Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-04-14 / 678. szám
678 szám 1848. Előfizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenkettedik év.m NEMZETI ÚJSÁG. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN, kiadja Özvegye. Péntek apr. 14-Előfizethetni minden cs. hír- postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. Fölhívás levele: Mart. Iván kifejtett elveinkhez hűn ragaszkodva, fölkérjük tisztelt levelezőinket, hogy becses tudósításaikat ezen elvekhez idomítva, szerkezzék; azon polgártársaknak pedig, kik lapjainkat legújabban becses tudósításaikkál megtisztelni szíveskedtek, köszönetünket kifejezve, további közremunkálásukat kikérjük. Szerb TARTALOM. Magyarország és Erdély. Pest, april 13. — Az újvidéki szerb küldöttség az alsó tábla előtt. — 52-ik országos ülés a főrendeknél. Elegyes ülés. April tikei elegyes ülés s az országgyűlés berekesztése. — Fölvilágositás e zsidó ügyben. Tudósítások. Abaujból. Árvából . Székesfejérvárról. Külföld. Ausztria. Olaszország. Francziaország. Anglia. Németország. Spanyolország. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Pest, april 13-án. Vegyünk búcsút a tek. Karoktól és Rendektől........ Az országgyűlés befejezése által sírokra* van vetve az utósó kapaföld__ Hajoljunk meg tisztelettel e sir fölött... mellyet az eltemettek nemes resignatioval, önmaguk ástak önmaguknak... s ez által fölszaggaták azon régi sírnak bemohosodott hantjait, hova a feudalismus vas keze századok előtt a népszabadságot temette el.... A sírásás közben, a népszavában az Isten nyilatkozott, és e nyilatkozat csodát szült .... mert a fölszaggatott hantok alul, ifjabban és deliebben mint valaha, Föltámadt és kikelt a népszabadság!... Helyét a feudalismus béna maradványi foglalák el .. . nyugodjanak örökre........soha ne üssön számukra a föltámadás órája. A sirkövön, melly e hant fölött emelkedik, harminczegy törvény hirdeti az utóvilágnak, az ott nyugvók érdemeit...... Pompásabb síremléket a föld egy hatalmasa sem állított még magának!... A büszke aristocratia nemesen halt meg.......halálával kiengesztelte őseinek bűneit,és a múltak foltjait letörölve, tisztán adta át emlékét a históriának. Mi nem mondhatunk többet dicsőségükre , mint a mi tetteikben nyilatkozott.... Áldás poraikra!.... És most polgártársak, szabad magyar nemzet.!___ adjunk életet és erőt azon holt betűknek, melly az elhunytak sírkövére vésve van__Legyünk nagyok, szabadok . .. és dicsők az egyenlőségben s testvériségben!... Az újvidéki szerb küldöttség az alsóház előtt az aprilik ai kerületi ülésben megjelenvén, szónokuk Koszics Sándor által ekép nyilatkozott: Tekintetes RRk! kegyes uraim! Miután a tek. Rendek kegyelmétől most engedelmet nyertünk a tek. RRk előtt személyesen megjelenni, s kérelmeinket és panaszainkat itt szóval előadni, ezért vegyék alázatos köszönetünket. Küldöttei vagyunk a magyar szent korona alatt létező szerb nemzet azon nevezetes részének és községének, mely Újvidéken lakik, s melly 12 ezeret meghaladó, s a hon boldogságáért vérök és életök föláldozására minden perczben kész emberekből áll. Igaz ugyan, örvendetes hírt kaptunk, hogy kérelmeink legnagyobb részét a tek. Rek már teljesíteni kegyeskedtek , mindazonáltal egy részről megbízásunknak eleget tenni kívánván, más részről, legszentebb kötelességünknek érezvén az egész világ, kiváltképen pedig a tek/ RR. előtt hálás köszönetünket nyilvánítani, — bátorkodunk kérelmeink egyéb pontjait előterjeszteni azon további legalázatosabb kérelemmel: méltóztassanak bennünket testvéri karjaik közé, mint ugyanegy hon fiait fogadni, — mi pedig