Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-04-14 / 678. szám

678 szám 1848. Előfizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz e­gy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenkettedik év.­m NEMZETI ÚJSÁG. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN, kiadja Özvegye. Péntek apr. 14-Előfizethetni minden cs. hír- postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­­szint a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­lendőnk. Fölhívás levele: Mart. Iván kifejtett elveinkhez hűn ragaszkodva, fölkérjük tisztelt levelezőinket, hogy becses tudósításaikat ezen elvekhez idomítva, szerkezzék; azon polgártársaknak pedig, kik lapjainkat legújabban becses tudósításaikkál megtisztelni szíveskedtek, köszönetü­nket kifejezve, további közremunkálásukat kikérjük. Szer­b TA­RTALOM. Magyarország és Erdély. Pest, april 13. — Az újvidéki szerb küldöttség az alsó tábla előtt. — 52-ik orszá­gos ülés a főrendeknél. Elegyes ülés. April tikei elegyes ülés s az országgyűlés berekesztése. — Fölvilágositás e zsidó ügyben. Tudósítások. Abaujból. Árvából . Székes­­fejérvárról. Külföld. Ausztria. Olaszország. Francziao­rszág. Anglia. Németország. Spanyolország. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Pest, april 13-án. Vegyünk búcsút a tek. Karoktól és Rendektől........ Az országgyűlés befejezése által sírokra* van vetve az utósó kapaföld__ Hajoljunk meg tisztelettel e sir fölött... mellyet az el­temettek nemes resignatioval, önmaguk ástak önmaguknak... s ez által fölszaggaták azon régi sírnak bemohosodott hant­jait, hova a feudalismus vas keze századok előtt a népsza­badságot temette el.... A sírásás közben, a népszavában az Isten nyilatkozott, és e nyilatkozat csodát szült .... mert a fölszaggatott han­tok alul, ifjabban és deliebben mint valaha, Föltámadt és kikelt a népszabadság!... Helyét a feudalismus béna maradványi foglalák el .. . nyugodjanak örökre........soha ne üssön számukra a föl­támadás órája. A sirkövön, melly e hant fölött emelkedik, harminczegy törvény hirdeti az utóvilágnak, az ott nyugvók érdemeit...... Pompásabb síremléket a föld egy hatalmasa sem állí­tott még magának!... A büszke aristocratia nemesen halt meg.......halálával kiengesztelte őseinek bűneit,és a múltak foltjait letörölve, tisztán adta át emlékét a históriának. Mi nem mondhatunk többet dicsőségükre , mint a mi tetteikben nyilatkozott.... Áldás poraikra!.... És most polgártársak, szabad magyar nemzet.!___ adjunk életet és erőt azon holt betűknek, melly az elhuny­tak sírkövére vésve van__Legyünk nagyok, szabadok . .. és dicsők az egyenlőségben s testvériségben!... Az újvidéki szerb küldöttség az alsóház e­­lőtt az april­i­k a­i kerületi ülésben megjelen­vén, szónokuk Koszics Sándor által ekép nyilatkozott: Tekintetes RRk! kegyes uraim! Miután a tek. Rendek kegyelmétől most engedelmet nyertünk a tek. RRk előtt sze­mélyesen megjelenni, s kérelmeinket és panaszainkat itt szóval előadni, ezért vegyék alázatos köszönetünket.­­ Kül­döttei vagyunk a magyar szent korona alatt létező szerb nem­zet azon nevezetes részének és községének, mely Újvidéken lakik, s melly 12 ezeret meghaladó, s a hon boldogságáért vérök és életök föláldozására minden perczben kész embe­rekből áll. Igaz ugyan, örvendetes hírt kaptunk, hogy ké­relmeink legnagyobb részét a tek. Rek már teljesíteni ke­gyeskedtek , mindazonáltal egy részről megbízásunknak ele­get tenni kívánván, más részről, legszentebb kötelességünk­nek érezvén az egész világ, kiváltképen pedig a tek/ RR. előtt hálás köszönetünket nyilvánítani, — bátorkodunk ké­relmeink egyéb pontjait előterjeszteni azon további legalá­zatosabb kérelemmel: méltóztassanak bennünket testvéri kar­jaik közé, mint ugyanegy hon fiait fogadni, — mi pedig szent ígéretet teszünk, hogy mi szerbek ezentúl csak egye­dül Magyarországért, és csak a magyarokért élni és halni fogunk. (Éljenzés!) V­i­d­o­s József kerületi jegyző felolvassa a kérelmeket, mellyek e következők: I. Szerbek a magyar nemzetiségét s magyar nyelv diplo­matikai méltóságát, ezek elsőbbségét és hatalmát minden közálladalmi és hazai viszonyokban, Magyarországban, szí­ves készséggel elismerik, és viszont kívánják, hogy magok nemzetisége is megismertessék, és nyelvük szabad hasz­nálása, a magok tulajdon­ügyeiben, az egyházi szolgálatok­ban, és azok közúti beligazgatásban, törvény által megerő­­síttessék. II. Vallásuk függetlensége, szabadsága s más keresztény vallásokkali viszonyos egyenlősége, szentegyházi, iskolai s egyéb képező intézetek, valamint köz, elidegeníthetlen ala­pítványai , és egyéb nemzeti intézetek — nemzeti gyülekezet általi szabad rendezése s igazgatása, szinte törvény által megerősíttessék. III. Jövendőben a püspökségek, az egyházi szabályok meghatározta egy évi szünidőn túl üresek ne maradhassanak, és így a már rég­óta megürült bácsi püspökség azonnal, és még a nemzeti gyülekezet előtt töltessék be. IV. A zárdák , birtokaikra nézve, törvény á­tál biztosít­tassanak ; elvett birtokaik adassanak vissza; azok rendel­tetése,valamint a kezelésmód is,módja nemzeti gyülekezet hatása alá essenek. V. Hogy mind első , (Consistorium) mind feljebbviteli birósági szentszékekhez. (Appellatorium) aránylagos szám­mal , és döntő szavazattal ellátott világi, ó hitű egyének alkalmaztassanak összes dolgokban, mellyek valamint azelőtt is, szerb nyelven vezetendők lesznek. VT. A keleti hitvallás, bármilly megtámadás ellen, ki­váltképen pedig unió és propaganda ellen, tökéletességgel biztosíttassék, és a szentegyházak, mellyek erőszakkal, vagy álnokul, és ámítással elfoglaltattak, ugyanazon hitvallásuak­­nak adassanak azonnal vissza. — VII. Nemzeti gyülekezet, minden évi semptember­­/13 napján, úgy is, mint egyháznak uj éve napján, esztendő­­kint, felsőbb helyről való engedetem nyerése megszünteté­sével, Újvidéken, mint legnépesebb szerb község helyén, tartassék, és a gyülekezeti követek választásában részesüljenek mind azok , kik papi bért fizetnek. — Vili. A nemzeti gyülekezet, haladék nélkül, még pedig, jelen országgyűlés eloszoltatása előtt, de mindenesetre a jö­vő országgyűlés összehivatása előtt, tartatni engedtessék, és abban világiak osztályából 100 , — egyháziak közül 25, — határszélből 50, és pedig ezen utóbbiak közül 20 katonai, 30 polgári egyén,— végtére dalmaták közül 10 képviselők részesüljenek. — IX. A nemzeti gyülekezet jogositassék föl, nemcsak ér­sek és püspököket, hanem iskolai főigazgatót, s nemzeti elidegeníthetetlen és iskolai közalapitmányok fölött őrködő segédeket, (Assistentes) a­kik mint számoló kezelők, egy gyülekezettől a másikig, ennek a száraodásukat előterjesz­teni kötelesek leendőnek, szabadon választani. X. A gyülekezeti tanácskozások nyilvánosan tartassanak,ha­táskörei s tárgyai pedig, valamint az egész organisatioja, mellyet az első gyülekezet kidolgozand, országgyülésileg tör­vény által megerősitessenek. — XI. Érsekünknek és püspökeinknek országgyűlési sza­vazat és ü­lési jog, méltóságaikhoz képest és hivataloskodá­­si kor szerint a római kath. érsekek és püspökök között a­­dassék meg. — XII. Az 1792: 10. és 1844. 5. törvényczikk értelmé­ben, szerb nemzetből való egyének, valamint a legfelsőbb és felsőbb, úgy egyéb törvényhatóságokhoz leendő tiszt alkal­maztatásakor, illő tekintetbe vétessenek, — és mostani körül­mények között azok tettleg alkalmaztassanak. XIII. A kikindai és tiszamelléki kerületek jogosításá­nak föl, ismeretes érdemeik következtében, üléssel és sza­vazattal biró követeket országgyűlésre küldhetni.