Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-29 / 87. szám
TARTAton. Tiatai napló. Korunk ügyei. (A katholicismus Magyarországban politikai szempontból. — Egyház és ellenei.) Vidéki lev. Varasából (a gyűlés elhalasztatott.) — Bel- és kült. telegraph. Hülfteldi napló. Spanyol-,Franczia-, Angolország. Északamerika. — Társ. és intézetek. Élet, irodalom és művészet. A hírlapok viszonyai Parisban (folytat.) A papság és nép Oroszhonban (folyt.) Hirdető._________________________________________ NAKAI WAPIiO. IliOianSIL ügyei. A katholicismus Magyarországban politicai szempontból. Midőn a Nemzeti Újság szerkesztőségében részt venni kezdettem, a programban azt mondom, hogy a katholikus kérdéseket politikai szempontból taglalni fogom. Ezt akkor a Pesti Hírlap rászalta, vagyis inkább gúnylólag említette, de ez ép akkor történt, midőn a Pesti Hírlap szerkesztősége változott, történt, t. i. a Pesti Hírlap e folyó évi júniusi utolsó számában. Én akkor nem feleltem, nem találván méltányosnak a lelépő szerkesztőség, vagy dolgozó társa ellen föllépni, mert annak akkor a vita folytatására orgánuma nem volt, — annyival inkább tartózkodtam felelni, mert a Pesti Hírlap volt szerkesztője barátjait azon reménnyel kecsegtette, hogy más lapot vagy alapítani, vagy szerkesztés alá venni fog. — Én eddig erre mindig vártam, de mivel látom, hogy ez nem teljesedik, és mivel most az országgyűlés után a a hírlapok élénkebb mozgása kezdődik, kötelességemnek találom azon elvről értekezni, melly minden politikai munkálataimban vezérfonalam. Ezt előre bocsátván lássunk a kérdéshez. Ha a katholicismust és a magyar nemzet alkotmányát szembe vesszük , első , mi föltűnik , az, hogy a katholicismus Magyarországban régibb a magyar alkotmánynál. A tizedik század lefolyta alatt a pogány magyarok által az országban ezer meg ezer katholikus fogoly halmoztatok össze, és ha semmi más nem történik is, e katholicus sokaságnak nagy visszahatással kellett lenni a pogány magyarokra; de a lecki csata után a magyarok azon alternatívában álltak, hogy vagy keresztényekké lenniök, vagy elveszniük kellett. A katholicismus a magyar nemzetet ápoló karjaira véve, — ez által, és csak ez által mentetett meg a magyar nemzet az utolsó résztől. — Ennek első politicai következése az, hogy a katholicismus Magyarországban nem törvényesen bevett vallás, hanem azon vallás, mellyen a magyar nemzet existentiája, alkotmánya alapitatott. E lényeges különbséget a katholica vallás és a többi Magyarországban létező vallások közt minden kérdésben, mellyek a vallásokat érintik , szemben kell tartani. Nézzük a királyi és uralkodó családokat. Sz. István óta mostanig a királyok mindig katholikusok voltak; a magyar király nem is lehet más hitű , mint katholicus. A koronázás az uralkodásnak ama lényeges ingrediense, melly nélkül a királyi diplomák nem érvényesek, kitűnőleg katholicus szertartási; a primás és nádor koronázzák a királyt, és egyházi személy az , kinek kezébe a király esküszik a haza szine előtt. — A királyné koronázása alkalmával kik azok, kik avval foglalatoskodnak? megint két egyházi személy: a veszprémi püspök és a primás. Bocskay és Bethlen Gábor — mindkettő a szent koronát kezekban tartották, de fejökre tenni egyik sem merte, szívük redőjében érezvén, hogy magokat meg nem koronáztathatják. Azon szomorú mozgalmakban, midőn az Árpád család alatt részint a nemzet, részint a királyi család egyes tagjai királyaink ellen fegyverrel fölállottak , mire támaszkodtak a királyok, ha nem a katholicismusra ? — Sz. Istvánt a magyar pogányság ellen csak a katholicismus tartotta a trónon. — Mi volt első Andrásnak első tette, miután