Nemzeti Ujság, 1920. július (2. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-21 / 172. szám

2 ben kívánom hangsúlyozni, hogy mi ezen a ponton nem­csak a magunk, de Európa érdekeit is védjük és a ma­gunk részéről azt kívánjuk, hogy ezt Európa is ismerje el és ébredjen ennek tudatára. Mert a magyar bojkott tatán el fog következni azoknak a hatalmaknak a boj­kottálása, amelyek ma mint győztes államok állanak, mint már fenyegetik is ezzel Franciaországot. Ausztriával szemben is le kívánom szögezni, hogy nem ■vagyok hajlandó elfogadni azt, hogy az osztrák kormány teljesen eltol magától minden felelősséget akár a bojkott, akár Kun Béla szabadonbocsátása tekintetében. (Zajos helyeslés.) A bojkottot részben olyanok is csinálták, a bojkottmozgalomban olyanok is vettek részt, akik az osztrák kormánynak meglehetős magasrangú alkalmazot­tai. Viszont az osztrák kormánynak és az osztrák közvé­leménynek volt ma, sajnos elnyomott olyan része, amely bojkottellenes. Voltak olyanok, akik Magyarország iránt és a keresztény irányzat iránt szimpátiával viseltetnek, ezek azonban nem tudnak hanghoz jutni úgy, hogy az osztrák kormány a bojkottal szemben arra támaszkod­hatnék. Ugyanígy áll a helyzet Kun Béla szabadonbocsá­­tásának esetében is, abban az osztrák kormány egyálta­­­­lán nincs felelősség nélkül. Egész európaszerte küzdelem van két irány: az internacionális és nacionális, a keresz­tény és antikeresztény irányzat között. Ezt a küzdelmet nekünk, akik zászlóvivő szerepet vállaltunk, tovább kell vinnünk, ez egyrészt magunkkal, másrészt Európával szemben való kötelességünk. De másfelől kívánjuk, sőt, követeljük az elismerést, hogy ezt a zászlóvivő szerepet becsüljék meg és ebben a szerepükben a zászlóvivőket tá­mogassák és lássák el olyan eszközökkel, amelyek lehe­tővé teszik, hogy ezt a zászlót diadalra vigyük. Végül kéri a párt tagjainak támogatását, hogy a kor­mány a reá váró feladatokat sikeresen és rövidesen meg­oldhassa. A párt nevében Örffy Imre képviselő biztosította a kormányt a párt bizalmáról, majd (nagyatádi) Szabó Ist­ván miniszter rövid zárószavai után az értekezlet negyed 1 9 órakor véget ért. I • . . . . * -r A kormányváltozás. A hivatalos lap mai száma közli a kormányzó kéz­­iratait a távozó minisztérium fölmentéséről és az új kormány kinevezéséről. A búcsúzó miniszterelnökhöz meleghangú köszönő és elismerő kéziratot intézett a kormányzó. A kormányzó ma délelőtt búcsúkihallgatáson fo­gadta a volt kormánynak azokat a tagjait, akik nem vesznek részt az új kabinetben. 11 órakor Simonyi- Semadam Sándor, utána Dömötör Mihály, végül Emich Gusztáv jelent meg a kormányzó előtt. Simonyi-Semadam Sándor ma délelőtt vett meleg bucsút a miniszterelnökség tisztviselőitől és gróf­­Teleki Pál utána rögtön átvette a miniszterelnökség vezetését. A tisztviselői kar üdvözlésére szíves szavak­kal mondott köszönetet az új miniszterelnök . — Bizonyos reményeket kelt az emberben — mon­dotta — ha összehasonlítja a mai állapotokat azokkal az állapotokkal, amelyek egy évvel ezelőtt, az ellen­­forradalom első kezdetén voltak. Meggyőződéssel foly­tatom ezen azt, amit ezelőtt egy esztendővel lent, Szegeden megkezdtü­nk: a helyreállítás munkáját, a küzdelmet azokkal az irányzatokkal és azokkal az erőkkel, amelyek egy év előtt itt is uralkodtak és amelyek, sajnos, ma is egész Európát fenyegetik. Éppen