szent ígéretet teszünk, hogy mi szerbek ezentúl csak egyedül Magyarországért, és csak a magyarokért élni és halni fogunk. (Éljenzés!) Vidos József kerületi jegyző felolvassa a kérelmeket, mellyek e következők: I. Szerbek a magyar nemzetiségét s magyar nyelv diplomatikai méltóságát, ezek elsőbbségét és hatalmát minden közálladalmi és hazai viszonyokban, Magyarországban, szíves készséggel elismerik, és viszont kívánják, hogy magok nemzetisége is megismertessék, és nyelvük szabad használása, a magok tulajdonügyeiben, az egyházi szolgálatokban, és azok közúti beligazgatásban, törvény által megerősíttessék. II. Vallásuk függetlensége, szabadsága s más keresztény vallásokkali viszonyos egyenlősége, szentegyházi, iskolai s egyéb képező intézetek, valamint köz, elidegeníthetlen alapítványai , és egyéb nemzeti intézetek — nemzeti gyülekezet általi szabad rendezése s igazgatása, szinte törvény által megerősíttessék. III. Jövendőben a püspökségek, az egyházi szabályok meghatározta egy évi szünidőn túl üresek ne maradhassanak, és így a már régóta megürült bácsi püspökség azonnal, és még a nemzeti gyülekezet előtt töltessék be. IV. A zárdák , birtokaikra nézve, törvény átál biztosíttassanak ; elvett birtokaik adassanak vissza; azok rendeltetése,valamint a kezelésmód is,módja nemzeti gyülekezet hatása alá essenek. V. Hogy mind első , (Consistorium) mind feljebbviteli birósági szentszékekhez. (Appellatorium) aránylagos számmal , és döntő szavazattal ellátott világi, ó hitű egyének alkalmaztassanak összes dolgokban, mellyek valamint azelőtt is, szerb nyelven vezetendők lesznek. VT. A keleti hitvallás, bármilly megtámadás ellen, kiváltképen pedig unió és propaganda ellen, tökéletességgel biztosíttassék, és a szentegyházak, mellyek erőszakkal, vagy álnokul, és ámítással elfoglaltattak, ugyanazon hitvallásuaknak adassanak azonnal vissza. — VII. Nemzeti gyülekezet, minden évi semptember/13 napján, úgy is, mint egyháznak uj éve napján, esztendőkint, felsőbb helyről való engedetem nyerése megszüntetésével, Újvidéken, mint legnépesebb szerb község helyén, tartassék, és a gyülekezeti követek választásában részesüljenek mind azok , kik papi bért fizetnek. — Vili. A nemzeti gyülekezet, haladék nélkül, még pedig, jelen országgyűlés eloszoltatása előtt, de mindenesetre a jövő országgyűlés összehivatása előtt, tartatni engedtessék, és abban világiak osztályából 100 , — egyháziak közül 25, — határszélből 50, és pedig ezen utóbbiak közül 20 katonai, 30 polgári egyén,— végtére dalmaták közül 10 képviselők részesüljenek. — IX. A nemzeti gyülekezet jogositassék föl, nemcsak érsek és püspököket, hanem iskolai főigazgatót, s nemzeti elidegeníthetetlen és iskolai közalapitmányok fölött őrködő segédeket, (Assistentes) akik mint számoló kezelők, egy gyülekezettől a másikig, ennek a száraodásukat előterjeszteni kötelesek leendőnek, szabadon választani. X. A gyülekezeti tanácskozások nyilvánosan tartassanak,hatáskörei s tárgyai pedig, valamint az egész organisatioja, mellyet az első gyülekezet kidolgozand, országgyülésileg törvény által megerősitessenek. — XI. Érsekünknek és püspökeinknek országgyűlési szavazat és ülési jog, méltóságaikhoz képest és hivataloskodási kor szerint a római kath. érsekek és püspökök között adassék meg. — XII. Az 1792: 10. és 1844. 