Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)

1847-01-31 / 429. szám

429. szám. 1847-Előfizetési díj félévre postán és hely- ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egy egy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. E cry egy hasáb sorért apró betűkkel öt c al ezüst kr. számittatik. Negyvenegyedik év. ZIZTU­JSAG. Alapíta KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye-Vasárnap jan. 31. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott cím­eket kérünk. Lev­ek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­­lendünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Érdemméltánylat. Halá­lozás.— Műegyetem olcsó áron. — Erdélyi országgyű­­lés. (XXIdik országos ülés). — Törvényhatósági tudó­sítások. Nógrádból (közgy. vége, törvényszéki táblabirák). Ungból (rendk. közgyűlés, tisztujitás, főispáni helyettes tör­vényszékeket elnöklése).— Vegyes újdonságok. Külföld. Francziaország. N.Britannia. Hirdetés. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő cs. kir. ap. felsége Keserű Mózest, a kolozsvári kir. lyceumnak újon kinevezett igazgatóját ,,királyi tanácsos“ czimmel díjmentesen fölruházni legkegyelmesebben méltóz­­tatott. Thuránszky István Ungmegye szilárd jellemű s tiszta lelkületű táblabirája folyó évi január 13-án reggeli 4 órakor meghalálozott. Munkás életének, melly 47 évnél tovább nem terjedt, gyomorrák vete véget. Elhunytét kesergik testvére Kálmán, Ungmegye derék főszolgabirája és számos baráti s tisztelői. Emléke mindazoknál, kik őt közelbről ismerék, s nemes tulajdonait méltányolni tudák, fededhetlen marad.— Örök béke lengjen sirkantja fölött!!... Pest, január 30. Műegyetem olcsó áron! — Minden honfi keb­lében, ki a tudományos fejlődés iránt igaz érdek­kel viseltetik, s a lefolyt évtizedeket éber figye­lemmel végig futja, azon szomorú meggyőződés szü­lemlik, miszerint a nálunk csigamenetű tudomá­nyok sorozatában épen azon megbecsü­lhetlen tudo­mány sietett leginkább, mellynek nagy fontosságát az a világ­ valamennyi bölcsei elismerték és hir­dették, s mellynek jelenkorunkban csak nem min­den fontosabb fölfedezést köszönhetünk, s értjük a mathematical tudományokat, mellyeknek köztünk ed­digi megbocsáthatlan elhanyagolása annál fájdalmasabb, mert ha az anyatörzsek, mellybe a legnemesebb fajú gyümölcságak oltvák, a leg­gondosabb ápolást ér­demli, méltó , hogy azon alaptan, melly a csilla­g­ásznak magas számításaiban, a tengerésznek hajója biztos irányzásában, az aknásznak föld alatti kutatá­siban, az erőmüvésznek gépei összeállításában, a föld-, víz-, híd-, út­építé­s hadi mérnöknek, min­den nagyobbszerű földmérésekben, vízszabályzások­­ban, hidak, közutak, vaspályák tervezéseinél, ké­nyelem és küldíszre számított épületek emelésében, a bűnért vívandó csaták intézéseiben stb. vezérül, biztos irányul és alapul szolgál, a lehető legnagyobb gond és figyelem fordíttassék. Az elősoroltaknál fogva a közlekedés , ipar, kereskedésnek, és e szerint a közhaza fölvirágzá­sának olly hatalmas emeltyűi lévén a mathesis és az ezzel szorosan összefüggő mathematical tudomá­nyok ; de sőt az élet legmindennapibb szükségei s kényelmei kielégítésében is százszorta hamarább és biztosabban tudván magát segítni a mathesis értő­je , mint nemértője, — nézzük már most röviden, hogyan álltak eddig honunkban e tudományok,­ s aztán előadjuk nézeteiket biztosabb fejlődésük iránt. Az alsóbb tanodákban némi töredékeivel a számvetésnek kínlódik a tanár és kínoztatnak a ta­nítványok. Az algebra alsóbb tanodákban még csak nem is érintetik, hanem a helyett a tanulók, tudja Isten micsoda babonás hagyományoknál fog­va, előre megszokják e szót: „mathesis“ valami olly rémül tekinteni, mellyel ész és akarat hiába tö­­rekvendik megküzdeni... Illy kenetes előkészület­tel lép aztán a tanuló a bölcsészeti pályára, hol első évben dióhéjba (s igen gyakran férgesbe) szorítva ismertetik meg az algebrával. Innét a legtöbb ifjú úgy lép ki, hogy