Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-12-04 / 397. szám

TARTAT. • Sí. H(­iykrorain­g én Erdély. A duna-liszai csatorna. — Törvényhatósági tudósítások. Győrből (közgy. vége). — Vidéki hirek. (Kassáról, Marmaros-Szigetből. Szegedről.) — Vegyes újdonságok. Mülftild. Francziaország.­­ Britannia. Olasz-, Porosz­­ország. Értekező. (Jelentés a moldvai ifjakról, és hála köszö­net azoknak, kik irántuk jótékonysággal viseltettek. Folyt.). Társulatok és Intézetek. (Magyar gazdasági egyesület. Természettudományi társulat.) Hürdetések. HAOT.USORId­Ási ÉS ERDÉLY. Diuna-tiszai csatorna. (A dunati­szai csatornatársaság lödik választmányi ülési j­egyző­könyve.) 4846dik évi november 14-én folytatólag ülés tartatván, mindenekelőtt a teg­napi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Azután fölol­­vastatott azon alválasztmánynak jelentése , melly az előleges költségekre megajánlott pénztárnak megvizs­gálására és arról folytatott számadásoknak megros­tálására kiküldetett. Ebből kitetszett, hogy Vodjaner S. ur, ezen társaság megbízott pénztárnoka, ezen pénzöszveget tökéletes pontossággal és legjobb rend­ben kezelte, és minden bevételeit és kiadásait hiteles oklevelekkel tanúsította. Kitetszett továbbá , hogy az 1845iki jan. 3-áig beadott kimutatás szerint aláíratott 58,4­66 pft. Ezen öszvegből készpénzben befizettetett 32,421 pft. Az ajánlóknál kamat mellett van 25,745 pft. Az összes eddigi kiadás teszen 18,080 ft. 38 krt. e szerint a künlevő kamatoknak, mellyek 4481 ft 40 krt tesznek, úgy a készpénzben lefizetett ösz­­vegnek 4 peres kamatjai hozzáadásával jelenleg a társasági vagyon teszen 42,717 ft 38 krt, mellyek­­nek újabb megvizsgálása és az okleveleknek egybe­­hasonlitása után, javasolja e választmány ezen szám­adás helyeslését és a számadó pénztárnoknak biztos­ságára szolgáló fölmentésről való bizonyítványnak ki­adását. Egyébiránt tekintve azt, hogy Beszédes J. urnák tervére vonatkozva, már, mint föntebb előadatott, min­den szükséges adatok a társulat költségein annyira megszereztettek, miszerint ha kedvezőbb idők virul­nak, a részvényes társaságnak valódi alakulása ezek hiányával föl nem tartóztathatnék: úgy vélekszik a vá­lasztmány, hogy Beszédes J. úr addig is, migyen idővel a részvényes társaság megalakulhat, hosszas és költsé­ges fáradozásiért előlegesen 3000 pfttal megjutalmaz­­tassák, föntartván magának a társaság, hogy ha időköz­ben a részvényes társaság létre nem jöhetne, és ezen csatorna ügye a jövő országgyűlésnek ajánltatnók, Be­szédes J. úr bővebb megjutalmaztatását az ország ren­deinek ajánlani fogja, úgy azonban, hogy Beszédes J. úr minden ezen vállalatra vonatkozó rajzait, kiszámítá­sait, szóval: általános hydrotechnikai adatait a társulat­nak azonnal tulajdonkép által adja, nem lévén Beszédes úrnak, ha ezen társaság a csatorna építésével fölhagy-* na, egyéb jutalomra követelési igénye. Nemkülönben I. Clark urnák 400 darab aranyt, Klonze urnák 250 darab aranyt — tanúsított fáradsága jutalmául— megajánltatni vél a választmány; javasolja továbbá, hogy a titoknok urnák hónapok szerint kive­endő eddigi járandósága, összesen 480 pft. értékéig, azon föltétel alatt utalványoztassék, hogy ha a követ­kező gyűlésnek, mellyen e csatorna ügye végképen elhatároztatik, időhatára egy pár hónappal továbbra ha­­lasztatnék is, a titoknok, eddig is dicséretesen folyta­tott eljárását félbenszakasztani nem fogja. Végre miután a lánczhíd-társaságtól kölcsönözött földfúró eszközöknek elhasználásáért annak fönálló kö­vetelései még e társulati pénztár által kielégítve nem lnnének, azoknak kielégítését is szükségesnek ismeri. A­mi pedig az ezeken túl fölmaradt pénzöszve­­get illeti, mire a társulatnak ennekutána szüksége nem leend, azt a társulat ajánló tagjai közt kellő arányban föloszlatni véli, és ennélfogva, ha ezen véleménye helyeseltetnék, szükségesnek ítéli a választmány, hogy jövő 1847dik évi janu­lsó napjáig a be nem fizetett a­jánlatok befizettessenek hátralevő 4ߣtea kamatjaikkal, melly befizetendő summának és hátralevő kamatoknak kiszámítását pénztárnok Vodjaner S. ur mindenkinek tudtára adandja, mihelyt azon kiszámítás az arra