Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-05-16 / 488. szám
rint a Narvaez személyes befolyása alatt készített tervek — az újonan szerkezetidő ministeriumot illetőleg — meghiúsultak.A tábornok holnap Parisba követségi állomására utazandik. N.Britannia, London, máj. 4. Az alsóház tegnapi ülésében Borthwick a külügyek státustitkárához azon kérdést intézé, hogy váljon mennyiben alaposak a „J. des Debats“ban, mint a franczia ministerium organjában a Portugáliábani közbenjárásról közlött minapi adatok; s ha nem, mi a portugál polgárháborubani közbenjárás természetes kiterjedése, minek alkalmazására ő felségének követe Lissabonban megbizatott? Palmerston lord válasza ez vola: „Mi az első kérdést illeti, tehát ő felsége kormánya a Portugáliábani ügyek jelen állását nem ismeri ollyannak, mellyre a négyes szövetség határzatai alkalmazhatók lehetnének, minthogy ezen szerződés az örökösödési vitákat véve szemügyre, ilyenek pedig a jelen esetben nem léteznek. A második kérdésre vonatkozólag a ház legjobban tudhatja, hogy én az érintett kérdésre, mikép az fölállíttatott, nem válaszolhatok. Annyit mindazáltal mondhatok, miszerint ő felsége fölötte óhajtja, hogy a Portugáliában vitázó pártok közti békés kiegyenlítés megtörténjék, s e czélból, ennek elérésére mindent elkövetendő (Halljuk!) Ezután Fielden a gyári—tízórai bili harmadik fölolvasását indít— Ványozá. Trelawny még ez utósó korszakban is kísérletet ten, olly rendszabály elvetésének eszközlésére, mit e veszélyes törvényhozási kisérletnek s a nép magániparába zavarólag hatónak nevez. Labouchere, Stansfield s flume pártolók az indítványt , Grinsditeh pedig ellenükben a bilit védte. A ház már türelmetlenkedni kezdett s mindenfelől „szavazás!“ hangzott. A harmadik fölolvasás tehát 151 szóval 88 ellenében megtörtént.A Manners lord ismét meguyitá Görögországra vonatkozó néhány nap előtt lelbenszakasztott indítványát, melly a görög státuskölcsön rovására Anglia által 1847-ik évi jan. 1-jéig teljesített kamatfizetések jegyzékének közlését célozá. Ezen indítványát indokoló beszédében a görög kormány ellen fölhozott vádjait ismételni el nem mulasztó, Arundel gróf s Surrey (sir Edw. Lyon veje) pártolók az indítványt. Erre Palmerston lord egy hosszú de mérsékelt szerkezetű beszédet tartott. A görög állapotoknak Manners lord általi rajza (a közpénzeknek statushivatalnokok általi elcsempészése, zsarólás s erőszakolás, az utak bátortalan volta s veszélyessége, a kinzópad alkalmazása sat; egy róniai angol alattvaló is kinpadra feszitetett!) átalában alapos, de azért Angliának korán sincs joga, annál kevésbbé szándéka Görögország belviszonyaiba avatkozni s arról rendelkezni akarni, miként s milly ministerium által kormányoztassék. Görögországban egy angol, orosz vagy franczia párt, nem létező lény, Anglia semmi pártbefolyást sem kíván gyakorolni ama országban; egyedüli óhajtása, hogy Görögország boldog, szabad s független legyen. A jelen kérdés csupán pénzszempontból létetett Anglia által, s e tekintetben kényszerítve érze magát ő felsége kormánya, a kötelességei teljesítésében annyira hanyag Görögországnak szemrehányásokat tenni, mik — mint reményű — kívánt czélhoz vezetendnek ; igaz, hogy ezen intő figyelmeztetésekben , belösszefüggés miatt a brit kormánynak Görögország egész belállapota fölötti nézete el nem hallgattatott. (Halljuk!) A kívánt számadások megigérteltek. Végre sir G. Grey belügyi státustitkár, egy bilit terjeszte elő, melly az angol szegénységi törvény alkalmazásában javításokat czéloz. Először föl is olvastatott. — A felsőház rövid ülésében az adóságokkal terhelt Irhonbani jószágok eladását könnyítő bili harmadszor fölolvastatott s elfogadtatott. Ama rémitő szélvészben, melly april 27 és 28ka közli éjjel az éjszaki csatornában dühöngött, Londonderryből Quebecbe szándorolott „Exmouth“ kivándorlókkal terhelt hajó, Islaydnál hajótörést szenvedett. Csak három matróz menekült meg, 165 ember veszte életét, köztök a kapitány is. Francziaország, Páris, máj. 4. Tegnap érkeztek meg ide Bertrand tábornok hamvai, hogy holnap, Napóleon elhunyta napján, császári ura oldala mellé tétessenek. Négy gyászkocsi kíséretében, mellyekben egy pap, a tábornok családja s öreg fegyvertársai közöl néhányan ülőnek, hozatott el a vaspálya-udvarból a koporsó, s az agyvitézek