math­ematicai ta­nulmányaiból alig marad valami eszében a matheseos professor ijesztő nevénél; s a­kik értelmesbek és szor­galmasbak voltak is, az életbe lépvén,azt hiszik ezen az életre legszü­kségesb tudomány felől, hogy épen ez az, a­mit baj és kár nélkül szélnek ereszthetnek, a­nélkül, hogy ebbeli tudatlanságuk büntető követ­kezményeit akár egy számolni nem tudó rosz gaz­­dászatban, akár az élet gyakorlati dolgai iránti ügyetlenségben valaha megsínleni rettegnének; sőt ellenben ismerünk férfiakat után útfélen, kik kitűnő míveltségü sőt tudós embernek követelnek tartatni, s elsápadnak mégis vagy hebegnek, ha egy szót hal­lanak a mathesisról, melly nélkül ma már küszöbére sem léphetni a természet­tudományoknak, s mellyek nélkül nincs tudós___ Ki hinné azt, hogy a magyar tudós társaságnak egy előkelő tekintélyben álló tag­ja fordított munkát ad ki legújabb időben a közön­ség elé, s e fordítást a rövidlátó journalok nem győ­zik elegendőleg kürtölgetni, s benne mégis illyféle galimathiások mondatnak el, hogy a hulló test esés­vonala eltérést szenved a perpendiculum által i­s hogy tudja a jó ég miféle Bin­on formulája is van a világon, mellyet egyébiránt a tanuló növendékek kéttagi, binomiális formulának neveznek. *) A­kik a mathematicai tudományokból nemcsak annyi ismerettel akarnak bírni, mennyi minden ember számára szükséges, ki műveltségre igényt tart, az előtt hazánkban két intézet áll nyitva: a mérnökképző in­tézet és a József-ipartanoda, mellyet gondos kor­mányunk a reál tudományok terjedésére legújabban nyitott... Ezeknek állása jelenleg következő: A mérnöki tanintézetben két év lefolyta alatt az elemi algebra s mértan fölületes érintése után, egyik tanár által egy évben a gyakorlati mértan, másik­ban a vízműtan adatik elő, melly intézkedésnek rop­pant czélszerűtlensége minden további szó nélkül vi­lágos. Ezeken kivü­l előadatik rendes tanulmányul a gazdászat (Et tu?), s nyári hónapokban, szinte egy ta­nár által szakítva kétfelé, ünnep- és vasárnapokon egészen zugportéka gyanánt az eröműtan. Rendkívüli tanítmányul pedig előadatik a polgári építészet, s a felsőbb mathesis, melly utóbbiakat hallgatja,a kinek tetszik, — tetszik pedig, főleg az előbbi, igen kevésnek. A helyzeti, ábrázoló s építészeti rajz, — ezen a mér­nöknek olly annyira elkerülhetlen megkivántatósá­­gok, — eddigelé­ppen nem, s csak újabb idő óta adat­nak elő egy segéd által, az illető s ritka szorgalmú tanár törekvéseinek következtében, azonban, az idő s egyéb körülményeknél fogva elég sovány alakban. — Rendkívüli tanulmány volna még a csillagászat, mel­lyet a gellérthegyi vizsgálda igazgatója tartoznék éven­­kint nyári hónapokban előadni; azonban itt tanító s ta­nítvány közt azon viszony uralkodik, hogy az egyik fél reszeli a köteles lejárást, a másik fél fölöslegesnek tartja a nem köteles följárást, s így e rendkívüli tanulmány békén nyugszik évek lefolyta alatt... A mérnöki tanin­tézetben tehát, (ne nézzük most, miként) képviselve vannak a következő tudományok: 1) gyakorlati mér­tan; 2) víz­műtan; 3) polgári építészet; 4) erőmű­vé­szet; 5) gazdászat; 6) csillagászat; 7) felsőbb ma­thesis; 8) rajzolás. Nézzük most, mikint áll a József-ipartanoda. Ezen újon fölállított tanintézet azon osztályá­ban , melly a műtani pályára készülő ifjúság számá­ra nyittatott meg, jeles készültségű­ tanárok által­ ada­tik elő 1) az elemi algebra és mértan; 2) az építé­szeti rajz és ábrázoló mértan ; 3) az eröműtan.