Nemzeti Ujság, 1920. október (2. évfolyam, 232-257. szám)

1920-10-01 / 232. szám

Péntek, 1920 október , NEMZETI ÚJSÁG igazgatója a drezdai kiállítás alkalmából Buda­pestre utazott, hogy a mai iskola szervezetét alapo­san tanulmányozhassa, í e célból több napot töltött az intézetben. Molkenbour, az amszterdami orszá­gos rajzoktatási felügyelő, ki szintén személyesen tanulmányozta főiskolánkat. Oly jelentést tett ural­kodójának, hogy M­ilhelmina királynő Varttai Szi­lárdnak az intézet szervezeti alapszabályainak el­küldéséért, az Orbéán érdemrendet adományozta. Ekkora múlthoz képes­t bizony kicsiny arányú Lyka Károly megbízott­ igazgató személye arra, hogy ez iskolát lebírálhassa és gyökeres átalakítására ma­gát hivatottnak hirdethesse. Legvégül bár kivonatosan ismertetni óhajtjuk a legérdekeltebb, de egyszersmind legjogosultabb fél­nek, magának a Képzőművészeti Főiskola tanártes­tületének közös megbízás alapján készült átiratát, Melyet ez ügyben a nyilvánosság számára lapunkhoz intézett. A tanári kar nyilatkozata, A tanári kar, melynek Lyka Károly interjújához fűzött írását lapunk korlátozott terjedelme miatt csak kivonatosan közölhetjük, mindenekelőtt méltán hi­vatkozik arra, hogy a tanártestület a közelmúlt évek súlyos viszonyai közt is hazafias odaadással végezte kulturmunkáját és semmiképpen nem szolgáltatott okot arra, hogy a vezetése alatt álló intézetét bárki is Csáky­ szalmájához hasonlítsa, hogy művészileg és pedagógiailag tehetetlenséggel és állandó hanyatlás­sal vádolja meg Lyka­ Károly, éppen amikor e tanári karba belépni szándékozik. A tantestület fölöttes ha­tósága utasítására, egy érdemes tagját jelölte igaz­gatónak, de belenyugodott Lyka Károly jelölésébe, bár ő Henszlmann és Pasteiner egyetemi tanárok örökébe habilitálás nélkül került, pláne egyenesen a­z V. díjosztályba, amit egy Székely, Lotz, Benczur élete végére Se ért el. Lyka Károly reformokról beszél reformgondolatok nélkül és reformokról, amik már rég megvalósít­tattak. Hiszen már évtizedek óta megvoltak a nyári tanfolyamok, a műhelyek látogatása, az iparművé­szetekre is már rég kiterjeszkedtek, elég csak a Horti Pál, Kőrösfői-Kriesch Aladár, Or­áh István és Dékáni Árpád iparművészetére hivatkoznunk. S az utolsó reformtervre terve: nincs oka Lyka Károlynak a rajztanárjelöltek művészeti képzését se kisebbíteni, hiszen rajztanárok százával vesznek részt s aratnak sikert az összes tárlatokon, így festenek a Lyka ki­rakat-reformjai. A Lykától ..megnyerni sikerült“ tanerők értékét a tantestület nem kifogásolja, de ki­fogásolhatja, hogy a kommün kinevezettjei és elő­léptetettjei voltak, hogy Olate Oszkár a nemzetünkre nőhéz idők óta Svájcban üdülve vajmi kevés ragasz­kodást bizonyít a sínylődő nemzethez és művészetéhez. A tanári állások betöltéséhez a tantestület meg­hallgatása szabályzatilag biztosítva van, ezt Holler István miniszter újólag is elismerte; korai, illeték­telen és nem helyénvaló volt Lyka megbízott igaz­gatónak a jelöltjeivel előhozakodnia. A tantestület­nek is megvannak a maga jelöltjei, de nem találja helyénvalónak velük hírlapokban előhozakodni. Mit fizetnek a pénz­fejedelmek alkalmazottaiknak ?: Havi 250 koronára évente 150 koronát emelivnyC­­A pénzintézeti alkalmazottak viharos nagygyűlése. A sár és arany meséje jut eszünkbe ama borzal­mas panaszok hallatára, melyeket a­ nyomor páriái, a bankok ellen, a nagytőkések, a pénz ragyogó fényben pompázó koronázatlan királyai ellenében végső kétségbeesésükben élzokognak. Félnek a gyű­lésieknek falaitól, nehogy elárulja őket, félnek a besúgóktól, akik kitúrják őket még nyomorúságos állásukból is. A