Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-06-10 / 90. szám
gye érdemdús szolgabiráját és alispánját, több évekig tisztelni, sőt vele hivatalos érintkezésbe jönni, százszoros alkalma és szerencséje vala. Kicsoda tehát az? Nagyságos ocskói Ocskay Ignácz ur k. tanácsnok , és a tettes kir. itélőtörvényszék érdemes közbirája. Ez tehát a b. e. nezetet Boronkay János k. tanácsnok és közbirótársa helyett, a kegyesen kinevezett érseki nádor! Ez azon férfiú, mint azt a felébb tisztelt alispán ur röviden ugyan, de annyival lelkesebben adá elő azon közgyűlésükben a t. KK és RR, mellyben a jövendő szertartásos elfogadásáról ő ligának az érseki nádor urnak, illőleg intézkedni, polgári kötelességüknek vélek, ez, mondánk, azon férfiú ki élte pályáján kedves vala az Isten, kedves tisztitársai, és egyéb honpolgárok előtt annyira, hogy a részszerint veleszületett, részszerint szerzett erényei által, a jelen magasabb poleton is atyáskodó hajlamát, — tisztes nevezettel felváltván, sz. Ivó, Werbőczy, Kithonich felszentelt fijainak, kegyes apjuk, sokaknak több mint édes atyjuk lenni, kedves öröme, dicső tiszte. Az érintettek következtében, f. hó, Ike leve az öröm eleje. Az ő aiga érseki nádorunk első üdvözletére és szokott udvarlására kinevezett számos kiküldöttségnek 22. tagjai a kitűzött napon, részszerint Verebélyen, mint főállomáson, részszerint a vendégszerető alispán urnái Szigetgyarmathon, annak idejében összegyülekezvén, 13 hintón sietének a regényes Nyitra-Malantha felé. Oda érkezvén, a világiak díszruháikat, az 5. egyháziak pedig palástjukat magukra vevén, a ts kiküldöttség érseki nádor ő nsgához, ts, dezseri Rudnyánszky Péter barsi előkelő táblabiró ur által bevezetteték. Félkörbe helyezvén magát, előálla az ékesen szóló első alispán is, Gaal Alajos ur. Megérintvén a választmány kiküldetésének czélját, és örömteljes kötelességét, megköszönvén e primási hge rungu Kopácsy József érsek urnak abbeli gondos atyáskodását, hogy a sok derék honfiak közöl ő nsga az ujonan kineveztt érseki nádor személyében a t.hatóságot egy közszükség kívánta erélyes főnökkel szerencséltetni, — valamint ő cs. kir. s ap. felségének Mik Ferdinandnak abbeli kegyelmét is, hogy érseki nádor ő nsgának szerencsés kinevezését legkegyelmesebben helybenhagyni kegyeskedők. Tovább haladván feladatában , kiküldőinek nevében a közhiányokról — ismételve is ékesen szóla, azokat különös figyelembe ajánlván, bizonyos reményt gerjesztő a jelenlévők sziveiben a szép jövendőről. Ezekre, és több másokra, érseki nádor ő nagysága vele szilletett őszinteségével felelvén, a fényes kiküldöttségnek, és a szónokló alispán urnák eljárását megköszöné; egyszersmind nyilatkozván, hogy a t. kir. és rendek várakozásának voltaképen megfelelni, szent kötelessége leend. Körükbei jövetelét, a körülmények úgy hozván magukkal, jövő junius hó 30kára tűzvén ki, figyelmezteté, hogy miatta semmi költségek ne tétessenek, megelégedendő tett fogadásukkal , és közszeretetükkel a t. KK. és RR. Ezen, és sok más szives nyilatkozatai után, néven megnevezteté magának az alispán ur által, minden tagjait a t. kiküldöttségnek, nyájasan felszólítván őket, hogy miután az érseki nádornő ő ngának is udvarolni becses szándékuk volna, azt, letévén magokról díszruháikat, frakkban is teljesíthetnék. Mintegy félóra múlva körükben megjelenvén érseki nádornő ő asga, kit aldő Dernovszky