Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-06-10 / 27. szám
bl Megyék, székely és szász székek , magyar és szász vidékek szám szerint huszonöten két-két és így összesen 20 követet küldenek, kiknek választásába a kebelbéli városok közül csak azok folyhatnak be, mellyek saját követküldési joggal fönebb fölruházva nincsenek 8. §. A hol a törvényhatóság a szózatolás közbeni rend fentartása érdekében szükségesnek találja, minden egyes követ választására külön, választó kerület alakíttathatik , — tekintettel a területi és népességi arányra. 9. §. Mindegyik orsz.gyűlési követnek az országos pénztárból 5 pft. napidij s lakbér fejében évenkint 400 pft fizettetik. . . 10. §. Jelen törvény rendeleteinek foganatositására, a k. kormányszék olly megbízással hatalmaztatik föl, hogy a szózatjoggal biró tagok összeiratását s illetően megválasztatását, minden e körül előfordulható nehézségek elhárítása és a szózatolások közbeni rend föntartás.és a szükséges intézkedések mellett (a magyarországi f. 1848-ik V. t. ez rendszabásait is, mennyiben azok ezen t. czikkben irt vezéreszmékkel és a körülményekkel összeférők — szemügyben tartva) haladéktalanul eszközölje, és általán a választások minden előkészületeit hova hamarább befejezhesse , hogy annak következtében a követválasztások illő időben megtörténhessenek. III. TÖRVÉNYCZIKKELY. Nemzeti fegyveres erőről. 1-ső A közbátorság biztosítása végett Erdélyben is a lehető legrövidebb idő alatt alakittassék nemzeti őrsereg, mellynek egy része mozdítható állapotban fog tartatni és ez rendes zsoldot hozni. 2. §. Ezen alakítandó nemzeti mozdítható őrségnek száma, és ennek, valamint az összes nemzeti őrségnek is fölfegyverzése, begyakoroltatása és rendezése felőli intézkedésre, mint elrendeltése szerinti alkalmazására is a felelős ministerium fölhatalmaztatik. 3. §: A jelenleg fegyvert viselő székelyek, jelen tervezikk erejénél fogva, nemzeti őröknek tekintetnek. Ennek folytában 4. §. A közöttük eddig fenállott törvénytelen katonáskodási viszonyok merőben eltöröltetnek, és polgári, ugy családi, mint vagyoni viszonyaikba vissza és a polgári törvényhatóság alá rendeltetnek s ettől függendenek. Azonban 5. §. A jelen súlyos körülmények között, mivel a hon kül- és belbátorsága mindenfelől fenyegettetik, mivel az ország minden lakosai a közveszély fegyverreli meggátlására kötelesek, azért a fegyvert viselő (effectiv Standbeli) székelység, mint nemzetőr köteles katonai rendes fegyelem mellett katonáskodni, és a király és hon bizton számot is tart arra, hogy a hon védelme körüli kötelességét egész készséggel és buzgósággal teljesitendi. Önként értetik azonban, hogy ezen kötelezettsége jelen alakjában csak is a közelebbi közös hongyülésnek a honvédelem tárgyában teendő intézkedéséig tartand. Melly közidőre is rendeltetik: a) Ezen fegyveres (effectiv Stand) őrség, valamint szolgálata, ugy gyakorlata alkalmával is mindenkor rendes zsoldot hozand; midőn pedig törvényhatósága határain kívül rendeltetnék, a rendes zsoldon kívül ruházattal is elláttatik a köztár eszközeiből. b.) Tiszteknek ezentúl csak magyarul tudó hazafiak alkalmaztatnak; a meglevő al- és feltisztek közül pedig, a kik más helyre nem alkalmaztathatnának, rangjuk s fizetésük iránt biztosíttatnak. 6. §. A ministerium intézkedni fog, hogy a hivatalos írások, jegyzőkönyvek és parancsszavak magyarul legyenek. 7. §. A fegyveres székelyeken (effectiv-Standbeliek) kívüli minden székelyek, a közöttük lakó primorokkal, nemesekkel és minden más lakosokkal egyenlő nemzetőri kötelezetség alá helyeztetnek, és ennek folytán rendeltetik ezeknek haladék nélküli őrsereggé alakítása, fölfegyverzése s egyenlő szolgálat teljesítése az ország minden nemzetőreivel együtt. 