Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

Vasárnap, 1920. augusztus 1. NEMZETI UJSÁG Európának szüksége van egy erős magyarországra. As­u­n Sente véleménye kedvezően megváltozott. A­ cstb­ül adott megálla­ítás nem tőlünk ered, ha­nem egy kiváló ameriki diplomatától, William R. Castle, meghatalmazott minisztertől, ki tegnap uta­zott át Szegeden Bukarestbe. Castle úr a középeurópai ideiglenes missziók vezetésével van megbízva s leg­utóbb Csehországban járt. Szegeden egy újságíró előtt a következő kijelentéseket tette : — fcBudapesten hosszabb időt töltöttem el és mondhatom, ugy­ a fővárosban, mint a vidéken szer­­­­zett tapasztalataim megerősítették bennem azt a jó véleményt, amelyet már eddig is tápláltam a ma­­­­gyarság iránt. Magyarország jelenleg Középeurópa legerősebben szervezett, legrendezettebb állama. , A bécsi kommunista lapok rágalmainak egy ko­­r­­moly külföldi hatalom vagy politikus sem tulajdo­­­­nít jelentőséget. Magyarország jelenleg a legöntuda­­t­­tosabb bolsevistaellenes állam Európában. A bol­­■' sevistafillencs Európának szüksége van egy erős Ma­gyarországra. A ententenak — mondotta végezetül— teljesen megváltozott a véleménye önök felől az utóbbi időben , különösen a franciák szimpátiája van nö­vekvőben, ennek önök nagy hasznát vehetik. Kun Béláék elhagyták Németországot. Berlin, júl. 31. Kun Béla, Pór Ernő és Varga Jenő elutaztak Németországból és valószínüleg Pétervár felé vették útjukat. » Sinnfein tosb­or Írországban. London, Jul. 31 .Újldolr grófság alkormányzóját, Frank Brooke két é visgjre tegnap délután a vasútigazgatóság üléstermében agyonlőtték. A tettesek elmenekültek. Limerickben a sinnfeiniek felgyújtották a technikai inté­zetet. A dhinápoly védői lefegyverezve. Szófia,VjuLii. Dzsafer Tajar basa serege, mintegy 15.000 emir, menekülés közben átlépte a bulgár ha­tárt. Lefegyverezték és internálták őket. Dzsafer állító­lag a görögök kezébe került. . Baloghy Ernő­­ diktátora előzményeiről. •­ A nestbiztosok bűnperének huszadik napja. — A tárgyaláson befejeződött Berinkey kihallga­tása és a biróság megkezdte Baloghy Ernő volt Károlyi­­féle közéletiísézési miniszter kihallgatását. A második tanú vallomásában körülbelül ugyanazokat mondja el, mint Berinkey. •A tárgyalás megnyitása után a vádlottak intéztek kérdéseket Berinkeyhez. Először Bokányi fordul kérdésekkel a tanúhoz, aki elmondja, hogy a polgári radikális pártnak a földbirtokreform kérdésében el­foglalt szélsőséges álláspontja lendítette balfelé a szocialista pártot. Az ex-népbiztos ezután újból fel­vetette a­ régi kérdést: —­­T©rténtek-e kísérletezések a polgári pártok egyesítésére és ha igen, azért hiusultak-e meg, mert a polgári lapok és a polgárság nem tanúsítottak elég «osztálytudatosságot». Berfinkey: Hogy a polgári pártok egyesítése nem sikerült, abban a szociáldemokrata pártnak van bizo­nyos szerepe. Az, hogy nem mérsékelte azt a hangot, amelyet a «Népszava» használt a polgári társadalommal szentben. Szabados Sándor kérdésével olyan választ igyekszik kapni Berinkeytől, mintha Károlyi azért adott volna ki utasítást a kommunista foglyoknak politikai fog­lyokként való kezelésére, mert a Népszínház­ utcai összeütközés áldozatai nem a kommunisták, hanem a rendőrök fegyvereitől sérültek volna meg. Berinkey megcáfolja a kérdésben foglalt tendenciózus állítást. Igossán Péter