Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)
1847-07-22 / 525. szám
Negyvenkettedik év. 525. szám 1847. Előfizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 fr, borítékkal is írt; postán hetenkint kétszer küldve 6 írt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 írt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egy egy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye-------------Csütörtök jul. 22. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezés. Előléptetések — Egy pár szó a magyar középponti vasút körül. — Tiszaszabályozási ügy. — Balassa-Gyarmatról. — Az ínség szörnyetegségei. — Vegyes újdonságok. — A budai hegyek elnevezésének okadalolása. (Vége ) — Ausztria. Külföld. N.Britannia. Franczia-, Olasz-, Görög-, Törökország. Gabonaár. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ö cs. kir. ap. felsége özvegy báró Forray, született gróf Brunswik Julia főudvarmesternét grófi ranggal, fiára is átszállandóval diszesiteni kegyelmesen méltóztatott. A nmlgy m. kir. udv. kincstár a Rudloff Frigyes nyugalmaztatása által Stavnán megüresült kincst. erdőőri állomásra Streissek József ókemenczei erdészt, a Vinodolán megüresült kincst. kerületi erdészségre pedig Leutter Alajos, polhorai kincstári erdészt alkalmazta. Egy pár szó a m. középponti vasút körül! Talán nincs vállalat e fejlődő korszakunkban, melly annyi figyelmet gerjesztene, mint a vasutak építésére keletkezett vállalatok. Az angol, franczia, belga sat. versenyezve törekszenek országaikat vasúti hálóval behúzni, és nincs olly nagy természeti akadály, mellyet pénzbeli áldozatokkal le nem győznének. — Mennyire örvendetes tehát illy körülmények közt látni, miként hazánk tehetőséjei korunk e szükségétől áthatva — daczára a pénzszerzési nehézségeknek, annyi kül-, és bel-küzdelmek után, áldozatoktól nem rettegve, a m. k. vasút tökéletes elkészültét megfeszített erővel siettetik. — Nem lehet nem érdekes, ha mind ez ügy körül fölmerülő tényeket kellő világosságban a journalistica terére állítom, hogy ezen kiállítás által a közönség figyelmét és részvétét egy olly ügy iránt tartósban lebilincseljem, melly még úgy szólván csirája vagyis első szeme ama nagyszerű vasúti hálózatnak, melly kell, hogy országunkat belepje, ha azt virágzóvá és igy boldoggá tenni akarjuk. Nem czélom a vasutakból az országra háromló hasznokat elősorolni; ezek olly tények, mellyeket nemzetek, kiket ez ügyben mint tekintélyeket tisztelni lehet — rég elismertek és vallottak; — csak szorosan am. k. vasút — mellyröl az országban olly annyira elágazottak a vélemények és homályosak a fogalmak — körüli fölmerült részletességek elsorolásával akarom a véleményeket központosítani, a fogalmakat tisztázni, s így ha lehet, hasznos szolgálatot tenni azoknak, kik velem egy véleményben, az ország többi részeiben a vasútépítésre fölszólalt hangokat egyhangúvá olvasztani akarják, és az erők illyképens öszpontosítását eszközlő törekvéseim által egyszersmind hazámnak is használni. Miként lehessen illy érdekek egységét létrehozni és a közösre haszonhajtóvá tenni? — arra nem puszta elmélet, de a legújabb események szolgáljanak utmutatásul és buzdító például. Kecskemét, Körös és Czegléd városok meggyőződve a vasút valódi hasznáról, erős akarattal elhatározók városaikat egy szárnyvonal által a pestszolnoki vasútvonallal összekötni, és az eziránt szükséges lépéseket, mind felsőbb helyütt, mind a m. k. vasut-társaságnál megtevők. — Felsőbb helyről az elömunkálatokrai engedély megérkezett, — a ra. k. v.társaság pedig utósó nagygyűlésén, e barátságos fölszólitásnak engedvén, az egyesülést tett— leg véghez is vitte. És Kecskemétnek 1848-ban vasútja leend! — Éhez commentár nem kell; egy kis áldozati készséggel összekötött szilárd akarat, és a fönérintett példán indulva, hazánk több részeiben is, hol az illyetén összeköttetés iránt szózatok emeltettek, az óhajtások valósulandnak. De vannak e vállalatok körül olly nehézségek és akadályok, mellyeknek czélszerü legyőzésétől néha azok tétele függ. Ezen nehézségek legnagyobbika a vaspályavonalra szükséges földterület kisajátítása. 