a pogányság és katholicismus öszveütközése közt a trónra lépett a katholica hit helyreállítása, csak ez erősítette meg trónját. — Második Bélát, a vakot, egy apát mentette meg a haláltól,—második Gézának két gyámatyja közt a primás tündöklőit, a primás mentette meg harmadik Istvánt, a primás hozta viszsza a trónra. Az egri érsek a tőle elszakasztott püspökökkel együtt Sik Béla óta mostanig köteles a királyaik fiának udvarát királyi fénnyel eltartani. — Nem akarom elősorozni mindazon történeteket, mellyekben a trón mindig támaszát találta a katholicismusban, mert ez a trón és alkotmány bázisa volt, — csak azt említem , hogy a catholicismus Magyarország létével úgy öszve volt forrva, hogy akkor midőn egy uj és idegen elem a Protestantismus Magyarországban létre kapott, az országnak háromszáz estendei súrlódásokon kelle keresztül menni, mig időnkben azon álláspontra jutott, mellyen a különböző vallások csendben és nyugalomban egymás mellett élhetnek. Az országgyűlésen ki tartja az üdvözlő beszédeket ? kik a követségek szónokai ? katholicus papok. — A primás a világi elnökkel együtt írja alá a fölirásokat, mellyek ő fölsége kegyes szine elébe terjesztetnek, és ez nem puszta czerimonia, hanem őseink bölcs elrendezése annak bebizonyításául, hogy a katholicismus nem csak kitűnő politikai jogokkal bir, hanem hogy az alkotmányai összeforrott, úgy annyira, hogy az országgyűlés maga nem supponáltatik ő fölsége szine elébe ollyasmit terjeszteni, mi a katholicismus lényegével össze nem fér. A katholicus papság Magyarországban az első rend; minden katholicus pap a nemesség személyes jogaival bir, és a katholicus papságot ezen és több más politikus jogaitól megfosztani a ország organizatiója földúlása nélkül lehetlen. A primás és az egri érsek örökös főispánok, a kanczelláriánál, a magyar kir. helytartótanácsnál, a kir. táblánál, a septemvirátusnál,ezen dicasteriumok institutiója szerint, egyházi személyek ülnek. A magyar kir. h.tanácsnál az egyházi dolgok elintézésére egy különös bizottmány áll fon , és annak két tagja püspök , és a primás elnöke, — a primás hosszú czíme elegendőkép bizonyítja, hogy a magyar katholica egyház feje az ország kezdete óta ezzel politice mélyen össze van forrva, rajta az irodalmi tanulmányok hiányát. Eszméi jobbak szylenéi, a nélkül azonban hogy nagy becscsel bírnának. A politicában valamint a status-gazdaságban neki folyvást, csak apró gondolati voltak, mellyeket nagyoknak, és régi gondolati, mellyeket ujaknak tartott. () az az eszmére nézve, mi könyvre nézve a könyvtárnak; ez is fölrakja, leszedi azt, ide vagy oda sorozgatja, de nem csinálja. Girardin könyvet adott ki a nevelésről. Megtanulni ebből, mibe kerül a tinta, papir, könyvek és tanvizsgálatok, mellyek szükségesek, hogy valamelly ifjú az irodalom vagy tudomány baccalaureusává legyen. E könyvben magát Girardin természetbűn festette. — De Girardin tett is valamit, mi történetileg nevezetes, s a képviseleti kormány jövendőjére nézve Frankhonban komoly eredményeket szülhet; ő a journalismusban revolutiót csinált. Ő kezdé meg a revolutiót s most arról gondolkozik, hogy végre hajtsa. Frankhion Girardinnak nemcsak a ,Presse4ét köszöni, hanem a ,Siccre4t, a ,Constitutionnel4t; nem Sue Jenő, hanem Girardin Émil alkotá ,Mathildet, ,Paris rejtelmeit;4, az ,örök zsidót.4 A regény-tárcza nélkül illyesmi soha nem létezett volna. Girardin nem csak a politicai sajtót, ő a könyvkereskedést, az irodalmat is felforgatá. Roppant eredménye csekély gondolat — az üzérkedés által előidézve. Girardinnak, míg a Journal des Connaissances utiles-t vezérlő, alkalma volt észrevenni , minő eszközök által