5. törvényczikk értelmében, szerb nemzetből való egyének, valamint a legfelsőbb és felsőbb, úgy egyéb törvényhatóságokhoz leendő tiszt alkalmaztatásakor, illő tekintetbe vétessenek, — és mostani körülmények között azok tettleg alkalmaztassanak. XIII. A kikindai és tiszamelléki kerületek jogosításának föl, ismeretes érdemeik következtében, üléssel és szavazattal biró követeket országgyűlésre küldhetni. XIV. A határőrség egyházi és iskolai dolgok rendezése, valamint iskolai igazgatónak kineveztetése, nemzeti gyülekezettől fügjön, továbbá a határvidékek , politikai tekintetben, több ország részeivel egyenlő helyzetbe tétessenek, a hűbéri (feudális) kötelék, valamint más, a magyar alkotmány úrbéri hatalma volt lakóira nézve megszüntetett, reájuk nézve is megszüntessék, — hogy ők is, földjük iránt, tulajdoni jogot nyerjenek, és mind egyéb szabadságokat és jótéteményeket,mellyekben az egész hon részesül, uj törvény szerint, valósággal élvezhessenek. — XV. A végvidéki katonák , — szolgálatuk tekintetében, hacsak tettlegesen abban vágynak és járnak el, a hadi törvények alá rendeltessenek; ezen szolgálatok irányában pedig, mindazon jogokat, mellyeket a magyar nemzeti őrsereg, új törvény értelmében élvezni fog, szinte éhezzék; nevezetesen önmaguk tiszteket választhassanak , annyival is inkább, minthogy ezen jogot, a nemzet fegyverrel megérdemelvén, azelőtt is gyakorolta, k. kiváltságai szerint, és azokból csak idővel kiesett légyen. — XVI. A r. kath. hitből, más vallásra szabad átmeneteléről rendelkező 1844dik évi 3ik t.cz. a vegyes házasságok teljes szabadságával együtt az óhitüekre is kiterjesztessék. — Meggyőződve lévén, hogy dicsőségesen országló fejedelmünk kegyelme, és az őszinte hazai kormány és törvényhozó test nagylelkületei, — eme igazságon alapult és mérsékleti kivánataink és kérelmeinket meghallgatni s sikeresiteni fogják, — a szerbek és többi óhitüek, jobbágyi hódolattal, szent igéretöket teszik: hogy egész szivükből és lelkükből, vagyonaik és önmagok föláldoztatásával a hon javának előmozdításában törekedendnek; hogy az alkotmányos király és édes hazánk iránt, érdemdús edődeiket, nemcsak utánzani, hanem fölülhaladni fogják. Kelt Újvidéken, 1848 i. évi márcz. hó 15/2-én tartott szerb és egyéb óhitű községek gyülekezetéből. Ezután Kossuth Lajos emelt szót: Uraim! érdemes polgártársaim! kik ezen kérelemlevelet benyújtották, tisztelt szónokuk által már megemlíték, miképen örömmel tapasztalják, hogy kívonataik sok részben az országgyűlésnek eddigi intézkedései által megelőztetek. Magam is úgy látom, hogy megelőztettek, mert igen természetes , hogy ez ország nem lehet szabad anélkül, hogy a szabadságot valódi értelmében ne fogja föl. Valódi értelme pedig a szabadságnak az , hogy nem casztoria, nem privilégiumokat , hanem a honnak lakosait összesen ismerve, azok nyelv és valláskülönbség nélkül részesítessenek a közszabadság közáldásában. — Az ország egységének egy kapcsa múlhatatlanul az, hogy a haza közéletének diplomatikai nyelve a magyar legyen, és azt gondolom, hogy a magyar nemzet, midőn ezen alapon a magyar szabadságot minden polgártársaira különbség nélkül kiterjeszti, midőn őszintén bevallja azon elvet, hogy minden népségnek a maga nyelvét s annak belügyeiben, egyházidolgaiban, szabad használatát tiszteli, azt hiszem, az által a magyar nemzetiségnek, — ha a honnak más nyelvű lakosai igazságosok — megszilárdítását eszközlötte; — mert a melly nemzet mindent megoszt, szabadságot, jogot, és tiszteli a külön nyelveknek tökéletes szabad kifejlődését, és maga körébeni használatát, az, ha azt mondja: egy országban százféleképen nem lehet beszélni, hanem egy nyelvnek kell lenni, és Magyarországban magyarnak, mert magyar; a szabadság, melly megosztatott, médlánylásra találhat minden nyelvű polgártársainál. — Mi a vallás függetlenségét illeti: ez iránt az országgyűlés gondoskodása tudva van. Kimondatott a tökéletes