pénzintézeti alkalmazottak nagygyűlése Szá­molt be mindezekről. Van alkalmazott, aki két évi szolgálat után havi 150 koronás fizetést ,,élvez", egy másik 10 év után évi 16 ezer, ismét egy 1­5 éves al­kalmazott havi 739, sőt van 15 éves alkalmazott, aki havi 789 koronát kap munkája ellenében. Igg£, hogy cipőt és ruhát is kellene adni a bankoknak, de csak kellene, mert akárhány helyen 300 koronájával váltják meg a cipőt, amihez a hiányt hozzápótolni havi 700 koronából csak a legnagyobb­­művészettel lehet. Van lakbér is, de nem emelik fel még most sem, amikor a háziurak állami határozat alapján emelhették 50 százalékkal feljebb. Az alkalmazottak öt-hat memorandumban kér­ték már fizetéseik javítását. Szeptember elsejére ígértek némi javítást, de csak egy pár pénzintézet adta meg, azok is évi 100—150 koronában. Most újabb memorandummal fordultak a pénz uraihoz. Azt kérték, hogy emberi fizetést utaljanak ki azok­nak a „bankszolgáknak“, akiknek sokszor milliókra kell vigyázniuk, de havi 700—800 koronából család­jukkal megélni nem tudnak. Székely János volt népjóléti államtitkár ebben az ügyben kereste fel a napokban a Takarékpénztá­rak és Bankok Egyesületének igazgatóját, Hegedűs Lórántot és felkérte őt, hogy nagy tudásából hasz­náljon fel valamit a pénzintézeti alkalmazottak helyzetének javítására is. Az igazgató ezt meg is ígérte, sőt az alkalmazottakkal való tárgyalás elől sem zárkózott el, így tehát ismét megvan a remény, hogy a bankok lekaparhatják a nyomornak ráfreccsent saját hírnevük aranylapjáról. A pénzintézeti alkalmazottak tegnap különben több mint ezerkétszázam nagygyűlést tartottak a keresztényezcellaista szakesrületi helyiségükben, ahol több elkfex­ tedo­­ folwniliakis uitán Székely János v. államtitkár és Gosztonyi Je.in központi titkár ismertették úgy az IUtun­ános gazdasági helyzetet, mint a szakmai kérdéseket. Székely á­llam­titkár bejelentése után a zajos nagygyűlés kissé megnyugtatva oszlott azét a kefe-ért egyaléeot­ iwnéuriben. / FŐVÁROS Fábián Béla­­kiküldetése körül. A tegnapi közgyűlésre az Egyesült Keresztény­­párti bizottsági tagok tudvalévően kiküldöttek dr. Fábián Béla demokrata bizottsági tagot, aki ál­landó közbeszólásaival zavarta a tárgyalás mene­tét. Úgy látszik, a demokrata párt most a mártí­­rok glóriás koszorújával akarja övezni Fábián Béla fejét, sőt teljesen azonosítja magát az ő vi­selkedésével. A ,,Nemzeti Demokrat­apárt“ ma este ülést tartott, amelyen „szimpátiájukat“ fejezték ki Fábián Béla iránt. Az értekezleten több felszóla­lás hangzott el, amelyen azt indítványozták, hogy a demokrata párt vonja le a konzekvenciát és mondjon le mandátumáról. A többség úgy hatá­rozott, hogy a további teendő­ket a liberális tele­­mék másik árnyalatával, a Fővárosi Polgári Párt­tal beszéli meg és csak ezután dönt. A két frakció vezető emberei holnap délután ülnek össze ta­nácskozásra. Fábián Béla kiküldetése különben már lovagias útra is terelődött. Dr. Fábián Béla ma este dr. Bársony Elemér és dr. Hajdú Marcell útján pro­­vokál­tatta Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselőt. Usetty dr. Vas­ek Ernőt és dr. Jaczkó Pált nevezte meg segédekül. A segédek holnap reggel ülnek össze. A Keresztény Községi Párt ma esti értekezletén részletesen letárgyalták a tanácsnok-jelöléseket. Jelöltek a tiszti főorvosi, főügyészi és árvaszéki elnöki állásra is. A tanácselökválasztó közgyűlés határideje újabb eltolódást szenvedett. A tanács­­nokválasztó rendkívüli közgyűlést minden valószí­­nűség szerint nem a jövő hét keddjén, hanem csü­törtökön, 7-én fogják megtartani. — Élelmezési hitelt. A zsirszelvények érvényes­ségét