Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)

1847-07-22 / 525. szám

Negyvenkettedik év. 525. szám 1847. Előfizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 fr, borítékkal is írt; postán hetenkint kétszer küldve 6 írt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 írt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egy egy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye­-------------­Csütörtök jul. 22. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­lendőnk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezés. Előlépteté­sek­ — Egy pár szó a magyar középponti vasút körül. — Tiszaszabályozási ügy. — Balassa-Gyarmatról. — Az ínség szörnyetegségei. — Vegyes újdonságok. — A budai hegyek elnevezésének okadalolása. (Vége ) — Ausztria. Külföld. N.Britannia. Franczia-, Olasz-, Görög-, Török­ország. Gabonaár. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ö cs. kir. ap. felsége özvegy báró Forray, született gróf Brunswik Julia főudvarmesternét grófi ranggal, fiára is átszállandóval diszesiteni kegyelmesen méltóztatott. A nmlgy m. kir. udv. kincstár a Rudloff Frigyes nyugalmaztatása által Stavnán megüresü­lt kincst. erdőőri ál­lomásra Streissek József ókemenczei erdészt, a Vinodo­­lán megüresült kincst. kerületi erdészségre pedig Leutter Alajos, polhorai kincstári erdészt alkalmazta. Egy pár szó a m. középponti vasút körül! Talán nincs vállalat e fejlődő korszakunkban, melly annyi figyelmet gerjesztene, mint a vasutak építésére keletkezett vállalatok. Az angol, franczia, belga sat. versenyezve törekszenek országaikat vasúti hálóval behúzni, és nincs olly nagy természeti akadály, mellyet pénz­beli áldozatokkal le nem győznének. — Mennyire örvendetes tehát illy körülmények közt látni, miként hazánk tehetőséjei korunk e szükségétől áthatva — daczára a pénzszerzési nehézségeknek, annyi kül-, és bel-­küzdelmek után, áldozatoktól nem rettegve, a m. k. vasút tökéletes elkészültét megfeszített erő­vel siettetik. — Nem lehet nem érdekes, ha mind ez ügy körül fölmerülő tényeket kellő világosság­ban a journalistica terére állítom, hogy ezen kiál­lítás által a közönség figyelmét és részvétét egy olly ügy iránt tartósban lebilincseljem, melly még úgy szólván csirája vagyis első szeme ama nagy­szerű vasúti hálózatnak, melly kell, hogy orszá­gunkat belepje, ha azt virágzóvá és igy boldoggá tenni akarjuk. Nem czélom a vasutakból az országra három­ló hasznokat elősorolni; ezek olly tények, mellye­­ket nemzetek, kiket ez ügyben mint tekintélyeket tisztelni lehet — rég elismertek és vallottak; — csak szorosan am. k. vasút — melly­röl az ország­ban olly annyira elágazottak a vélemények és ho­mályosak a fogalmak — körüli fölmerült részletessé­gek elsorolásával akarom a véleményeket közpon­tosítani, a fogalmakat tisztázni, s így ha lehet, hasznos szolgálatot tenni azoknak, kik velem egy véleményben, az ország többi részeiben a vasút­épí­­tésre fölszólalt hangokat egyhangúvá olvasztani a­­karják, és az erők illyképens öszpontosítását esz­­közlő törekvéseim által egyszersmind hazámnak is használni. Miként lehessen illy érdekek egységét létre­hozni és a közösre haszonhajtóvá tenni? — arra nem puszta elmélet, de a legújabb események szol­gáljanak utmutatásul és buzdító például. Kecskemét, Körös és Czegléd városok meg­győződve a vasút valódi hasznáról, erős akarattal elhatározók városaikat egy szárnyvonal által a pest­szolnoki vasútvonallal összekötni, és az eziránt szükséges lépéseket, mind felsőbb helyütt, mind a m. k. vasut-társaságnál megtevők. — Felsőbb hely­ről az elömunkálatokrai engedély megérkezett, — a ra. k. v.társaság pedig utósó nagygyűlésén, e ba­rátságos fölszólitásnak engedvén, az egyesülést tett— leg véghez is vitte. És Kecskemétnek 1848-ban vasútja leend! — Éhez commentár nem kell; egy kis áldozati készséggel összekötött szilárd akarat, és a fönérintett példán indulva, hazánk több részei­ben is, hol az illyetén összeköttetés iránt szózatok emeltettek, az óhajtások valósulandnak. De vannak e vállalatok körül olly nehézségek és akadályok, mellyeknek czélszerü legyőzésétől néha azok tétele függ. Ezen nehézségek legnagyobbika a vaspálya­vonalra szükséges földterület kisajátítása. 