viszonosság, egyenlőség, és minden a jelen körülmények közt azon korláton innen, mellyet magának az országgyűlés törvényül tűzött ki, hogy a reform kimondott nagy elvének részletesebb rendezésébe bocsátkozni nem érzi magát hivatottnak, mert a privilegiált osztályok küldötteiből áll, e dolgokról pedig a nemzet képviselőinek kell intézkedni, tehát a jelen országgyűlés teendői addig terjednek, miszerint megtegye azt, hogy a nemzet képviselői szabadon intézkedendők az ország dolgairól, összejöhessenek, és addig a rend és szabadság gyakorlati életbe léptetése biztosíttassék. Mennyire megengedték a korlátok, vallás tekintetében az egyenlőség, a viszonosság alapján részletes intézkedések is létettek azon tisztelt polgártársainkra nézve is, kik a keleti rítust tartják a keresztény egyházban. Ami még hátra van, reményem, hogy megkülönböztetve annak kétféle természetét, olly bizonyosan teljesülni fog, hogy tisztelt polgártársaink e részben legnagyobb megnyugvással lehetnek. Említem a dolgok természetének különbségét. Kettő lehet, mit adni kell szerb polgártársainknak. Az egyik helyreállítása azon szabadságok gyakorlatának, mellyek eddigi törvényeken alapszanak, és mellyek ha teljesedésbe nem vetettek, a volt kormánynak kell tulajdonítani;az ilyeneknek orvoslására törvény nem kell, mert miután a magyarnak van felelős ministeriuma, azzal egyszersmind ki van mondva, hogy a ministérium eszméjének természetében fekszik, hogy törvénytelenséget tűrni nem szabad, és orvosolni kell neki minden sebeket, mellyek akárkin is elkövettettek. Tehát e tekintetben törvényre szükség nincs, a kormány tartozik megtenni és fogja is megtenni,mert különben azon felelősségnek tenné ki magát, hogy megszegte a nemzetnek benne vetett bizodalmát. — Mi azon jogoknak megadását illeti, mellyekre nézve részletesebb törvényezikk szükséges; által láthatja mindenki, hogy már többet tenni bajosan lehet; de megnyugtatására polgártársainknak fog vezetni, mert az egyházi közgyűléseknek összehívására, megvallom,részemről a kormány kötelességei közé számítom,és azt gondolom,hogy a mi reformokra szükség volna, egyházi dolgok, alapítványi ügyek, nevelési ügyek tekintetében, az polgártársaink megnyugtatására úgy fog történhetni leginkább, ha az ogy. nem önkényesen intézkedik, hanem a gyülekezetek meghallgatásával, és véleményük ismeretével, és a status nem terjesze ki avatkozását egyébre, mint ami a status egységének biztossága tekintetéből szükséges.Tehát midőn azt gondolom,hogy az orgyűlésnek mihamarabbi összehívása úgy is megtörténik, a legczélszerűbb mód van szolgáltatva aként intézkedni, mint az reájuk nézve legjobb lesz. Mi az országgyűlési képviseletet illeti, aként vélekedem, hogy nyelv és valláskülönbség nélkül, a népképviselet iránt alkotott törvény egyenesen a polgári egyéniségek számát vévén alapul, e tekintetben már többé Magyarországban panasza senkinek nem lehet, legalább az elvre nézve nem, hanem csak annyiban lehet panasz, ha a fölosztás itt, vagy amott hiányos. Hiányos lehet pedig a fölosztás, mert statiszikai adataink nem voltak; reményem azonban, hogy e méltányossághoz közelit a fölosztás, s ennek alapján nemzeti gyűlés alakul, melly minden ajkunknak, és minden helyzetűeknek érdekeit eléggé képviselni fogja, arra nézve , hogy a hol hiány, és tévedés van, tüstént megigazittassék, és kijavittasék. Úgy van a hivatalviselés tekintetében is , mi a petitióban szinte említtetik ; azt gondolom Magyarországban ezentúl a hivatalok viselésére nézve nem szabad annak határozni, hogy valaki minő nyelven beszél házi körében, s mellyik templomban imádja istenét; nem szabad