Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-22 / 65. szám
TARTAI.014. Hazai napló. Ajándék és hála. Korunk ügyei. (A törvényes útoni eltulajdonítás gátlásáról.) Orsz.gyül. (247. orsz. ülés : Fiume és Buccari, zsidók, községi jegyzők. 308. 309. 310. ker. ülések : a financiális munkálat, a váczi káptalani követ beszédével. 248. orsz. ülés. — K. leirat. és négy rendbeli k. válasz.) Vidéki lev. Nyitrából (czáfolat.) Külföldi napló. Angolország. Sweicz. Peru. — Társ. és intézetek. Kapuszaga. Jelenkor. Budapesti Iliradó. Pesti Hírlap. Hirdető.___________________________________________ ISA/JAI RAPIID. Aktásillél*. és ÜBrtSit. A pécsi főiskolai tanitókar a hálaadatosság meleg érzetétől felhiva érzi magát ezennel az egész haza szine előtt, nyilvánossá tenni ŐFölségének legkegyelmesebb jótéteményét, mellyel ama nagy nevű b. Szepessy Ignácz pécsi püspök hátramaradt vagyonából a kir. fiscust illető 9,16 rt. 17/s kr. u. p. összeget az e nagy férfiú által alapított, tőle legkedvesebb magzatként kegyelt s egész vagyonának örökösévé tett főiskoláknak oda engedni, s kegyelmesen ajándékozni méltóztatott. Fölhiva érzi magát egyszersmind Ő fölségének ezen kegyelméért hódoló tisztelettel fejezni ki legforróbb háláját, mind maga, mind azoknak nevében, kik elismerni akarják, hogy mit ez intézet kapott, az a nevelésnek s a hazának nyeressége is. H. Mórunk ügyei- Szó a törvényes útoni eltulajdonítás gátlásáról. Hogy mai időben az adós hitelezőjét törvényes utón rabolja meg, ezen körülménynek a hazában több eseteit kelle hinnünk , ha ismerénk több olly adóst, ki ingó javainak szebb s jobb részét előre lefoglaltatta, bíróságok által lezároltatta, s igy jól rendezvén dolgait csődöt kiáltott, — több illy körülményekről meg kell győződnünk, ha az adós javainak biróság útján eszközöltetett árverésénél látjuk, mikép az adós rokona s barátja az ingóság értékén felül is árverez és fizet, avagy a foglaltató az árverési összeget követelésébe számítgatja, mégis az elárverezett vagyon csak az adós lakában marad , de már mint árverésen megvett más tulajdona. A bíróság ha látja, hogy az alperes megidéztetvén valamelly hitelező követelése iránt, azonnal más hitelezőnek sokkal nagyobb öszvegekről szóló keresetet peresíttetnek ki ugyanazon alperes ellen, ollyan okiratokra, mellyeknek hajdani keretük fris irásnyomokban szemlélhető, s becsületes ember megesküdnék a benne kiszámított csalásra, — s ha látja a bíróság, hogy az alperes az előbb beperelt, csekélyebb értékű követelés ellen halommal szórja kifogását, s minden utat elkövet azon per húzására, de már a később beperesített követelésre meg sem jelen, s rögtön intézi a végrehajtást, s igy az elsőbb még azon kifogás miatt, mivel terhes szerződést nem tehet, veszve van, a másik jó rendben áll; az ellen nincs orvoslás, mert törrvény értelmében történt. Egy városban több törvényi székek vágynak, az adós egyik törvényszék elébe idéz- tetik, s midőn erről értesül, már a másik törvényszék előtt megjelent, egy más hitelezőnek személyesen elismerte követelését, s az e fölött ítélő biróság más nap, s sőt azon napon is már minden javait lefoglald és az idéztetést eszközlött előbbi fölperesnek foglaláskor nincs is mihez nyúlnia; ez is törvény értelmében történt. Hallottunk már hamis bukásokról sokat és a ki szerzett ma- gának ismeretet több csőd körülményeiről, s az adósnak a csőd előtti tetteiről, az a hamis bukások