Nemzeti Ujság, 1920. július (2. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-04 / 158. szám

iimimiiiiimiiiiiiimiiiHiiMitiiiniiuiiimiiiiiiiiiiiiiiHiiiiinnuiiiiiiiuiuiwniiuHiiuiffiHinijriiiiiimuiiitiiiniiiiprtíiiiiiiiiM Mit várunk az új kormánytól? írta: Freshwerth Mátyás, nemzetgyűlési képviselő. . .A­ megoldási kísérletek forró levegőjében nem sze­rt­k­ megfeledkeznünk az ország keresztény népeinek reményeiről és hatalmas erővel feltoluló követelései­ről sem. Lehet, hogy «keresztény kurzusának utolsó erőpróbája lesz az új kormány alakulása, amelynek szinte emberfeletti kormányzati cselekedeteket" kell végrehajtani és kilenc hónapnak mulasztásait kell helyrehoznia. Mérlegelnünk kell azt a minimumot, amelynek a végrehajtásához hozzá van kötve a két legnagyobb párt politikai becsülete és a keresztény kurzusba vetett hit. A keresztény népnek meg kell szerezni nyugalmát és várakozásainak meg kell felelnünk. " Azt várja a keresztény nép az új kormánytól­, hogy­­ minden téren, gazdasági és társadalmi téren indul­jon meg a kézzelfogható és szemmel látható munka. Teremtsen a kormány munkaalkalmat. Indulja­nak meg a szabotáló gyárak. Kezdődjenek meg a köz­munkák. Lássa az ország népe, hogy a nyersanyag előteremtésére, összegyűjtésére komoly kezdemé­nyező lépések tökrénnek. A kisipari műhelyeket lás­sák el állami megrendelésekkel. Szerte az országban feltalálható vasat, fát, bőrt juttassák elsősorban a kisiparosságnak, hiszen a keresztény kurzusnak a kisemberekre kell támaszkodnia. Gondoskodnia kell a kormánynak, hogy a cséplés­­hez szükséges szenet és benzint hosszabb utánjárás és kilincselés nélkül, mindenféle protekciónak fel­­használása nélkül kaphassák meg a gazdák. Az egész ország várja a mezőgazdasági kamarák megszerve­zését és a földbirtokreform keresztülvitelét, őszinte és becsületes földbirtokelosztást szeretne látni a földmívesnép. Mezőgazdasági pályára tóduló ifjú­ság számára leggyorsabban meg­­kell szervezni a különböző fokú mezőgazdasági szakiskolákat. Közalkalmazottak feleleletet várnak azon kérdé­sükre, h­ogy mi lesz velük. A letűnt kormányok csele­kedeteiből és az ország súlyos pénzügyi helyzetének figyelembevételéből megállapítható, hogy alapos fizetésrendezés nem várható, azonban annak most, a gazdasági év végén nincsen semmi akadálya, hogy a közalkalmazottaknak és munkásoknak természet­beni ellátásáról, úgy ahogy papiroson megcsinálták, a valóságban is gondoskodás történjék. Mezőgazda­­sági termények bősége módot nyújt az égbekiáltó nyomor megszüntetésére. Elég volt már a hatévi nélkülözésből és szenvedésekből. Szociális törvényhozás terén különös elevenséget várunk az új kormánytól. Szervezze meg a munkás­­kamarát, tisztviselőkamarákat. A kormány nyúljon bele erős kézzel a munkásbiztosító darázsfészkébe. A munkásbiztosítónak elnevezett szociáldemokrata bagolyvárban ma is ott ülnek még azok, akiknek nagy részük van hazánk katasztrofális helyzetének előidézésében. A keresztény munkásság és tiszt­viselői kar bátor lépéseket vár a szociálpolitika terén. A munkaközvetítés országos rendezése, a panasz­­bizottságok felállítása, ipari bíróságok szervezése, a gyermek- és női munka megvédelmezése, magán­­tisztviselők, kereskedelmi alkalmazottak és munká­sok nyugdíjügyének előkészítése, mind olyan pro­bléma, amelyhez csak az kell, hogy a kormány­férfiaknak legyen elég érzékük az érdekképviseleti testületeket és a különböző szervezeteket foglalkoz­tatni. A tanügy terén látjuk, hogy sok helyütt a bűnösök egymást mossák fehérre és azok, akik a nemzeti keresztény gondolat ellenségeivel