e fenyegetés miatt van nekünk annyira szükségünk az erős, kemény összetartásra, minden egyes embernek teljes, odaadó munkájára. A miniszterek közül Ferdinándy Gyula már ma átvette a belügyi, Rubinek Gyula a kereskedelmi és Tom­csányi Vilmos Pál az igazságügyi minisztérium vezetését. iiiiiiiiiiiiiHiHiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiHiiiiiiiiiiiiimiiiiiHiiimimiiiiiiHiiini Az oroszok folytatják a harcot. Uk­rajna Kelet-Dan­c­át követeli. Bármily zavarosak és ellentmondók az orosz-lengyel helyzetre vonatkozó jelentések, annyit megállapíthatunk, hogy a fegyverszünet megkötésére aligha kerül a sor előbb, míg az oroszok meg nem szállották Kelet-Galiciát. „látra dominium“ akarják Leninék a béketárgyalásokat megkezdeni, hogy az ukrán szovjet­ köztársaság számára biztosítsák ezt a részét Lengyelországnak. A bolsevikiek sikereit nagy mértékben előmozdította az, hogy az uk­ránok két pártra szakadtak : az egyik Petlgurával élén a lengyelekkel tart, a másik Leninnel. A szovjetista uk­ránok most táviratban tudatták a párisi legfőbb tanáccsal, hogy Lengyelországot ősi ellenségnek tekintik és Lem­­berget Ukrajna számára követelik. A harc tehát — Anglia közvetítése ellenére — tovább folyik. A lengyelek, mint dr. Sarota bécsi követ kijelen­tette, a bolsevikiek állítólagos békés hajlandóságát ha­zugságnak tekintik, s el vannak szánva minden erejüket összeszedni a kommunizmus előnyomulásának feltartóz­­tatására. Lengyelország soha nem fogja magát alávetni a bolsevikiek diktatúrájának. A lengyel vezérkar legújabb jelentése szerint a bolse­vik-­ csapatok folytatták előnyomulásukat a vilna—grod­­nói vasúti vonal mentén. A Klepace—Leiputyn kemény harcok vannak folyamatban. Az ellenség elérte a Taria— No’wce—Novoszielk-i vonalat. Azt a kísérletet, hogy a Slir folyón átkeljen, az ellenség nagy veszteségei mellett meghiúsították. Dubnó vidékén a harcok reánk nézve kedvező fordulatot vettek. Ellenséges lovascsapatokat északkeleti irányba visszavonulásra kényszerítettünk. A visszavonuló csapatokat repülőgépeink sikeresen bom­bázták. Katerburgot, Janoscét, valamint Vorinkát az el­lenségtől megtisztítottuk. Az ellenség kísérletét, hogy a Paithon átkeljen, meghiúsítottuk. A Keresztény Községi Párt törvényhatósági bizott­sági tagjai szerdán este 6 órakor a Saskörben (Irányi­ Utca 1H) fontos városi ügyekben ülést tartanak.,­­,, NEMZETI ÚJSÁG Szerda,­­1920. június 27. A magyar kormány tiltakozása Bécsben. Ausztriának 4 milliárdba kerül a bojkott. A Németországba irányított gyümölcs- és zöldség­­szállítmányok lefoglalása miatt külügyminisztériu­munk energikus tiltakozó jegyzéket intézett az osztrák kormányhoz. Eredményt nem igen várunk e lépéstől, mert Rennerék nemcsak rosszindulatúak Magyar­­ország iránt, de tehetetlenek is. Mostani szerepük kö­rülbelül olyan, mint amilyen a magyar szociálde­mokrata párté volt, mielőtt a hatalmat végleg és for­málisan átadták a kommunistáknak. Épp ezért szük­séges, hogy kormányunk a legszigorúbb ellenbojkottot érvényesítse és semmiféle élelmiszerszállítmányt — még tranzitó­árut sem — engedjen át az osztrák ha­táron. Hogy a zsidó­ kommunisták által elbolondított vas­úti és egyéb munkások mily óriási kárt okoznak Ausztriának, arról egyebek közt fogalmat nyújt Kun­­schak osztrák képviselőnek a bécsi keresztény vasuta­sok szakszervezetében tartott előadása. Kunschak