a tanács október 8-ig meghosszabbította. Az egyes zsírszelvényekre 15 deka szalonna vagy hál vásárolható kilónké­nt 110, illetőleg 116 koronás árban. — A sóélesztő bizottság a fejkvótát továbbra is 70 dekában állapította meg havonként. Az októ­ber—december havi sószelvények egyszerre, be­válthatók. — Pasztörizá­lni kell a tejet. A közélelmezési miniszter a fertőző betegségeknek a tej útján tör­ténő behurcolásának megakadályozása céljából elrendelte, hogy a Budapestre kerülő tejet az arra kijelölt helyeken pasztörizálni kell és a tej csak ily módon hozható forgalomba.­­ A sikló is megdrágul. A közlekedési bizottság keddi ülése fog foglalkozni a sikló viteldíjainak felemelésével. A tanács a szén és a munkabérek drágulása­ miatt a viteldíjakat a mai egy korona helyett két koronában akarja megalapítani. Hir Linder Béla eltűnéséről. A pécsi árulók kudarca. — Jász! Oszkár távirata. Egyik­ somogyi újság a következőképpen számo be Linder Bélának, a törvénytelenül pécsi pölgsr­­mesterre választott züllött katonatisztnek ésv­ekcs­­ről kiutasított törvényes pécsi polgármesternek. Nendtwich Andornak utolsó párbeszédéről. Reggel 6 óra után dr. Doktor Sándor karonfogva vezette fel Linder Bélát a városházára. Utána jött a tör­vénytelenül megválasztott többi tisztviselő, a szocialista párt vezető emberei és a tö­meg. Egyenesen Nendtwich polgármester szobá­jába léptek bejelentés és kopogtatás nélkül. Itt dr. Doktor Sándor közölte az előző napi választás ered­ményét és felszólította Nendtwich Andor polgár­­mestert, adja át hivatalát. — A választást nem ismerem el és tiltakozom ellene, — mondta Nendtwich polgármester emelt fővel. Linder Béla: Ne beszéljen ilyen hangon! Nendtwich: Olyan hangon beszélek, amilyen han­gon velem beszélnek. Linder: Nem engedem tovább izgatni. Erre előlépett a jelenlevő határ rendőrségi kapi­tány és felszólította­ a polgármestert, adja át a hi­vatalát és kövesse. Nendtwich: A megszálló hatóság parancsának engedelmeskedem. A polgármestert lekisérték, miközben a folyosón Pécs Lajos pincér így szólt hozzá: — Szerencsés utat! — Még viszontlátjuk egymást! — félért a polgár­mester. A városház kapujában álló tömeg nyugod­tan fogadta a távozó polgármestert, akit az ott vá­rakozó kocsi­n azonnal a demarkációs vonalon túlra szállítottak, így szól a somogyi újság beszámolója. Más ol­dalról viszont az a hír jő, hogy Linder Béla két nappal megválasztatása után eltűnt Pécsről. Állítólag Jászi Oszkár táviratot intézett hozzá, amelyben inti, hogy ne vállalja a polgármestersé­get, ha pedig megválasztották, mondjon le és utazzék el Pécsről. Ha Linder valóban eltűnt Pécsről, akkor nyilvá­n­­való, hogy a Jászi—Linder-féle szövetség nemze­tietlen törekvései megtörtek a pécsi és bárányát öntudatos, hazafias közönség határozott magatar­tásán. Linderék kudarcának egyik jelensége az is, hogy dr. Dettre János, Szeged volt kormánybiz­tosa, akit Linderék pécsi főjegyzőnek választottak meg, nem fogadta el megválasztatását s egyáltalán nem hajlandó Pécsre utazni. Pesti Kis Fű­rész. " A Tharaud-testvérek talán elég müveit ..amigv** tiak“ még a demokrata Adonisnak, Petö-Pinbak Sándor urnak is. S a Tharaud-testvérek 1920 julius 30-án, lenn járván Kecskeméten, a bugaci puszta­ház vendégkönyvébe a következő sorokat írták: Vive la Puszta et vivent ses bergers! Vivent ces beaux espaces, ou vivent toutes les bétes du monde, mais pás de juifs! Barbár magyar nyelvünkön ez így hangzik: „Éljen a puszta, éljenek pásztorai! Éljenek e szép terek, amelyeken a világ minden állatai élnek, csak zsidók neon!