Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-05-16 / 9. szám
reám kiállton: „Tambour!“ s úgy azután kellett dobolnom. ]f y á r i. Hát parancsolva volt, hogy szúrjanak. Falusi. Csak azt parancsolták: fallt das bajonett s akkor szúrni is kell, mint a körülmények hozzák magokkal. Meg kell jegyeznünk, hogy a dobosnak nem nagy kedve volt az igazat kiváltani s még azt is állította, hogy a hátára ütést kapott, épen midiin megindultak; de sokkal egynigyübb ember, hogy sem Nyári Pálnak ügyes tapintattal tett kérdéseire a katonasághoz intézett parancsszavakat, meilyeket neki kellett legjobban hallani, fortélyosan megmásíthatta volna. Ezen vallomásból kitetszik, hogy egyenesen sebes rohamra adatott parancs. Rosti György szinte elitállíttatván szaporán és zavarosan beszélt a Szentpéteri előadásában foglaltakat nem tagadta, de módosítások által gyengítette. Zetwitztől csak annyit kérdett, magára vállalja e a következéseket, amire Zetwitz igent mondott. Azt állította egy mondásával, hogy akkor jöttek ki a fegyertár udvaráról, midiin a lovasság szét szóra a népet, s mellette kivallja, hogy a gyalogság az utat zárta el a pesti részről (midőn már a nép elszéledt ?!) a gyalogok 48 voltak a lovasok mintegy 24. Nyári. Miért nem szállította föl tehát ön a népet? Rosti. Hiszen a sorban voltam, helyemből ki nem léphettem. Nyári. Tehát tökéletesen áll, hogy önök támadták meg az embereket ? Rosti. Ők nem is támadhattak meg minket, mert nem volt fegyverük. Hogy Rippe egyenesen rohamot parancsolt a nélkül, hogy a népet fölszólította volna a távozásra, hogy a tett után borral vendégelte meg őket Rosti elismerte. Olvastattak még Magos Ernő, Mirching János, Weinhengst György, Boríts Károly, Bucsánszky Alajos, Venczel István tanúvallomásaik. Mész Károly hallotta Perczeltől Lippe által mondatni : Der Rotz Bube Perczel, soll mir nur kommen, den stoss ich mit eigener Hand nieder. Az e napi nyomozásból tehát kiderült az, hogy esti 9 órakor 24 emberből álló dragonyos Feuer Piquet, és 48 személyből álló gránátos csapat a fegyvertár udvarán elrejtetett, s midőn a nép tömeg a piaczon összegyülekezett, titkon onnan kijővén s az építkezés végett a terem fölhányt föld és kőhalmok között bujkálván, a lovasság a bástya felöl eléugratott, a gyalogság pedig a várból levezető utat elállotta, s igy semmi roszat nem sejtő népet két tűz közé szorítva lesből megrohanta, azt nem csak az utczákba, hanem még a házakba is üldözte, az elesteket lovakkal taposta, vagy pedig szoronnyal, és puska ágyával kínozta.— (A többi következik.) E x e r c i t i a correcta*) Novembe 1. Miután kivilágosodott volna, hogy ön, tekintetes táblabiró ur, nagyon aluszékony ember, a ki rendszerint a tyúkokkal megy alulni s a nagy urakkal kell föl, minél fogva a nap huszonnégy órájának legtöbb részét munkátlanul heveri el, daczára azon szép sententiáknak, mellyek az alvás ellen magában a szentirásban is illyetén szavak által: „Vigyázzatok és ébren legyetek! Dolgozzál és imádkozzál. A restség az ördög párnájai nyilván és világosan foglaltatnak . Miután bebizonyult volna, miszerint a sok alvás által kövéredik ugyan az ember, de csak azért, hogy annál hamarább jó falatul szolgáljon a halálnak, s miután egyszersmind világosan kimondatik a latin versben : sex horas dormisse sat est iuvenique senique, melly vers értelmével Hufeland, macrobioticájának alunni hat órát engedő rendszabálya teljes tökéletesen megegyezik. Miután továbbá semmi sem bizonyosabb , mint az, hogy alvás által a munkától igen sok idő raboltatik el, munkára pedig e hazának fölötte nagy szüksége van , s igy a logica megdönthetien doctrinája szerint a sokat alvó ember honának időben és munkában megrablója, minélfogva a mi érzékeny