Ferencz pogrányi plébános, és nyitramegyei áldoz, idvezli. Az egyházi szónok, kit a verebélyi pléb. és alesperes okolicsnói Okolicsányi Pál, többi esztergommegyei plébános társaival, és a kiküldöttségnek egyéb tagjaival környezék, az őt megkereső kiküldöttek várakozásuknak legteljesebb mértékben felele meg; szólván érseki nádornő ő nsghoz, a szépnemhez, és egy magyar nagy hölgyhöz illő miveltebb nyelven, a legválogatottabb szavakkal. Pia kettős vala az öröm, midőn a derék alispán ur szónokoskodék, százszoros leve, midőn e buzgó honfi, és egyházi nagy szónok rögtönözék. Ezek után következők a gazdag megvendégelés, melly alatt szerény, de egyszersmind öröm és vigasságteljes társalgás folytattatott. Azt azonban nem lehet meg nem jegyeznünk, hogy a billikomok felemelését az ocskói finom borral, ocskói Ocskay Ignácz ur érseki nádor ő asgának, mint mondjuk, egészségéért, okolicsnai Okolicsányi Pál alespereskezdéel, több poharak ürítettek még Sik Ferdinand apostoli királyunkért, herczegprimásunkért, s nádorunk lelkes feje s jeles magzatáért, s más jelenlevő egyházi és világi érdemdús egyénekért. — A nagy, valóban nádori lakoma után, alig szakadt hossza vége a legőszintébb társalgásnak a két magas házi személyek, és az örömteljes kiküldötteknek részéről. S2QB«la£»esf i njdosiság'ok. A f. h. ókén tartott ez évi első lóversenyt, a hirtelen jött cső daczára is, számos néző látogató. A nemzeti díjért 5 ló nyargalt, mellyek közöl mint első 302 aranyat nyert Hunyady József gróf Minimá-ja; a második díjt, 102 aranyat, Csapody Pál az Electionja nyert. A B a 11 hgányi Hunyady-díjért (240 arany) 4 ló versenyzett, s a nyertes Sternberg-Zdenko Engelsfield-jelen;a második díjt Csernovics úr Nagy Károly és Hunyady József gróf Charlatan nevű paripáik egymás közt megosztva nyerék. A hazafi-díjat (100 arany) Esterházy Miklós hgArolul lova nyerte. Ezeket paraszt lóverseny követte. Aldikán tartott futtatást szinte készült az eső kissé megzavarni, azonban ezúttal igen kevés és rövid ideig tartó permetezés s hosszas távul menydörgések vetettek véget az ijedségnek. — Vásárunk derekára , mellyen a vidékiek olly nagy számmal jelentek meg, hogy nemcsak a vendéglők, de még sok magánházak is telve vannak idegenekkel, az időjárás is engesztelődni látszik, s f. h. 7 dike óta nem tagadhatjuk többé, hogy csakugyan nyárelő havában vagyunk. — Milly jól illenek a pesti vásárpiaczra azok a tíízovásul kirakott vízkádak a német felírásokkal, ha egyébnek nem, de annak legalább tanúságául szolgálhatnak, hogy a magyar tüzet Pest városa nem magyar vízzel iparkodik eloltani. —E héten a hajóhíd budai részén a szeleskedésnek és gondolatlanságnak majdnem áldozatja lett nyolcz egyén, kik egy ladikban a Dunán lefelé eveztek; a ladik ügyetlen kormány-vezetés miatt a hid egyik hajójába ütődvén, azonnal elmerült, s a bénülők, életök megmentését egyedül a hidhajók lánczainak, mellyekbe kapaszkodtak, s a szokatlanul gyorsan érkezett segélynek köszönhetik. — Aligha kedvezőbben üt ki a jelen vásár valakinek, mint a Lejárs-féle műlovagló társaságnak, melly mindennap tömött bódéban adja meglepő mutatványait, azonban a gőzhajó társulat sem fog panaszkodhatni, melly majd minden fordulattal sűrű vendégsereget szállít a Budára s a Császárfürdőbe. HILFORD. Fortugallia, Lissabona, máj. 21. A kihirdetett részletes ministériumi változás, még mindeddig meg nem