palotájában ünnepélyesen fogadtatva, ideiglenesen a kápolnába tétetett. A „J. des Debats“ következő czikket tartalmaz: „ Tudva vannak ama fontos s számos szolgálatok, mellyeket Eynard Görögországnak, irigyellensége ügyének s kormányának tett. Ma mint bizonyost állítják, hogy a görögök ezen nagylelkű barátja irántuki határtalan föláldozásának uj tanúságát adá. Azon hírre, miszerint az angol kormány három sorhajót küldött, hogy az elmaradt félévi kölcsön kamatait bármi áron megvegye, mit teljesíteni jelenleg a görög kormány képtelen, Eynard Otto király ő felsége kabinetelnökével tudata, hogy ő, ha Anglia követelése mellett makacsul megmaradna, az elmaradó félévi kölcsön kamatainak mennyiségét a görög kormány rendelkezése alá állítja. Ezen nagylelkű lett emlékezteti arra, midőn Eynard 1829-ben azon pillanatban , midőn az európai hatalmasságok Görögországra vonatkozólag még semmi határzatot sem hoztak s ennélfogva pénzsegélyt sem adónak, ezen országnak, mindert kezesség nélkül 700,000 frankot küldött, mi által az országot akkorában a legnagyobb zavarból kimenté.“ Ama botrányok története, mellyeket e szócskával megvesztegetés (corruptio) jelölhetni meg, ismét tetemes gyarapodást nyert. A quimperléi választási megvesztegetési perhez, egy nagyon is méltó rajz sorolandó, mi Bourganeufben történt, ugyanazon szavazatlan kereskedés, csakhogy ott a kereskedő neve Drouillard, itt Boutmi volt. A „Charivari“ minden túlzás nélkül betűszerinti igazsággal a történteket igy adja elő. A választó férfiak beszéde: Én magam eladtam. — Hogy? 600 frankért. — Te ostoba vagy, én 1000 frankért adtam el magam. — Én nem akartam magam eladni. — Miért? — Mivel keveset ígértek. — Én szavazatomat utóló választás alkalmával ingyen adtam oda, igaz, nagy ostobaság volt tőlem, de most csakugyan megfizettetem. — Igazad van, annyit kell venni, amennyit csak lehet. — Azt hivem, hogy X... mellett fogsz szavazni. — Mit? X... mellett! hiszen a szegény ördögnek nincs pénze. A jelöltek, édes választóm, van-e szüksége pénzre ? — Az mindenkor szükséges. — Itt a pénz. S ön szomszédjának adós? — Úgy van. — Na fizesse ki. — S ön? Nekem semmi sem kell. — Önnek egy férjhez menendő leánya van, én vejének hivatalt szerzenek. — Én semmit sem kívánok. — Megbocsásson ön, én hát katonamentessé teszem, ha az összeíráshoz jó. — Még csak 12 éves. — Mit sem tesz, nem árt előre gondoskodni sajsat. De ez még semmi, azon bosszantó esethez képest, mi tegnap a követek kamrájának szószékén szőnyegre került. Itt levelek olvastattak föl egy pairtól s 1840-i ministertöl Despan-Cubiéres tábornoktól, hol hasonló beszédek állottak, mint ez: „Le gouvernement est dans des mains avides et corrompues.“ A tábornok, ki egy részvényes társaság számára a goudenani kősóbányák engedményezéséért folyamodott, azt írá részeseinek, hogy érdekelt pártfogó nélkül a cabinetben mit sem eszközölhetni, azért az akkori közmunkák ministerének, a mostani paks számvevő udvar elnökének T es te-nek ajándékul 30 részvény ajánltatott, de ez kevés lévén, az alku 45 részvényért megtörtént, így hangzik a vád, minek Dumon a közmunkák ministere ellenmondóit, megjegyezvén , miszerint a kormány a végett már intézkedett, hogy a dolog tisztába hozassák, Így tehát, monda Sherbette, a tények vagy igazak, s ekkor a vádlottnak fejet kell hajtania, vagy hamisak, s ekkor a rágalmazót számadásra vonni. Igen, válaszoló Dumon, miből az következik , hogy az eset bírói vizsgálat tárgya leend. Az ellenzék egy más tagja Cremieux ez alkalommal megemlíti,miszerint Mackay tengerészeti minister nemrégiben maga megvalló, hogy bizonyos vaspályából 250 részvénye (pas une de plus, pas une de moins) van, ennél fogva, még ugyan azon ülésben az elnöki hivatal elébe e javaslatot terjeszte: „A két kamra tagjai közöl senki sem lehet vaspálya vagy más engedményezéseknél, mellyeket a törvény vagy kormány nyújt, vállalkozó vagy igazgató.