Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-03-21 / 663. szám

663. szám 1848. Előzetesi díj félévre hold­on boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt; postán hetenkint kétszer küldve 6 frt kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz-Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenkettedik év. NEMZETI ÚJSÁG. Kedd mark 21. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint a hivatalban. Tisztán írott czim­eket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláíráti nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­­lendünk. Alapító KULTSÁR ISTVÁN, kiadja Özvegye. JK2* Előfizetést . Annak megnyugtató öntudatában, hogy mindent elkövetünk, miszerint lapunk az országgyűlési tudósításokra nézve sem ezen tudósítások hűségében, sem gyorsaságában semmi hazai lap által meg ne előztessék, és annak jutalmazó érzetében, hogy lapunk ezen érdemét örömérzetek közt a nagy közönség által méltányoltálva s elismertetve láthat­juk — szerencsénk van ezennel tudatni, miszerint folyó évi április iső napjától kezdve a szokott évnegyedes előfize­tés lapjaink ápril-júniusi folyamára itt helyben boríték nélkül 2 ft 48 kr., postán borítékban betenkint 1-szer küldve: 3 ft 42 kr., betenkint 4-szer küldve : 4 f­t 6 krral pengőben elfogad­tatik A kiadó hivatal által. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Pozso­ny, mart. 18.— Országgyű­lésileg elfogadott, és királyi helybenhagyással és kihirdetéstől függő törvényjavaslatok. — P­est, mart. 19. Szé­­kesfejérvár is kitűzte a reform zászlóját. — Pozsonyi új­donságok. — Mart. 15. 16. s 17ke Bécsben. — Ország­­gyűlési közlemények. (78ik kerületi ülés. — Országos ülés a Béknél. Kerületi ülés. Országos ülés. Pótlékul a 76ik ker. üléshez.) Külföld Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Pozsony martius 18. Nyugodalom polgárok!...* mutassátok meg, hogy a n­ép és a béke egy!— Midőn sorain­kat olvassátok, az országgyűlési küldöttség, a törvény­hozó test határozataival megnyugtatta a fővárost — a nemzet szivét, s azóta az egész hazában Kárpátok­tól Adriáig elterjedt a szabadság e malasztja — a­z e­z iránt mart. Jókán tett törvényjavaslat kihirdetésétől kezdve nem lesz többé jobbágy...^ közösen szabad emberek közösen értendjüik e haza áldásait s közösen viselendjük ter­heit.... a nép mint nemzet fog élni! — Meg van már elvben szüntetve minden igazságta­lanság, bocsássuk meg a múltak bűneit, és ezt an­nál inkább kell tennünk, minél nagyobb igazság az, hogy a nép szavában az Isten nyilatko­zik... Mutassátok meg, hogy szabad emberek vagy­tok s méltók a szabadságra, mert ismeritek, hogy a szabadságnak lelke a rend!.. Szabad em­bernél gyalázat a féktelenség, ez csak rabszolgáknak bocsátható meg....... Törvényhozói lesztek önma­gatoknak, még ez évben választandó képviselőitek ál­tal, s hogy ennek dicsőséggel megfelelhessetek, hig­gadt józanságra van szükségtek.........Tanúsítsátok, hogy bár újak vagytok e téren, de nem gyakorlatlan ujonczok... Érdekeitek fölött őrködni fog a szabad­ság a szabadsajtó mozgalmiban s a municipális élet nyílt mezején.......s mi nem mulasztandjuk el e te­reken érdekeitek serpenyőjében súlyul vetni az igaz­ság szavát........... Hogy azonban érdekütök egy legyen az igazság szavával, szükséges, hogy ti is igazságosak legyetek, s ezek akkor lesztek, ha elis­meritek, hogy volt—földesuraitok, mindent elkövettek jóvá tenni, s kiegyenlíteni azt, mit ős apáik és apái­tok ellen a törvényhozás mezején mulasztottak... Az ő, a ti volt­ földesuraitok érdeme, hogy ezen mulasz­tás változott, s kevés napok múlva többé nem