1 Ha van­nak is némelly helyütt­ földbirtokosok, kik a földü­kön keresztül vonandó pályára szükségelt tért — a méltányosság és igazság, sőt saját hasznuk tekinte­téből, ha nem is ingyen — de legalább olly közép áron adják , hogy a bírói eljárás szüksége elé nem állván, mint a vevő úgy az adó fél is az árban megnyugodhatnak; — de vannak ollyanok is, és ezeknek mennyisége nagyobb, kik nem tekintve a hasznot, mellyet e vállalat,tervének kivitelével ne­kik mind földbirtokosoknak hajt, inkább azért örül­nek már eleve, hogy ha a vonal földeiken ke­resztül terveztetik, akkor majd jól rárovand­­ják földjeiket a társaságra azon az áron, mily­­lyenen ők tartani jónak látják. Illy módon aztán természetes, hogy az ügy bírói eljárást igényelvén, késleltetik, és az ebből származott költségek, egy hosszú vonalra, kiszámithatlanok. — Kecskemét, Kö­rös és Czegléd tekintvén ezen körülményt, a kecs­keméti szárnyvonalra szükségelt tér kisajátítási ter­hét — miután azt városaik határaiban, mint hatóság, könnyebben eszközölhetik — magukra vállalák, és miként tudósítva vagyok, azt könnyű szerrel — ha­bár II.Körösön történtek is a nemesség részé­ről e tárgyban ellenszegülések — végre is hajtotta, mit ha a társulatnak kellett volna tenni, azt csak há­rom annyi idővel és tömérdek költségekkel létesít­­hetendett. Második neme a nehézségeknek — mellyek az illy vállalatok pénzerejét vérszopó nadálykint húz­zák, vonják— a kárpótlási követelések, min­denféle külön-külön alakban előtűnő kísérletek, és az ezeknek folytán történendő bírói becslések,miket ha ki lehet kerülni, olly szép öszveget takaríthatni meg, melly egy más kisebb szárnyvonal költségeit fedezné, nem tekintve még azon számtalan bajokat és szüntelen perlekedési guerilla csatázásokat, mellyeknek a vállalat kitételik. Ezen nehézség azon­ban, ha a hatóságok a vaspályát nemcsak akarják, de a miként Kecskemét, Körös és Czegléd áldozattal is készek azt elcserélni, megszűnt lenni,—mert átadván a társaságnak igy a minden kétség­töl ment terüle­tet — a netalán miatta támadó kérdéseket, mint városi hatóság, a maga határában saját érdekében mi­hama­rább eligazítni képes leend; holott igy, midőn a tár­sulat a város hatóságát polgárai érdekében mint bí­rót látja maga előtt, néha bizony nem a legkedve­zőbb ítéleteknek van kitéve. Midőn igy csak marguirozva a fövonásokat — hogy hosszas ne legyek — ama nehézségeken csak átsurrantam, talán említésre méltó leend Kecskemét, Czegléd és N.Körös azon gondoskodása, miszerint azon kéréssel járuljanak ifj. gr. Zichy­ Ferencz e méltó­ságához, mint a társaság meghatalmazott igazgatójá­hoz , miszerint az e pálya körül alkalmazandó tisztsé­gekben, befolyásukkal, városbelieik alkalmaztassanak, melly kikötésre egyébkint szükség alig ha volt, ha tekintetbe akarjuk venni, miszerint a nemes gróf tiszta hatalmi keblének magas sugalata folytán úgy sem tett volna itt is egyebet, mint a mit azon sok magyar egyénnel, kik között sokan németül sem tud­nak, jön, kiket, miután a vaspályás administrativban járatlanok, csak azért alkalmazott fölösleg szám­ban havi díj mellett gyakorlatszerzés végett a m. k. vasút hivatalában, hogy a majdan septemberben kinyitandó szolnoki vonalhoz ne kényteleníttessék külföldi tiszteket alkalmazni. A nemes grófnak e tette, hazánkban, hol annyi a kenyérkereső kiképzett fiatal ember — az alkalmazás pedig olly kevés — érdemlett méltánylást és hálát vívott ki; az ö bölcs tapintatá­nak és lankadatlan buzgalmának sikerült e vállalat megcsonkított hitelét helyreállítni — az ellene gördí­tett akadályokat elhárítani, és igy a vállalat részére a magas kormány figyelmét megnyerhetni; és a mer­re