rámutatott, hogy a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások szerint Ausztria 6 koronáért kaphatná a gabona kilóját, a bojkott miatt azonban 31 koronás amerikai gabonát kénytelen vásárolni. A 15 korona különbözet négyhavi ellátásnál közel négy milliárdot jelent, vagyis ezzel a horribilis összeggel lopták meg­­A szociáldemokraták az osztrák népet és államot. A gyű­lés a legnagyobb felháborodással vette tudomásul a­ bejelentést és elhatározta, hogy mindent elkövet aj bojkott megszüntetésére. _ _ Újabb bécsi jelentések megerősítik, hogy a bojkott eszméjét tényleg az osztrák fővárosba szökött gaz­, emberek vetették fel és pedig már február végén. A kezdeményezők Göndör-Krausz Ferenc, Major- Mayer József kommunista sajtófőnök és valami, Schwarz Richárd voltak. Mint a rotterdami Nieuwe Courant­ írja, a holland, szakszervezetekben mind erősebb áramlat nyilvánul meg a magyarországi bojkott fentartásával szemben, annál is inkább, mert senki sem látja az akció pozitív eredményét. Mind több jel mutat arra, hogy az első kínálkozó alkalommal proklamálni fogják a bojkott megszüntetését. Eddig 190.000 munkás áll az anti­­bojkottmozgalom mögött. Július 28-án ül össze az új közgyű­lés.­ ­ Kik lesznek hivatalból városatyák? Még legalább három hét választja el a városházát a tisztújítástól, ám az egyes ügyosztályokban máris a legnagyobb tülekedés folyik a megüresedő főtisztviselői állásokért. A tisztviselők igen nagy része ahelyett, hogy hivatalos dolgát végezné, politizál, kilincsel, protekciót keres, csak­úgy, mint a régi liberális kor­szak napjaiban. A Keresztény Községi Párt legutóbbi értekezletén kimondotta, hogy a személyi kérdésekkel egyelőre nem foglalkozik, azok a sokszor túlságosan vad és egyéni izű kombinációk tehát, melyekkel az ön­jelöltek telekürtölik a világot, nem egyebek fantasztikus kitalálásoknál, melyeknek komoly alapjuk nincsen. Az bizonyos, hogy a főváros tanácsát a törvény értel­mében újjáválasztják és egyes stallumok megüresed­nek, de még bizonyosabb, hogy ezeket az állásokat nem ifjonc tisztviselőkkel töltik be, mert a Károlyi-éra, amikor segédfogalmazók lettek főkapitányhelyette­sek, már régen elmúlt. A főtisztviselők elbírálása és osztályozása nem a tisztviselők, hanem a közgyűlés fel­adata és a keresztény erkölcs és a jóízlés nevében tilta­koznunk kell azok ellen a forgalomban lévő listák ellen, amelyek a közgyűlés keresztény többségétől el­vitatván az ítélkezés jogát, már előre büntetnek csak azért, hogy a megüresedő állásokra a listák alkotóit jelöljék. Értesülésünk szerint az új törvényhatósági bizottságot július 28-ára, szerdára fogja összehívni Sipőcz kormány­­biztos, aki ma elrendelte, hogy a közgyűlési terembe úgy a bizottsági tagoknak, mint a sajtó képviselőinek csak a kormánybiztosi hivatal által kiállított igazolvánnyal lehet belépni. Az első ülés tárgya az igazolóbizottság kiküldése lesz, mely a kormánybiztos elnöklete alatt fogja megvizs­gálni a városatyák mandátumait és fogja tárgyalni az eset­­leges összeférhetetlenségeket. Magára az érdemleges muun­kára csak augusztus elején kerülhet a sor. Az első nagy meg­oldásra váró feladatok : a lisztújítás megejtése és a költség­­vetés letárgyalása, mely alkalommal sor kerül a főváros kétségbeejtő pénzügyi helyzetének megbeszélésére is. A belügyminiszter különben ma kijelölte azt a húsz