“ A Testes Cubic rés közli vita, úgy látszik, a pakkamra előtt fog tárgyaltatni, melly fölöttük becsülettörvényszék gyanánt ítélni fog. Előlegesen az első e gyülekezetbe egy nyilatkozatot adott be, mellyben a vádlott tényt nem csak valótlannak , hanem valószínűtlennek is iparkodik bebizonyitni, az elnök azonban ezen biztosításokat azon kikötéssel fogadó, hogy audiatur et altera pars, megjegyezvén , miszerint a kamrának olly esetnél, melly tagjai becsületét érdekli, közönbösnek lennie nem szabad , hanem azoknál fogva, mellyek egy más helyen mondattak, várakoznia s olly tartózkodással lennie, melly nekik a körülmény által parancsoltatik. ■—A valódi politikai harcz csak ma kezdődött, mit Billault az összes külpolitika megtámadásával kezdett, melly Guizol-ot nemsokára a szónoki székbe hozandja. Poroszország, Berlin, máj. 5.A mai ülésben, a rendi gyűlésekből kizárandó bélyegzett személyekre vonatkozólag a kormány által előterjesztett törvényjavaslat tárgyalása bevégeztetett. Az utosó napok kérésé zajosak valónak. A törvény egészben véve tetemes enyhítéseket nyert; itt a leglényegesebbeket fogjuk előszámlálni. Az I-se §. szerint bélyegzett személyeknek tekintetnek 1) kik a bünfenyitő törvényszékek által a nemzeti kokárda elvesztésére ítéltetnek vagy közhivatalok viselésére képteleneknek nyilváníttattak, 2) kik a becsület fölött ítélő katonai törvényszék által az 1843-ik évi jul. 20-kai legfelsőbb rendelet által megszabott büntetések bármilly nemére ítéltettek, 3) kik törvényes uton a polgári vagy községi jogokból kizárvák, 4) vagy kiktől társaik a megsérthetlen becsületesség elismerését megtagadják. Ezekből a második és harmadik pont nagy többséggel elvehetett, az első s negyedik megtartatott. A Iilikv. a bélyegzett személyek elleni törvényes eljárást határozza meg. Mi avval kezdődik, hogy az illető rendi gyülekezet e kérdés fölött határoz: ha váljon átalában vádállapot idéztessék-e elő? A törvényjavaslat szerint ennek történnie kell, ha azt a jelenlevők kétharmada nem ellenzi, az országgyűlés az ellenzéki egyszerű többséget eléggé nyilvánító. Ha a per tovább is folytattatik, akkor a kormány a tényt magát a bizonyítványokkal együtt fölveszi s a határzatot a vádlott öszszegyült választóira bízza. A törvényjavaslat szerint a vádlottnak e határzatnál nem szabad jelen lennie, mi ellen azonban az országgyűlés egy más javaslatot ten, mellynél fogva a vádlott önmagát személyesen mentheti. Végre a törvényjavaslat csak bizonyos korlátolt esetekben engedi meg az első ítélet fölebbvitelét, mi ellen az egyesült országgyűlés egy rendezett második bíróságot hozott be. Ezen második bíróság vagy a tartományi vagy az egyesült országgyűlés. A Vidik §. rendeli: a rendi jogok nyugszanak: 1) mindazon esetekben, mellyekben a polgári é s községi jog nyugszik; 2) ha valami gondnoksági vagy fenyitó vizsgálat van készülőben; 3) ha egy rendi gyülekezet a III. § szerint határozatot hoza a pert megkezdeni, mig törvényes erejű ítélet hozatik. Ezekből is az első és második pont elvettetett s csak a harmadik tartatott meg. Görögország, Athén, april 25. Az angol követ fontos leveleket kapott Palmerston lordtól, mellyeket azonnal be is nyújtott, azokban a lelépett pénzügyministernek hamisan szájába adott s már esztendő óta a kormány hivatalos organjai által hirdetett szavakra s az ellenzék más hazug állításaira támaszkodva, az angol státuskölcsön kamatainak azonnali lefizetése s minden múltra s jövőre eső követelések szabályozása követeltetik, sőt még erőszakkal is fenyegetőznek. Azt hiszik, hogy sir Edmund Lyon-nak, kinek rendelkezése alá három sorhajó állíttatott, utasítása van a görög kereskedelmi hajókat lefoglaltatni. — Legújabb hírek szerint a kamra föloszlattatott. Mindenki feszült figyelemmel nézett a jövendő elébe. — II.Britannia rovatban föntebb említett ama hír, miszerint Eynard az angolok által követelt rögtöni fizetést magára vállaló, csakugyan való. Mexico. A harertérről érkezett legújabb tudósítások szerint, Veracruz mért. 29én megadta magát. 309 ÉRTEKEZŐ. Orosz státusrendszer. *) (K. F.) A monarchiai, aristocratiai és democratiai igazgatásformák csak külső elkülönözési jegyek a státuséletben, mellynek lényeges jelleme abban áll, hogy minden már némileg kifejlett s rendszerezett státusban kell egy bizonyos közönséges czélnak, öszszes akaratnak, vagy legalább gondolatnak létezni, melly az egyéni, különböző fordulatokat vehető czélokon, akaraton s gondolatokon fölül áll, s azoktól elkülönöző. Az oroszok ezt országgondolatnak (Semskaja Duma) nevezik. Rousseauban volonté géné .::::) Ezen hozzánk olly közel fekvő roppant birodalom stílusrendszerét, több tekintetből érdekesnek hisszük. olvasóinkkal fővonalaiban megismertetni. Szerk.