“ — így Jean és Jérome Tharaud urak, akik alighanem vannak olyan nyugateurópaiak, mint például Fim­men elvtárs és akik szintén írtak rólunk a külföldnek, de nem fehérterror-hazugsá­­gokat, hanem igenis megírták a mi könnyes-véres, kálváriás igazságainkat és cikkeiknek vajmi más hatásuk volt Franciaországba­n, mint a liberális Ruppert Rezső nemzetgyűlési beszédének. * Maholnap egész bolsevista-kátét állíthatunk össze a Népszavából, amely nap-nap után mesterien felel meg hasábjaival arra a kérdésre: „Hogyan lehe­tünk bolsik — hangfogóval?" Mai trükkje például ez. Egy kukkot nem ír a népbiztosok perének teg­napi tárgyalásáról, amelyen elmondták, hogyan rántotta ki egy áldott állapotos asszony felkötött férje alól a zsámolyt, mert Szamuelly megígérte neki, hogy akkor élve leveheti férjét a kötélről. Szamuelly persze vigyorgott, nem váltotta be ígé­retét és a szegény asszony ott őrült meg a­ férje holtteste alatt Minderről egy kukkot sem ír a Népszava. Ma azonban nem meri letagadni a dunavecsei gazságokat hanem Fracea.­­Josi-Brach Arnold olasz újságíró könyvéről írván, megfeddi a magyar bolsevizmus olasz-zsidó króni­kását, hogy nevetséges és régen megcáfolt (!) dol­gokat is belefirkált. A nevetséges és túlzott dolgok — a rémuralom hóhérságai. Azokat a mondatokat persze, amelyekben Fraccaroli a magyar mágnáso­kat üti, azokat helyeslőleg idézi. Ugyanazon szám­ban tudósítást közöl egy bécsi emigránstól és nyíl­tan nekimegy a „császári és királyi militarizmus“ volt háborús kiadásainak és embergyakos szelle­mének. Nos, veszik észre az ügyes méregkeverést és ravasz adagolást! Utóvégre csak nem követel­heti tőle senki, hogy ma is olyan harsogóan legyen bolsevista, hogy még a „keresztény kurzus“ is rá­­ocsúdhasson végre, milyen változatlan a Népszava szelleme! Egyébként pedig nem is vehetjük rossz néven a Népszavától, hiszen egyrészt mindezt azért teszi, mert teheti, másrészt következetes bolseviz­­musával még mindig becsületesebb azoknál a „pol­gári“ bűntársainál, akik a frigiai vörös sapka fölé hirtelen Horthy-kucsmát nyomtak és „fehér“ álor­­cával mérgeznek. * Károlyi Mihály Krapotkinná magasztosította magát a Daily Herald munkatársa előtt. Az önavatá­­son néhány nyilatkozat bérregett ki farkastorkán, melyet ezúttal nem Simonyi Henry öntött formába. A Magyar Krapotkin egyszerűen antiszociális anar­chiának minősíti a Horthy-rendszert Megértjük fáj­dalmát, hiszen ő ezzel szemben szociális anarchiát jelentett Kéri Pállal, Garami Ernővel, Fényes László­val és Klein Árminnal. A két anarchia közüli fel­tét­lenül ez volt a szimpatikusabb. Ekkor nem börtönöz­ték be a magyarság nagyjait: Kokányit, Ágostont, Nyisztor elvtársat, a puskagolyó nem nemes magyar életet öltött­­ki, csak a Tisza Istvánokét. A magyar gondolat sem volt bilincsbe verve, Göndör és Hat­vany itthon szerkesztettek. A liberális lélek vissza­sírja a magyar Krapotkin aranykorát, a tengerész­­nem szetőrös, kabátlopásos, sikkasztásos, őszirózsás idő­ket, amikor kantonizáltak, magyart pofoztak, szoci­alizáltak, arcul köptek és a diadalmas fajta Heltai­­ban virágzott hadvezérré. Milyen kár, hogy nem születtünk liberálisnak. 3 Az angol bányasztrájk elmarad. London, szept. 30. A bányatulajdonosok és a munkások között folyó tárgyalások kedvező me­derbe jutottak, úgy hogy számítanak arra, hogy a tervezett sztrájk elmarad. A Sztrájk mellett csak a welsi munkások foglalnak állást, akikkel külön tárgyalást kezdtek. iliiffiT 70 K-tól POSTL Inaiöllärlkll® fi JfS fi feljebb ékszergyáros rajtaalvját Kárálykörut 22. sz. g*S®aS3ISífflB sso K-tól feljebb Semmelweis utca 19. Dmílísíwb karátját I. em. (átjáró házi orilllatia 65000 K-l* non Telefon ez. its-19.

Next