Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-10-14 / 162. szám
lyozása országgyűlésileg elrendeltetik, ill egy társaság alakitassák, melly a részenkinti szabályozást eszközölje. Az indítvány határozatta jön, s a szloirák utasitaltak, hogy a földes uraságokat és kereskedőket a társaságbal összeállásra felszólítsák, és az eredményröli jelentéseiket első alispánnak mutassák be, ki a társulatba belépni kívánó tagokat első ülésre meghívja , és velök a további teendőkről értekezzék. Ilinkal»esti ujdonságok. Örömmel jelentjük a hazának, miszerint a „nemzeti kör 44 alapitói , s azok, kik e társaságnak eddig magkövet tették, tegnapelőtti napon a Kunewalder házban tanácskozmányt tartanak; s miután meggyőződtek a felett , hogy azon elemek, mellyek már is az egyesület többségévé növekedtek, s a Horváth-házba erőtetett majoritással átszálllták magokat, teljességgel alkalmatlanok arra, hogy állatok a társaság czélja előmozditassék, sőt ellenkezőleg, minden szent törekvés ledorongolói: ez okból szent kötelességüknek érezték a bajon minél előbb s minél czélszerűbben segitoni; a segélyeszközt pedig eszélyesen másban nem találhatók, mint ha a kiszállott czél s iránynélküli tagokat, mint az anyatársaság rajait tekintik, s magukat török elválasztva s előbbi szent törekvésük s czéljuk mellett megmaradva, a körülmények s tapasztalás által szükségesnek vagy czélszerűnek vélt változtatásokat alapszabályaikban megteszik, s igy magokat ujonan reformálják. — E szerint a társaság magát újólag három évre megalakitottnak kimondván, minden rendes tagtól évenkinli 20 pft bolizolási dijt, s ezenfelül egyszer s mindenkorra legkevesebb 5 pftnyi butorpénzt alapitott, s az alapszabályok kidolgozására választmányt nevezett ki. — Gyönyör volt szemlélni azon lelkesedést, mellyel a jelen volt érdemes s tiszteletre méltó tagok magokat alakiták, s áldoztak a bútorokra s egyéb szükségesekre. A társaság ezen reformját több buzgó tagokon kívül , leginkább lelkes alelnökünk Fényes Eleknek köszönheti, mellyért vegye legöszintébb hálánkat, s azon óhajtásunkat, miszerint eddigi törekvéseit továbbra is társaságunknak szentelendvén, koszoruzza a legáldásdúsabb siker. — Még ugyan a gyűlésből derék alelnökünk ideiglenes választmányt nevezett ki, melly még az nap délután összeülvén, az alapszabályokban a legczélszerűbb változtatásokat megtette; e szerint czélja lesz az egyesületnek, melly provisorio „Pesti kör 44 czim alatt alakult át: „irodalom, művészet, s egyéb közhasznuak előmozditása.44 Az alapszabályok olly jelesen vannak átalakítva, miszerint a társaságban minden súrlódások teljes lehetlenntelnek, s e mellett az egészet, minden politikai és valláskülönség nélküli kölcsönös rokonszeretet szelleme lengi át. — Mi a reformtól sokat — sőt mindent várunk, s adja a mindenható, hogy váradalmunk a legszebb s legpontosabban teljesült valóvá alkottassák a jövendő mellében. — Szükségesnek látjuk itt megemlíteni, s figyelmeztetni a volt „nemzeti Kör 44 vidéki tagjait, miszerint érdekükben áll magukat kinyilatkoztatni, váljon a ,sorváth4 házban kiszállott körrajjal, vagy pedig a ,Kunewalder4 házban megmaradt s magát átalakított egyesülettel kívánnak megmaradni ? Azok, kik a ,Kunewalder4 házban levő egyesülettel szándékoznak tartani, nyilatkozatukat, a „Pesti Kör 44 szállására, s alelnökének Fényes Elek urnak küldjék.