8. §. E törvényben kifejezett irányeszmék szerinti haladék nélküli intézkedésre a ministérium fölhatalmaztatik. A jun. 3-án délelőtt 11 órakor tartott országos ülésben 1) a követválasztási és nemzetőrségi törvényczikkeket ő felségéhez s a fens, nádorhoz és ministeriumhoz kisérő föliratok. 2) A nemzetőrségi törvényczikkelyhez adott egye-dik pontban külön intézkedés történt a székelyföldön kívüli határőrséget illetőleg. 3) Ő fölségéhez fölirat lön intézve, hogy lakását Budára méltóztassék áttenni. 4) A kir. kormányszéket elnöki utón fölszólitandónak határozták a rendek a végett, hogy a hazában létező közpénztárakból bárminemű pénz kivitelének meggátlása iránt intézkedjék ; e határozat következtébeni rendeletek megtétele iránt a kormányszék, az eredmény iránt pedig az illető tisztviselők tételvén felelősökké. 5) Hasonló módon szólíttatott föl a kir. kormányszék, hogy a most alkotott követválasztási törvény kir. megerősítésének leérkezéséig a szükséges_előkészületeket — mint összeírás, s a megyékben közgyűlések tartása, választó kerületek megszabása, egyének választmányok kinevezése végett — tegye meg. Délután 5 órakor ismét országos ülés, mellyből a fönemlitett irományok hitelesítve fölküldettek. K. N. Átvétel a „Kö zö ny bő 1.“ Hivatalos rovat. I. A belügyminiszer előterjesztésére rendelem a mint következik : 1. Főispánul Zarándban gróf Gyulay Lajos, Ungban Bernáth Zsigmond, Somogyban Sárközy Albert, Abaujban Semsey Béla neveztetik ki általam. íve 2. Jelen rendelet végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Budapest, június 4. 1848. István, nádor és kir. helytartó. Belügyminister Szemere Bertalan. II. A belügyminister előterjesztésére osztályigazgatóvá Házmán Ferencz tanácsnokot, ministeri tanácsnokká Tormássy Jánost nevezem ki. Budapest, junius 1. 1848. István, nádor és kir. helytartó. Belügyminister Szemere Bertalan. III. A belügyminister a fiumei kormányszéknél fogalmazóvá gr. Orsich Ferdinandot nevezte ki. Budapest, junius 5. 1848. IV. Miután a vésszel fenyegetett drága hon felsegétésére a hű polgárok által hozott adakozások közt olly neműek is létetnek, melllyek a honvédsereg ruházattak ellátására szánvák; a segedelemgyűjtésre kirendelt hatósági bizottmányok ezennel oda utasíttatnak, hogy a készpénzen kívül teendő ollyatén adakozásokat, mellyek az önkénytesek toborzásával foglalkozó zászlóaljkormányok által fölruházás tekintetéből, elfogadhatóknak kijelölteknek, egyenesen ezen említett kormányoknak szolgáltassák át, és pedig a szerint a mint következik: Budapestre szállítandók, a Pest, Heves, Nógrád vármegyékben és Jász-Kun kerületben szedendő illyetén adományok. Szegedre: a Csongrád, Békés, Csanád, Arad, és Temes vármegyebeliek. Pozsonyba: Pozsony, Trencsén, Nyitra és Mosony vármegyebeliek. Győrbe: a Győr, Komárom és Esztergom vmegyebeliek. — Veszprémbe: Veszprém, Zala és Fehér vármegyebeliek. Szombathelyre: a Soprony és Vas vármegyékben szedendők. Pécsre: Baranya, Bács, Somogy és Tolna vmegyéből. Kassára: Abaúj, Zemplén, Sáros, Szepes, Gömör, Torna, Borsod , és Ung vármegyékből. Debreczenbe: Bereg, Bihar, Mármaros,Szabolcs, Szatmár, Ugocsa vármegyeiek és Hajdú kerületbeliek. Minek következtében az illető hatóságok oda utasíttatnak, hogy a zászlóaljkormányokat, a természetbeni ajánlatok minőségéről időnként értesítsék, a kijelölendőket hozzájuk átszállítsák, az adakozás átvételéről szóló nyugtatványokat jegyzékbe vegyék, s ekként ugy az ellenőrködést , mint az adományoknak folytonos világosságban tartását