Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-29 / 87. szám

TARTAton. Tiatai napló. Korunk ügyei. (A katholicism­us Ma­gyarországban politikai szempontból. — Egyház és elle­nei.) Vidéki lev. Varasából (a gyűlés elhalasztatott.) — Bel- és kü­lt. telegraph. Hülfteldi napló. Spanyol-,Franczia-, Angolország. Északam­erika. — Társ. és intézetek. Élet, irodalom és művészet. A hírlapok viszo­nyai Parisban (folytat.) A papság és nép Oroszhonban (folyt.) Hirdető._________________________________________ N­AKAI WAPIiO. IliOi­anSIL ügyei. A katholicismus Magyar­­országban politicai szempontból. Midőn a Nemzeti Újság szerkesztőségében részt venni kezdettem, a pro­gramban azt mondom, hogy a katholikus kérdéseket po­litikai szempontból taglalni fogom. Ezt akkor a Pesti Hírlap rászalta, vagy­is inkább gúnylólag említette, de ez ép akkor történt, midőn a Pesti Hírlap szerkesztő­sége változott, történt, t. i. a Pesti Hírlap e folyó évi júniusi utolsó számában. Én akkor nem feleltem, nem találván méltányosnak a lelépő szerkesztőség, vagy dol­gozó társa ellen föllépni, mert annak akkor a vita foly­tatására orgánuma nem volt, —­ annyival inkább tar­tózkodtam felelni, mert a Pesti Hírlap volt szerkesztő­je barátjait azon reménnyel kecsegtette, hogy más lapot vagy alapítani, vagy szerkesztés alá venni fog. — Én eddig erre mindig vártam, de mivel látom, hogy ez nem teljesedik, és mivel most az országgyűlés után a a hírlapok élénkebb mozgása kezdődik, kötelességem­nek találom azon elvről értekezni, melly minden poli­tikai munkálataimban vezérfonalam. Ezt előre bocsátván lássunk a kérdéshez. Ha a katholicismust és a magyar nemzet alkotmá­nyát szembe vesszük , első , mi föltűnik , az, hogy a ka­­tholicismus Magyarországban régibb a magyar alkotmány­nál. A tizedik század lefolyta alatt a pogány magyarok által az országban ezer meg ezer katholikus fogoly hal­moztatok össze, és ha semmi más nem történik is, e katholicus sokaságnak nagy visszahatással kellett len­ni a pogány magyarokra; de a leck­i csata után a magya­rok azon alternatívában álltak, hogy vagy keresztények­ké lenniök, vagy elveszniük kellett. A katholicismus a magyar nemzetet ápoló karjaira véve, — ez által, és csak ez által mentetett meg a magyar nemzet az utolsó résztől. — Ennek első politicai következése az, hogy a katholicismus Magyarországban nem törvényesen be­vett vallás, hanem azon vallás, mellyen a magyar nem­zet existentiája, alkotmánya alapitatott.­­ E lénye­ges különbséget a katholica vallás és a többi Magyar­­országban létező vallások közt minden kérdésben, m­el­­lyek a vallásokat érintik , szemben kell tartani. Nézzük a királyi és uralkodó családokat. Sz. Ist­ván óta mostanig a királyok mindig katholikusok vol­tak; a magyar király nem is lehet más hitű , mint katholi­­cus. A koronázás az uralkodásnak ama lényeges ingredien­­se, melly nélkül a királyi diplomák nem érvényesek, kitűnő­­leg katholicus szertartási­; a primás és nádor koronázzák a királyt, és egyházi személy az , kinek kezébe a ki­rály esküszik a haza szine előtt. — A királyné koro­názása alkalmával kik azok, kik avval foglalatoskod­nak? megint két egyházi személy: a veszprémi püspök és a primás. Bocskay és Bethlen Gábor — mindkettő a szent koronát kezekban tartották, de fejökre tenni egyik sem merte, szívük redőjében érezvén, hogy magokat meg nem koronáztathatják. Azon szomorú mozgalmakban, midőn az Árpád csa­lád alatt részint a nemzet, részint a királyi család egyes tagjai királyaink ellen fegyverrel fölállottak , mire tá­maszkodtak a királyok, ha nem a katholicismusra ? — Sz. Istvánt a magyar pogányság ellen csak a katholi­cismus tartotta a trónon. — Mi volt első Andrásnak első tette, miután a