Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)
1847-07-01 / 513. szám
világos tartalmával öszhangzásba hozható s így eredményt ígérhető lévén, a kétkedő honfiak megnyugtatására vezethet? A második kérdés az: váljon föltakartatott s nyíltan fekszik-e az érintett ellenzékiek mostani nyilatkozataik által az oppositio minden lehető terveinek, czélainak,s véggondolatainak egész összege? És igy a lapunk tavali számaiban fölhozott s idevonatkozó előadásainkra figyelem mellett következő czikkeinkben logikai szigorral s meleg ügyszeretettel fogjuk tárgyalni nem csak az ellenzék elvkijelentéseit, hanem egyszersmind azon harmadik kérdést is: váljon valóban első rendű halaszthatlan kellék-e az oppositio ezen fölvetett elvkérdésére nézve mindenek elött s tüstént eligazodnunk? s mit kell mindenek előtt a kormánynak s conservativeknek tenni, hogy azon károk s zavarok határzottan eltávolitassanak, mellyek ezen fölállított elv mellett az oppositio szilárdsága s parliamentaris ügyességénél fogva okvetetlenül a közügyre bekövetkeznének... TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Esztergomból. Megyénk június 22—24-kén tartó évnegyedes közgyűlését első alispáni elnöklet alatt, mellyben az elnök a jelen ínségről hivatalosan jelenté: miként az ez ügyben kiküldött választmány erélyes működése, a kir. s tószomszédu invárosok segélyt hozó közremunkálása, főkép pedig prímás cégének pénz- és táplálékban folyvást atyáskodólag nyújtott, s a helybeli főkáptalan és egyes tagjainak szünetlen gyámolitása, de a kebelbeli irodalmaknak is az ínséggel küzdők fölsegélésére tett lelkes áldozataik az éhhalált .megyénktől mindeddig távoltarták, annyira, hogy éhen megyénkbeli egysem halt meg, és a felső vidéki, hozzánk seregesen érkezett s máig csoportosan járó nyomorultak közöl is csak három, de ezek is már betegen érkeztek ide. Földeink vettetlen nem maradtak. A hamis mértékek bírságolásából mintegy 180 párt folyt be. Ezek után a hivatalos levelezések fölolvasása került szőnyegre, mellyek közt komoly csend, figyelem s szivemelő érzelemmel kísértetett 1) föns. István fölig, s kir. helytartónak válasza, mellyben hálásan veszi e megyének, felejthetlen atyja elhunyta fölötti fájdalmas részvétét. Magasztos remények sejtelme szárnyald körül a haza jövöjén töprenkedő keblet, midőn hazánk e fönséges fia együttmunkálásra inti s buzdítja a honfiakat, mivel ám. ez által eszközöltetik a közjó, s velünk lesz Isten áldása. Vajha üdvös gyümölcsöket teremne honszerte föns. kir. helytartónknak e bölcs figyelmeztetése kitörő éljenzés követte e levelet, valamint 2) Jöns. Maria Dorothea özvegy fölegasszonynak ugyan ez ügyben érkezett levelét is. 3) Szögyényi László alkancellár üdvözlő levelünkre érkezett válaszában a szeretett haza emelésére szánt törekvéseinek támaszaiul hívja föl v megyénk rendeit, hiszi is, miszerint ezekben illyenekre talál. 