jelentéktelen kérdései után Berinkeyt megesketik vallomására. Következik Baloghy ki­hallgatása. Baloghy Ernő előadja, hogyan került bele a kormányba, amelyn­ek szerinte az egyensúly kormányának kellett volna lennie. Részletesen elmondja a közélelmezés terén fölmerült nehézségeket, amelyek enyhítésére az entente semmit sem tett. A belső bomlás jeleire mutatott rá ezután. A választások április tizenhatodikéra voltak ki­tűzve, a szocialisták pedig mindenáron többségre akartak jutni. Megakadályozták a nem szocialista kormánybizto­sok munkáját. A terrort Vess János esetének említésével példázza. Szünet után Vyx jegyzékének átadásáról és hatásáról beszél. A kormány nem tarthatta magát s az entente utolsó csapása lehetetlenné tette a kormány legalizálását. A kormány lemondásakor az volt a meg­győződése, hogy Károlyi megmarad köztársasági elnöknek és tiszta szocialista kormány alakul. A lemondást elhatározó minisztertanácsi ülés végén — ezen jelentette be Kunfi, hogy a szocialisták «undorral bár, de hajlandók» kormányt alakítani — fölvetette Kunfi a Kun Béláék kegyelmezési ügyét. A minisztertanács azonban sehogysem akart a dologba beleegyezni. Másnap kikiáltották a diktatúrát. Az internálás kérdését is a szo­cialista miniszterek vetették fel azzal, hogy az internálandók­­nak "semmi bántódásuk sem fog esni. A diktatúra hirtelen kitörése, meggyőződése szerint, tervszerűen elő volt készítve, persze anélkül, hogy erről a kormány valamit is sejtett volna. Március 22-én ellenállásról szó sem lehetett volna. Ezután az elnök a tárgyalás folytatását hétfőn reggel 9 órára halasztotta. MINDEN MAGYAR RÉSZT VEGYEN az „Ébredő Magyarok Egyesülete“ által nemzeti újjá­születésünk évfordulóján, augusztus 1-én rendezett felvonuláson és ünnepélyen. Letartóztatták a Lipót-körúti gyilkosság tetteseit. Rendőrkézre kerülnek a felbujtók is. A­ katonaiaik­ rendőri hatóságok eredményes nyo­­mozatságó slm­ vétkeztetve reméljük, hogy a legrövi­debb belül nemcsak a tettesek, hanem a terv­szerte rémtett kieszelői és felbujtói is a büntető igazság­szolgáltatás kezére jutnak. A rendőrség eddig öt le­tartóztatást foganatosított, de ma is szakadatlanul foly­tak a kihallgatások, úgy hogy a letartóztatottak száma talán még az éjszaka folyamán emelkedni fog. A már letartóztatott és alapos­ gyanúval terhelt gyilkosok nevét a nyomozás és a még szabadon lévő tettestársak elfogad­tatása érdekében egyelőre nem lehet nyilvá­­nosságra hozni , azt azonban máris megállapította a rendőrség, hogy a garázdálkodók részletesen kidolgo­zott terv alapján hajtották végre az éjszakai orvtám­a­­dást.­­ Néhányan már előre a kávéházban ültek mint vendégek, hogy adott jelre pánikot keltsenek a kávéházi közönségben, mások megint a környező utcák torkolatát állták el azzal az utasítás­sal, hogy a menekülők útját vágják el. Ezek a sarki posztok ölték meg aztán a vérengzésnek mindkét áldo­zatát, Verebélyi bankigazgatót menekülés közben, Varsányi ügyvédet pedig, mivel vonakodott magát igazolni. Amikor már mindenki elhelyezkedett, a banda kisebbik része rohamot intézett a kávéház ellen, ütni-verni kezdte a vendégeket s amikor ezek hanyatt­­homlok menekültek e kávéházból, az utcákon a már előzetesen felállított kordonba ütköztek. Az a nagy jutalom, melyet a lapok közlése szerint a Tébé­­kitalátt a gyilkosok kézrekerülésének, úgy látszik,szs megzavarta az