Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)
1846-09-15 / 351. szám
351. szám- 1846-Előfizetési díj félévre postán és helyűen borítékkal ( forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Negyvenegyedik év. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy ív Lapjaink mindennemű hirdetményeket fölvesznek. Egyegy hasáb-sorért apró betükkel öt ezüst kr. számittatik. NEMZETI ÚJSÁG. Alapjai KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Kedd sept. 15. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk . A Nemzeti K ft. 48 kr., postán borítékban Újság folyó év október 1se napjával kezdendő másodévnegyes (október-decemberi) folyamatára Budapesten házhozhordással boríték nélkül ,ékban küldve 3 ft. 30 krjával fogadtatik el az előfizetés Pesten zöldkertutczai 488dik szám alatt földszint a kiadóhivatalban. T A R T .1 L O Ifj. Magyarország én Erdély* Kinevezések. Halálozás. — Erdélyi országgyűlés megnyitása. Törvényhatósági tudósitások. Szatmárból (közgy. főispáni helyettes székfoglalása.) Vidéki hírek. (Monokról) —Vegyes újdonságok. Kínföld* Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Olasz- Németország. Hirdetések. MAfiIARORSZÁG És» ERDÉLY. Ő cs. kir. ap. felsége Lipthay Antal kanonokot s kir. táblai praelatust sz. Mihály főangyal budamelletti b. szűz Mária szigeti apátja czimével diszesíteni legkegyelmesebben méltóztatott. (1 cs. kir. ap. felsége báró Sennyey Pált a m. kir. helytartótanács tiszteletbeli titoknokát a magyar kir. udv. kanczelláriához tiszteletbeli udvari titoknokká; továbbá Ambrus Lászlót, pozsonymegyei aljegyzőt, a m. kir. helytartótanácshoz tiszteletbeli fogalmazóvá kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. Udránszky Dániel, szepesi olvasó-kanonok és kir. tanácsos, a kassai tanodai kerület volt kormányzója s a szepesi papnevelő-intézetnek élte utósó perczeig ernyedetlen igazgatója, folyó évi September lső napján, midőn a betegségébőli fölgyógyulás reménye kezdett mutatkozni, a haldoklók szentségeinek ájtatos fölvétele után példás élete 78dik évében meghalálozott. Béke lebegjen hamvai fölött. Ő cs. kir. ap. felsége augustus 26-án kelt kir. végzésénél fogva tinkovai Macskási Pált Kolozsmegye főispáni helytartóját azon megye főispánjává kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. Erdélyi országgyűlés. Az óhajtva várt nap megérkezett. Erdély Karai és Rendei sept. vére , mint ö cs. s ap. kir. felsége legkegyelmesebb fejedelmünk által országgyűlés megnyitása végett kitűzött napra Kolozsvárit összegyülekeztek. A nap, melly a nagyszerű intézkedések sorompóit fölnyitá, országos nevezetességén kívül is fénylő és tiszta vala, mint hintalan remény, melly sok ezer buzgó keblet táplál jogosság és sürgetve parancsoló kor szükségeinek érzetével. Reggeli 9 óra után egy negyedkor, ő felségének teljes hatalmú kir. biztosa nmlguk. Puchner Antal ur ő excja, érd. fökormányzó, országos elnök önmlguk, a f. k. kormányszék, m. t. kir. tábla, a kir. hivatalosok, fiatóságok követei és díszelgő katonaság kíséretében, nagyszámú közönség előtt ment a pinczi székesegyházba, buzgó fohászokat küldeni a népek mindenható urához, hogy az Erdély boldogításán munkálódó honfiak szivét fejedelem iránti tántoríthatlan hódolat és bizalom, ernyedetlen honszeretet és kitartó munkásság malasztjaival ihlesse az isteni kegyelem. A székesegyházból az országos rendek a tanácskozási terembe indultak, mellynek karzatai már ekkor zsúfolva voltak minden rendű és nemű hallgatósággal. A fölgyülekezett rendek körébe kevés idő múlva országos elnök nmlgu b. Kemény Ferencze excra harsogó éljenzések közt megjelenvén, a SratósRRet következő tartalmi beszéddel üdvözölte: „Tekintetes KR. és RR 1 Az isteni gondviselés jóvoltából s törvényt tisztelő felséges fejedelmünk kegyességéből újra szerencsés vagyok Erdélyország egybegyült törvényhozó Karait és Rendeit üdvözleni, s a szép pályára, mellyen nemes törekvésünk czéljául őseinktől örökölt polgári alkotmányunk erősbitése, a királyi szék fényének