1 Ha vannak is némelly helyütt földbirtokosok, kik a földükön keresztül vonandó pályára szükségelt tért — a méltányosság és igazság, sőt saját hasznuk tekintetéből, ha nem is ingyen — de legalább olly közép áron adják , hogy a bírói eljárás szüksége elé nem állván, mint a vevő úgy az adó fél is az árban megnyugodhatnak; — de vannak ollyanok is, és ezeknek mennyisége nagyobb, kik nem tekintve a hasznot, mellyet e vállalat,tervének kivitelével nekik mind földbirtokosoknak hajt, inkább azért örülnek már eleve, hogy ha a vonal földeiken keresztül terveztetik, akkor majd jól rárovandják földjeiket a társaságra azon az áron, milylyenen ők tartani jónak látják. Illy módon aztán természetes, hogy az ügy bírói eljárást igényelvén, késleltetik, és az ebből származott költségek, egy hosszú vonalra, kiszámithatlanok. — Kecskemét, Körös és Czegléd tekintvén ezen körülményt, a kecskeméti szárnyvonalra szükségelt tér kisajátítási terhét — miután azt városaik határaiban, mint hatóság, könnyebben eszközölhetik — magukra vállalák, és miként tudósítva vagyok, azt könnyű szerrel — habár II.Körösön történtek is a nemesség részéről e tárgyban ellenszegülések — végre is hajtotta, mit ha a társulatnak kellett volna tenni, azt csak három annyi idővel és tömérdek költségekkel létesíthetendett. Második neme a nehézségeknek — mellyek az illy vállalatok pénzerejét vérszopó nadálykint húzzák, vonják— a kárpótlási követelések, mindenféle külön-külön alakban előtűnő kísérletek, és az ezeknek folytán történendő bírói becslések,miket ha ki lehet kerülni, olly szép öszveget takaríthatni meg, melly egy más kisebb szárnyvonal költségeit fedezné, nem tekintve még azon számtalan bajokat és szüntelen perlekedési guerilla csatázásokat, mellyeknek a vállalat kitételik. Ezen nehézség azonban, ha a hatóságok a vaspályát nemcsak akarják, de a miként Kecskemét, Körös és Czegléd áldozattal is készek azt elcserélni, megszűnt lenni,—mert átadván a társaságnak igy a minden kétségtöl ment területet — a netalán miatta támadó kérdéseket, mint városi hatóság, a maga határában saját érdekében mihamarább eligazítni képes leend; holott igy, midőn a társulat a város hatóságát polgárai érdekében mint bírót látja maga előtt, néha bizony nem a legkedvezőbb ítéleteknek van kitéve. Midőn igy csak marguirozva a fövonásokat — hogy hosszas ne legyek — ama nehézségeken csak átsurrantam, talán említésre méltó leend Kecskemét, Czegléd és N.Körös azon gondoskodása, miszerint azon kéréssel járuljanak ifj. gr. Zichy Ferencz e méltóságához, mint a társaság meghatalmazott igazgatójához , miszerint az e pálya körül alkalmazandó tisztségekben, befolyásukkal, városbelieik alkalmaztassanak, melly kikötésre egyébkint szükség alig ha volt, ha tekintetbe akarjuk venni, miszerint a nemes gróf tiszta hatalmi keblének magas sugalata folytán úgy sem tett volna itt is egyebet, mint a mit azon sok magyar egyénnel, kik között sokan németül sem tudnak, jön, kiket, miután a vaspályás administrativban járatlanok, csak azért alkalmazott fölösleg számban havi díj mellett gyakorlatszerzés végett a m. k. vasút hivatalában, hogy a majdan septemberben kinyitandó szolnoki vonalhoz ne kényteleníttessék külföldi tiszteket alkalmazni. A nemes grófnak e tette, hazánkban, hol annyi a kenyérkereső kiképzett fiatal ember — az alkalmazás pedig olly kevés — érdemlett méltánylást és hálát vívott ki; az ö bölcs tapintatának és lankadatlan buzgalmának sikerült e vállalat megcsonkított hitelét helyreállítni — az ellene gördített akadályokat elhárítani, és igy a vállalat részére a magas kormány figyelmét megnyerhetni; és a merre kormányzói