­­ XIV. A határőrség egyházi és iskolai dolgok rendezé­se, valamint iskolai igazgatónak kineveztetése, nemzeti gyü­lekezettől fügjön,­­ továbbá a határvidékek , politikai te­kintetben, több­ ország részeivel egyenlő helyzetbe tétesse­nek, a hűbéri (feudális) kötelék, valamint más, a magyar alkotmány úrbéri hatalma volt lakóira nézve megszüntetett, reájuk nézve is megszüntessék, — hogy ők is, földjük iránt, tulajdoni jogot nyerjenek, és mind egyéb szabadságokat és jótéteményeket,mellyekben az egész hon részesül, uj tör­vény szerint, valósággal élvezhessenek. — XV. A végvidéki katonák , — szolgálatuk tekintetében, hacsak tettlegesen abban vágynak és járnak el, a hadi tör­vények alá rendeltessenek; ezen szolgálatok irányában pedig, mindazon jogokat, mellyeket a magyar nemzeti őrsereg, új tör­vény értelmében élvezni fog, szinte éhezzék; nevezetesen ön­maguk tiszteket választhassanak , annyival is inkább, mint­hogy ezen jogot, a nemzet fegyverrel megérdemelvén, aze­lőtt is gyakorolta, k. kiváltságai szerint, és azokból csak idő­vel kiesett légyen. — XVI. A r. kath. hitből, más vallásra szabad átmenete­léről rendelkező 1844dik évi 3ik t.cz. a vegyes házasságok teljes szabadságával együtt az óhitüekre is kiterjesztessék. — Meggyőződve lévén, hogy dicsőségesen országló feje­delmünk kegyelme, és az őszinte hazai kormány és törvény­hozó test nagylelkületei, — eme igazságon alapult és mér­sékleti kivánataink és kérelmeinket meghallgatni s sikeresi­­teni fogják, — a szerbek és többi óhitüek, jobbágyi hódo­lattal, szent igéretöket teszik: hogy egész szivükből és lel­kükből, vagyonaik és önmagok föláldoztatásával a hon ja­vának előmozdításában törekedendnek; hogy az alkotmányos király és édes hazánk iránt, érdemdús e­dődeiket, nemcsak utánzani, hanem fölülhaladni fogják.­­ Kelt Újvidéken, 1848 i. évi márcz. hó 15/2-én tartott szerb és egyéb óhitű községek gyülekezetéből. Ezután Kossuth Lajos emelt szót: Uraim! érdemes polgártársaim! kik ezen kérelemleve­let benyújtották, tisztelt szónokuk által már megemlíték, mi­képen örömmel tapasztalják, hogy kívonataik sok részben az országgyűlésnek eddigi intézkedései által megelőztetek. Ma­gam is úgy látom, hogy megelőztettek, mert igen termé­szetes , hogy ez ország nem lehet szabad a­nélkül, hogy a szabadságot valódi értelmében ne fogja föl. Valódi értelme pe­dig a szabadságnak az , hogy nem casztoria, nem privilé­giumokat , hanem a honnak lakosait összesen ismerve, azok nyelv és valláskülönbség nélkül részesítessenek a közsza­badság közáldásában. — Az ország egységének egy kapcsa múlhatatlanul az, hogy a haza közéletének diplomatikai nyelve a magyar legyen, és azt gondolom, hogy a magyar nem­zet, midőn ezen alapon a magyar szabadságot minden pol­gártársaira különbség nélkül kiterjeszti, midőn őszintén be­vallja azon elvet, hogy minden népségnek a maga nyelvét s annak belügyeiben, egyházi­­dolgaiban, szabad használatát tiszteli, azt hiszem, az által a magyar nemzetiségnek, — ha a honnak más nyelvű lakosai igazságosok — megszilárdí­tását eszközlötte; — mert a melly nemzet mindent megoszt, szabadságot, jogot, és tiszteli a külön nyelveknek tökéletes szabad kifejlődését, és maga körébeni használatát, az, ha azt mondja: egy országban százféleképen nem lehet beszélni, hanem egy nyelvnek kell lenni, és Magyarországban magyarnak, mert magyar; a szabadság, melly megosztatott, médlánylásra találhat minden nyelvű polgártársainál. — Mi a vallás füg­getlenségét illeti: ez iránt az országgyűlés gondoskodása tud­va van. Kimondatott