lesz jobbágy, csak szabad polgár. Te­kintsétek őket testvéri szemekkel és érzelmekkel, s ők útmutatóitok lesznek nektek saját boldogságtok s nemzeti nagyságunk megalapítására úgy a közélet, mint a törvényhozás mezején... Igaz, ti nagy tábor vagy­tok, de hogy győzedelmesek legyetek, reátok mint vezérekre van szükségtök, és ezt egy pillanatra se feledjétek!... És most még egy pár szót, a ti érdekütök­­ben, az egybegyült törvényhozó testhez___ Sajtónk szabad — igaz...... azonban ne feled­jétek, hogy még mai napig is van egy bilincse, melly annak terjedését gátolja ; és az: az összeomlott ab­­solutismusnak egyik maradványa, a drága posta­bér..... A népképviselet megkívánja, hogy a nép politikailag művelt legyen, s erre a szabadsajtóhoz, még olcsó sajtó is szükséges....... A nép, kinek leginkább van szüksége a napi sajtóra, mert csak innen meríti politikai műveltségét, nem hozhat e részben nagy ál­dozatokat, s hogy a szabadsajtó jótéteményeiben ré­szesülhessen, olcsóságra van szüksége.. .. Fölhívjuk tehát ezennel a nép érdekében a törvényhozó tes­tületet , s hazánk köztiszteletű­ s birodalmi miniszer­­elnökét, hogy még a jelen törvényhozás alatt hatá­­roztassék el­­őször.) Minden folyóiratok, úgy politikai mi­nt szépirodalmi tartalmúak, a törvényho­zás további rendeléséig, a postákon, minden dij nélkül küldessenek szét, s a postameste­reknek, minden eddig gyakorlatban volt hu­zavona megtiltassék. 2 szor.) Könyvnyomtató műhelyek, minden városban, vagy helységben mindenki által megszabott, de nem magas cautio mellett sza­badon, minden megszorítás nélkül állíttathas­sa­n­a­k. 3szor.) Az írói tulajdon tökéletesen biztosítás sok. Ha a törvényhozó testület, elosztanék a nélkül, hogy e három pontot törvénybe igtatná, nem felelt meg tökéletesen a sajtószabadság és a nép műveltsége érdekének. Országgyűlésileg elfogadott és királyi helybenhagyástól és kihirdetéstől függő törvényjavaslat­o­k. Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről. Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénz­beli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökö­sen megszüntetnek. 1. §. A törvényhozás a magán földesurak kármen­tesítését, a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi. 2. §. (3 felsége a magán földesuraknak akkénti kár­mentesítése iránt, hogy az eddigi úrbéri tartozásokkal föl­érő tőkeérték részükre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék, a legközelebbi országgyűlésének részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar ministériuma által előterjeszteni. 3. §. Olly helyeken, hol eddig úrbéri rendezés, vagy legelő-elkülönzés még meg nem történt, a fajzásra és legeltetésre nézve az eddigi gyakorlat továbbá is meg­­tartatik. 4. §. Az úri törvényhatóság megszüntetik, — ide­iglenesen, míg a törvény­­­kiszolgáltatás általánosan ren­­deztetni fog, azt, polgári ügyekben a sommás perekre nézve, ott, hol rendezett első bírósági hatóságii taná­csok nincsenek, a szolgabírák, a büntető és rendes fo­lyamatú polgári perekre nézve pedig a megyei törvény­szék fogja gyakorolni. 5. §. Olly földbirtokos ellen, kinek birtokához e törvény kihirdetése előtt úrbériség volt kapcsolva, a ke­reskedési visszonyokból eredő váltók kivételével, egyéb adóssági követelések, a törvény további rendele­téig föl nem mondhatók, és csupán a törvényes kamatok nem fizetése iránti követelések hajtathatnak be ellene bí­rói eljárás útján. Adik javaslat a papi tized megszüntetéséről. Az egyházi rend a papi tizedről minden kárpótlás nélkül lemondván, az ország rendel ezen a haza oltárára letett áldozatot örök emlékezet okáért törvénybe iktat­ják, egyszersmind ezen lemondásnak nyomán elhatá­rozzák : 1. §. A papi tized, akár a természetbeni kiszolgál­tatás helyett készpénzben teljesítetett, és pedig akár közvetlenül az egyházi rendnek, akár haszonbérlőknek fizettetett, akár örökös szerződés mellett, akár királyi a­­domány által szereztetett, ezennel örökre megszüntetik. 