­­ E szerint tehát itt épen azon tanulmányokkal, mellyek a mérnöki tan­intézetnél vagy épen hiányzanak, vagy a körülményekhez képest nem kellő terjedelemben adatnak elő, ismertetik meg a hallgatóság; holott el­lenben ugyanitt a felsőbb mathesis nem, a gyakor­lati mér­­és vízműtan pedig, a körülmények kény­szerítése szerint, csak dióhéjba szorítva taníttatnak s benne inkább csak a legszükségesbek merittetnek ki; holott úgy véljük: ha e két tanintézet összeolvasztat­nék, úgy, a kölcsönös hézagok egymást kiegyenlítvén, olly derék intézetet látnánk életbe lépni,melly a mostani kor e részbeni kivánatinak teljes mértékben megfelel­hetne, s az egész hazára nézve kétségtelenül a legna­gyobb jótékonyságot gyakorolná s azt jól kiképzett egyénekkel volna képes ellátni. — Ezen összeolvasztás mellett szól még az is, hogy általa a tanulmányi pénza­lap legkisebbé sem terheltetnék, sőt minthogy az e­­lemi s felsőbb mathesist egy tanár, a mérnöki inté­zetnél előadott gazdászatot az ipartanodai gazdászat­­tanitó, s a polgári építészetet (melly a mérnöki inté­zetnél rendkívüli) szinte az ipartanodai tanár adná elő, három tanári állomás fizetése volna megtakarít­ható , honnét a meggazdálkodandó öszveget a műtani rajzelőadások körül nagy haszonnal szolgálandó min­ta­terem (Modellen-Saal) fölszerelésére s annak folytonos bővítésére­ lehetne sikeresen fordítani. Egyébiránt önként értetik , hogy ezen óhajtott czél elérésére okvetlenül szükséges volna, a kö­zös tanárok által a mérnöki tanulmányokat egész terjedelmükben három tan­év alatt; az iparműtani hallgatóknak pedig az előirt mathematical tudomá­nyokat külön czéljaiknak megfelelőleg magyarázni,­s ekkor az illykép kevés fáradsággal és semmi költ­ség-szaporítással életbe léptetett műegyetem , melly a mathematical tudományok minden szükséges ágát magában foglalná, következő tanulmány­rendet ad­ná elő: 1) elemi algebra­i elemi mértan; 2) a fel­sőbb mathesis; 3) gyakorlati mértan; 4) vízműtan; 5) polgári építészet; 6) erőművészet; 7) csillagá­szat; 8) rajzolás minden ide tartozó ágazataiban; a) gazdászat. Örömmel értettük, hogy az illetők, kiket e do­log legközelebbről érdekel, szinte foglalkoznak ezen eszmével, mi szívünkből óhajtjuk , vajha sikerülne ernyedetlen törekvésüknek, ezen egy kiállított in­tézetet minél előbb életbe léptetni, mert sok más a közjóra eldaraboltan munkálni czélzó intézkedéseink összesen is alig bírnának a haza fölvirágozására e részben olly biztosan hatni, miként hatna, alkal­mas egyének képzése által a két felebbi intézet­nek , egy a kor kivánatinak tökéletesen megfelelő, de honunkban mind­eddig fájdalmasan nélkülözött mittan - intézetté összeforrása; mi által egyszer­smind jóval közelebb jutnánk azon czélhoz , hogy külföldi művészeknek megszűnnék adózni szegény nemzetünk, kik tudományukért, mellyet nálunk még olly tehetséges és jóakaratu egyénnek is épen lehetlen eleddig megszerezni, olly érezhetőleg drágán fizet­tetik meg magukat, uzsorát szedvén tőlünk nem csak az ő kiképzettségökért, de a mi eddig tanú­sított hanyagságunkért is. Erdélyi országgyűlés, XXI. országos ülés jan. 13-án. A tegnapi ülésről készült jegyzők­öny föl­olvasása közben azon pontra vonatkozva, melly az udv. kancellárról szól. Egy kir. hív. előadó, miszerint a kir. és rr.teg­nap az udv. kancellár megerősítését tárgyazó k. k. lei­ratra hála s örömnyilvánító fölirást határozván, ebben azt is megkívánják emlitni, hogy a kancelláriai alelnök­­séget törvénytelennek tekintik.Mikor az ez iránti indít­vány létetett, ellutván szóló figyelmét, hirtelen azt gon­dolta, hogy valamint 1837 ben gr. Kornis János kor­mányzó alelnöksége iránt megtették a kk. és rr. ellen­­észrevételeket, úgy most is hasonló eset fordulván elő, hasonlót tehetnek. Azonban bővebb megfontolás után úgy látja, hogy a dolog jelenleg egészen máskép áll, lé­nyeges különbség lévén a kancelláriai és főkormány­­széki alelnökség közt. A főkormányszéknél ugyanis a tanácsosok országos választás alá tartoznak, ellenben az udv. kancelláriánál minden hivatalnokot ö fige tet­szése szerint nevez ki az egy kancelláron kívül. Már kérdi szóló: lehet e abból sérelmet következtetni, ha a kancellári hivatal ürességbe jövén, ö flge, hogy a közi­­­gazgatás rendes folyama gátolva ne legyen, az elnökség­­ideiglenes vitelével megbízza valamellyiket azon taná­­ c) E csodálatos dolgokat láthatni a „Magyar Plutarch“ban, fordítva Bajza József magyar tudós társasági rendes tagtól!

Next