szivünk tekintetes táblabiró urnák illyetén hatalmas alvó tehetségén a keserűségnek mélységes tengerébe sokszor és sok ízben elmerült. Miután még továbbá ön, tekintetes táblabiró úr, ezen alamusziság következtében a gyűlésekről és ítélő székekről gyakorta elmarad, s ha bemegy is, alvásából szavazásra ébresztetvén, ollyatén sententiákat támogat, hogy a tokaji hegy hányassék szét, az egerek pedig, mellyek a corpus iurist törvénytelenül rágogatják, fosztassanak meg az indigenatustól. Miután és azután — Minekutánna és annakutána— Mindezeknél fogva rendeltetik, hogy : 1-ször fontolná meg tekintetes táblabiró ur, milly rút, egészségtelen és szegényitő dolog az a sok alvás, mellyik a két exercitium közül nevetséges, és mellyik követendő. Szerk. 2- szer fontolná meg továbbá azt is, milly szép, egészséges és gazdagító dolog az az éberség ; 3- szor nem külömben jó lenne azt is fontolóra venni, ha úgy tetszik, hogy a szép, egészséges és gazdagító dolog jobb mind annál, ami annak ellenkezője; — ennélfogva miután úgy látszik nekünk , hogy okos emberhez illőbb, józanul semmint józantalanul cselekedni, egyszersmind pedig, hacsak tekintetes táblabíró úr ellenkezőleg nem vélekedik, mi úgy volnánk meggyőződve, hogy felőtte illedelmetlen dolog, kialudt, kidülledt és a sok alvásnak miatta vérbe borult szemekkel nyilvánosan megjelenni; azért tehát és 4-szer ne alulnék tekintetes táblabiró úr ezentúl olly igen sokat, mint a régi időkben, ha lehet. Ha pedig nem lehet, akkor 5-ször rendeltetik, hogy kérjük szépen, tartsa meg legalább az Hiedelem azon szabályát, melly abban áll, hogy illik válaszolni a kérdezőnek; ennél fogva írja meg tehát voltaképen, hogy akar e rendeletünknek engedelmeskedni, vagy hát nem. Ha akar, akkor jól van. Ha nem akar, ez már egészen más. De ez utolsó esetben is jó lenne, ha tekintetes táblabíró úr válaszolna. . . . Mivel hogy meggyőződésünk olylyasformán néz ki, mintha nem ártana, ha legalább azt tudnák, ki akar szavunkra hajtani, és ki nem. Hisz azért jó barátok maradunk. E rendelethez pedig jól tenné, ha szigorún ragaszkodnék. Miután elvégre beszédünket be kell fejeznünk, mert, mim tudja tekintetes táblabíró úr, minden dolognak van vége, tehát 1- szer bocsánatot kérünk, hogy tekintetes táblabiró urnák jelen rendeletünkkel alkalmatlankodtunk. ... Ne csináljon miatta sok fejtörést magának. 2- szor detto bocsánatot kérünk, hogy olly röviden, velősen és határozottan irtunk. NB. Ha válaszával tekintetes táblabiró ur szerencséket, méltóztassék csak azt a czimet használni, a melly minket illet. Tekintetes táblabiró urnak alázatos szolgája. Z. Z. Nro 2. Az 1847/ IX. t. ez. által a robot és dézma megszüntettetvén, jószágaim kormányzatába uj rendszert kell behozni. Ennél fogva addig is, míg a legrövidebb idő alatt kimerítő utasítást adnék, szigorún meghagyom tiszttartó úrnak: 1- szor, hogy minden haszontalan és felesleges tisztviselőt és szolgát tüstint bocsásson el. 2- szer, a használhatóknak és szükségeseknek fizetését ezüstre kell emelni. ... De a lopás ezentúl meg nem engedtetik. 3- szor, minden földemet váltó gazdaság szerint folytonosan használni kell. 4- szer a czélszerű beruházásoktól soha sem fogja ön a pénzt kímélni. 5- ször, vas- és országos utakra földeimen a tér ingyen adassák. 6- szor, a szükséges fölmérések , beosztások, vízlecsapolás és rézöntözés eszközlése végett ügyes mérnökökkel (de nem angolokkal) fog önszerződést kötni. 7- szer, kerteimben a fák és növények elszáradt, rothadásnak indult és terméketlen ágai és gályái lenyesessenek. 8- szor, minden gazdasági épületek jó karba helyeztessenek. 9- szer, vonómarhák beszerzésében ne a nagy szarvakra, hanem a nagy szügyekre legyen ön tekintettel. . . . A czímeres marhák nem dologra valók. 