fölötti panaaszokat meséknek mondani nem fogja, s tekintsen meg ollykor ollykor némelly csőd utáni helyzetben álló di- 3 csőségeket nagy városon, szíve lelke repesni fog örönmében, hogy a csődben mindenét vesztett phoenixkint ujul meg, áldani fogja az embert, ki magáról meg nem feledkezett, s ha megtudandja a kiegyezett hitelezők seregének szemeik mikép törölvék ki, lehetlen e látmánytól , jó szóval búcsút vennie. — Példákban tűnik ki a való ! de néminek ott példa, hol a közvélemény kiáltó szóban emelt fia panaszt, — mert legyen szíves, ki kétkedik, a Pesti Hírlap múlt évi 312. számának vezérczikkét megolvasíani, ha az ott meg nem nevezett bukottról fölhozott cselekvényhez hasonló törekvéseket időszakunkban nem láttott, vagy nem hallott, nem látott nem hallott semmit.— AKedvetlenül esik hallani, hogy bizonyos rendezett tanács it határozottan válaszol a pesti törvényszéknek, hogy az báltala rendelt végrehjtást azért nem teljesítheti, mivel r*a hatósága alatól fozo alperes minden ingó javait rokona m részére kevéssel az előtt szolgabiró által lefoglaltató,nyilvános kijátszás mellett, — és ezt hatóság mondja,—is ha igy van, a kijátszás törvényes úton történt s ellene is nincs orvoslás. — Váltótörvénykönyvünkben az igényperek némileg e visszaélések meggátlására irányozvák, mi által az adós birtokában talált javak sajátjának tekintetvén, ellenkezőt az ellenfél tartozik igazolni, — de ha bírói ítélet száztétellel bír az ellenfél, ellene bár álköveteléssel bírjon is, a törvénynek nincs fegyvere. — Napirenden van gondoskodni az adósoknak üdvös védelmükről hitelezőik kijátszására, s ők a törvény utján rögtöni marasztalás s foglalás leple alá bizton menekülnek az áloklevelek vagy tartozás-elismerés segedelmével; egymásnak adják a két jó tanácsot, melly ebben pontosul: egy más törvényszék általi foglalás és a csőd, és ne csapja senki fejemhez az igazságot, ha mondom, hogy benne ügyvédek vesznek részt a bíróság elött, kik azonban csak törvényes úton cselekesznek. —Hol ezen foglalások, hol a hamis bukások ekép napirenden vagynak, ki fogja kárhoztatni a pénztőzséreket? ha ők pénzes ládájukon lábukat lógázva várják a kölcsönző osztályt, de bennök többé az emberfajhoz nincs bizalom, már előre megcsalatásra számítva , az adott kölcsönt hallatlan uzsorára emelik , ha csődben egyeznek , az uzsora öszvegéből legalább az adott kölcsön megtérüljön. Komlasz magyar nép, romladozol hazám! — Az erkölcsiség érzelmének szunnyadni és a tiszta emberiség tűzmelegének hamvadoznia kell az illyen tettek fölött , mellyek mirigye ha elárad a hon szivéből az egészre, következményeikkel megrázzák a lelkes kebelt, a szelíd jó indulatot, az emberi bizalom sírját megássák, mellybe temetkeznék a hitel. — Meg kell jegyeznem , hogy a fönebb említett visszaélések váltótörvényszékek és szóbeli biróság utján szoktak foganatositatni, többnyire váltókkal, — mellyek fölött hogy csak váltótörvényszék ítéljen, s közbiróság csak akkor, ha amonnan elutasíttatik, e törvényt nélkülöznünk kár. — Ha a személy odaítélése a váltótörvényszék illetőségévé tétetik ez országgyűlés által alkotandó törvényben, váltók irányában némileg a fönebb fölhozott visszaéléseken segítve leszen, a mennyiben elrettentésül szolgálom hamis tettek ellen, s a végeredményben az oda ítélt személytől hamissága fölfedezését reménybezni. — De mind a mellett, hogy ezek a közbiróság előtti visszaélésekre s a