sikerül, valamelly négyszögletű papírszelet körül számtalan előfizetők tömegeit csoportosítni. Befőzött pöszméte , vagy ajakkenőcs felőli receptekkel siikerült neki, egy millió előfizetőt gyűjteni; erre két eszközt használt, mellyekre tán doctor Girandeau jó sükerei által lön figyelmessé—olcsóságot, és roppant nyilvánosságot — nem igen sokba jövő kezelést és hirdetéseket minden utczákon, minden Ezekből eléggé kiviláglik, hogy a katholicismusnak Magyarországban politikai oldala is van. Ha a corpus juris hosszú sorát keresztül tekintjük , kevés decretumra találunk, mellyekből ezt bőven bebizonyítani nem lehetne,— és a mondottakat és az említett decretumokat szemmel tartván ismételem, hogy én, valamint eddig, minden a katholicismust érintő tárgyban a politikai oldalt szemben tartani, és a katholicismust tehetségem szerint védelmezni fogom. — Gr.Mailáth .1. Egyhiáz és ellenei. IX. Az események fordulata hazánkban a trón vetélkedői közt az állodalom osztatlan egységét hamarébb megszerzetté, mint a vallásos felekezeteknek annyira kívánatos nyugalmát, minek oka főleg abban rejlik , hogy azt anyagi és személyes kérdések , az egyházi szakadásokat pedig eszmekülönbözés okozá, melly következményiben nem egyes állodalom vagy uralkodó ház változását, hanem olly világtörténeti korszakot idézett elő, mellynek hatása messze századokra való elterjedendő a föld minden részein. A leggyászosabb eredményét azonban leginkább ott értette az emberiség, hol az uj hittan nem egyedül a lélek világát hozta lázongásba, hanem a politikai mezőre is átlépett, s az uj alakú hittani elvekre uj nemű politikai elvek építtettek ; illy eredetű véres jelenetek színhelye legelőször is Németország, az uj hit bölcsője valahol a midőn egyrészről Luther és szitei a hívek szivében az egyház tekintélyét s lelki hatalmát újszerű magyarázat mellett bibliai idézetekkel ostromlák, másrészről Münzer Tamás az uj elvek fegyveres vitéze, a polgári hatalom ellenébe gyülevész pórhadat állított, s az uj hittani elvek nyomán a jogok egyenlőségét hirdető politikai tanrablás és pusztítás kíséretében, éles kaszák s hegyes vasvillák mészárló működése közt hirdette, vagyis a politikaivá is átalakított hittani uj növényt erősödés és tartósság végett vérbe förösztötte, mig végre Mülhausznál elfogatván, a hit és népszabadság gyilkos bajnoka, a polgári jogok és törvények komoly őrének, a büntető igazságnak fejével adózott. Hazánkban is már már pártérdekek egyesedtek a hittani vitákba, s a vallási felekezetességek politikai alakot öltenek magukra s ennek tulajdoníthatjuk leginkább az 1548 : 3. 1.czikket; különösen a vallásos ügyre nézve valamennyi országos RK. és RR. egy értelemben vannak, hogy az istentisztelet és vallás az ős szabályok szerint intézendő, és az eretnekségek mindenütt kiirtandók, ő fölsége intése szerint. Egységet akartak a KK. és RR. a nemzet körébe alapítni, s a vallásbeli izgatókat eltávoztatni, de itt is a fejedelem intését tiszteletben tartva, tulajdonképen sem az isteni tisztelet, sem a vallás dolgaiba avatkozni nem akartak. Az egységet alapitó módok , mellyeket a BR. belátása javaslott, a következő 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 s 13. czikkekben foglaltatnak mellyek közöl mi csak az utósót érintjük : „Esedeznek a KK. és BR. ő fölsége legkegyelmesb uruk előtt, hogy mind az ő mind császári fölsége tekintélye által szentséges urunknál munkálkodjék, hogy ő szentsége minden különbségek , s különféle vallásos vélemények kiegyenlitésére hoszabb halogatás nélkül keresztül én, minden városban és falukon. E journalistára, valamint ama doctorra nézve egész fTankhon csak egy roppant hosszúságú fal