4) Temesvár sz. kir. város a jövőbiongyűlésen a kir. városok rendezésének , és szavazati joguk visszanyerhetésének első helyeni tárgyalására s pártolására kéri föl megyénket alapos okoknál fogva. Kr. tb. a káptalanok törvényes szavazatának helyreállítását is a hongyűlés első teendői közé sorolja, minthogy e mellett szinte világos törvény, birtok, értelem harczol, mit tovább is országos sérelem nélkül illy anomáliában tartani nem lehet. Kívánja tehát, hogy a választmány, mellyhez a temesi levél utasitatik, ezt is érdemileg tárgyalja, sőt a szabad kerületek szavazatát is, mivel ha Turopolya bir szavazattal, miért nem ezek? Ezen indítványt hálás köszönettel vette B.R. észt. kanonok, világos ura. a törvény (1608: 1) világos a százados szokás, és törvényes gyakorlat; az 1825 hongyűlésen történt ellenlépés mit sem tanúsít. Királyi meghívó levelet kézhez venni, megjelenni a diaetára, széket foglalni a teremben, s a királyi fölszólitás ellenére szavazattal még sem bírni, egy olly furcsa dolog, mellyet a világos törvénnyel, és szokással megegyeztetni lehetetlen. Kéri tehát tisztelettel a terhet, hogy az alsótáblánál jelenlevő káptalanokat igazságos kérelmükben pártolják. J. Y. k. a törvényt és szokást meg kell tartani mindenkinek, annál inkább egy őrs.gyűlési testületnek, ugyanis ha a világos törvény igy nyomalik el az alsótábla által, várjon hogy tehetne ez ellenvetést a kormánynak, ha az hasonlót cselekednék? Mivel pedig a kir. tábla tagjai is kir. levéllel hivatnak meg a hongyűlésre , ezt is tárgyalandónak véli. B. A. káptalanok a szavazatnak gyakorlatában voltak, ezt törvény és szokás igazolja, de a kir. tábla nem, ezek csak úgy ülnek ott, mint bírák, nem pedig törvényhozók, ők soha sem voksoltak. R. A választmány ítélje ezt meg, utasításul azonban e közgyűlés azt adhatja neki, miként e tárgyban az eddigi gyakorlatra és törvényre figyelemmel legyenek , mivel nem új jogok fölállításáról, hanem a régiek föntartásáról van itt szó. .. —A káptalanok régi szavazati jogát, mint törvényen és szokáson alapultat, szinte pártolja. Ez tehát egyetlen egy ellenmondás nélkül bízatott a választmányra tervkészítés végett, kapcsolatban a városi szavazatjoggal. 5) II. Marosszék nem a részeket — mivel ezek elszakasztása nemzetiség tekintetéből veszélyes lehetne Erdélyre,—hanem az átalános visszacsatolást sürgető levele, az előbbi követelő határzatnál fogva tudomásul vétetett, de elvben pártoltatik. 6) 13 orsódnak a nádorválasztás ügyében kelt , és a) fejedelem nálunk lakását, b) a nádorválasztásnál a törvény és formák megtartását, c) törvényes időt, és d) az elhunyt nádor emlékét illető levele szinte az orsz.gy. választmányhoz utasitatott véleményezés végett; valamint 7) Ugocsáé is ugyan a dicsőült nagy nádor emlékéül állítandó eszmüvészeti intézet pártolására fölszólító. 8) Hevesi és tartósb vitára nyújtott alkalmat Hevesnek a parádi botrányos kihágások nyomozásából vont, és ide is pártolás végett küldött sérelme. Ennek régi kedves eszméje látszott itt fölmerülni, s mind azon rémek, mellyeket az administratori — szerinte — uj rendszerben egykor látott, most csoportosan tolulának elébe. Idézte a törvényt: Comitatus Commissariis regiis non divexentur, emlegeté az Ausztriávali házasságot, de ebből azt emeli ki fájdalmasan, hogy a magyarnak kormánya nincs, mivel a mi ennek neveztetik, a bécsi cabinetnek van alárendelve, melly nélkül a magyar kormány mit sem tehet. Csehország boldogabb helyzetben van, annak ügyeit fentartja a ministeriumban Kolowrath, a magyar kancellária ingatag, hiszen mindig változik. Hogy nemzetünk alkotmánya évezred óta lenáll, csak a megyei önkormányzásnak tulajdonítja, e nélkül minden egyéb alkotmány megbukott, de a mienket semmi kínbefolyás nem bírta fölforgatni. 