Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-01-24 / 425. szám
Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Negyvenegyedik év. 425. szám, 1847. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy iv. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betükkel öt b . ezüst kr. számittatik. ETI ÚJSÁG. Alapitó KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye-Vasárnap jan. 24. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. István főherczeg kinevezése. Halálozás Igazítás. — A nádori és helytartói hivatal. (Vége).— Erdélyi országgyűlés (XXdik országos ülés folytatása). — Törvényhatósági tudósítások. Esztergomból(közgy. folytatása.) — Pesti polgári kórház.— és saját-e, vagy nem saját gyógyszertár? (Folyt) Külföld. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Olaszország. Társulatok és intézetek. (Az első magyar festészeti académiát gyámolitandó társulatnak alapszabályi terve.) Hirdetések. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. ,36,/62 Másolata István főherczeg- kir. kineveztetését tárgyazó, s a ma. m. kir. helytartótanácshoz kibocsátott kir. leiratnak: Első Ferdinánd Isten kegyelméből ausztriai császár, Magyar- és Csehország- e néven ötödik, Halics és Ladomér országok apostoli, ugy Lombardia, Velencze és Iliria királya, Ausztria föherczege sat. — Fötisztelendő, tisztelendő , tekintetes és nagyságos, nagyságos és vitézié kedvelt híveink! Minekutána ,az örök gondviselésnek megfejthetetlen végzése szint annyira szeretett, mint hőn tisztelt bátyánkat, fenséges cs. kir. örökös főherczeg Józsefet, Magyarország nádorát s kir. helytartónkat, s benne egyszermind leghívebb barátunkat, Magyarországunk alkotmánya fölött mindenkori éber gondossággal őrködő legbecsebb tanácsadónkat, s felséges kormányunk gondjaiban átalában, különösen pedig azokban, mellyek kedves Magyarországunkra s az ahhoz kapcsolt részekre vonatkoznak, legállhatatosban osztozó munkatársunkat, szivünk sajgó fájdalmára e világból kiszólitotta; azon szilárd akarat, mellyel kedves Magyarországunk javát s boldogságát mindenkor öregbíteni törekszünk, mitsem igényel élénkebben tőlünk, minthogy a súlyos veszteséget, legalkalmatosb s atyai szándékunknak leggyorsabban megfelelő módon pótoljuk, s ugyan azért — miután a nádori s királyi helytartósági méltóság megürült — addig is, míg a nádorválasztás a legközelebbi országgyűlésen következni fog. — Magyarországban rendelendő kir. helytartónkról ideiglenesen gondoskodjunk. Ehez képest fenséges cs. kir. örökös főherczeg Istvánt kedves öcsénket fölemlitett elfelejthetlen bátyánknak nem csak fiát, hanem lelkes szivének, már is kitüntetett dicső jelleméről ítélve — örök emlékezetű atyja magas erényeinek méltó örökösét is, mind azon igazakkal, kiváltságokkal s előjogokkal, mellyekkel valaha Albert fenséges saxoniai herczeg s annak példájára föltisztelt dicsőült bátyánk mint királyi helytartó bírt, s igy Pest Pilis és Solt t. e. megyék főispánságával s a jászok s kunok bíróságával együtt kegyelmesen kineveztük, s kihirdettettük. Miről is hüségtehet szükséges tudomás egyszersmind pedig a végett is értesítjük , hogy említett kedves öcsénknek fenséges császári királyi örökös főherczeg Istvánnak, ez szerint ideiglenesen a legközelebbi országgyűlés tartásáig Magyarországunkban királyi helytartónkká lett kegyelmes kineveztetését minden egyházi s világi törvényhatóságokkal tudatni s közhírül bocsátani siessetek. Kikhez egyébiránt császári királyi kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben Ausztriában, boldogasszonyhó tizenötödik napján, az ur ezer nyolczszáz negyvenhetedik esztendejében. Ferdinánd m. k. Gr. Apponyi György m. k. Paziazi Mihály m. k. Zilahi Sebes László cs. kir. ezredes szélhüdés következtében élete 71dik évében, minekutána királya s hazájának 53 évig s utójára nevezetesen a magyar testőr-seregnél tántorítékatlan hűséggel s ragaszkodással szolgált, összes rokonai s barátai gyászos fájdalmára múlt évi december 22-én Bécsben meghalálozott. Benne a haza hű fiát, rokonai pedig egyetlen nemtőtöket vesztek. Áldás hamvaira!!... Igazítás. Legközelebb múlt számunk czímlapján a vezérczikkben 2-dik hasábon alulról fölfelé a 17dik sorban: „(1754: 18.)