pogányság és katholicismus öszveütkö­­zése közt a trónra lépett­ a katholica hit helyre­állí­tása, csak ez erősítette meg trónját. — Második Bélát, a vakot, egy apát mentette meg a haláltól,—­második Gézának két gyámatyja közt a primás tündöklőit, a pri­más mentette meg harmadik Istvánt, a primás hozta visz­­sza a trónra. Az egri érsek a tőle elszakasztott püspö­kökkel együtt Sik Béla óta mostanig köteles a király­aik fiának udvarát királyi fénnyel eltartani. — Nem a­­karom elősorozni mind­azon történeteket, mellyekben a trón mindig támaszát találta a katholicismusban, mert ez a trón és alkotmány bázisa volt, — csak azt említem , hogy a catholicismus Magyarország létével úgy öszve volt forrva, hogy akkor midőn egy uj és idegen elem a Protestantismus Magyarországban létre kapott, az ország­nak három­száz e­stendei súrlódásokon kelle keresztül menni, mig időnkben azon álláspontra jutott, mellyen a különböző vallások csendben és nyugalomban egy­más mellett élhetnek. Az országgyűlésen ki tartja az üdvözlő beszéde­ket ? kik a követségek szónokai ? katholicus papok. — A primás a világi elnökkel együtt írja alá a föliráso­­kat, mellyek ő fölsége kegyes szine elébe terjesztet­nek, és ez nem puszta czerimonia, hanem őseink bölcs elrendezése annak bebizonyításául, hogy a katholicis­mus nem csak kitűnő politikai jogokkal bir, hanem hogy az alkotmányai összeforrott, úgy annyira, hogy az or­szággyűlés maga nem supponáltatik ő fölsége szine e­­lébe ollyasmit terjeszteni, mi a katholicismus lényegé­vel össze nem fér. A katholicus papság Magyarországban az első rend; minden katholicus pap a nemesség személyes jogaival bir, és a katholicus papságot ezen és több más politi­­kus jogaitól megfosztani a ország organizatiója földúlása nélkül lehetlen. A primás és az egri érsek örökös főispánok, a kanczelláriánál, a magyar kir. helytartótanácsnál, a kir. táblánál, a septemvirátusnál,ezen dicasteriumok institutiója szerint, egyházi személyek ülnek. A magyar kir. h.ta­nácsnál az egyházi dolgok elintézésére egy különös bizottmány áll fon , és annak két tagja püspök , és a primás elnöke, — a primás hosszú czíme elegendőkép bizonyítja, hogy a magyar katholica egyház feje az ország kezdete óta ezzel politice mélyen össze van forrva, rajta az irodalmi tanulmányok hiányát. Eszméi jobbak szyl­­enéi, a nélkül azonban hogy nagy becscsel bírnának. A politicában valamint a status-gazdaságban neki folyvást, csak apró gondolati voltak, m­ellyeket nagyoknak, és régi gondolati, m­ellyeket ujaknak tartott. () az az eszmére nézve, mi könyvre nézve a könyvtárnak; ez is fölrakja, leszedi azt, ide vagy oda sorozgatja, de nem csinálja. Gi­rardin könyvet adott ki a nevelésről. Megtanulni ebből, mibe kerül a tinta, papir, könyvek és tan­vizsgálatok, mel­lyek szükségesek, hogy valamelly ifjú az irodalom vagy tudomány baccalaureusává legyen. E könyvben magát Girardin természetbűn festette. — De Girardin tett is valamit, mi történetileg nevezetes, s a képviseleti kor­mány jövendőjére nézve Frankhonban komoly eredménye­ket szülhet; ő a journalismusban revolutiót csinált. Ő kez­­dé meg a revolutiót s most arról gondolkozik, hogy vég­re hajtsa. Frankhion Girard­innak nemcsak a ,Presse4ét köszöni, hanem a ,Siccre4t, a ,Constitutionnel4t; nem Sue Jenő, hanem Girardin Émil alkotá ,Mathild­et, ,Paris rejtelmeit;4, az ,örök zsidót.4 A regény-tárcza nél­kül illyes­mi soha nem létezett volna. Girardin nem csak a politicai sajtót­, ő a könyvkereskedést, az irodalmat is felforgatá. Roppant eredmény­e csekély gondolat — az üzérkedés által előidézve. Girardi­nnak, míg a Jour­nal des Connaissances utiles-t vezérlő, alkalma volt ész­revenni , minő eszközök által sikerül, valamelly