öregbítése s szeretett honfitársaink boldogságának eszközlése van kitűzve, részemről a legderültebb remények közt fölvezetni. Ha sok és csaknem megszámlálhatlan azon üdvös intézkedések sora, mellyekkel őseink, mióta nekünk karral hazát szerzettek , azt bölcseséggel erőben , állandóságban , boldogságban virágzóvá tenni munkálódtak: valóban, t. kk. és rr. egyiknél sem csekélyebb fontosságú tárgyakkal lépik fel a jelen hongyülés, melly Erdély évkönyveiben, minden esetre kitűnő, vajha egyszersmind dicsőséges , helyet foglaland el. Felséges fejedelmünk őszinte köznyujtásáról a czélra , magas előadásainak már első két pontjai által biztosítva vagyunk, mellyekben alkotmányos jogaink egyik legfontosabbikának gyakorlatára önként maga szólit föl, s így tettlegesen nyugtat meg, hogy a minek őseink századok folytán birtokában voltak, s minek gyakorlatát újból visszanyertük, annak kétségbe hozataláról többé szó sem lehet. Feleljünk meg azért e magas királyi őszinteségnek hivséggel, megelőzéssel választásainkban. E haza ismeri már férfiait, s én teljes megnyugvással hiszem, meg vagyok győződve, hogy a t. kir. és rr. szabad választása felséges fejedelmünk kegyével öszhangzásban, legfontosabb hivatalaink egikét, s több országos választás alá rendelt hivatali helyeinket olly érdemes férfiakkal fogja betölteni, kikben a kormány és nép közötti kölcsönös bizodalom , dolgaink rendes és üdvös folyamatának elmulhatatlan föltétele, az alkotmányosság s közjólét újabb kezességet nyerendenek. Sok szép és üdvös mellett , mit őseinktől örökölt polgári alkotmányunkban bízunk, egy terhes adóság is maradott reánk, t. kir. és rr., mellyel kiegyenlíteni százados törekvésök volt hű alattvalói mindenül osztályát egyenlő atyai szeretettel ápoló felséges királyainknak. A miveltség , vagyonosság és kiváltságai által eldöntő tekintélyű osztály, s azon másik közt, mellyet száma teszen nyomatossá, fonálló ingatag jogviszonyt eddig előszeliditette némi tekintetben, mind két részről kívánatossá tehette az idők szelleme, gazdasági fejlettségünk alanti állása, s a környező példák. De a változó idők s körülmények parancsolólag igénylik a magokét a nagyobb testvérhon példájától , e részben is messzire elmaradnunk , nem szabad, nem lehet. Nagyszerű, sokoldalu és szövevényes ügy valójában, melly a csillagzó szónoklatnak szintúgy mint a higgadt megfontolásnak bév tárggyal kínálkozik. Hogy áldozatról van szó, azt tagadni nem lehet; de melly áldozattól rettentek vissza Erdély lelkes fiai, valahányszor törvényes fejedelmüktől a közjó nevében voltának fölszólítva. Azonban kik a jövendőre előtekinteni képesek, kik az egybefüggést, mellyel az emberi s polgári viszonyok különféle ágazati egymást föltételezik, átlátni tudják, könnyen meggyőződnek a felől is, hogy a tettek, mellyekkel lelkiismeretes előfoglalkozásaink után föllépendők vagyunk, áldozat nevet csak a jelenre vitetőleg érdemelnek, s nem hosszú évek sora után Erdély legdúsabb nyereségei közé fog számoltatni az, miért most egy utósó fölsőhajtás az aggodalmasabbak részéről minden esetre megbocsátható. A közelebbi kongyűlésról felséges urunk szentséges színe eleibe fölterjeszten törvényjavaslataink s több fontos tárgyakat érdeklő alázatos föliratainkra kelt kegyelmes királyi választó leiratokat lesz szerencsém felséges urunk legfelsőbb k. királyi előadásai sorában tett kegyes ígérete következésében a kk. és rr. elébe terjeszteni. Egyike ezeknek, kétségkívül, azon nevezetes tárgyat illetendő, melly már 15 év óta sajnos feszültségben tartja az egész hazát, s talán már mindkét részről az unalom határáig megelégelve, a közhajtással egybehangzó föloldását e hongyülésen elérendi. A megyei tisztválasztások kérdését értem t. KK. ésRR, mellyröl egy higgadtabb megfontolás akárkit meggyőzhet, hogy csak mindkét részröli kölcsönös engedményezés utján kiegyenlíthető. És ha mindenik félnek lemondani tetszenek is egy részéről annak , minek gyakorlatában vala, a tetsző áldozat bizonyos nyereséggé válik, ha oda tesszük