a tökéletes viszonosság, egyenlőség, és minden a jelen körülmények közt azon korláton innen, mel­lyet magának az országgyűlés törvényül tűzött ki, hogy a re­form kimondott nagy elvének részletesebb rendezésébe bo­csátkozni nem érzi magát hivatottnak, mert a privilegiált osz­tályok küldötteiből áll, e dolgokról pedig a nemzet képvise­lőinek kell intézkedni,­­ tehát a jelen országgyűlés teendői addig terjednek, miszerint megtegye azt, hogy a nemzet kép­viselői szabadon intézkedendők az ország dolgairól, összejöhes­senek, és addig a rend és szabadság gyakorlati életbe lép­tetése biztosíttassék. Mennyire megengedték a korlátok, val­lás tekintetében az egyenlőség, a viszonosság alapján részle­tes intézkedések is létettek azon tisztelt polgártársainkra néz­ve is, kik a keleti rítust tartják a keresztény egyházban. A­mi még hátra van, remény­em, hogy megkülönböztetve an­nak kétféle természetét, olly bizonyosan teljesülni fog, hogy tisztelt polgártársaink e részben legnagyobb megnyugvással lehetnek. Említem a dolgok természetének különbségét. Ket­tő lehet, mit adni kell szerb polgártársainknak. Az egyik hely­reállítása azon szabadságok gyakorlatának, mellyek eddigi tör­vényeken alapszanak, és mellyek ha teljesedésbe nem vetettek, a volt kormánynak kell tulajdonítani;az i­lyeneknek orvoslására tör­vény nem kell, mert miután a magyarnak van felelős ministeriuma, azzal egyszersmind ki van mondva, hogy a ministérium eszmé­jének természetében fekszik, hogy törvénytelenséget tűrni nem szabad, és orvosolni kell­ neki minden sebeket, mellyek akár­kin is elkövettettek. Tehát e tekintetben törvényre szükség nincs, a kormány tartozik megtenni és fogja is megtenni,mert különben azon felelősségnek tenné ki magát, hogy megszeg­te a nemzetnek benne vetett bizodalmát. — Mi azon jogok­nak megadását illeti, mellyekre nézve részletesebb törvényezikk szükséges; által láthatja mindenki, hogy már többet tenni ba­josan lehet; de megnyugtatására polgártársainknak fog vezet­ni, mert az egyházi közgyűléseknek összehívására, megval­lom,részemről a kormány kötelességei közé számítom,és azt gon­­dolom,hogy a mi reformokra szükség volna, egyházi dolgok, ala­pítványi ügyek, nevelési ügyek tekintetében, az polgártársaink megnyugtatására úgy fog történhetni leginkább, ha az o­gy. nem önkényesen intézkedik, hanem a gyülekezetek meghallgatásával, és véleményük ismeretével, és a status nem terjesze ki avatkozását egyébre, mint a­mi a status egységének biztossága tekinte­téből szükséges.Tehát midőn azt gondolom,hogy az or­gyűlés­­nek mi­hamarabbi összehívása úgy is megtörténik, a legczél­­szerűbb mód van szolgáltatva aként intézkedni, mint az re­ájuk nézve legjobb lesz. Mi az országgyűlési képviseletet il­leti, aként vélekedem, hogy nyelv és valláskülönbség nélkül, a népképviselet iránt alkotott törvény egyenesen a polgári egyéniségek számát vévén alapul, e tekintetben már többé Magyarországban panasza senkinek nem lehet, legalább az elvre nézve nem, hanem csak annyiban lehet panasz, ha a fölosztás itt, vagy amott hiányos. Hiányos lehet pedig a fölosztás, mert statiszikai adataink nem voltak; remény­em azonban, hogy e méltányossághoz közelit a fölosztás, s ennek alap­ján nemzeti gyűlés alakul, melly minden ajkunknak, és min­den helyzetűeknek érdekeit eléggé képviselni fogja, arra néz­ve , hogy a hol hiány, és tévedés van, tüstént megigazit­­tassék, és kijavittasék. Úgy van a hivatalviselés tekinteté­ben is , mi a petitióban szinte említtetik ; azt gondolom Ma­gyarországban ezentúl a hivatalok viselésére nézve nem sza­bad annak határozni, hogy valaki minő nyelven beszél házi körében, s mellyik templomban imádja istenét; nem szabad

Next