kormányzói önállásánál fogva csak hathat, a leg­­örvendeztetőbb eredmények mutatkoznak. — Egye­dül az ő fáradhatatlan közbenjárásának köszönhetni , hogy Felice Tallachini, vállalkozott építője a vasút­nak, a szolnoki pályát, mellynek tökéletes kiépítése csak a jövő évre volt tervezve, még az idén elké­szítő, úgy hogy az már­is augustus végével vagy September első napjaiban a nyilvános forgalomnak általadatik, és igy az alföld termékeny vidéke az ország fővárosával gyors és folytonos érintkezésbe jön. 3—4 óra alatt röpitend nemsokára az erőmű bennünket oda, hova eddig az ősz beálltával nagy üggyel bajjal csak több nap alatt juthattunk. — Az idei October végével kész leend a mark-pozsonyi vonal az éjszaki pályáig,és helyreállítva az összeköttetés Pozsony és a birodalmi főváros Bécs között. — Azonkívül az egész vácz-po­­zsonyi vonal gyors léptekkel halad be végezte felé — és az egész 36 mértföldnyi vonal Szolnoktól Bécsig 1848. év végén a nyilvános forgalomnak átadatik. Az egész vonalon alkalmazott tisztei a válla­latnak, lelkesülve a kormányzó szellemétől, össze­vágott gépezetként működnek.­­ A szelíd modor és nyilt bánásmód, mellyet a kormányzó igazgató a főbb tisztekbe; a becsületesség, mellyet minden­kibe oltani törekszik, nem maradtak sikertelenek, —­s illy kerékvágásban lévén az egész ügy, csak szép eredményeket várhatni. — Hogy pedig a tisztviselők állása biztosítva, és úgy­szólván a vállalathoz kötve legyen, állapíttatott az igazgatóság által egy igen korszerű nyugpénz­­intézet, melly minden alaptőke hiánya mellett is már egy évi kezdetén szép öszveget mutat ki, és a legdúsabb reményekhez jogosítja föl a benne részt­vevőket. Áll pedig ez alapítvány a) a havi dijak min­den forinttól, egy krajczár hátrahagyásából, b) bün­tetési pénzekből, mellyekkel a szolgálatban­ vétkesek megrovatnak, és c) szabad ajánlatokból. Szky: Tiszaszabályozási ügy. (Nádori bíróság munkálatai.) Debreczen, jul. 12. Közelebbi tudósításban érintett nádori bírósági végzés által kijelentetett volt, mikép a tiszaszabályozási ügyben működő nádori bíróság jul. 10én a hozandó ítéletet ki fogja hirdettetni. Ez teljesedésbe is ment, s az Ígért napon, azaz julius 10én, d. e. 9 órakor az itten csak az ítélet meg­­hallására várakozó vidéki s helybeli nem kevés szá­mú közönség előtt, a több ívekre terjedő ítélet ki­­hirdettetett. Álljon itt annak rövid kivonata a követ­kezőkben : I. Az alperesek közöl némellyek által a nádori bíróság ez ügybeni illetékességére nézve egy részről, más részről pedig a felperesség tekintetében ugyancsak némelly alperesek által fölhozott ellenvetések, miu­tán az 1840: 10. t. czikk 8. §-sa értelmében kia­dott kegyelmes bíráskodási parancs törvényes tar­talmát messziről sem gyengíthetnék, illetőleg pedig az érintettek sorában némelly alperesek által fölhí­vott, s a magán-erőveli vizszabályozásnak az 1840: 10. t. czikk adta oltalma alatt működő érdeklettek által meg nem sértett és országos intézkedésről szó­ló rendelkezéseit távolról sem korlátozható 1840: 4. törv. czikkben sem találnak törvényes alapjukat, biróilag félrevettettek. II. Az ügy érdemét illetőleg, miután felperes, alapkérelmében követeléseit átalában a barátságos egyezség előrebocsátandó megkísértése mellett ter­jesztette bírói elítélés alá, több szám alatt beiktatott alperesi nyilatkozványokból pedig az tetszenék ki, hogy a társulati után megkezdett lajstromozás az ér­deklettek legnagyobb része által jótékonyságnak vé­tetvén , annak biróilag elrendelendő folytatása vilá­gosan szorgalmaztatnék: több alperes részéröl is a lajstromozási íveknek az érdeklettekkel leendő köz­lése kivántatnék, s igy kétségen kívül állana az miszerint a szóban forgó lajstromozás a szabályozási költségviselés terhének enyhéül szolgálván, a barát­ságos utáni eljárás jótékony eszközéül legyen tekin­tendő. Noha ugyan felperes, másodnyilatkozatában ide vonatkozólag, a fölérintett bírói végzés meg­

Next