eszközöljék. És ez alkalommal néhány szó hazánk lelkes hölgyeihez is, midőn a bátor férfiú nemes elszántsággal fegyvert ragad, és vérének, életének föláldozásával kész kedves hazája védelmére; a honnak hű leányai szintén igen becses szolgálatot teendenek, ha nemükhöz illő munkákkal, különösen fehérneműek varrásával könnyíteni fogják a hadseregnek mielőbbi elláthatását, miáltal egyszersmind buzditólag halandnak a harcznakra. Az önkénytes sereg ruházatához megkívánt fehérneműek minőségéről az illető zászlóaljparancsnokságoktól utasítást veendenek. A hon nem csak minden honfitól, de minden honleánytól is megvárja, hogy teljesítse kötelességét. Kelt Budapesten, jun. 6. 1848. a pénzügyi minister Kossuth Lajos. V. Herczeg Batthyány Fülöp levele a belügyministerhez. Folyó hó 19-kén kelt ministeri felszólításra a honvédelmi szükségekre magyarországi összes birtokomtól ezennel húsz ezer ftát ezüst pénzben ajánlok, s intézkedtem, hogy ezen ajánlatom az itteni magyar belügyministeriumnak átadassék az, országos kincstárba szállítandó. Bécs, jun. 2. 1848. A pénzügyi ministerium részéről. Folytatólagos jegyzéke azon ajándékoknak s kölcsönöknek, mellyek a hazai kincstár fölsegélésére a budai főpénztárnál, s a pesti beváltóhivatalnál, készpénzben és ércznemüekben f. hói g tétettek. 1. Budán az ajándokul adtak, ezüst pénzben. Cherny Miklós 1 10 frt. Az újvidéki szűcs és szíjgyártó ezéhek 50 frt. Brachman László 5 frt. A nádori iroda tagjai junius havára 31 frt 45 kr. Preisz Teréz 2 frt. A temesvári izraeliták közönsége 5 őrseregbeli vitéz tartására, 3 évre tett ajánlatából ez évre 730 frt. b) Kölcsönképen adott Wekerle Sándor 200 frt. 2. Pesten a) ajándékul, ezüstpénzben Pestváros lakosai 474 frt 6 krt, aranyban 13 frt 30 kr. újabban 5893 frt. — gróf Károlyi István 10,000 hot. Győry József lelkész 20 frt. Szigetujfalu lakosai 100 frt. Sziget-Szentmárton lakosai 70 frt. Pest vármegye részéről 559 frt 27 kr. aranyban 15 frt 40 kr. — Ércznemüekben Schraml Antal 15 frt 52 kr. Plosz Lajos 48 frt 20 kr. Gárdos Teréz 25 frt 13 kr. Huszár Jakab 14 frt 37 kr. Hegedűs Lajos 13 frt 40 kr. Ebergényi Victoria 56 frt 48 kr. Kacskovics Lajos 16 frt 52 kr. Rákoczy János 229 frt 50 frt. b) Kölcsönképen adtak, ezüstpénzben gr. Pejachevich János 283 frt 8 kr. gr. Pejachevich Mária 600 frt. Boczkó Samu 1000 frt. — Pohl Károly 5 frt 50 kr. Havas Portane Teréz 20 frt 22 kr. Hacker Róza 13 frt 20 kr aranyban pedig 4 frt 30 kr. Tallián Károly 42 frt I0 kr* aranyban 152 frt 50 kr. Bezerédy István 223 frt 46 kr* Pestváros lakosai 443 frt 30 kr. aranyban 7 frt 30 kr. — Ércznemüekben: Kojnics Lukács 560 frt kamat nélkül. Pohl Károly 54 frt 1 kr, Havas Porlake Teréz 379 frt 38, kr Hacker Róza 82 frt 20 kr, kamat nélkül, Latinovics János Jf. rTv5? kr*7 r ?Z kr, Hl0? 8 frt 30 kr, Kossuth Meszlén^ Teréz 587 frt 7 kr, Habos László 50 frt 10 kr, Be-Hldy HVdn H1 kr’ Ki, kr* Zichy Ferencz 2808 frt 258^ hű 7 kr* 7 C1^ 1 Ferencz 43 frt 36 kr. Rosconi Miklós Összesen adatott ajándékul 67,811 frtioi-i. i.r kölcsönképen 79,534 frt 1 kr. 45 kelt Budapesten, junius 7én 1848. Az igazságügyi ministerium tói. I. Ő fönsége , a nádor kir. helytartó az igazságügyi minister előterjesztésére, Zsoldos Ignáczot, a váltójeltörvényszék közbiráját ugyanazon törvényszéknél alelnökké, Hőgyészy Pál kir. tábla biráját a sopronyi elsőbirósági törvényszéknél elnökké, Lipthay Antal k. táblai praelátust a hétszemélyes tábla közbirájává, Nagy Istvánt és Zsivora Györgyöt a hétszemélyes táblánál váltói előadókká s ugyanazon tábla közbiráivá, Lévay Sándor és Máriássy Gábor egri kanonokokat a királyi tábla