egyik gyilkos fejet. Azt hitte,­ hogy ha a saját szerepét eltitkolja, a bűntársait ellen­ben elárul­ja, akkor megkapja a rengeteg pénzt. Kapzsi­ságában vakon rohant a vesztébe , önként jelentke­zett a rendőrségen, hogy Verebélyi gyilkosainak nyo­mára vezeti a hatóságot, de a gyanakvó detektivei a keresztkérdésekbe fogták a fiatalembert, aki csak­hamar ellentmondásba került önmagával és végül annyira belezavarodott tulajdon szavaiba, hogy meg­törten vallotta meg, hogy neki is része volt a gyilkos­ságban. ' v Ús most'főn a legérdekesebb : a lébe kijelenti, hogy sp SDO.OOO. se pedig egy millió koronát nem tű­zött ki a gyilkosok kézrekerítőjének. Nem tud semmi­féle jutalomról, ő nem ígért, de nem is ad semmit­ Eddig öt gyilkost tartóztatott le a rendőrség, köztük Verebélyi gyilkosát, aki saját maga vallotta meg, hogy a Csáky­ utca sarkán késsel szurkált­a agyon áldozatát. A rendőrség tudja annak a fehérruhás fiatalembernek a nevét is, aki Frommer-pisztolyból agyonlőtte Varsányi ügyvédet; ennek a letartózta­tása is csak idő kérdése már. A t­ (Rz a cenzúra 25 sort törölt.) / HIRER 132 napos résku­rtdtzm­­iltán ma egy éve bukott meg a vörös terror. A kézfőimtől és a rohamkés diktatúrája, amely Ázsiából in­dult útnak Európa civilizációjának és kultúrájának rom­­badöntésére, stációi tarlóit Magyarországon és ötödfél hó­napig rostokolt a nyakunkon. Lij társadalmi evangéliumot hirdettek a kommunista apostolok,­­ a rablás és gyil­kosság evangéliumát, ami egy volt a tagadásával és kiir­tásával mindennek, ami magyar, keresztény és nemzeti. A kalapácsos vörös ember sziláján sújtott le kalapá­csával mindenre, alufo­n hittünk és bíztunk, amiért élni, remélni, küzdeni érdemes volt. A trón rombadőlt, megren­dült a vallás, fesszeroppant az alkotmány, megszűnt a tulaj­don szent férfi, elszakadtak a család szent kötelékei és a vérbe gázolt, szerteszórt társadalom halálos rettegésben ver­­gőckitt ír legszörnyűbb osztályuralom fojtogató ökle alatt. lapon keresztül egyetlen tisztességes magyar em­ber se lözhetett le nyugodtan aludni, mert nem tudhatta, hogy megéri-e ágyában a hajnalt vagy pedig érte jönnek a zsidó-szovjet pribékjei, hogy elhurcolják a Parlament pincéibe, a Lovas-úti, az Andrássy-uti vagy a Trefort-utcai terrorfiúk kínzó-telepeire. Ez az új tatárjárás mér­hetetlen szenvedést, kegyetlen megpróbáltatásokat és szörnyű pusztulást hozott reánk. A másfélszázados török járom nem ártott annyit, mint az ötödfél hónapos proletárdiktatúra, mert a törökben volt emberi érzés, megértés és politikai előrelátás. A­míg a zsidó szovjetvezérekben csak egyetlen egy brutális, mohó ász­­ön dominált minden egyebet: fenékig kiélvezni az évszakos hatalom örömeit, a sokáig vissza­fojtott, beteges ambíció kapzsiságával. A shatylom olyan, mint a hirtelen fölhajtott erős bor: meglentíti, aki nem szokott hozzá. Megszédült tőle a jó­zan magyar munkásság is és a „minden a miénk“ mámo­rában odadobta magát zsoldos pribéknek, a Kun Bélák, Pogány Józsefek, Számvéniy Tiborok, Vágó Bélák rend­szerének, melyet­ a Csern­g Józsefek, Korvin-Kleinek, a Fabik-fiúk orgyilkos bandái támogattak. Megnyergették a zsidó bolti­ vezérek az elámított magyar munkásságot, amely nek­ilátta, hogy a saját sírját ássa és tulajdon vé­reit juttatja végromlásra. J­ Aj0 megemlékezni minderről egy év után. Sőt egyene­sen nemzeti ünneppé — a magyar