— nánk minél előbb vitorlázni. Ez üdvös eszmének pedig — csekély véleményünk szerint — mind sikerülte , mind jövedelmezése és közhasznúsága akkor leendőne legállandóbban biztosítva, ha Balatonuak nemcsak a Dunával kapcsoltatnék össze a Sió folyónak hajókázhatóvá tétele által , hanem ha belevezetnék annak délnyugati részén a Dráva folyót is. És úgy látszik — hogy ezen összekapcsolásoknak megszámithatóan sokféle s nagy hasznait ne említsem — azon károkat, mellyeket a Drávának rohanó sebessége okoz , főleg Muraköznek és Somogy vármegye délszaki részeinek, csak ezen csatorna által lehetne meggátolni, mivel ez által a Dráva vize valamint mennyiségéből , úgy természetesen rohanó sebességéből is sokat vesztene. A nagylelkű, fáradhatlan szorgalmú, és a haza felvirágoztatását és közhasznú előmozdítását hő kebellel átkaroló és mindenkor szivén viselő gróf Széchenyi István figyelmét e tárgy hogy elkerülni nem fogja, legkevesebbé sem kételkedem. — A szüret ürömitől megfosztó a badacsoni szőlőbirtokosokat nyárató 16án a jég úgy, hogy alig maradt tiz, tizenöt szőlő menton a kártékony elem pusztításától. A mi boraink minőségét illeti, atalán az a vélekedés , hogy jó középszerűek leendenek. Rendes levelező. VIDÉKI HÍREK. Veszprém, Octoberbén. E hét elején nagyobb részről már elkezdődött a szüret Balaton mellékén, s a tiszta, derült és meleg napok állandó kedvezése mellett öröm s vigság közt folytatódik. Örvendezni annál inkább van okunk, mivel előleges látás utáni számításunkban — a termés mennyiségét illetőleg — majd mindnyájan megcsalatva tapasztaljuk magunkat tenni; ugyanis mind a mellett, hogy némelly szőlőfajok nagyon megrohadtak, még is olly nagyon levesztalán a szőlő, hogy többnyire két annyira itt az akószám , mint a mennyit vártunk. A rothadás is leginkább csak a lapályosabb helyeken tett kárt, és azon szőlőkben, mellyek karózatlanok, mivel azokban a szőlővesszők egymásra borulnak, összefonódnak, s a fürtöket mind a szellő, mind a verőfény elöl eltakarják. Ad vocem „karó44 valamint sokan ellenségei voltak eddig a szőlőkaróknak, úgy azoknak hasznos voltát mások példájából és tapasztalásból által kezdik már már látni ezek is. De az a baj, hogy épen itt a Balaton mellett igen nehéz karóra szert tenni, és költséges. S e bajon csak azon üdvös gondoláinak létesülése segíthetne legkönnyebben, ha magyar tengerünk tükrén gőzhajókat láthat- I OLAPSZEMLE. Pesti Hírlap. (537. sz.) Irányczikkében értekezés közöltetik „Verificatio kérdéses utasításadási jog 44 czim alatt, mellynek czélja volna bebizonyítani, hogy a törvényhozás nem felelhet meg feladatának, ha a verificatios utasítás joga a megyéknél hagyatnak. Sok szó, hosszú polémia, kevés argumentum!em felmutatunk egy kis példányt, és pedig az értekezésnek kellő közepéből mentettet, melly némi bizonyságul szolgálhat: milly egyoldalulag s felületesen szokta kezelni a P. N. azon politikát, mellyre azután centralisatiói légvárát épitni szeretné! szerző felszólítja a józanabb, vagyis az alkotvány alapelveinek fentartása mellett valósággal haladni kívánó párt embereit: „ugyan feleljenek meg kegyesen a kérdésre, miként történik, hogy miután nálunk a megyék utasításadási joga feltartatott (mellyet azonban — mikint ezt maga a P. H. is kénytelen