cimboráltak, to­vábbra is megmaradjanak a helyükön. A nemzeti és keresztény gondolat szempontjából kell a leg­szigorúbb tisztogatást elvégezni. A vasútnál, a postánál, a többi állami és közintéz­ményeknél még jórészben mindig a régi liberális­­szabadkőműves világ exponensei ülnek. Nem szabad elfelejteni, hogy a keresztény irányzatnak nemcsak ír zsidók között, hanem a keresztények között is vannak aláásói. Tessék az új kormánynak a vezető helyekre, a hivatalok élére a keresztény mozgal­mak régi kipróbált férfiúit ültetni, akikről tudjuk, hogy nem konjunktúra-keresztények. Pénzügyi téren gazdasági programmunk őszinte megvaló­sítását várjuk. A kormány ne féljen és nyúljon hozzá a hadseregszállítók vagyonához s legalább nyolcvan százalékát foglalja le egy erélyes intézkedései a köz számára. Érezze a keresztény nép, lássa az egész ország, hogy a jelszavas politikának vége van. Olyan intézkedésekkel jöjjön a kormány, amelye­ket az egész keresztény Magyarország tapsa kísérjen. Az erélytelen, a halogatás politikája katasztrófához vezetné az országot. ~ 4 »9H/ v/ u . Vasárnap, 1921) yttliun 4. * H. évf. ISS. stiämtSuj NEMZETI ÚJSÁG :HmiiH»UiMiHHÍttl{1l<lflHIIHni]l!lltttlllllUltliHUHIttlllltMtl1lllM!MMHhÍHlMIMIIHIi<ÍUtnhMt!l{II!ll!]lll!llllllltIHIl!ltll1IH!!li(ll1lllllllllllljHUIU!jiiMÜl:iil!!llllltlillllinitirinHtMl!:!ll!n]nninnilttiniül[lliinilMU!l!IIMIMinilMi;fl!IIIIMIlftMltnflHlimntmHAH<if Szerkesztőség: Budapest, VIII., Szentkirályi­ utca 28. sz. KERESZTÉNY POLITIK­AI NAPILAP Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor. Telefon: József 65 és József 66. — Kiadóhivatal: IV. ker., 1­­ negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám­ Orlóczy­ utca 11. sz. Telefon: 150—82, 75—09 és 55—82. Felelős szerkesztő: Túri Béla. 1 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. A bojkottot megszüntetik vagy felfüggesztik? A stájerországiak helyzete kétségbeejtő. — A holland közvélemény a bojkott ellen. Minbár a bécsi keresztényszocialista vasúti tisztviselők és a bojkottisták közt megegyezés jött létre, amelynek értelmében az előbbiek ismét elfoglalták helyeiket, a helyzet mégis változatlannak mondható. Magyarország felé a személy- és áruforgalom tovább is szünetel. Az osztrák szociáldemokrata munkások megvárják, hogyan dönt a szakszervezetek nemzetközi szövetsége Amster­damban. Bécsben általános a meggyőződés, hogy Fim­­menék egyelőre a bojkottnak­ nem végleges beszüntetését, hanem csak «felfüggesztését» fogják elhatározni. Nekünk, mint már többször mondottuk, tökéletesen mindegy, hogy a szakszervezetek mily formában rendezik visszavonulásu­kat. A bojkott mielőbbi megszűnése elsősorban Ausztria érdeke, mint ezt az alábbi tudósítás is bizonyítja : Bécs, jul. 3. A stájerországi Neuta polgármestere a Reichspost-hoz a következő levelet intézte : «Közlöm, hogy a stájer határ mentén fekvő községek a határ elzárása következtében a legkétségbeejtőbb helyzetbe kerültek. Nem­csak a borzasztó élelmezési nehézségekről van szó, hanem főképp arról, hogy éppen most, a mezei munkák legsürgő­sebb idején, a magyar területen fekvő földjeiket lehetetlen mivelniök s ennek következtében nagyon sok gazdálkodó katasztrófa előtt áll. Hartberg kerületének 39 polgár­­mestere nevében az államkormányhoz fordultam, hogy minden elképzelhető módon akadályozza meg a bojkottot, mire a válasz az volt, hogy a kormány tehetetlen, vagyis még biztatást sem kaptunk, csak sajnálkozást és váll­­vonogatást­. Ugyancsak Bécsből kapjuk a következő jelentést: — Alkalmam volt Sengin hollandiai újságíróval­ a­ Ma­gyarország elleni bojkottról beszélni. Szerinte Fimmen szakszervezeti titkár az osztrákokat félrevezette Hollandia hangulatáról. Az az állítása, hogy Hollandiában 300.000 munkás támogatja a bojkottot, nem felel meg a valóság­nak. Ellenkezőleg : a holland közvélemény elítéli az egész, bojkott-mozgalmat. A leghatalmasabb szakszervezet — a keresztény vasutasok *— megtagadták a bojkott támogatá­sát. Ha figyelemmel kísérjük a holland lapokat, megálla­píthatjuk, hogy a szakszervezeti szövetség néhány vezet­e­tője a helyzet kellő ismerete és a külföldi munkásszerveze­­tek tagjaival való tárgyalás nélkül erőszakolta ki a boj­kottot. Megállapítható továbbá, hogy a szakszervezetek­ben a felelőtlen­ lépés miatt általános az elkeseredés s azok, kik a bojkottot meggondolatlanul kimondották, már szí­vesen visszavonulnának, ha oly megoldást találnak, mely a szakszervezetek nemzetközi­­ tanácsának presztízsét túl­ságosan nem érintené. • 1T. Gy. A magyar határ még mindig a­ legszigorúbban­ el van zárva, ami miatt egyesek panaszkodnak is. Egy Sopron­ból hozzánk intézett levél fölveti a kérdést: nem volna-e elég csupán az élelmiszerek átszállítását meggátolni,­ vi­szont megengedni az itt rekedt családfőknek, munkások­nak és tanulóknak, hogy dolgaik végzésére átmehessenek Ausztriába? Ha igaz, amit a levélíró említ, hogy egy sop­roni gazdag cukorgyáros kapott átlépési engedélyt, ily­ kivételt talán lehetne tenni szegény­­munkásokkal és tanu­lókkal is. " - C Végleges döntés­­ szerdán? Kitolódott a válság megoldása. . Budapest, július 3. A kormányzó a mai nap folyamán Pekár Gyula államtitkárt, Schlachta Margit, Szabó József, Gyömörey György, Fáy Gyula, Breisz Konrád, báró Szterényi József nemzetgyűlési képviselőket, Kovács J. István államtitkárt, Papavics Sándor titkos tanácsost, Hencz Károly nemzetgyűlési képviselőt, Balogh Elemért, a Hangya szövetkezet elnökét fogadta kihallgatáson.­­ A válaság megoldására irányuló tárgyalások ezzel még nem nyertek befejezést. A kisgazdapártban az esti megbeszélések folyamán az a nézet alakult ki, hogy a válság megoldása kitolódott és a végleges döntés szerdára várható. Egy csoport véleménye szerint a megoldás teljesen új plattformon történik. Ugyanis Rubinek Gyula eddigi földmivelésügyi miniszternek teljesen kidolgozott egyéni programmtervezete van arra az esetre, ha a kormányzó őt bízná meg a kormány­­alakítással. Amennyiben ez szerdán megtörténnék, Rubinek Gyula azonnal közzétenné ezt a szőkébb programmot és ennek támogatására hívná fel a nem­zetgyűlési képviselőket. A kisgazdapárt egy része bizonyosra veszi, hogy így oly hamar együtt lenne a kormányképes, jelentékeny többség, hogy a kormány­alakítás már szombatra megtörténhetnék s a vasárnapi hivatalos lap közölné a miniszteri kinevezéseket is. Rubinek Gyula hívei úgy gondolják, hogy a nemzet­gyűlésen kívül maradt pártok is támogatnák ezt a programmot, amelynek két sarkpontja volna : egyik a Rubinek-féle földreformtervezet, a másik­ az állam­háztartás gyors rendbehozatala. Keresztény politikai körökben a kibontakozás le­hetőségeivel kapcsolatban utalnak arra, hogy az abszolút többségű kormányzó pártot a tiszántúli válasz­tások sem hozták stét.­Amennyire ugyanis a számadót, tehát ma ellenőrizni lehet, a pártok állása a következő : Keresztény Nemzeti Egyesülés 61, Friedrich-párt 10, Disszidensek 21, Pártonkívüliek és Demokraták 12, Kisgazdapárti 93. Olyan párt tehát, amely abszolút többséggel vállalhatná a kormányzást, nincs s a még függőben levő 5 kerület előreláthatólag szintén nemi fég ilyet produkálni. Azzal a híreszteléssel kap­csolatban, mintha a kibontakozás ügyében gróf Hadik János memorandumot terjesztett volna elő, a M. T. I.