munkásság kijózano­dásának nemzeti ünnepévé — kellene avatni ezt a napot, amelyen megszabadultunk a vörös rém fojtogató karmai­ból. Ezért köszöntjük örömmel az „Ébredő Magyarok“ nagy tüntetését, amelynek kettős jelentősége van éppen most, amikor Ázsia ismét megáradt és szennyes hullámai újra elöntéssel fenyegetik Európát Lengyelország felől. Mert az új szenvedések, megpróbáltatások áradatát csak akkor állíthatjuk meg — mi, a nyugati kultúra előőrsei — ha egyek vagyunk az ezeréves haza­szeretettben és a magyar fajlélek izzó elszántságával állítunk gátat a szov­jet hömpölygő Vörös-Ingerének.­­­ (A diklodjgni’bukásának évfordulója.) Az Ébredő Ma­gyarok Epyesülete vasárnap, a bolsevizmus bukásának évfosgki útjan felvonulást rendez. A menet, 9-kor indul a Petőfi-téren, Váci-utcán, Gizella-téren, Dorottya-utcán, Lánchídon, Alaguton, Alagut-utcán, Krisztina-köruton át a Vérmezőre. A Vérmezőre a Karátsonyi-palota előtti Krisztina-köruti bejárónál vonul be a mezőre s ott a ki­tűzött jelzőtáblához sorakozik fel. A menet négyes sorokban halad, minden oszlopot a csoportvezetők vezetik, utánuk a jelzőtáblát és a zászlót viszik s az oszlop két oldalán az egyetemi karhatalmak kordonban menetelnek. Az ünnep­ségen résztvevő előkelőségek fél 10-kor gyülekeznek a Vérmezőnek Attila­ utcai oldalán, ahonnan lépcsőn jutnak le a mezőre s ott a díszsátrak előtt várják meg Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, József Ferenc főherceg és a klérus érkezését. A díszsátor előtt áll fel a katonai dísz­­század és a katonai zenekarok, melyek az elvonulás alatt a zenét is szolgáltatják. Az egyesület vezetősége nyomaté­kosan felhívja a menetben résztvevő közönséget, hogy a legteljesebb rendet és fegyelmet tartsa soraiban, mert a rendezők fel vannak jogosítva a rendzavarokat a rendőr­közegeknek átadni. Az egyesület vezetősége, tekintettel a nemzeti ünnepre, felhívja­­az útvonal menti házak tulajdo­nosait, hogy házaik feldíszítéséről gondoskodjanak. A Vér­mezőn tartandó emlékünnepélyen Szmrecsányi György nemzetgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. A tábori misét Pr­oh­ászka Ottokár püspök celebrálja. A MOVE fel­kéri tagjait, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete által a Vérmezőn rendezendő ünnepségen minél számosabban jelenjenek meg. G­yülekezés a Vérmezőn az Attila­ utcai középső,lejáratnál a MO­fE zászlaja alatt. Tagsági igazol­­vány elhozandó­­ja ■— (Az ügyészség vádirata a Tisza-gyilkosság ügyé­ben.A budapesti királyi ügyészség ma készült el vádiratával gróf Tisza István meggyilkolása ügyében. Az ügyészség gyilkosság és gyilkosságra való felbuj­­tás miatt emelt vádat Kéri Pál, Magyar Lajos, a szö­késben lévő Pogány József, Horváth-Lanovich János, Láng és Lengyel zászlósok és Fényes László ellen. A főtárgyalást a polgári vádlottak ügyében valószí­nűleg szeptember végén tarthatják csak meg.­­ Itt említjük meg, hogy a h­adosztálybíróság hétfőn kezdi a bűnügy katonai vádlottjainak tárgyalását. A tár-,­gyalás iránt, amelyre csak jegyekkel lehet bejutni, óriási az érdeklődés.