megvallani—több ellenzéki követek a legutóbbi hongyülésen kigunyolának stábbal tiprának) sőt napról napra kiterjesztetett (például: midőn némelly ellenzéki követek ekóp nyilatkoztak, nekem ugyan utasításom igy vagy amúgy hangzik, de én épen ellenkező véleményben vagyok!!!), miután ő jog, tagadni nem lehet, egészen ázsiai modorban s igy akkóp gyakoroltatik, mint azt nemzetünk geniusa kívánja (azaz: akkóp gyakoroltatnék, ha az ellenzék táborába tartozó követ urak nemzetünk geniusa iránti tiszteletből utasításaikhoz egész lélekkel ragaszkodnának, s azokat nem satyrisálnák) önök (azaz mi) mégis az illy módon rendezett (azaz: rendezettségétől általatok tetemesen megfosztott) országgyűlések működésével olly keveset elégszenek meg, hogy egyre szemünkre hányják, miként az utózó országgyűlés annyi tanácskozások után csak 13 kistörvényecskét hozhatott44 (és kérdjük: nem méltán lobbanthatjuk-e ezt szemeitekre ? nem ti voltatok a múlt országgyűlés alkalmával a követi táblánál többségben? felelet: igen is, mellyik párt nem tudott vagy nem akart tollat a körülményekkel megalkudozni, s az anyagi jónak magvát magukba rejtő királyi proposiliók nyomán hazánk szükségeihez képest több üdvös törvények hozatalát eszközölni? felelet: a ti daczoló és erőszakoló szerencsétlen ellenzéki pártotok ; mert hisz a mi józanabb, de a követi táblánál kevesebbségben levő pártunk veletek nem is mérközhetett)„hogy mindegyre szemünkre lobbantják, miként törvényhozóink (azaz törvényhozóinknak azon része, melly az ellenzéknek nem tömjénez, nem hizelg) a ,hallgatósága (vagyis az ellenzék által bálványozott s ez okból az ellenzéket viszont bálványozó tanulatlan tanuló ifjonczok) zsarnoksága alatt állanak? Hiszen, ha Önök politikai kérdésekben praktikus férfiak lévén, tisztán tapasztalásból akarnak ítélni, miután az utasításoknak a törvényhozásra való befolyására nézve hazánkon kívül más tapasztalásra nem hivatkozhatnak, vagy törvényhozásunkat a legtökéletesebbek egyikének, vagy utasitási rendszerünket kártékonynak kellene elismerniök.44 Ugyan ugye! Tehát mivel ti ellenzékiek, egyedül saját belátástok s kivánságtok szériát szőrét-' nétek sáfárkodni, s azért küldöttek utasítását, kiválikságát kárhoztatjátok, népszerűlleni titok , sátyrisáljátok , vagy mivel a veletek tartó tanulatlan ifjúság által, az ellenkező véleményben levő , vagy legalább ellenkező tartalmú utasításaikhoz híven ragaszkodó követtársaitokat lelármáztatjátok, lekiabáltatjátok, azért az utasítási rendszernek kell lakolnia ? Valóban gyönyörű egy absurdum a P. N. logikájának dicsőségére ! — Nem, tisztelt urak , nem az utasítási rendszer itt a hibás, mert az országszertei utasítások összehangzó többsége normális állapotban mindig a nemzet többsége akaratjának manifestátiója, ezt — úgy hisszük—a legegyügyübb kőfaragó is általlátja ; márpedig hogy a hozandó törvények mindig a nemzet többségének akaratja s óhajtása szerint alkottassanak , ennél az ég alatt észszerűbb és alkotványosab elv nem létezhetik. Hogy a nemzet közhajtásának nyilvánítására még többen is hozzájárulhatnak, vagyis , hogy az alkotvány sánczai közé még más elemek is felvétethetnek, és időfolytában kétségkívül fel is vétetendnek, az való; de ez az utasítási rendszer alkotványos czél- és észszerűségéből nemcsak hogy semmit le nem von, sőt azt — mikint annak idejében bebizonyítandjuk — a dolog természeténél fogva még inkább ajánlja és támogatja. Nem az utasítási rendszer tehát itt a hibás, hanem ti. liberális kis zsarnokok, kik a természetszerű normális fejlődést nem tűrhetvén, a megyéket országszerte lázas állapotra zaklatjátok, és ha minden erőmegfeszítéstök daczára is a megyék többségének utasítása nem történik ínyezek szerint, akkor a törvényhozási téren kezditek meg ellenzéki táborozástokat, hol azután a tanulatlan de magasztosan liberális lármázó hallgatóság segedelmére s pártolására támaszkodván, készek vagytok a legilliberálisabb s legillegálisabb fegyvereket megragadni, csak hogy ne az ínyetek ellen készült megyei utasítások többsége, hanem saját és párthivelek véleménye legyen győztes. — Szabadjon Isten és ember előtt kérdeznünk: nem igy van e a dolog? — Ezt teszitek ti tisztelt urak most, midőn a megyék utasítási s követvisszahivási jogot gyakorolnak; váljon ha a régi közmondás szerint a kecske szabadon bocsáttatnék a veteményes kertbe, azaz: ha a megyék e kettős jogától félnetek nem kellenek, mit tennétek még akkor ? Ez mindenesetre abnormis egy állapot, melly miatt a törvényhozás csakugyan igen bajosan felelhet meg feladatának, de a mellynek oka nem az utasításadási rendszerben, melly e baj ellen inkább némileg óvószerül szolgál, hanem egyenesen ti bennetek rejlik; és hihetőleg ez lehet oka , miért hogy a veteményesben szabadon kívánnátok gazdálkodni. Legyetek csak egyszer mint ellenzék, mellynek különben is fenálló alkotványos formák melletti őrködés áll természetes hivattatásában, a cselekvőség mezejéről leszorítva; legyen csak egyszer az országgyűlési hallgatóság tiszteletre méltó orditási szép jogától eltiltva, vagy legalább annak fülsértő ildomos gyakorlásában kellőleg megkorlátozva, s akkor azonnal megszünend minden akadály, melly miatt a törvényhozás magas feladatának meg nem felelhetne , akkor be fog bizonyulni, mikér most, midőn a nemzet egykori lethargikus álmából új életre ébredt, az utasítási rendszer magában tekintve nemcsak nem akadály, sőt egyetlen egy biztos eszköz arra, hogy a törvényhozás magas feladatának megfelelhessen. Avagy mondjátok meg: mi a törvényhozás legközelebbi feladata? nemde az, hogy a nemzet akaratja ellen soha, hanem mindig a nemzet akaratja szerint alkossa a törvényeket? márpedig komrét tudhatja a törvényhozás világosabban, mi legyen a nemzet többségének akaratja, mint épen a nemzettől vett utasításokból ? ha pedig ez nem tagadható , akkor nem tagadható az sem, mikép az utasítási rendszer legbiztosabb eszköz arra, hogy a törvényhozás feladatának megfelelhessen. És most kérdjük: hol létezik azon absurd logika, mellynek segedelmével következetesen bebizonyitni lehetne, mikép ugyan azon egy eszköz, melly bizonyos czél elérhetését leginkább biztosítja, egyszersmind ugyanazon czél elérhetésében föakadályul szolgál ? ? — Hogy a P. N. még is illy logikával él, azon nincs mit bámulnunk , mert ki implicite azon dogmát állítá föl, mintha nem a törvényhozások léteznének a nemzetekért, hanem inkább megfordítva, a nemzetek a törvényhozásokért , az kétségkívül még tarkább paradoxonokat is képes állítani. Mi ellenkező logikát követünk , s azt tartjuk, hogy azon nemzet, melly önmaga hozhat önmaga részére saját utasitásos tör- 651