ki­küldött választmány által m­eg leend vizsgáltatva, melly választmányra kiküldettek mélt. gróf Dessewffy Emil, Koller Ferencz pest-városi tanácsnok és Wéber János titoknok urak. (B. N­.) TÖRVINTHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Győrből. (Közgy. vége.) Pestmegye közölvén a nádori félszázados ünnepély iránt tett intézkedéseit, fölszólít minket, ha váljon az e czélra vezetendő emlék­­pénzekre előlegezett 250pftnyi s egyéb közös költsé­gekhez kivánunk-e mi is járulni vagy sem ? Ez érdem­ben kimondatott, hogy Györmegye rendei az ő fensége iránti tiszteletben senki által sem engedik magukat meghaladtatni, s azért a köbölökben égő hálát nyil­­vánítandók, semmi közköltség alól sem akarják ma­gukat kivonni; mindazonáltal az előlegezett költsé­geket sokkal czélirányos­nak vélték volna az egyes emlékpénzek árához toldatni, mint különösen kivet­ni ; a vezetendő emlékpénzekből pedig a megye szá­mára egy arany példányt, s minden megyebeli hely­ség részére egy-egy bronz példányt kivánnak a ne­mesi pénztár rovására megrendelni; s mivel magá­nyosok is talán óhajtanának az emlékpénzekből sze­rezni, e végre a főjegyzői hivatal által egy aláírási iv köröztetik, s erről Pestmegye tudósitatik. Egyszer­smind mivel az emlékpénzt nádorunk érdemeihez ké­pest igen csekélynek véljük, jövő hongyulésre kö­veteinknek meghagyatik, hogy oda munkálkodjanak , miszerint ő fenségének neve törvényileg, s valamelly érdemeihez s az ország méltóságához illő módon is meg­­örökítessék. Azonban ez értelemben­ határozatunkon kívül nem hallgathatom el, hogy miután Győr mind an­nak, mit Pest tervez, azért mivel Pesté, vakon hó­dolni nem szokott, ez alkalommal is többen fönaka­­dásukat nyilvániták, hogy épen Pest megye az, melly főjegyzőjét Bécsbe utaztatja az érintett emlékpénz iránti egyezkedés végett, holott igen illő lett volna , hogy a magyar hon nádorának félszázados emlékére szánt pén­zek Magyarországban készítessenek; vagy ha már épen szükséges volt is e végre egy külföldön lakó ha­zánkfia által mintát készítetni, legalább a minta után itthon kellett volna a pénzek veretését eszközleni. Volt, ki azt is megemlitó, hogy illő lett volna különbség nél­kül a fenséges család mindegyik tagjának arany, és nem ezüst emlékpénzzel kedveskedni. — Vasmegye fellengző szavakkal fogalmazott le­vele által közölvén velünk a külföldi népfaj csoportos bevándorlása által okozott aggodalmát, főjegyzőnk in­dítványára azt határoztuk, hogy miután vastag tör­vénykönyvünkben a bevándorlásokról, honosításról, s idegenek általi birtokszerzésről hiányoznak olly törvé­nyek, mellyek nemzetiségünket minden veszély ellen biztosíthatnák, azért illyetén törvények hatására jövő hongyülési követeink utasítást nyerendenek. — Krasz­­na jelen bizonytalan helyzetéből menekedni kívánván, fölszólitására, valamint már az előtt Zaláéra, újólag megkérendjük ő felségét a visszakapcsolásról szóló törvénynek életbeléptetése végett. —Pozsonynak a két testvérhon egyesülése iránti fölszólitása szinte pártol­tatok S. M. indítványára, ki jeles szónoklattal oda nyi­latkozók, miszerint Pozsonynak hazafiai fölszólitását tel­jes szivéből véli pártolandónak, s ebbéli óhajtását o­­kokkal támogatni fölöslegesnek gondolja, miután szá­mos törvényeink ugyan azt részint ajánlják, részint sürgetik; és reménye, hogy Erdély magyarjai ma már magok is hasznosnak látandják azt, mit egykor ve­szélyesnek tartottak; s azért nem óhajták az egye­sülést , mert legtöbb bajaikat Magyarhonnali viszo­nyaikból vélték eredetieknek, holott e viszonyok sok­szor mindkét részre jótékonyan hatottak, s miként ők adának nekünk Hunyadiakat, Szilágyiakat, Keménye­ket , úgy mi viszont vaskaru Kinisik által védtük őket a török iga ellen. — Győr városa tudósítja a nj megyét, hogy miután különös gyapjú­vásárért fölterjesztett kérelmétől el­­mozditatott, minapi javalatunk szerint a már létező sza­badalmas vásárjai közöl kettőt u. m. az urnapit és mag­­dolnáit egyszersmind gyapjuvásárok gyanánt is kitűz­te. Mi részünkről tudomásul szolgálván, a megyében ki fog hirdettetni. — Pest városának kórháza tetemes kiadásait s az abban orvoslást nyertek számát közlő s egyszersmind a netán megyénkbeliekre ottan fordí­tandó ápolási költségek megtérítésére minket fölszólító levelére válaszoltatni fog , hogy a­mennyire az ottan ápoltak vagyonából kikerülend, igen­is készek leen­dőnk a reájuk fordított költségek behajtására, de va­gyon hiányában, miként más kórházaknak, úgy a pes­tinek is átengedjük a szegények iránt gyakorlott ir­galmasságnak érdemeit.