1790 ben csak három administrátor volt, mégis sérelemnek tartatott; most 52 van, s mint annyi kisbiró, Kreishauptmann, meg kir. commissarius őrködnek a kormány részére az önkormányzási jog sérelmével. Illy csekély dologban , egy pofozkodásban u.m. mindjárt kir. commissariust küldeni és a vmegye rendes eljárását megakasztani, valóban olly sérelem, mely méltán hívja föl figyelmünket. Hite szerint a kormány nem lehet párton, hanem pártok fölött; azt mondják, hogy Hevesben az ellenzék van többségben, de máshol meg a conservativ, például Esztergomban, hol igen kevésre olvadt, vagy csak egyedül ő benne van concentrálva az oppositio. Pártolja a levelet.—Kr. A ministeriumban magyar is van, s ámbár az Ausztriával említett házasságunk miatt az egész monarchiát érdeklő ügyekben szükséges az egyezkedés, de egyébként a magyar kancellária függetlenül működik. A hevesi ügyben a kormány a sértettnek folyamodására küldött királyi commissariust, de illyesül az administratort is küldheti; az épen nem áll, hogy most 52 administrator van, hiszen Komárom, Nyitra, Barssal. főispánokkal bírnak, s csak oda kellett helyetteseket nevezni, hol a főispánok — a törvény követelése szerint — helyben nem lakhatnak. Kir. biztosokat küldeni — mindig jogában volt a felségének —ha ezt gyakorolja, küldötteit épen nem lehet Kreishauptmannoknak nevezni, sőt midőn az igazság kiszolgáltatása fölött igy működik, hálánkat érdemli: mivroqui parcit malis, noxius est civitati. Igaz, hogy a komány pártok fölött áll, de a bírónak is pártok fölött kell állania. A személyes bátorság ilyetén botrányos megsértése épen nem csekélység. Mivel azonban az egész ügy előttünk nem világos, s mind a két részt ki kellene hallgatnunk, szónok a levelet tudomásul kívánja vétetni. — B. R. e. k. a parádi fürdőben elkövetett botrány vizsgálatára kiküldött kir. biztosban sérelmet nem lát, ő felsége föfelügyelési jogánál fogva egy ártatlanul elvert magistratuális személy folyamodására küldött biztost. A parádi esemény nem első, folytatása ez az egész országnak köztudomására azon több kihágásoknak, mellyennek orvoslására már maga nemes Hevesmegye minden jóakarat mellett sem bir elég erővel. A főispáni helyetteseket ismét szőnyegre hozta B. J. lb. a kormányt gyanusitgatván, és nem emlékezvén arról, hogy maga az ország némelly hongyüléseken óhajtotta, sürgette, miszerint az 1723: 56. törv. cz. gyakorlatba vétessék. Az 1825diki hongyülésen nagy lárma volt a titkos policzia ellen, és most, midőn a felsége törvényes módok által kívánja megtudni a megyék állását, ezt sem akarja az ellenzék helyeselni. Kár, hogy az ellenzék el nem akarja ismerni, miként a kormánnyal szoros összeköttetés által a municipium ereje nem gyengül, hanem inkább amattól új erőt kölcsönöz. A régi phrasist, Kreishauptmann, említi B. lb., tessék elhinni, és ha nem hiszi, tekintsen Ausztriába, meg fog győződni, miszerint a kreishauptmanni hivatal a nélkül, hogy szónok ezt a törvényes út mellőzésével kívánná átültetni — igen üdvös intézet, ott főleg incriminalibus nem szenvednek ítélet előtt a szerencsétlenek 8—10 évig! — A bécsi ministeriumot úgy irta le B.ur, mintha az más nem volna, mint a magyar kormánynak oppressiója, olly kezelést terjesztett elő, mellyről bizonyosan maga a ministerium (mellyben magyarok is vannak) mit sem tud. Mivel mindezekben szónok semmi históriai alapot nem lát, megköszönve B-nek azon fölvilágosító nyilatkozatát, mellynél