négy­szögletű papírszelet körül számtalan előfizetők tömegeit csoportosítni. Befőzött pöszméte , vagy ajakkenőcs felőli receptekkel siikerült neki, egy millió előfizetőt gyűjte­ni; erre két eszközt használt, mellyekre tán doctor G­i­­randeau jó sükerei által lön figyelmessé—olcsóságot, és roppant nyilvánosságot — nem igen sokba jövő ke­zelést és hirdetéseket minden utczákon, minden Ezekből eléggé kiviláglik, hogy a katholicism­us­­nak Magyarországban politikai oldala is van. Ha a cor­pus juris hosszú sorát keresztül tekintjük , kevés de­­cretumra találunk, mellyekből ezt bőven bebizonyítani nem lehetne,— és a mondottakat és az említett de­­cretumokat szemmel tartván ismételem, hogy én, va­lamint eddig, minden a katholicismust érintő tárgyban a politikai oldalt szemben tartani, és a katholicismust tehetségem szerint védelmezni fogom. — Gr.Mailáth .1. Egyhiáz és ellenei. IX. Az események for­dulata hazánkban a trón vetélkedői közt az állodalom osztatlan egységét hamarébb megszerzetté, mint a val­lásos felekezeteknek annyira kívánatos nyugalmát, mi­nek oka főleg abban rejlik , hogy azt anyagi és sze­­mélyes kérdések , az egyházi szakadásokat pedig esz­mekülönbözés okozá, melly következményiben nem egyes állodalom vagy uralkodó ház változását, hanem olly világtörténeti korszakot idézett elő, mellynek hatása messze századokra való elterjedendő a föld minden ré­szein. A leggyászosabb eredményét azonban leginkább ott értette az emberiség, hol az uj hittan nem egyedül a lélek világát hozta lázongásba, hanem a politikai me­zőre is átlépett, s az uj alakú hittani elvekre uj nemű politikai elvek építtettek ; illy eredetű véres jelenetek színhelye legelőször is Németország, az uj hit bölcsője vala­­­hol a midőn egyrészről Luther és szitei a hívek szivében az egyház tekintélyét s lelki hatalmát újszerű magyarázat mellett bibliai idézetekkel ostromlák, más­részről Münzer Tamás az uj elvek fegyveres vitéze, a polgári hatalom ellenébe gyülevész pórhadat állított, s az uj hittani elvek nyomán a jogok egyenlőségét hirdető politikai tan­rablás és pusztítás kíséretében, éles kaszák s hegyes vasvillák mészárló működése közt hirdette, vagyis a politikaivá is átalakított hittani uj növényt erő­södés és tartósság végett vérbe förösztötte, mig végre Mülhausznál elfogatván, a hit és népszabadság gyilkos bajnoka, a polgári jogok és törvények komoly őrének, a büntető igazságnak fejével adózott. Hazánkban is már már pártérdekek egyesedtek a hittani vitákba, s a vallási felekezetességek politikai alakot öltenek magukra s ennek tulajdoníthatjuk legin­kább az 1548 : 3. 1.czikket; különösen a vallásos ügyre nézve valamennyi országos RK. és RR. egy értelem­ben vannak, hogy az istentisztelet és vallás az ős sza­bályok szerint intézendő, és az eretnekségek mindenütt kiirtandók, ő fölsége intése szerint. Egységet akartak a KK. és RR. a nemzet körébe alapítni, s a vallásbeli izgatókat eltávoztatni, de itt is a fejedelem intését tiszte­letben tartva, tulajdonképen sem az isteni tisztelet, sem a vallás dolgaiba avatkozni nem akartak. Az egységet alapitó módok , mellyeket a BR. belátása javaslott, a következő 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 s 13. czikkek­­ben foglaltatnak mellyek közöl mi csak az utósót érint­jük : „Esedeznek a KK. és BR. ő fölsége legkegyelmesb uruk előtt, hogy mind az ő mind császári fölsége te­kintélye által szentséges urunknál munkálkodjék, hogy ő szentsége minden különbségek , s különféle vallásos vélemények kiegyenlitésére hoszabb halogatás nélkül keresztül én, minden városban és falukon. E journalistára, valamint ama doctorra nézve egész fTankhon csak egy roppant hosszúságú fal volt, mellyen az egyik gyógyítá­sait, a