“ helyett olv. „(1574: 18. és Matiuae deer. VI. 08. §. 1.)“ Ugyan e lapoik hasábján fölülről lefelé 5-dik sorban: „(1536: 30.)“ helyett olv. „(1563: 30.)“ Pest, január 23. A nádori s helytartói hivatal. (Vége.) A Zrínyi, Frangepán s Tattenbach féle titkos forrongásokba keveredett Wesselényi Ferencz nádornak 1655 ekbeni halála után,előbb ugyan Szelepcsényi prímás, azután pedig az országnak nyugtalan állapotánál fogva Ambringen Gáspár, a német lovagok mestere és ezen hivatalánál fogva a jász- és kunföld tulajdonosa, nyerte el, igen kiterjedett hadi mint polgári hatáskörrel a helytartói hivatalt, s ezt bírta 1680-ig, a midőn t. i. Eszterházy Pál megválasztatott. Ezt Palffy Miklós követé, kinek 1732- ben történt halála után, ezen évi ápril 22dikén Ildik Károly király Ferencz István lotharingi s barri herczeget később Mária Theresia férjét, római császárt s magyar corregenst nevezé ki helytartójának. Ez, ugyanazon 1732dik évi Karlsbadból június 25kéröl kelt, és Pestmegyének aug. 18dikán tartott közgyűlésében közzétett keleiratnál fogva egyszersmind Pestmegye főispánjának is kineveztetvén, az illető k.leirat velős levonatban azt mondja: „Quomamnos officium seu honorem supremi Comitis istorum Comitatuum Pest Pilis et Solt articulariter unitorum, de jure et de facto vacans, Serenissimo principi, domino Francisco Stephano Lotharingiae et Barri Duci, et per dictum regnum nostrum Hungariae Locumtenenti nostro regio tenendum et possidendum b. dederimus, et contuberimus. Ea propter sat. et purere et obtemperare sat. de Lentis ac teneamini.“ *) A nádori szék 1765ben ismét megüresülvén, ezen évi mart. 26dikán kelt k. leirat erejénél fogva Albert szász-tesseni herczeg lett k. helytartóvá; Pestmegye főispánjává és a kunok szászok grófja s bírójává **) pedig azon 1765ik évi dec. 30 án neveztetvén ki, e leirat Pestmegyének 1766dik évi jan. 13dikán tartatott közgyűlésén publicáltatott. ***) Mindezeket a helytartói méltóságra nézve fölhozni, és a jelen perezben nagyon időszerűnek tartván, átmegyünk azokra, miket a nádori hivatal felöl még megemlíteni szintén időszerűnek tekintünk. Szent István s az őt fölváltó királyok, miután a keresztény vallás e honban is meggyökerezett , a nyugati allodalmak példáját követve , különösen pedig a német birodalmi kormányrendszert mintául tekintve, ebből a magyar alkotmányba igen sokat átültettek. A fejérvári koronázás, az esztergomi érsek mint országkorlátnok, a comes palatínus, septemviri consiliaris regis, barones regni nem egyebek, mint a volt német birodalmi inauguralis cerimonia, a mainzi érsek országkancellariussága, a comes palatinalis vagy Pfalzgraf, a hét választó fejedelmek és hét fő hivatalok Németországban. Kezdetben a nádor kinevezése merőben királ y) Pestmegye akkor kelt jegyzőkönyvének velős kivonata ez: „Die 18a august. 1732. Gener. cong. Publicatum est benignum suae majestatis saeratissimae decretum, quo mediante officium, seu honor supremi comitis borúm comitatuum serenissimo principi domino Francisco Stephano Lotharingiae et Barri duci benigne confertur. Quo publicaío existente univeraitas haec demisissimis votis l'elix gubernium, longaevam vitám, sanitatemque perfectam comprecatur. Ad cujus condignam salutationem ableganlur ex parte magnatum sat. **) Hogy Ferencz István lotharingi ág 1732ben, midőn t. i. helytartónak neveztetett, egyúttal a kunok birájának még nem nyilváníttathatott, ennek oka az, hogy ámbár az 1715: 34. §. 