2. Mennyiben a tized megszüntetése a kisebb ren­dű papság némelly tagjainak jövedelmeit is érdekli, s e tekintetből azoknak ellátásáról gondoskodni minden eset­ben szükséges leend, ő felsége egyszersmind a kisebb rendű bármelly vallásfelekezeten levő papságnak illő el­látása iránt általánosan is, magyar ministériuma által rész­letes törvényjavaslatot fog az ország rendeinek előter­jesztetni. 3. §. Mennyiben a papi tized magán családok bir­tokába akár örökös szerződés, akár királyi adomány ál­tal jutott, a tulajdonos magán­családoknak, a közállo­­dalom által leendő kármentesítése iránt ő felsége ma­gyar ministériuma által a legközelebbi országgyűlés eleibe részletes törvényjavaslatot fog előterjeszteni. 3dik törvényjavaslat. A közös teherviselésről: Magyarország s a kapcsolt részek, minden közter­heket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan vi­selik. 1. §. (3 felsége felelős magyar ministériuma által, a törvényhatóságok meghallgatása mellett, ki fogja dolgoz­tatni ideiglenesen az adózási kulcsot, és ezen kulcs sze­rint a kivetés már a legközelebbi közigazgatási évtől, úgy mint az 1848dik évi november lső napjától veszi kez­detét.2. §. Az ideiglenesen kidolgozandó kulcs, a legkö­zelebbi országgyűlésnek minden esetre bemutatandó. 3. §. A jön kitett határnapig a már kivetett közter­hek behajtása elrendeltetik. Pest martius 20-án. Az egyesült erő­s akarat roppant dolgokat viszen vég­hez. Ezt Ettük s örömmel tapasztaltuk martius lükén, mert ekkor vivatott ki Magyarország szabadsága. — Martius 19- dike újólag feledk­etlen napja leend a magyarnak, mert ek­kor a kivívott alkotmányos szabadságérti hálaadó isteni tisz­telet után a középponti közcsendi választmány elnöke Rot­­tenbiller, jelenté, hogy a törvényhozás a fővárosbani mozgal­makról értesülvén , s azzal szövetkezve, egy küldöttséget ne­vező ki, melly már körünkbe érkezők. Az országos küldött­ség gr. Keglevich Gábor vezérlete alatt következő tagok­ból álló, u. m. a főrendektől : gr. Batthyány Imre, gr. Batthyány Kázmér, gr. Károlyi György, Almás­sy Dénes, Podmaniczky frigyes ; a követi táblától: Szent­­iványi (Gömör), M­éri­cz­a­y Antal (váczi kápt.), Csúzi Pál (Zala), Ma­d­ará­sz (Somogy), Bohus(Arad), Rutt­­k­a­y (Zólyom), Tur­nböck (Buda),.J­a­n­i­csá­r (Komárom), Csausz (II. Bánya). Ezen küldöttség a tanácsteremben csakhamar megjelent. Szűnni nem akaró éljen harsogás. — Gr. Kegle­vich Gábor előadó, miszerint ő felsége az or­szágos deputatio teendőink iránti kivánatait elfogadván, az országgyűlés jónak látta ezen hírnek a fővárosba hozatalá­val szólót és társait megbízni, s egyszersmind mostani ál­lása fölfogását tárgyazó nyilatkozatát megküldeni, mellyet Szentiványi fölolvasott, s következőleg hangzik : Nyilatkozata az országosan egybegyült KK. és RBnek. Azon országos választmány, melly az alsó és felső tábla által az országgyűlési teendők tárgyá­ban egyes akarattal megállapított fölirásnak e fel- . sége eleibe leendő terjesztése végett Bécsbe föl­­­küldetett, a legnagyobb sikerrel járt el hivatásá­ban. — Martius Ildikán a küldöttség a fönséges ná­dornak vezérlete alatt ő felsége koronás királyunk által kegyelmesen fogadtatván, a nemzet bő kivá­natait magában foglaló fölirást a trónnak zsámolyá­

Next