történt. A „Diario“ jelentése, miszerint Costa Cabral gyengélkedő egészsége miatt fürdőbe utazik, csak ürügy vola, ő Santaremben választási ügyekkel foglalkozik. A „Standard“ levelezője ezeket mondja: e férfiú a legjobb után van Portugálba dictatúrává lenni. Ő fels. Dom Guilermo Enriquez Carvalho leiriai püspököt, a nemrég meghalt lissabonai patriarcha utódjává nevezé. Még pápai jóváhagyásra van szüksége, miről nem kételkednek. Spanyolország. Isabella királynő anyjával s nővérével máj. 24 én délutáni 4 órakor Barcellonába utazott. Don Carlosnak fia részéről lemondása valósul, a volt követelő máj. 22 től Molina grófi czímet visel, az asturiai herczeg pedig Montemolin gróf nevet hordozand. A spanyol nemzethez intézett nyilatkozvány a nemzetnek békét, a királyi család közt pedig kibékülést szerzend. Francziaország: Cormenin röpiratának kivonata, (folyt.) E tétel felett: „egyedül a vallás mentendi meg a szabadságot“(Cormenin alapthemája,) tovább e kép elmélkedik: „Hacsak már nem késő! Mivel ti a keresztény Isten tisztelet helyére inkább mint bárki más, a kard tiszteletét állítottátok, s ha véleményemet kimondanom szabad, úgy a kormány ma bátran teheti azt, mit akar. Nem mondom, hogy akarja, de ha akarná, holnap törölhetné el a sajtószabadságot a nélkül, hogy a nemzet csak mozszanni is merne.De ki állíthatja,hogy egykor egy szerencsés katona azt nem teendi? Nem tette-e Bonaparte? Élénkebb e a szabadság öntudata mint a consulatus alatt vala ? Erőteljesb-e az ifjúság s vallásosabb-e a polgárság? Nem, s még százszor nem. — Húzzatok kardot, egy hosszú kardot, mindegy akármilly hüvelyből, s majd meglátjátok! akkor még roszabb lenne, ha győzedelmesek lennétek, mivel én a vallási szabadságot bízom gondotokra, mellyet ti rabszolgátokra hagynátok. Mondjátok meg nekem, ti, kik azt hiszitek, hogy a társaság büntetlenül skeptikus lehet, hol van ma a tábornok, ki — a táborban — a legcsekélyebb uralkodást gyakorolná a sereg felett; hol azon journalista, ki — a sajtóban — csak legkisebb uralgással is bírna a tömeg felett; hol azon szónok, ki — a kamrákban — csak valamennyire is uralkodnék a követeken? Sehol, s még egyszer mondom, sehol. Ha körülnézem magamat, sem a sajtóban, sem a tanácsban, sem az akadémiákban , sem a kamrákban, de még a kötélen táncolók színén sem találok egy embert, csak egyetlenegyet is, ki olly erkölcsösséggel bírna, mint én azt értem, de csak egyet is, ki a népet úgy szeretné, mint azt szeretni kell, csak egyet, kire országom ügyeinek vitelét csak egy óranegyedre bízhatnám. Most kérdjek tehát benneteket: váljon olly társaság , hol sem egy embert, sem embereket nem találni, váljon e társaság vallás, bátorság, tanok, remények, nagyság, egység, jelkép, jelen s jövendő nélkül, képes-e felfogni,szeretni, akarni s védeni a szabadságot? Kérdjek benneteket, váljon én, ki e szabadságot felfogom, igen felfogom, ki azt szeretem, akarom s védem? nem tevem-e ellenemmé az egész világot, s titeket leginkább? Valódilag mi e világ ? Mit neveznek a világ nyelvén világnak? Ez alatt egyes egyedül csak azon társaság értetik, melly nevet, iszik, játszik, éldel s rágalmaz, melly olvasgatásra, henyélésre, leczkézésre, dohányzásra, fecsegésre, lakomázásra, firkálásra s kormányzásra adja magát. Tehát ezen társaság honnan jő elő? Az egyetem padjai alól vagy felül? Ad-e az egyetem a gyermekeknek erkölcsi nevelést? Nem. Miért? Mivel