volt, mellyen az egyik gyógyításait, a másik hírlapját kürtölgeté. Beszélik, hogy ez időben — a választások korában volt — G ira r din azon gondolatra jött, a ,Journal des Connaissances utiles-ből egyszerre politikai hírlapot, faragni. Thiers nem bírt ez alkalommal a helyes belátással, s nem fogadta el az eszmét. Mi lett volna, ha ama milliónyi olvasó egészen véletlenül a befőzöttek recepteitől egyszerre Thiers kormány-recepteihez jut vala ? Ha ez véghezvitetik, Grardin és Thiers ma tán mindketten Frankhon királyai volnának, mint Lajos és Carloman a kilenczedik században.— Ezen eszme egy millió olvasókról politikai lap számára, melly közel vala a teljesedéshez, megmaradt és ért Girardin fejében. Kezdé azt a ,la Presse4 hírlap által valósítani. A jó siker két eszközéhez: olcsósághoz és hirdetésükhöz, ő még egy harmadik nagyon hatalmast csatolt: a regénytárczát. A regénytárcza jóformán betöltő helyét a,Journal des Connaissances utiles-ben volt befőzési recepteknek, Girardin eszméje hatvanötezer előfizetőt szült és oszta meg a ,Presse4, ,Siecle4 és ,Constitutionnel4 közt.— Mi az olcsó árut és hirdetéseket illeti, itt már tovább nem mehetni, míg a törvények a bélyegre és postára nézve nem módosíttatnak, de a regénytárczával még kezdhetni valamit. A 4S frankos ,Presse4 alapítójához illett, hogy bevégezze az általa kezdett revolutiót. Ez az, amivel jelenleg küszködik. Tudni kell egyelőre, hogy Girardin Emil úr, mióta politikai journalista lett, érze szükségét, kettős egyéniséggel bírni. A politikai egyéniség neve folyvást Girardin. Az üzérkedő egyéniség Duj arrier nek hivatik. Épen úgy van a dolog, mint a fösvény kocsijával és szakácsával, kik ugyanegy szó- ÉLET, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A hírlapok viszonyai Párisima, (Folytatás.) A ,Globe4, e tárgyról itt cikkeiben következő ismertetést ad aPresse4 felől: „Rövidre szorítkozunk a ,Presse4 szerkesztőségi személyzete felől, mivel, ámbár e hirlap mellett szellemdús és érdemteljes férfiak vannak, szellemüket és érdemeiket azonban Girardin úr absolut initiatiója egészen háttérbe szorítja. Labiche és Perrodeau urak a ,Presse-ben két jó minőségű aczéltoll szerepét játszók. Ha Girardin magas diplomaticai, Tateiból és Martensből vett idézetekkel gazdag czikket akar csinálni, előveszi Labiche nevű tollát; ha pedig status-gazdasági czikket szándékozik írni , Perrodeau nevű tollához nyúl. Labiche daetos journalists, kit Villemain könyvtárnokká nevezett, s ki azóta függetlenségét szakadatlan kitörésekkel bizonyítja azon cabinetre , mellyhez Villemain tartozik. Perrodeau gondatlan journalista, kit Duchatel a becsületrend lovagévá tett, s ki függetlenségét ugyanakép bizonyítja be, mint Labiche. Perrodeau néni törekszik hírnév után, ámbár elég értelmi tehetsége van, azt magának kiküzdeni, többet gondol kertjével mint hírlapjával. Ő Girardin titoknoka,P i 11 et-V i 11 bankár titoknoka, az orleansi vasútiér s. titoknoka,s majd titoknokává lőn egy társulatnak, melly Orleans tól Bordeauxig épitni majd hogy nem engedelmet kapott. Dac társulat meg nem bukik, Perrodeau négy titkárságot gyűjt saját vállaira. Ő valóban bir a titkárság agy-műszerével, — Girardinnak mint írónak nincsenek kitűnő tulajdonai: szylje darabos, szabálytalan s észrevenni Harminczkilenczedik 87. sz. Péntek. Ráfizethetni minden cs. kir. postahiv.irtasnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. November hó 29é" 1844. Előfizetési dij félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. NEMZETI ÚJSÁG. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. Alapító KULTSÁI ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye.