az országgyűlés végét tudtál adó k. k. leirat, mire nézve megyénk szinte azon véleményben van, hogy az országgyűlés az 1791: 13 t. sz. értelme szerint, a sérelmek orvoslása előtt el nem oszlattathatik. 3) Az országgyűlési utasítások adásával megbízott választmány némelly hazafiusitandók fölötti véleményén kívül különösen kiemeli , hogy még jelen országgyűlésen a katonai kihágások tárgyában törvény alkottasék. 4. A nagy méht. m. kir. helytartó tanácsnak 3 rendbeli k. intézményei olvastattak föl, és pedig azok közül az első a magyarhoni elemi iskolák rendszeresítését adja tudtul. A másodikban a pesti ipartanodának 8. oktatóval, egy igazgató alatti létesitendése közhírré tétetik. A harmadik pedig megengedte, hogy megyénkben Kis Teleken egy seborvosi állomás, 200 pft. fizetéssel rendszeresittessék. 5. A marhahús ára 11 árokról 12 xra emeltetett. Évnegyedes jövő közgyűlésünk f. év. december 2 án — törvényszékünk pedig előbb u. m. november 11 én veendi kezdetét. 11. — körülböl. Kőrös megye September 2-án a méltóságú komori Bedekovich Lajos ur álkorlátnok, mint megyénk főispánja elnöklete alatt Körös városában tartott közgyűlésén egyébb fönforgott, részint országgyűlési, részint más országos tárgyak között, az újonnan alakítandó Horváth helytartó tanácsnak kérdése is szőnyegre jött, melly az 1843iki évi december 4-én tartott közgyűlés határozatánál fogva újonnan azon választmányot utasíttatott, melly a horváth — sláv — dalmatiai országgyűlést megelőző közönséges gyűlés alatt fogja tartani üléseit. A négy napig tartó közgyűlés alatt önméltósága számos táblabirákat nevezett ki. — Kcsap Sinköl, sept. 8. E hónap elején tartott közgyűlésünkből a szőnyegre került és végzésbe ment tárgyak közöl a következőket kívánom e lapok tisztelt olvasóival röviden közleni. Először is tudván megyénk nemes Rendét, hogy hazánk fölvirágozásának egyik föltétele ott gyökerzik , ha jeles és erélyes hazafiakban, főleg a főrendnek sorai közt minél inkább bővelkedünk, utasításul adatott követeinknek, (ebbéli indítványunk közakarattal* pártolására körlevél által minden megyék fölszólittatandván,) hogy Battler Sándor grófnak honfiúsitását, díj elengedése mellett az országgyűlésen előmozdítói iparkodjanak, mit megyénk Rendei annál inkább ismernek kötelességökül, mert Buttter Sándor gróf — vajha a példát számosan kövessék nagyaink közül! — miután egy valódi magyar főcsaláddal közelebbi összeköttetésbe jövend, állandó lakául magyar hazáját szándékozik választani, továbbá a katonaság élelmezésére s szállásolására nézve: ezeket megyénk Rendei megválthatónak óhajtanák , minthogy azonban a kk. leirat a megválthatást csak az élelmezési tárgyakra nézve mutatkozik engedni hajlandónak, az e részben járandó pénzösszeget egyik országgyűléstől a másikig a hadi adóval egyetemben akarnánk megajánlani, és pedig úgy, hogy a behajtásban hanyag tisztviselők saját vagyonukkal is szoríttassanak a jótállásra, — s ezt törvénybe igtatni sürgessék követeink. — A túrmezeiek fönforgó ügyében pártoló s terjedelmes fölírat fog ő Fölsége elébe alázattal terjesztetni, mint melly atyánkfiainak szomorú állásán mielőbb jobbítni országos óhajtás. — Végre utasításul adatott országgyűlési követeinknek, hogy — miután helyszínén leven, a dolgot közelebbről vizsgálhatják s iránta műértők utasításai szerint is szerezhetnek szükséges fölvilágosulást . Krieg József hazánkfia betűszedős osztógépének, ha t. i. e bővebb és részletes szemügyre vétel után az ügy a teljesen komoly pártolást megérdemlőnek mutatkozik, országos költségem fölállítását sürgessék. tani , hogy így azon tájakon legalább, hol a szerző megfordult, némi kalauzzal bírjanak, melly őket jó barátul kisérje s tanácsolja utazásukban. A jelen füzet tartalma déli Németföld városaival foglalkozik, s tárgyait Lincz, Ischl, Salzburg, München, Augsburg, melly czikk közben figyelemre méltók a szerző szintolly elmés mint igaz megjegyzései az ,augsburgi kávénénikek, honunkróli mérges pletykák nagy készségű terjesztője, azaz az augsburgi közújság felől, továbbá az Ill-kertslet, Lindau, Baden- tó, Constanz, Baden-Baden, Carlsruhe, Stuttgart, Hohenheim, a Neckarvölgy, Heidelberg, Manheim teszik. — A füzet, végére gyakorlati függelék van illesztve, melly az állomások, jobb fogadók, pénzek s mértékek és közlekedési eszközök jegyzékét és egyéb tudni valókat foglalja magában. — A könyv kiállítása csinos. Bp. Prínysgar titkok. Közli Nagy Ignácz. Első s második füzet, kétkét kőnyomattal. Pesten, N artieben Konrad Adolf sajátja. 1844. 8drét, összesen 173 lap. Nyomatott Landerer és Necken astnál. Ara? Az első füzet tartalma. Bevezetés. Titkok titka. A berettyói komp. A bőrös zsidó. A zsiványfészek. Járdái kényelem. Szolga-fogadás. Szoba-nézés. Szökött katona. — A második füzet tartalma: Rablóbarlang. Két pisztoly. A legszebb utcza. A halott vizsgáló. Hideg víz és savó. Lattal és bot, nélkül. Az árvák sorsa. Prókátor, fiskális, ügyvéd. Temetés. A csinos kőmetszetek közöl egyik a berettyói komlód, másik a járdás kényelmet , harmadik a dalárdái, negyedik a bottal és bot nélkül dolgozást ábrázolva. Nagy Ignácz egyébiránt a magyar olvasóközönség legkedveltebb íróinak egyike, kinek munkái kézen forognak. Egy pár pesti lapban jelentetett, hogy a szerző elejénte csak hat füzetre szerződött kiadójával; a közönségnek azonban annyira tetszettek a ,Magyar titkok, hogy e szerződés tizenkét füzetre hosszabbít látott meg. És így, miután mára 3dik füzet, is megjelent, még 0 füzetben fognak a ,Magyar titkok* a magyar olvasó közönség előtt föltárulni. önf. A kaukazt Itirboin, Oroszországban ez idén is ezrenkint öltöttek gyászt az anyák, a rég idő előtt megparancsolt ujonezszedés miatt. Mert a fehér és fekete tenger közti egész messze terjedő tájakon, s az Uraitól a Visztuláig, voltak katonák Kavkazban, hol a czár csapatai, mint már olly gyakran, roppant mészárlást szenvedtek a hegyi lakóktól. A tömérdek ember- és vérpénz- és észáldozat, mellyet Oroszország márfél század óta nem kimél, hogy a Pontos euxinus és a kaspi tenger közti hegyi népeket meghódítsa s a szabad törzsököket, egész a mai napig hasztalan volt. Soha sem bánt valamelly hóditó status tervszerűbben és nagyobb kitartósággal , mint Oroszország a kaukaziak ellenében. Már három század előtt , midőn némelly cserkeszfőnök , legalább név szerint, alávető magát: az oroszoknak, erősen szemügyre vevék a muszka uralkodók e hegyi lakosokat. Teszett nekik a szépteorgia birtoka Ivaukaz déli oldalán , melly azonban csak akkor lehetendett haszonhajtó, ha aközben lakó törzsökök is aláveték magukat. Első Péter óta, kinek Északi Persiára tervei voltak, Oroszország egyre nagyobb tért foglalt el a Kavkaz körül ; már nyolcvan év múlva elismerte a Georgia a czárbirodalom uralkodását, s negyvennégy év előtt egészen alája vettetett. E hódítással a hegyi lakosok elleni harcz élet halál kérdése jen, mert vagy azonnal föl kellett hagyni , tüszint elfoglalása után, a gazdag és termékeny tartománynyal , vagy pedig azt a birodalom európai részével lehető legszorosabb összeköttetésbe hozni. De az út a hegyeken visz keresztül , mellyek közt a kristály búbos Elbrus minden más csúcsok fölött kitűnik, s e hegyek olly törzsükök birtokában vannak, mellyeket lelkes bátorságra , harcziasságra, cselékenységre s kitartóságra a világ semmi más népe föl nem múl. Számra nézve távolról sem mérkőzhetnek ugyan elleneikkel, kiknek egyeduralkodója hatvan millióm test és lélek fölött parancsol, de e hiányt, a régi vad szabadság és velük született függetlenség iránti lelkesedés által bőven kipótolja. Az egész hegytömeg mintegy roppant Rimplerjére vár, minden hegy sánca, minden bokor leshely, minden völgy védárok. Se természetes erősségen keresztül északról dél felé csak két út vezet. Az egyik Vladikavkastól Mosdokon és a Terekvölgyön által Tiflisbe vezet; de a mai napig még egy orosz sem merészelt, lovasok és ágyuk kisérete nélkül ez útra lépni, mellyet azonfölül télen a hózivatar és lavinák miatt alig használhatni. Másik a kaspi tenger hosszában viszen , Derbenten keresztül, melly az araboknál Bah-al- Abnad nevet visel. S ezen ,,kapuk kapuja“ darab idő előtt Sami hatalmába esett, ki az oroszok engesztelhetlen ellensége. Elejétől fogva úgy volt Kavkazban, hogy az egyes törzsökük, ha a túlnyomó hatalom által nagyon is nyomattak, darab időre alávetik magukat. De míg az oroszok egyik részen nyugalmat véltek kiküzdhetni maguknak, a másikon annál hatalmasabban lobogott föl a harczi láng, s gyakran kellett egyszerre minden helyeken 204 ISIS- és külföldi telegraph. Sept. 6án kereszteltetett meg a windsori palota kápolnájában a csecsemős hg, ez ünnepélyes szertartásnál Victoria királynő a legidősb hgnőt, Albert hg pedig a walesi liget vezették : a kereszt atyák valának György cambridgei hg., ki most az ioniai szigeteken szolgál, atyja által képviselve, a kenti hgnő mint a szászcoburg-cothai hgnő helyettese, végre Wellington hg a leingeni hg helyett, a szertartásin a canterbury érsek mint az ország primása a norvichi s oxfordi püspökök szolgálata mellett végezte. A fiatal liget Alfred Ernő Albertnek nevezték. Este György csarnokában fényes lakoma volt. A marokkóiak annyira biztak diadalukba, hogy öt fezi lakost, ki a győzelemről kételkedett, lánczokkal hurczoltak magukkal Mogador elébe, hogy lennének a győzelem szemtanúi. Midőn reményükben csalatkoztak a tanúk kettőjét lefejezték, hármat a francziák megmentettek. —• Lajos Fülöp az évi látogatás emlékére Victoria királynőnek egy félfedelü kocsit, melly 75,000 fr. került készíttetett. — Toulonban fabódékot készítenek , mellyeket szétrakva küldenek Mogador elébe , hogy a katonáknak lakói szolgáljanak , miből azt következtethetni, hogy a francziák nem szándékoznak hamar vissza jönni. — Thiers a consulság és császár kormány történetinek első hat kötetét kiadójának átadta.— Julius 3 len mint loyolai sz. Ignácz ünnepén Velenczében a pátriárka cáréinál által Jézus társassága tagjai Mária menybemenete templomába ünnepélyesen bevezettettek.