a mérlegbe a bizodalomnak gyümölcseit is; bizodalomnak a kormány és kormányzottak, bizodalomnak önmagunk közt, mellynek, mintegy rágó féreg, gyökerét emésztő e sajnálandó viszály hazánkat néhány évek óta azon testek állapotához hasonlító helyzetben sintető, mellyben az éltető nedvek keringését eszközlö orgánumok akadoznak. T. kk. és RR.! ha van becse előttünk a polgári dicsőségnek, e kérdés békés megoldásának cserlevelét ezen országgyűlés koszorújából kimaradni ne engedjük. Végre t. KK. és RR ! fogadjuk hálásan ílgs fejedelmünknek azon atyai kegyelmét is, miszerint magánjogunk régóta parlagban heverő mezején egy barázdavonásra fölszólihatunk. Hány éve már, szinte tizedekkel lehetne számlálni, hogy e terem csaknem kirekesztőleg közjogi vitatkozásoknak való habértalan csatatére, s pedig tagadni nem lehet: a közjogi rendszer magában nem czól,hanem csak eszköz; nem maga az élet, hanem csak módja a társasági életnek; s személyes jogaink, vagyonunk bátorsága czélirányos törvényekkel körülírva és a végrehajtó hatalomtól erélyesen védve, ezek azok, mellyé kért a polgári társaság, legyen az bármelly külszerkezetű, közvetetlenül fönáll.És mégis a közelebbi időkben, jelesen örökösödési eseteknél, szerencsétlenek valónk e részbeni törvényeink határozatlansága miatt olly botrányoknak lenni tanúivá, mellyek polgári társaságunkat az úgynevezett természeti állapotba láttatnak visszasülyeszteni. Feleljünk meg tts. KK. és RR. e részben is a magas fölszólitásnak őszinte készséggel és törvényhozói óvatossággal; s vajha ez nevezetes előjel s jól sikerült kezdet lenne magánjogi rendszerünk több hiányos pontjainak is korszerű kijavításához. TktsKK. ésRR! Midőn a fenebbiekben nem sokára kinyiló országgyűlésünk főbb tárgyait érintettem, valamint nekem, úgy nem kétlem, a t. KK. és RRnek egyen egyen kebelét kettős érzés járta át. Egyik őszinte és meleg hálaérzet jó fejedelmünk iránt, ki a józan, korszerű haladás zászlóját önmaga buzdítva lobogtatja előttünk saját jobblétünk czélja felé. Másik azon nagyszerű tárgyak roppant fontosságának érzete, mellyekkel hazánk jövendőjének uj alapja kezünkbe van letéve.. Az elsőből önként fakad azon óhajtás, melly mindnyájunkkal közös, hogy a mennyei felség a mi határtalanul tisztelt szeretett jó fejedelmünket soká éltesse, boldogítsa; országlását örömmel és dicsőséggel tetézze és felséges házát hű népei boldogítására örök időkig föntartsa, virágoztassa (éljen!). A második pedig azon szilárd határozatot kelti lelkünkben, hogy értekezésinket, tanácskozásainkat, határozatainkat az előttünk fekvő tárgyak nagyszerűségének, megfelelő figyelem, komoly megfontolás , higgadt ítélet, s mi mindezeknek múlhatlan föltétele, vitatkozásainkat szeretet, türelem s mindenek előtt kölcsönös bizalom szelleme lengje át. Csak ebben találhatja föl a népeit forrón szerető fejedelem boldogitásunkra intézett törekvéseinek legszebb jutalmát;a t. a KK. és RRnek pedig megadja honfitársaik méltánylása s az utókor még lángolóbb hálája. És én, kire szép, de terhes elhivattatásomnál fogva ezen honboldogitó tanácskozásoknak vezetése bízatott, szerencsésnek fogom tartani magamat, ha a t. KK. és RRtöl bizodalmas reménnyel fogadtatva, bizodalmas egyetértéssel kisértetve, ez által gyenge erőmet annyira magasítva érezhetem, hogy hivatalom parancsainak lelkiismeretesen megfelelve, egyszersmind a t. KK. és RRnek szíves indulatját és jövendőre is maradandó bizodalmát jutalmul megnyerjem; és ha egykor e hon láthatárára egy uj, egy szebb időszakot föltüntető üdvös törvényczikkek vihetnék át csekély nevem aláírását, az I. Ferdinándot s 1846beli országgyűlést áldva dicsőítendő boldogabb nemzedékre, örömmel s önérzettel mondani merném : nem hiában éltem.“ (éljen! éljen!) Ő excja beszédére m. Gálfalvi Imre itélőmester úr következőleg válaszolt: „Nagy méltóságú báró és országos elnök úr! Tisztelettel említem én is a fejedelmi kegyelmet, melly hazánk közjava feletti intézkedésre megint utat nyitott, s hazafi örömmel és hódoló méltánylással