3. már tartalmazza, miszerint a nádorok egyszersmind a kunok bírái is, azonban világos, hogy ezen törvény a kunok szabadságával együtt, a kunföldnek a német lovagoktól elrendelt örökváltságtól volt fölfüggesztve, melly (mint a jász-kun bíróság jogát határozottan kimondó 1751- ki. 2 és a kunok szabadalmait megerősítő 1751: 25. világosan tartalmazza) csak később történt. «•1.) szövege ugyanegy azzal, melly által Ferencz István herczeg 1732 ben kineveztetett, valamint Pestmegye jegyzőkönyve is csak az akkoriakat tartalmazza. lgi öntetszéstől függött. II. Endrének 1231-dik decretuma 3dik czikkelye, mellyben az ország régi jogait megerősíti, azt mondja: „Si palatinus interim male administraverit negotia regis aut regni, supplicabunt nobis, et utiliorem loco ejus constituemus, quem volumus“. Azon esküben is, melylyet ugyan ez a király a pápai nuncius kezébe letett , hogy a kath. egyház jogait föntartandja, kötelezd magát „constituere et care singulis anniis palatinum de jobbágyionibus nostris quem voluerimus christianae fidei relatorem, quem faciemus jurare, quod mandatum nostrum secundum ista fideliter adimplebit“. Mikor kezdett az ország nádort választani? azt határozottan fölmutatni nem lehet. Csak annyi bizonyos, hogy a nádor kinevezésének joga még nagy Lajos alatt is csak a királyé volt. A tihanyi apáturság perében fölhozott adjudicatoriákból kitetszik, hogy nagy Lajos 1383 —1389 három nádort bocsátott el s helyükbe másokat nevezett ki. *) Úgy látszik, hogy az ország Zsigmond alatt kezdett nádort választani, mert Albert törvényében (d. a. 2.) —mellyben már a nádor kinevezése a királlyal s statusokkal közösnek mondatik — legelőször ugyan, de már régi szokásra van a hivatkozás. II. Endre fölidézett esküjéből azt következteték némellyek **), hogy a nádorok Zsigmondig minden évben változtak. Katona 122001 kezdve 1232ig, évenkint uj meg uj nádori neveket hoz föl. Azonban Timon és Pray megmutatják, hogy voltak nádorok Zsigmond előtt is, kik több éven át hivataloskodtak. Hogy Héderváry Lőrincz haláláig (1446) viselte a nádori hivatalt, s az interregnum alatt (mert a gyermekkirály Bécsben neveltetett) a budai várban lakott, ott a királyi kincsekre s a várra föligyelendő, az ***) minden kétségkívül áll. Valaminthogy szinte minden kétségen kivül áll az is, hogy Héderváry Lörincz már az ország által választott nádor volt, miután azon 1447diki országos végzésben, mellyet Bél Mátyás napfényre hozott, már az mondatik: „condam magnificus dominus Laurentius de Hédervára, regni nostri Hungarie palatinus usque ad exitum nimirum vitae suae ex nostra benevolentia et collatione munus suum tenuit.“ Nevezetes, hogy 1292 ben egyszerre két nádor is volt, ugy mint pour palatínus cisdanubianus, Rolandus palatínus ultradanubianus, mikép e diaetai oklevél mutatja: „Universitas nobilium ongarorum, siculorum, saxonum et comanorum,a melly III. Endrét királynak megismerte. A Tudománytár 1842-diki januári füzete több ugyanegy időbeli nádorról idéz okleveleket. Már Hartvick szent István életirója is négy nádort említ egy időben. Azonban ennek kiegyenlítése most már nem bir fontossággal: némellyike az ott megnevezetteknek tán már kiszolgált és hivatalczimeiket megtartó nádorok lehettek, miskint ez az erdélyi vajdák soraiban is nyomozható : lehetnek köztök vicepalatinusok is, kiknek szent László törvénykönyve (1. 3. c. 3) szerint a valóságos nádor eltávozva a királyi udvarból hivatalos pecsétet tartozott kezekbe szolgáltatni. A nádori hivatalról szóló számos törvényeink közt legfontosabbak az 1526: 22, mellyben rendeltetik , hogy a nádori hivatalral választás zenebena és önkény utján ne történjék; a törvényes választás megtartassák; az igy megválasztott nádor egész életében folytassa hivatalát; ő felségének pedig megerősítő levele a szent korona mellett őriztessék. A másik fontos törvény az 1608: 3, mellyben rendeltetik, hogy a magyar király a katholikus és protestáns rendből, mindenikből kettőt, tehát összesen négyet jelöljen ki a nádori hivatalra, s az ország rendei azokból egyet nádorrá válasszanak. E tör— *) Kovachich Vestig. Comit. 98—120 lap. J.’í1*) A többek közt Katona. ***) Ezt Turóczy mutatta meg, ki egyszersmind azt írja: „et hoc de antiqua regni consvetudine”