másik hírlapját kürtölgeté. Beszélik, hogy ez idő­ben — a választások korában volt — G i­r­a r d­i­n azon gon­dolatra jött, a ,Journal des Connaissances utiles-ből egy­szerre politikai hírlapot, faragni. Thiers nem bírt ez al­kalommal a helyes belátással, s nem fogadta el az esz­mét. Mi lett volna, ha ama milliónyi olvasó egészen vé­letlenül a befőzöttek recepteitől egyszerre Thiers kor­­mány-recepteihez jut vala ? Ha ez véghezvitetik, G­­­r­a­r­­din és Thiers ma tán mindketten Frankhon királyai volnának, mint Lajos és Carloman a kilenczedik szá­zadban.— Ezen eszme egy millió olvasókról politikai lap számára, melly közel vala a teljesedéshez, megmaradt és ért Girardin fejében. Kezdé azt a ,la Presse4 hírlap ál­tal valósítani. A jó siker két eszközéhez: olcsósághoz és hirdetésükhöz, ő még egy harmadik nagyon hatalmast csa­tolt: a regény­tárczát. A regénytárcza jóformán betöltő helyét a,Journal des Connaissances utiles-ben volt befő­zési recepteknek, Girardin eszméje hatvanötezer elő­fizetőt szült és oszta meg a ,Presse4, ,Siecle4 és ,Consti­­tutionnel4 közt.— Mi az olcsó árut és hirdetéseket illeti, itt már tovább nem mehetni, míg a törvények a bélyegre és postára nézve nem módosíttatnak, de a regény­tárczával még kezdhetni valamit. A 4S frankos ,Presse4 alapítójá­hoz illett, hogy bevégezze az általa kezdett revolutiót. Ez az, a­mivel jelenleg küszködik.­­ Tudni kell egyelőre, hogy Girardin Emil úr, mióta politikai journalista lett, érze szükségét, kettős egyéniséggel bírni. A politikai egyéniség neve folyvást Girardin. Az üzérkedő egyé­niség D­uj a­r­r­i­er nek hivatik. Épen úgy van a dolog, mint­ a fösvény kocsijával és szakácsával, kik ugyanegy szó- ÉLET, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A hírlapok viszonyai Párisima, (Folytatás.) A ,Globe4, e tárgyról itt c­­ikkeiben következő is­mertetést ad a­­Presse4 felől: „Rövidre szorítkozunk a ,Presse4 szerkesztőségi személyzete felől, mivel, ámbár e hirlap mellett szellemdús és érdemteljes férfiak vannak, szellemüket és érdemeiket azonban Girardi­n úr abso­lut initiatiója egészen háttérbe szorítja. Labiche és Perrodeau urak a ,Presse-ben két jó minőségű aczél­­toll szerepét játszók. Ha Girardin magas diplomaticai, Tateiból és M­a­r­t­e­n­s­ből vett idézetekkel gazdag czik­­ket akar csinálni, előveszi Labiche nevű tollát; ha pe­dig status-gazdasági czikket szándékozik írni , Perro­deau nevű tollához nyúl. Labiche daetos journalists, kit Ville­main könyvtárnokká nevezett, s ki azóta fü­g­­getlenségét szakadatlan kitörésekkel bizonyítja azon cabinetre , mellyhez Villema­in tartozik. Perrodeau gondatlan journalista, kit Duch­­atel a becsület­rend lo­vagévá tett, s ki függetlenségét ugyanakép bizonyítja be, mint Labiche. Perrodeau néni törekszik hírnév után, ámbár elég értelmi tehetsége van, azt magának kiküzdeni, többet gondol kertjével mint hírlapjával. Ő Girardin ti­­toknoka,P i 11 e­t-V i 11 bankár titoknoka, az orleansi vasút­iér s. ti­toknok­a,s majd titoknokává lőn egy társulatnak, melly Orleans tól Bordeauxig épitni majd hogy nem engedelmet kapott. Dac társulat meg nem bukik, Perrodeau négy titkárságot gyűjt saját vállaira. Ő valóban bir a titkárság agy-műszerével, — Girard­innak mint írónak nincsenek kitűnő tulajdonai: szylje darabos, szabálytalan s észrevenni Harminczkilenczedik 87. sz. Péntek. Ráfizethetni minden cs. kir. postahiv.ir­tasnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. November hó 29é" 1844. Előfizetési dij félévre p­ostán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. NEMZETI ÚJSÁG. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. Alapító KULTSÁ­I ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye.

Next