praelátusaivá: Abonyi Istvánt, Asztalos Pált, Bercsey Lajost, Gellén Józsefet a kir. tábla közbiráivá s az utóbbit ugyanott úrbéri előadóvá, Ordódy Flóriánt és Cserneczky Józsefet a pesti első kir. váltótörvényszék közbiráit,— az ugyanitteni—váltó féltörvényszék közbiráivá nevezte ki. Különsége a nádor kir. helytartó, az igazságügyi minister előterjesztésére, Lang Károlyt és Popovics Simont az igazságügyi ministériumnál titoknokokká nevezte ki. Horvátországból küldöttség volt Innsbruckban, s ő felsége — miként hitelesen értesítve vagyunk - ekkér méltoztatott válaszolni a küldöttség kérelmezésére: „Örömmel veszem a hűségnek és ragaszkodásnak általatok nyilvánított érzelmeit; mi az ideiglenes alkotmányt illeti, mellyet kértek : miután a magyar korona alatti egyesült tartományok kormányzásának egységét a legközelebbi országgyűlésen alkotott törvények értelmében határozottan föntartani akarom, s ennek folytán a horvátországi bánnak a kellő utasításokat már kiadtam, ebbeli kérelmeteket meg nem adhatom, hogy mégis a Horvátországban ez időszerint elterjedt nyugtalanságokat minél előbb eloszlathassam, a bánt magam elébe rendeltem. További rendeleteimet a maga utján rövid időn tudatom veletek.“ K. Mizer Endre pesti gyakorló orvos, felsőbb engedelem mellett vezetéknevét „Mizsei“-re változtatta. Pest város tisztujitása folyó hó 13-dikán veendi kezdetét. Ugy látszik, hogy biró Szász Mátyás, polgármester pedig Rottenbiller Lipót leend. A korteskedések nem borral, hanem capacitatio útján történnek. Pest város legújabb lélekösszeírása szerint a lakosok száma — a katonaságot és tanuló ifjúságot kivéve — 103.546 főre megy. Azon önkénytesek között, kik legközelebb Esztergomból érkeztek fővárosunkba, több kispap is volt kik elvetvén papi öltönyüket, a toborzóknak felcsaptak, hogy a vész idején hazájuknak a csatamezőn szolgáljanak. A királyi magyar természettudományi társulat folyó ha 3 dikán tarta évnegyedes lisztújitó közgyűlését. Tárgyai valának 1-er Az alapszabályok a jelen viszonyok igényeihez történt változtatása. 2. A tisztújítás. Ennek eredménye: első elnökké Bugát Pál; másod elnökké Szőnyi Pál; első titoknokká Kovács Sebestyén Endre; másod titoknokká Rhédey Antal; szaki titoknokokul Rakitta Alajos és Fortiny János; gyűjteményőrül Pauer Sándor Lipót; irattárnokul Haumann László; pénztárnokül Jármay Gusztáv; választmányi tagokul az élettanból: Pólya József, Csausz Márton; állattanból: Petényi Salamon, Hanák Kéri János; füvésztanból: Gerenday József, Dorer József; természettanból: Arenstein József, Fromhold Károly; vegytanból: Nendtvich Károly, Molnár János; ásványtanból Sadler József, Pecz Vilmos. Tagokul fölvétettek, levelezőkül: Herrich schlifer G. A. Vilmos orvostudor és tobarász Regensburgban; Wackenroder Henrik egyetemi tanár Jénában. Rendes és tankedvelő tagokul: Ocsovszky Ágoston F. esztergomi főkáptalani levéltárnok; Hazucha Ferencz r. földmérő Budán; Arnoldy Károly dohánytiszt Pesten; báró Mednyánszky Dienes Pozsonyban; Boros Sámuel főbíró; Bilimek Domokos cziszterczíta könyvtárnok Bécs-Ujhelyen; Skófitz Sándor gyógyszerész Bécsben; Laszlavich orvostudor Pesten; Kocsi Horváth István mérnök Pesten. A pénztár állapotaa következő: az utósó félévben volt a bevétel 900 f. 30 kr. p. p. a kiadás 1447 f. 7. kr. p. p„ a volt tartalékkal van jelenleg a pénztárban 341 f. 4 kr. p. p. Az alapítványi tőkét 200 p. forinttal növelő az első titoknok. Tudományos tárgyak voltak: Bugát Pál a lélekről physiologiai tekintetben értekezett, Kubinyi Ágoston egri érsek Pyrker László fölött tartott emlékbeszédet. Pesten junius 8-án 1848. Dr. Kovács, titoknok.