fogva itt is csakugyan opponens, nem pedig mint egy idő óta tartatott itt conservativnek, és csak Pesten ellenzékinek, a drága idő kímélése tekintetéből azonban most egyebekre felelni nem kívánván, a hevesi levelet tudomásul vétetni óhajtja. — M. A hevesi botrányos esetet nem tartja csekélységnek, nem épen Parádon, hol több illy verekedések történtek már, mik által az ott mulatni szokott vidékiek előtt a nemzet jó neve is csökken, s nem igen lesz kedvek pénzeiket nálunk költeni. A kormány erélyes eljárását köszönettel fogadja. P. sb. mint szónok ujonan lépett föl tanácstermünkben, szerényen elősorolván a hevesi eseményt, és a megye eljárását. I. M. tisztelettel vevék a fölvilágosításokat, de reájok, mint magán tudósításokra nem építhetnek. B. Indignatioval fogadá az ö, esztergomi ellenzékiessége ellen említett kétséget, s szokott modorával — sajátsze- szüleg ellenzékivel — nyilvánitá: miként ő mindig az volt, s lenni fog, s nem fog, s nem engedi magától e nevezetet elvitázni, sőt ebben helyzi minden dicsőségét. () nem amphibium. — A hevesi levél mellékletét kiváná fölolvastatni, miként mindenki tudja, mit veszén tudomásul. Fölolvastatott, minek néhány pontjaiból szónok valódi sérelmet vont ki, de J. ismét más pontokból csak ugyan gyanúsnak látá az eljárást különösen, amivel ugyan e melléklet nyomán ő fölsége előbb rendes útra igazítá a kihágás fölötti eljárást, ebben a megyének a nyomozást megparancsolván, tehát nem sérté a vármegye municipiumát, sőt azt ugyan ezen parancsánál fogva föntartatni kiváná. Azonban, miután b) a kisgyűlésben rendelt kiküldöttség a közgyűlésben előttünk nem eléggé világos oknál fogva megváltoztatott, s a k. kir. leiratban valami dorgálásról és szemrehányásról hallunk, illy körülmények között helyén látja szónok a kir. biztosnak kiküldetését, és már most a hevesi levelet, úgy mint fölolvastatott, mellékletével együtt kívánja tudomásul vétetni. — S a fölolvasás után sérelmet látott, s még néhány szónok, de a többség csakugyan tudomásul véve a hevesi sérelmet. 9) Esztergom kir. város a mészárosokkal együtt folyamodott a húsár fölemeléséért, mire nézve az, azon tekintetből, hogy a marha drága, 14 król 15-re emeltetett, a borjúhús ára 18 okra határoztatván. 10) Még e nap jövő közgyűlésünk oct. 5, a törvényszék sept. 9kére tüzelett ki. (Vége köv.) 410 M a g y a r a <• a d e in i a. 1) A junius 28-án tartott közgyűlésben szóba jött legelőször is az elnökségi ügy, mivel voltak már esetek, hogy a rendes elnökök elfoglaltatása vagy távollétük ideje alatt sem az igazgató, sem a tiszteletbeli tagok közöl nem jelenvén meg senki, kinek szabályos elnöksége alatt az ülés megtartathatnék, kénytelenek voltak a sokszor nagy számmal összesereglett rendes- és levelező-tagok eloszlani. Jelenben is egy eset adván elő magát, hogy az ügyfolyam se hátráltassák, de másfelől a viszont szép számmal összegyűlt tagoknak szivükön feküdvén az olly drága idő használása, mellyel gazdálkodni kell, czélszerűnek látta a megválasztási idő szerint legöregebb rendes tagot Vörösmarty Mihályt az ideiglenes elnökséggel megkínálni, ki is a földszólitásnak engedvén, a gyűlést azon magától kifejtett tanácskozással nyilván meg, hogy a jelen eset az igazgatóság és jövő nagygyűlésekbe terjesztetvén, jövendőre az elnökségi ügy ezélirányosan elrendeztessék. Különben is az osztálygyűlések szinte