­­ Egyébiránt, minthogy a kir. városok még eddig törvényileg a megyékkel e­­gyenlő rangfokozatra nem emeltek, a pesti levélben használt „Kedves barátunk és atyánkfiai“ czimen többen annyival inkább fönakadtak, mivel u­­gyan­ezen — épen általunk a megyék irányában or­szágszerte ajánlott — czim használatáról mi nem rég felsőbb rendelet által eltiltanunk, s a régi czim vissza­vételére utasítattunk. Eddigi csekély tapasztalásom szerint azok, a­kik igen liberális adagokban szokták szeretet­nélküliség vádjával tetézni gyakran épen azon tekintélyes hon­fiakat , kiknél a kopogtató nyomor soha nem nyer ü­­res visszautasítást, — többnyire az ellenzéki zász­ló alá tartoznak; azonban milly philantropismus honol ezen másokat vádolni szerető jó urak némellyike ke­belében, azt szinte nem egyszer bámulattal tapasztal­tam a közélet körében; de ugyan ennek kiismerésére jelen gyűlésünkön is világos tanujelül szőnyegre ke­rült egy esemény, mellynek eszközlője épen népbol­­dogitóink egyik legszájasbika volt, ki mint a törvé­nyes fogásokban ügyes és jártas, elég lovagiatlan volt egy minden törvényes védelmi eszközt nélkülöző egy­­ügyü falusi lakost legjobb hittel birt vagyonából ü­­gyes álfogás által kivetkőztetni.*) Ezen még az elvbarátok által sem védelmezett esemény három ó­­ráig tartó tanácskozmány tárgyául szolgált; mig vég­re a törvényszerűség leple alatt igazságtalanul tönk­re jutottnak ügyészi pártfogás rendeltetett, találkozván egy emberbarát is, ki kínálkozott az elmarasztalt sze­gény helyett a megítélt pénzöszveget letenni, reményi­­vén, hogy birtokon kívüli felebbvitel utján az neki vis­sza fog térhetni, vagy ellenkező esetben a kárt is e­­gészen szenvedni kész leend. S minthogy az ese­ményre két külön bíróság eljárása szolgált okul, a járásbeli bírák az 1836-iki 20 tezik értelmére szi­gorúan figyelmeztetvén, kimondatott, hogy a felperes megkeresésére csak akkor hozzanak szóbeli perek­ben ítéletet, ha a járásbeli bíráknak elmellőztetése tör­vényes okokból kiviláglik. — Gyűlésünk folyama alatt egy napon m. tolnai gróf Festetics Leo, Zalának főispáni helyettese is megje­­lenvén , gr. Eszterházy Ernő — szeretve tisztelt fő­ispánunk nagyreményű fia, mint t. aljegyző által me­gyénk táblabirájának föleskeztetett. — A hivatalos jelentésekből kitűnt tisztviselőink dicséretes szorgal­ma kötelességeik teljesítésében, úgy hogy igen ke­vés ügy maradt per­du­lat­ban, mit egy részről hivatalnokaink szilárd jellemének, más részről főis­pánunk erélyességének tulajdonithatni, ki valamint a tisztviselőket tudta és jóváhagyása nélkül a gyűlés színéről távozni nem engedi, úgy szigorúan megkí­vánja, hogy hivatalos kiküldetésekbeni el vagy el nem *) A tény, miként a folyamodásból megértettük, röviden ez: Z. ügyvédnek tartozék N. f—i lakos, ki a járásbeli biró által elmarasztaltatván, árverés utján eladott szőlője árá­ból Z—t kielégité. Ekkor fölkerekedik N. N., kinek szinte N. f­—i lakos néhány száz forintig adósa volt, s az eladott szőlőnek legjobb hitü uj tulajdonosán követeli pénzét, s hogy ezért érhessen, az előbb ítéletet hozott járásbeli bírót mellőzvén, egy másik által a jó hitü tulajdonost — ki már a szőlő árát lefizette — elmarasztaltatja, s igy a magát együgyüségében védeni nem tudót, pénzétől is, vagyo­nától is megfosztja. — Lev. Negyvenegyedik év 397. szám. 1846­ Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap eg­yegy iv. mindennemű hirdetményeket fÖlVC87. Lapunk Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Alapíta KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja özvegye. Péntek dec. 4. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. C5 -----­Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás­­nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­lendőnk.

Next