elő­kelőséget, akik az új közgyűlésnek hivatalból tagjai. Ezek a következők : Dr. Berzerziczy Albert valóságos belső titt­os tanácsos, mint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr. Giesmann Sándor, mint a tizent-István Akadémia elnöke, dr. Ballagi Aladár egye­temi tanár, mint a Ktr. M. Tudományegyetem rektora, Czakó Adolf műegyetemi tanár, mint a M. kir. József Műegyetem rek­tora, dr. Hutyra Ferenc főiskolai tanár, mint a M. Kir. Állat­orvosi Főiskola rektora, dr. Fejérpataky László, mint a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, dr.Kronics Elek miniszteri taná­csos, mint az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum igaz­gatója, Végh Gyula miniszteri tanácsos, mint az Országos Ma­gyar Iparművészeti Múzeum igazgatója, dr. Osvald István kir. kúriai bíró, mint a budapesti törvényszék elnöke, dr. báró Müller Kálmán egyetemi tanár, mint az Országos Közegészségi Tanács elnöke, dr. Zielinski Szilárd műegyetemi tanár, mint az Országos Középítési Tanács elnöke, dr. Szontagh Tamás udvari tanácsos, a m. kir. Földtani Intézetnek az igazgatói teendők ellátásával megbízott aligazgatója. Horváth Károly helyettes államtitkár, mint a m­. kir. Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség főnöke, dr. Mattyasovszky György, mint a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánya, Czájlik László helyettes államtitkár, mint buda­pesti m. kir. pénzügyigazgató, Harm Arnold helyettes államtitkár, mint budapesti m. kir. adófelüigyelő, dr. Buday László helyettes államtitkár, mint a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal igaz­gatója, Szentgáli Antal, mint a Fővárosi Közmunkák Tanácsá­nak alelnöke, dr. Marinovich Imre helyettes államtitkár, mint budapesti m. kir.­­ kincstári jogügyi igazgató, dr. Pintér Jenő, mint budapesti tankerületi m. kir. főigazgató. A Keresztény Községi Párt különben holnap, szer­dán délután hat órakor a Sas-körben értekezletet tart, melyen a megválasztott bizottsági rendes tagok meg­jelenését (a póttagok és a kerületi választmányi ta­gokra ez a meghívás nem vonatkozik) kéri az elnök­ség. Az értekezlet legfontosabb tárgya az elnökválasz­tás. Wolff Károlyt, a főudvarnügyi bíróság kiváló el­nökét, a keresztény nemzeti irány bátor harcosát, akit a 30-as jelölőbizottság nagy többséggel aján­lott, az értekezlet bizonnyal meg­­ fogja elnökül választani. Elhalasztott nemzetközi konferencia, Párig, júl. 20. A népszövetségi tanács által szeptember 15-ére Brüsszelbe összehívott nemzetközi konferenciát is­mét elhalasztották, hogy a szakértők bizottsága először Genfben tarthassa meg tanácskozását, mert csak ezután határozhat az entente a német kártérítési összeg fizetése dolgában. A brüsszeli konferencia valószínűleg szeptem­ber 25-én kezdődik, ^ w »» v v­­ y •*­ ^ Magyar renegátok hazugsága* Külföldi írók tapasztalatai Magyarországon. Mint Miskolcról írják, a tállyai Lavotta-ünnepen részt­ vett dr. Feltéra János svájci kantonképviselő és újságíró, továbbá C. de Food holland publicista. Mind aketten ki­jelentették, hogy előítélettel jöttek Magyarországba, de meggyőződtek, hogy mindenütt a legnagyobb rend és nyugalom uralkodik. Dood szerint a külföld a hazugságok miatt elfogult volt Magyarországgal szemben. Poltera tu­­datta, hogy Zürichben két magyar renegát valósággal ontja a gyalázkodó cikkeket Magyarország ellen s