ez a család dolga. Hát vallási nevelést? Nem. Miért? Mivel az a papok dolga. Efelett felkiáltanak s mondják: hogyan? hiszen nekünk collegiumainkban házi papjaink is vannak. Nektek mindenetek van ,mit akartok, de nem ez a kérdés; a kérdés egyszerű, váljon azon fiatal embereknek, kik egyetemetekből kijőnek,van-e vallásuk vagy nincs ? Jó,tehát megmondom, hogy nincsen. Miért nincsen ? azt nem nehéz feltalálni. Nincsen vallásuk, mivel az egyetem — mint mondatott — nem úgy van szerkezve, hogy növendékeit az erkölcsösség s vallásra oktassa. Nincs-e más elég egyéb , mit tanulnia kell ? Görög feladatok s deák versek, fordítás, nyelvtan, történettan, vívás, földleírás , lovaglás , úszás , kosmographia, német s deák beszéd, gymnastika, rajzolás, természettan, zenészet, metaphysika, ethika, mathematika, chemia, philosophia s helyesírás. Ott tánczolnak s imádkoznak, áldozni mennek s kezeiket megmossák, megfűsölködnek s gyónnak — ez mind az iskolai szabályokban foglaltatik s leggyorsabb parancskint dobszó által hajtatik végre — ki tagadja ezt? Már most, midőn őket tiz évig kefélték, mosták, simították, görög, latin s német nyelvvel, zenészet, történettan, versek, prózák, chemia, kosmographia, physika, metaphysika, philosophia s helyesírással teli tömték, mi az, mit ők mindezekből értenek ? Megmondhatnám nektek , de jobb, kérdezzétek meg e fiatal urak kihallgatóit. Akarjátok tudni, mit tanultak az erkölcsösség s vallásból, úgy legyetek olly szívesek, s tekintsetek meg magukat a nevendékeket, midőn Sorbonne lépcsőin lejönnek baccalaureusi diplomájukkal hónuk alatt, s látni fogjátok, mit felelnek : Baccalaureus úr, ki előtt kalapot emelek , mit tud ön a vallásból ? Semmit. Megyen-e némellykor templomba? Soha. Mellyek önnek keresztény cselekedetei ? Semmi. Mit csinál ön reggel ? Dohányzom. Sestve ? Polkázom. Jó. Most látjátok , milly nyiltszivüséggel szólanak ezen ujdonsült baccalaureusok. Miután tehát láttuk mik ők, lássuk most, mik fognak lenni ? (Vége köv.) ft .Britannia. A minden párti angolok kedvezőtlen hangulata Görögország jelen kormánya ellen, nemcsak a sajtó vezérczikkeiben, de a parliamentben is eléggé kitűnik. A máj. 22 én tartott felsőházi ülésben Beaumont lord beszédes Aberdeen gróf válasza ép olly kevéssé valának kedvezők Kolettis ministeriuma iránt, mint Sir. R. Peel parliamentáris nyilatkozata. Beaumont lord az 1843ik évben táplált reményeket, Görögország újjászületésére vonatkozólag, tökéletesen meghiusultaknak tekinti. Athenát az ármányok növényházának nevezi s a görög népet nemcsak minden kötött szerződésekbe az átalános népjog megvetőjének mondja. Ezután ő lordsága a Görögországban létező három ismeretes pártot rajzolja, mellyeknek összeolvadását, a haza üdvét tekintve, ama septemberi események óta hiában reményük. Maurocordatos az angolpárt főnöke, egy felvilágosult s nagytudományu státus férfi é s hazafi. Kolettis pártját francziának nevezék, miért? azt alig foghatni meg, mivel Kolettis politikája olly kevéssé működik Franczia, mint Angolország érdekében. A harmadik, vagyis az orosz párt főnöke Metaxas. Az elsőnek megbuktát inkább Görögország érdekében lehet fájlalni, mert átalán véve, az angolok viszonyai kevés fontosságúak s egyedül a kereskedésre vonatkoznak. E viszonyok a görög kereskedőség jobb részének vállalati szellemén s becsületességén alapulván, rendületlenül álla- 359