-t felhatalmazták annak a közzétételére, hogy ez­­ tévedésen alapszik. A pártokban különösebb esemény nem fordult elő, Rab­ovszky István házelnök este rövid látogatást tett a kisgazdapártban. t: Minisztertanács. A miniszterelnöki palotában ma déli 12 órakor Simonyi- Semadam Sándor miniszterelnök elnökletével a kormány tagjai minisztertanácsra ültek össze, amely rövid megsza­kítással este 6 óráig tartott. A minisztertanács kizárólag folyó ügyeket intézett el. Inzultálták Ruppert képviselőt. " Tegnap este sajnálatos inzultus ért egy nemzet­gyűlési képviselőt, Ruppert Rezsőt, aki a hadsereggel kpcsolatos beszédével keltett annak idején feltűnést a Házban. Ruppert Rezső Miskó Zoltán államtitkár, Egan Imre kormánybiztos, Szabó Sándor, Szabó Balázs és K. Pethey László képviselők társaságában vacsorá­zott az Erzsébet-étteremben, majd egyedül hagyta el az éttermet. A kijárathoz közel ült három férfi, akik közül az egyik hirtelen fölugrott és a képviselő után sietett, de csak jó idő múlva érte utol az utcán. Hozzálépett és bemutatkozott: — Szappanos István vagyok. Ön az a Szuppert, aki a hadsereget úgy megtámadta? Ruppert bosszúsan intett a kezével. . — Ez ostobaság. Hagyjon békén.­­ Ezzel megfordult és folytatni akarta útját, de Szap­panos ekkor utána ugrott és ököllel hátulról arcul csapta. Ruppert hirtelen megfordult, de már ekkor messze volt a támadója. Utána sietett és visszatért az Erzsébet-étterembe, ahol elmondta a történteket a felháborodott képviselőknek. Szappanost le akar­ták tartóztatni, de a társaságában volt két férfi iga­zolta őt. Az utcai merénylet miatt a kisgazdapártban is szó volt arról, ne tekintsék-e a támadást a képviselői­­mentelmi jog megsértésének és ne hivassák-e össze a Házat, de ezt a tervet később elejtették azzal az indo­kolással,­hogy a kormány bemutatkozása alkalmából úgyis ijészeül a Ház és mód lesz arra, hogy ezt az incidosistt is szóbahozzák. Szappanos István ellen megindult az átjárás. • 1A munkásmozgalom egységeiért.­ ­ A vinadat szombati számában közli valami „Keresz­tény Nemzeti Munkás Szövetség“ felhívását, amely vég­eredményben a keresztényszocialista munkásmozgalom egységét akarja megbontani, sőt a szakszervezeti tagok­hoz is szól. Tekintettel arra, hogy a keresztény munkás­mozgalom megbontása a legnagyobb bűn volna, a keresz­­tényszocialista­ szakszervezetek vezérlő­bizottságának el­nöksége közli, hogy a nevezett mozgalomhoz semmi köze sincs, azt elítéli és felkér minden munkást, hogy a sza­­­kadás szellemét a keresztény munkásmozgalom egysége és az abban rejlő győzelme érdekében minden erővél tegye lehetetltnné. f , g­­y A közszolgálati alkalmazottak rutinigényeL / 'A Magyar Távirati Iroda jelenti : A kormány, amint ■értesülünk, lemondását megelőzőleg azon cél felé, hogy a tisztviselőket mielőbb természetben való ellátásban ré­­szesíthesse, újabb fontos lépést tett, amennyiben a köz­­szolgálati alkalmazottak ruházati igényeinek kielégítése céljából körülbelül hatmillió korona értékű alapítványt létesített. Egyidejűleg az üzem vitelére részvénytársaságot alakított, amelynek vezetőségében a közszolgálati alkal­mazottak minden ágazata képviseletet nyer. A részvény­­társaság most van bejegyzés alatt és remélhető, hogy az üzem működését Eötvös­ tér 1. szám alatt Országos Ruhá­zati Intézet Részvénytársaság néven mielőbb megkezdheti és remélhetőleg a közszolgálati alkalmazottak ruházati igényeinek mélányos alappa­­ffja ráelégüését is.

Next