10- szer, e rendeleteimet szigorú pontossággal teljesítse ön, különben minden cerimonia nélkül kiteszem hivatalából. Önnek polgártársa, V. A. Fejérmegyéböl, máj. 8. Utósó közgyűlésünk május 1-jén tartatott, melly alkalommal id. Pázmándi Dienes a megye főispáni székét ezer taps s éljen közt foglalta el. Kerületi választó helyeink Alcsút, Bodajk, Csákvár, Keresztur, Ráczalmás, melly utóbbi úgy látszik megyénkben republikánus szerepet akar játszani. Botlik János táblabiró, mivel egy ártatlan egyén ellen vádat emelt, 25 pengő forintot fizetett dolgozó házunk javára, szép tőle! Ez az utoló adió megyénkben. Istennek hála nagyobb zavargások nem háborítják megyénk nyugalmát, majd ha a nemzetőrség rendeztetni fog, kisebbek sem, azért tekintetes akarok és rendek ki a táblabíró politikából, s lássunk hozzá, mert az idő elsodor bennünket, mint mindent ami tipegve halad előtte. Szabolcsból. Május 5-dikről. Tegnap volt jelentéses első népképviseleti gyűlésünk. Mintegy 2000 ember sereglett be — legtöbb a Tisza mellékéről, — minden a legnagyobb csend és renddel ment véghez. Derék követünket ,,a magyar volt ellenzék tántoríthatlan bajnokát“ Bónisz reggel Kálló városa számos képviselői tulajdon szállásán, később — az egész képviseleti gyűlés öröm riadtan üdvözölték, s annál szívesebben, minthogy ez nem fogadott kortes bor kiabálása, de a még el nem romlott nép első törvényes öröm-nyilatkozata volt. — Gyűlésünk a megye udvarán szabad ég alatt szabad néphez illő a tartatott, honnan szabadon szállt imánk Istenünkhöz „hazánkért“ s azon dicső „honfiakért,a kik szabadságunknak eszközlői s e honnak 3-dik teremtői voltak. Főjegyzőnk és Ábrányi Emil szép velős beszédben üdvözölték Bónist, követ társa igen beteges állapotban nehány perczre jött csak a gyűlésbe s gyönge lévén nem sokára távozott. Ezen gyűlésen választattak meg mintegy 250-re menő középponti bizottmányi tagok is a legnagyobb csenddel. Május 3-án azonban mutogatta fejét még ez ártatlan ügyben is a 7. fejű hydra. Nehány úri tag ugyanis — kik közöl egyik nem régen, még ideiglenes nemzetörségi tiszt is testvére korteskedése mellett lett, — meglepték rendre ügyelő ideiglenes választmányunkat, melly a nagy bizottmány tervét kidolgozta s följajdultak rettenetesen a terv ellen,az iránt panaszkodván s a választmányt május 4-dikével fenyegetvén, hogy egy része megyénknek nép tekintetben eléggé képviselve nincs. — Fejtegették többek eszélyesen, hogy nem is minden részét a megyének, de minden érdekét kell és lehet csak képviselni. Nem használt semmit, a mig nem egy derék s a „bibiket“ hamar fölfogó veterán tagja a választmánynak indítványozta : bízza az elégedetlenekre a kiigazítást, mire ők magok közöl 3 vagy 4 tag nevét beíratva s még egy pár ott nem levő tagot besorozva ; a tervét jónak találták, s ekint látszik , mikint csak saját személyük, ott nem léte jajdittatá föl őket, mert az aristocratai elem a „kiigazítás“ után több lett mint előtte volt, pedig ők a „nép“ nevében szólaltak föl. Furcsa világ ez az ember. Legnagyobb teendői közepette is előtte a szeretett ,én es beszél mások jogának sértéséről s mikor az ő érdeke kielégítetett — már helyre van állítva a megsértett emberjog. Ugyan ez alkalommal Fazekas ügyvéd egy Kállóban lakó ügyvéd társa középponti választmányba lett igtatásának azért mondott ellent, mert állítása szerint ennek Kállóban birtoka nincs és így Kállót nem képviselheti. Kállai Ödön megrótta ezért a szinte kevéssel biró ügyvédet s a tervet alakitó választmány nem hallgatott rá — és különös: tegnapi gyűlésre ama semmivel biró ügyvédet Kálló városa „korteskedés nélkül“ képviselőjéül választotta, ezen a birtokot olly igen latolgató ügyvédről pedig szót sem, tett sőt még a nagy bizottmányi tagok közti hiányát is ignorálta. 