önállásánál fogva csak hathat, a legörvendeztetőbb eredmények mutatkoznak. — Egyedül az ő fáradhatatlan közbenjárásának köszönhetni , hogy Felice Tallachini, vállalkozott építője a vasútnak, a szolnoki pályát, mellynek tökéletes kiépítése csak a jövő évre volt tervezve, még az idén elkészítő, úgy hogy az máris augustus végével vagy September első napjaiban a nyilvános forgalomnak általadatik, és igy az alföld termékeny vidéke az ország fővárosával gyors és folytonos érintkezésbe jön. 3—4 óra alatt röpitend nemsokára az erőmű bennünket oda, hova eddig az ősz beálltával nagy üggyel bajjal csak több nap alatt juthattunk. — Az idei October végével kész leend a mark-pozsonyi vonal az éjszaki pályáig,és helyreállítva az összeköttetés Pozsony és a birodalmi főváros Bécs között. — Azonkívül az egész vácz-pozsonyi vonal gyors léptekkel halad be végezte felé — és az egész 36 mértföldnyi vonal Szolnoktól Bécsig 1848. év végén a nyilvános forgalomnak átadatik. Az egész vonalon alkalmazott tisztei a vállalatnak, lelkesülve a kormányzó szellemétől, összevágott gépezetként működnek. A szelíd modor és nyilt bánásmód, mellyet a kormányzó igazgató a főbb tisztekbe; a becsületesség, mellyet mindenkibe oltani törekszik, nem maradtak sikertelenek, —s illy kerékvágásban lévén az egész ügy, csak szép eredményeket várhatni. — Hogy pedig a tisztviselők állása biztosítva, és úgyszólván a vállalathoz kötve legyen, állapíttatott az igazgatóság által egy igen korszerű nyugpénzintézet, melly minden alaptőke hiánya mellett is már egy évi kezdetén szép öszveget mutat ki, és a legdúsabb reményekhez jogosítja föl a benne résztvevőket. Áll pedig ez alapítvány a) a havi dijak minden forinttól, egy krajczár hátrahagyásából, b) büntetési pénzekből, mellyekkel a szolgálatban vétkesek megrovatnak, és c) szabad ajánlatokból. Szky: Tiszaszabályozási ügy. (Nádori bíróság munkálatai.) Debreczen, jul. 12. Közelebbi tudósításban érintett nádori bírósági végzés által kijelentetett volt, mikép a tiszaszabályozási ügyben működő nádori bíróság jul. 10én a hozandó ítéletet ki fogja hirdettetni. Ez teljesedésbe is ment, s az Ígért napon, azaz julius 10én, d. e. 9 órakor az itten csak az ítélet meghallására várakozó vidéki s helybeli nem kevés számú közönség előtt, a több ívekre terjedő ítélet kihirdettetett. Álljon itt annak rövid kivonata a következőkben : I. Az alperesek közöl némellyek által a nádori bíróság ez ügybeni illetékességére nézve egy részről, más részről pedig a felperesség tekintetében ugyancsak némelly alperesek által fölhozott ellenvetések, miután az 1840: 10. t. czikk 8. §-sa értelmében kiadott kegyelmes bíráskodási parancs törvényes tartalmát messziről sem gyengíthetnék, illetőleg pedig az érintettek sorában némelly alperesek által fölhívott, s a magán-erőveli vizszabályozásnak az 1840: 10. t. czikk adta oltalma alatt működő érdeklettek által meg nem sértett és országos intézkedésről szóló rendelkezéseit távolról sem korlátozható 1840: 4. törv. czikkben sem találnak törvényes alapjukat, biróilag félrevettettek. II. Az ügy érdemét illetőleg, miután felperes, alapkérelmében követeléseit átalában a barátságos egyezség előrebocsátandó megkísértése mellett terjesztette bírói elítélés alá, több szám alatt beiktatott alperesi nyilatkozványokból pedig az tetszenék ki, hogy a társulati után megkezdett lajstromozás az érdeklettek legnagyobb része által jótékonyságnak vétetvén , annak biróilag elrendelendő folytatása világosan szorgalmaztatnék: több alperes részéröl is a lajstromozási íveknek az érdeklettekkel leendő közlése kivántatnék, s igy kétségen kívül állana az miszerint a szóban forgó lajstromozás a szabályozási költségviselés terhének enyhéül szolgálván, a barátságos utáni eljárás jótékony eszközéül legyen tekintendő. Noha ugyan felperes, másodnyilatkozatában ide vonatkozólag, a fölérintett bírói végzés meg