­­ (Nagyv­árad varos törvényhatósága Budapesten.) Pest­i­ármesffe székházában ma délután megalakult a megszabott Nagyvárad törvényhatósága. Dr. Baróthy Pál főü­gyészhelyettes telkes szavakkal nyitotta meg a mene­kült nagyváradiak gyűlését. Javaslatára az alakuló köz­gyűlés a törvényhatóság vezetőjévé dr. Hoványi Géza ud­vari tanácsost választotta meg. Főjegyzővé dr. Jakab Mihály tábláidról választották meg. A török uralom ide­jéből maradt ősi szokás szerint két követet is választott a törvényhatóság, dr. Baróthy Pál és dr. Buday Gyula személyében. A törvényhatóság nevében Buday Gyula kö-­ vet hatalmas beszédben tiltakozott Nagyvárad elszakítása ellen. A tiltakozó memorandumot a közgyűlés felterjeszti Horthy Miklós kormányzó őfőméltóságához és a nemzet­gyűléshez. Elhatározta a közgyűlés, hogy a­z aradi ha­lálraítélt mártírok érdekében sürgős intervenció végett felír a kormányhoz, hogy a magyarság gyalázatos­ és em­bertelen üldözésének minden rendelkezésére álló eszköz­zel vessen véget és lépjen közbe a S­ontente-nál, hogy a gaz ítéletet végre ne hajthassák. A törvényhatóság vezető­sége a per egész anyagát ismertetni fogja a külfölddel is.­­ (A bácskai és baranyai zsidók) „hazafiságáról“ fel­­háborító híreket kapunk a szerbektől megszállott terület egyik menekültjétől. Szabadkán a zsidó rabbi 200 szabad­kai zsidó aláírásával memorandumban kérte a békekon­ferenciától, hogy Szabadkát csatolják Jugoszláviához. Új­vidéken a vasutasok sztrájkja alatt a zsidóság azt a hírt terjesztette, hogy a Tenet volt a sztrájk felbujtója és a szerb sajtó ezzel a hazugsággal szerelte le a szerb nem­zetiségű munkásokat. Pécsen a szerbet, még a béke alá­írása előtt azt ígérték a­­zsidóságnak hogy zsidó­ egyete­met fognak fölállítani, mire a sziriaiak nagy pénzzel ösz­­szevásároltak egy ..munkásküldöttséget, mely zsidó­ pén­zen, nagy napidijakkal utazott Bécsbe, hogy r.r­ententes misszióktól Pécsnek Jugoszláviához csatolását kérje. I­e nemcsak a szerbektől megszállott területen ilyen jó hazafiak a ..magyar“ zsidók. A fehérvármegyei Grünfeld Pál földbirtokos leánya a siófoki vonalon azt a kijelen­tést tette, hogy: „ilyen csak ezen a buta Magyarországon fordulhat elő: a magyarok már régen visszamehettek volna Ázsiába" ... És hány ilyen „Grünfeld-leány" meg ..Grü­n­­feld-regény“ jár kel, uzsoráskodik, dőzsöl, szaporodik ezen a valóban ..buta“ Magyarországon, amelynek népe birkatürelemmel nézi, hogyan diktál ill még most is —■ a ,,feh­ér terror“ idején (!) — a zsidóság: diktál, uralkodik, grasszál és egyúttal veszett hírünket kelti a külföldön, ránk uszítja a nemzetközi zsidó­ sajtót, megszervezi Ma­gyarország bojkottját, a­z Egyenlőség-ben pedig mű­fölhá­­borodással citerázik és hörögve miltakozik a komoly ma­gyar politikusoknak­áz ellen a megállam­lása ellen, hogy „a zsidóság nicok­izhatatlan elem“ .. . Hát nem az?! — (A Magyarországi K­jságírók Egyesülete) augusztus 1-én, vásárdimp (zéntán félnégy órakor az Otthon-kör nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, amelyre az egye­sület tagjait ezúton meghívja az elnökség. —­ (Tanhur alezredes a hadbíróság előtt.) Tombor Jenőv arffezredes, aki a hadügyi népbiztosság vezérkari fő­nöke volt, augusztus hó 3-án kerül a hadbíróság elé. A tárgyalást dr. Am­brózy Árpád őrnagyhadbiró fogja ve­zetni, ,a vádat dr. Cziáky Ferenc százados­ hadbíró kép­viseli. —f(Hármas kivégzés a gyüjtőfogházban.) Gold Her­mann hóhér ma délelőtt 10 órakor hajtotta végre a halálos ítéletet a gyüjtőfogház udvarán a csepeli forradalmi törvényszék t­agjain, Kertész Mór forradalmi törvényszéki elnökön, Szladek Ferenc bírón és Frik János vörösőrparancsnokon. "

Next