17-kén kezdik szolgabiráink helységenkint hirdetni s magyarázgatni a törvényeket, minden helységnek addig is mig a derék Nyári által ajánlott 8 kros törvényekből megrendelt 600. h. megérkeznék, egy egy példányt vétetett választmányunk Debreczenben — küldöttségek is vannak kinevezve helységenkint a nemzetőrség összeírására.....csak fegyverünk is volna már !... — Tegnap érkezett Kálló városához czimzett fölszólitása Ábrányi Alajosnak. Ezen fölszólitást, melly újság lap mellett is köröztetett, fölvitték Kálló városa derék elöljárói elnök alispánhoz, megütközve mutatták 2 pontját, melly szerintük törvényeket sért, s valóban egyik pont, melly „a közgyűlést pótló bizottmány iránti ellenszegülésre“ szólítja föl a városi közönséget — minthogy a fönálló törvény rendelete ellen izgat, — figyelemre méltó. Itt azonban nem ér czért a tiszt, az annyival inkább, mert még eleven emlékében áll Káklónak a hires martius 13-ki gyűlés, mellyet ő idézett elő, és igy gyanú szemmel nézik, mi „politicai mezőn“ a „nem adózunk“ „nem kell népnevelés, népképviselet“ gyűlés ezen alkotója s rendezőjének tolla alatt terem. — Különben is, nem igaz fija honunknak, ki jelenleg a törvények vagy azok végrehajtói ellen izgat; — a derék honfi most várja megalakulásunk óhajtott perezét, — készen áll minden áldozatra; engedelmeskedik a törvényeknek, s minthogy felelősök végrehajtóinak legpontosabban , — nyugtatja a fölizgatott kedélyeket tőle telhetőkép, — s e kép férfiasan várja az időt „mi jönni fog, minek jönnie kell“. — Majd lesz idő izgatásra— ha csend, békében élünk, ha a ministérium alakul, tenderbe belehelyezheti magát, szóval: ha derék nemzet leszünk, most csak vigyázzunk, minden szerteágazást kerüljünk, s minden áldozatra készen álljunk, hogy az lehessünk. — A nemzetőrség tervezett új egyenruhájával sokan nincsenek itt megelégedve, a veres és zöld szin posztó ugyanis méregdrága hajó, ismerhetlen színű pár hét alatt, ha rosz,-------tartós színű, legolcsóbb, pukovai kék posztónkat figyelmébe ajánljuk a nemzetőrség ruházatjára fölügyelő választmánynak; hazánkfiai úgy is szeretik a kéket, legtörzsökösebb magyarjaink „Hajdúk, Szabolcs, Bihar sat.“ kizárólag e színt hordják testökön. — Törvényszékeink folyó hó 15-én, első nagy bizottmányi közlésünk pedig 22-én lesznek. *) Jelen czikket egy kis jegyzettel kell kísérnünk. . . . Nem vagyunk nagy barátai a gunyornak, s lapjainkat legkisebbé sem akarjuk azoknak állandón megnyitni, főleg azon irányba , hová a jelen exercitiumok vágnak. Azonban vannak dolgok, mellyekről gunyort nem írni lehetlen, s ha az itt közlöttből tanulság fog vétetni, akkor e közlés fölött sajnálkozni nincs okunk. . . . Az elmés olvasó fogja tudni, 31 E Ü L F Ö L D. AUSZTRIA. A bécsi hadministerium a krakói eseményekre illetőleg kijelenté, hogy már mart. 23-tól azon utasítás adatott általa a krakói katonai parancsnoknak, hogy azon esetre, ha az orosz sereg parancsnoka segélyét ajánlaná, ez minden kímélettel ugyan, azonban határozottan visszautasittassék. Az alsó ausztriai rendek a császárhoz egy erélyes addressel járultak, mellyben Erdélynek Magyarországgal leendő egyesülését a pragmatica sanctióval meg nem egyeztethetönek, és a birodalom érdekeire nézve fölötte károsnak jelentik ki; ugyanazért az ellen ünnepélyes óvást tesznek, és kérik a császárt, hogy az uniót létrejönni semmi esetre se engedje meg. (Milly naiv gyámság fölöttünk ! akaratunk ellen is eszünkbe jut a bécsi csókolódzás !) OLASZORSZÁG. A Corriere Mercantile szerint a calabriai republicani lázadásokróli hír valósul. Rómában a követválasztásokat vezérlő választmány j ápr. 25-iki üléséből egy programmot bocsátott ki, melly-