hamis bukásokra illy súlyosan nem hatnak , a végeredmény az adós személyétől föltételeztetik, holott előzménykép lenne üdvösbe visszaélések ellen intézkedni. — Midőn az adós a fönebbi modorban visszaéléshez nyúl, jelenleg nem titkolja azt, de ha titkolná is, alig lehet esetet képzelni, mellyben hamissága műhelyébe mást nem avatna be, vagy ne nyilvánítaná, — habár ollyannak is, kit bőven jutalmaz, — és ha a magvaszakadt kihalását a kir. ügynöknek följelenteni lehet, a fölség elleni bűnt kötelesség, igénytelen véleményem szerint mindazok , kik hamis kereset melletti foglalások, vagy hamis bukások által viszszaéléseket követnek el, vagy csak tenni nyilvánítanak is, följelentendők lennének a legközelebbi hatóságnak , általa a megyének , s váltótörvényszéknek. S itt vessük mérlegbe a följelentés érdekét az adóst környezők érdekeivel, minthogy az emberi indulatot az önzés vezeti , lehetetlen a följelentés érdekét nem súlyosítani, t. i. a visszaélést tevő midőn hitelezőjét szándékosan kívánja károsítani, a szándéklott károsításért, sőt a szóval kijelentett czért azért is méltó, hogy a kárositandott hitelező tőkéjét kétszer fizesse meg, mellynek egyik része a följelentőt illetné, — ugyanez a hamis bukás esetére is alkalmaztatnék. Hogy ez intézkedés a törvényes útoni eltulajdonításokat leginkább gátolná,az uzsorát kevesílné,úgy vélekedem.Mi az eljárást,jelesen a bejelentésben bizonylatok iránt az álhitelező, hamis adós elleni perfolyamot, és büntetés fokozatát illeti, nem volt czélom , csak az elvet emlékezetbe hozni azon óhajtással, hogy ha jelen nézetem érdemes reá, — vajha még e jelen országgyűlés figyelmét el ne kerülné. 6. Országgyűlés. CCXLVHsk. orsz. ülés a FORRnél odt.likán országbírói elnöklet alatt. — Tárgy: Fiume és Bukkan rendezése, zsidók, községek jegyzői. A Fiume és Bukkan rendezése tárgyában átküldötteikzenetet tanácskozás alá vévén a mélt. főRB. annak több szakaszaira nézve a KK. nézeteihez hozzájárultak, azonban az alkapitányi választásra, szabályokra, patritiusok jogaira s választására, választói képességre, tisztviselőknek a közmunkáktól mentességére, ezeknek képviselőkké választhatására nézve a mélt. főRR. okaikat megczáfolva a KK. által nem találván, előbbi nézeteikhez ragaszkodnak. A falusi jegyzőkről szóló törvényjavaslathoz a mélt. főRR. nem járulnak , mivel az úrbéri törvények e tárgyra vonatkozó rendeleteinek ismét másokra változtatását czélszerűnek nem látják. A zsidókat illetőleg, különösen azoknak külországokból Magyarhonba bevándorlásukra nézve, a mélt. főRR. abban, hogy valamelly zsidó midőn ide bejön, 5000 ftnyi summát mutasson elő, a hon érdekét tekintve méltán megkívánható biztosítékot nem találnak, minthogy ugyanazon 5000 fial több zsidók is becsúszhatnának az országba ennek valódi kárával; mert hiszen egy fél órára 5000 ftat egyik zsidó a másiknak szívesen kölcsönöz. A mélt. fORR. tehát azt kívánják, hogy a művészek , diplomatikusok, mesteremberek 2000, egyéb zsidók 10000 ft. értéket kimutatni tartozzanak , és hogy ennyi értékkel valóban bírnak is, arról azon külföldi hatóságtól mutassanak bizonyítványt, mellynek kebléből eljöttek. — Továbbá a mélt. főRR. a cs....i püspök ő nmaga indítványára megkívánják , hogy semmi magyarországi hatóság keblébe az illy bevándorlottat mindaddig be ne fogadja, mig a helytartótanács az e részben a hatóság által teendő fölirásra helybenhagyó választ nem adand, valamint