megtéveszti a közvéleményt. Poltera­ megígérte, hogy a két rágalmazót­ leleplezi és elhallgattatja. Francia tőke Magyarországon. A Magyar Távirati Iroda tegnap közzétette a párisi Temps egy közleményét, mely megcáfolja az olasz Epoca hírét a Franciaország és Magyarország közt létrejött titkos szövetségről. A cenzúra a mi lapunkból törölte ezt a köz­leményt , miután azonban a a többi újságokban akadály­talanul megjelenhetett, illetékes helyen megtettük a lépést az egyenlő elbánás érvényesítése céljából. A Temps közleménye félhivatalos jellegű s így feltétlenül alkalmas a tendenciózus híresztelések elnémítására. A fran­cia külügyminisztérium szócsöve kategorikusan megálla­pítja, hogy csupán magánmegállapodások történtek franciá és magyar cégek között, de politikai szerződést Franciaország nem­ tárgyalt. A francia kormány tudomására juttatta szö­vetségeseinek azokat a feltételeket, melyek Franciaország érdekeit Magyarországon előmozdítanák. A Temps utal arra, hogy az angolok és olaszok is iparkodtak gazdasági befolyást biztosítani maguknak Magyarországon. Aki figyelemmel kísérte a Nemzeti Újság magatartását ebben a kérdésben, megállapíthatja, hogy a Temps a mi kezdettől fogva nyilvánított véleményünket erősíti meg. vjhozjósítás Jugoszláviában. Bevonultak a fiatalabb korosztályok.—Sándor trónörökös zágrábi útja. A régóta lappangó olasz-jugoszláv ellentét közele­dik a teljes kirobbanásához. A trieszti és spalatói ese­­­mények csak fázisai a helyzet felborulásának. A jugo­szláv kormány nemrégiben panaszt emelt az entente-, nál, hogy az olaszok a horvát és szlovén demarkációs vonal mentén nagyobb csapatokat helyeznek el. Ezzel kapcsolatban azonban a belgrádi hadvezetőség­ egyidejűleg előbb titkos mozgósítást rendelt el, a­ megszállott területen levő hivatalokból a nélkülöz­­hetőket névre szóló behívóval katonai szolgálattételre­ vonta be. Majd a fiatal korosztályokat rendszeresen mozgó­sították, így az 1896—1900. évfolyambelieket mind fegyverbe szólították. Állítólag Sándor szerb trón­örökös zágrábi tartózkodása is azt a célt szolgálta,­ hogy a mozgósítás végrehajtása a fogadtatás ünnep­ségei között mennél lelkesebb hangulatban történ-­ jék meg, vagy legalább is ilyennek tűnjön fel. A vo­­­natok ugyanazt a képet mutatták a részleges mozgó-­ sítás lezajlásakor, melyet nálunk is annyiszor lát­­­hattunk különösen a háború utolsó esztendejében­­: zsúfolásig tele minden vonat és a kupék tetején is el-­ foglalnak minden lehető helyet a bevonuló katonák. Egyesek szerint a részleges mozgósítás nemcsak az olaszok ellen irányul, hanem belső politikai szükség­szerűség is, hogy az esetleges horvátországi zavarok ne találják odahaza a lobbanékony fiatalságot. Akárhogy is van a dolog, bizonyos, hogy Jugo­szlávia komoly helyzet előtt áll. K .L.* ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥^ A muzulmánok új kalifája. Páris, júl. 20. A Temps értesülése szerint Musztafa Ke­­mal basa főhadiszállásán, Angolában a mohamedán álla­mok képviselői konferenciát tartottak, melyen szóba ke­rült, hogy a kalifa címet az afganisztáni emirre ruház­zák. (Ez a híradás nem valószínű, mert Hedzsász ki­rálya, a mekkai volt nagy serif már három év előtt kali­­ fának proklamáltatta magát, noha a török szultán sem szűnt meg kalifa lenni. Legföljebb a síita muzulmánok felona­lhatnak új kalifára. A szerk.] ^ .

Next