azt is, hogy az illy bevándorlottat befogadni kész földesúrnél is bizonyitványt mutatni tartozik. CCCVIII. ker. ülés oct. 16án. (Elnökök stb. iméntiek). Ghiczy hitelesíti üzenetét a KK. és RRnek a fiumei vasút iránt. Kézirat végett olvastatott az érkezett k. kir. válasz tartalmához módosított törvényjavaslat az é.gyűlési szállások fizetése tárgyában. Ezután folytatólagosan tárgyaltatott a financiális munkálatnak azon része, melly a javaslott czélokat és kezelési módot tartalmazza. Ennek folytában határoztatott, hogy a választmány által javaslott czélok sorba szavazás alá vétessenek azon kérdéssel, ha a KK. és RR. akarnak-e és mellyikre ajánlani, így mindenek előtt e kérdésre: „ha a KK. és RR. akarnak-e átcsínáltatásra ajánlani?“ — igenlegesen következő ügyek szavaztak: Pozsony, Nógrád, Bars, Hont, Győr, Baranya, Zólyom, Esztergom, Mosony, Pest, Tolna, Árva, Verőcze, Szerém, Abaúj, Zemplén, Sáros, Ung, Szathmár, Szabolcs, Szepes, Borsod, Gömör, Heves, Beregh, Torna, Bihar, Marmaros, Csongrád, Békés, Arad, Csanád, Temes, Torontál, Krassó , 35. Trencsin nem szavazván 13 ellen határoztatott, miszerint a KK. és RR. útvonalak készítésére igen is ajánlanak. Ezután szavaztatott e kérdésre: ,,a Lujza-út megváltására akarnak-e ajánlani vagy nem?“ mellyre igen-nele ügyék szavaztak: Abauj, Zemplén, Ung, Szatmár, Szabolcs, Szepes, Borsod, Heves, Torna, Bihar, Csongrád, Békés, Csanád, Torontál, Krassó, Pozsony, Trencsin, Nógrád, Komárom, Bars, Somogy, Hont, Győr, Baranya, Zólyom, Esztergom, Mosony, Pest, Tolna, Árva, Verőcze, Szerém — 32. Temes nem szavazott. Ezután következett a választmány ajánlata a fiumei kikötő és az országos út- és csatornatervek készítésére, és a szükséges fölmérésekre — mellyekre egyhangú többség fölkiáltással igent határozott. Továbbá szavazás alá jött, ha a KK. és Rt. a Tisza szabályozásának terve elkészítésére s a munkálat megkezdésére akarnak-e ajánlani ? mire igent mondottak: Pozsony, Sopron, Nógrád, Bars, Somogy, Hont, Győr, Baranya, Zólyom, Esztergom, Mosony, Pest, Tolna, Árva, Thurócz, Szerém, Abaúj, Zemplén, Ung, Szathmár, Szabolcs, Szepes, Gömör, Borsod, Heves, Bereg, Torna, Ugocsa, Bihar, Marmaros, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Temes, Torontál, Krassó — 37 (17 ellen). A többi folyók szabályozására ide értve a Dunát is fölkiáltás útján az ajánlás meghatároztatott. A hitelintézetre az ajánlat már előbb megtétetvén szavaztatott azon kérdésre, ha a népnevelésre akarnak, a KK. és RR. ajánlani? mire igennel következő vármegyék szavaztak: Abaúj, Zemplén, Sáros, Ung, Szatmár, Szabolcs, Szepes, Gömör, Heves, Bereg, Torna, Ugocsa, Bihar, Mármaros, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Temes, Torontál, Krassó, Pozsony, Nyitra, Trencsin, Vas, Nógrád, Liptó, Komárom, Bars, Somogy, Zlont, Győr, Baranya, Zólyom, Esztergom, Mosony, Tolna, Árva, Barcs, Verőcze, Szerém, — 41 (8 ellen). Továbbá e kérdésre: „a lótenyésztés előmozdítására ajánltassék-e vagy nem?“ tagadólag következő vegyek szavaztak: Pozsony, Nyitra, Sopron, Trancsin, Vas, Nógrád, Zala, Liptó, Komárom, Bars, Somogy, Győr, Harminczkilenczedik. 65. sz. Kedd. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. October hó 22 én 1844. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boriték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG. Alapító KULTSÁK ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban.