Nemzeti Ujság, 1920. október (2. évfolyam, 232-257. szám)
1920-10-01 / 232. szám
Péntek, 1920 október , NEMZETI ÚJSÁG igazgatója a drezdai kiállítás alkalmából Budapestre utazott, hogy a mai iskola szervezetét alaposan tanulmányozhassa, í e célból több napot töltött az intézetben. Molkenbour, az amszterdami országos rajzoktatási felügyelő, ki szintén személyesen tanulmányozta főiskolánkat. Oly jelentést tett uralkodójának, hogy Milhelmina királynő Varttai Szilárdnak az intézet szervezeti alapszabályainak elküldéséért, az Orbéán érdemrendet adományozta. Ekkora múlthoz képest bizony kicsiny arányú Lyka Károly megbízott igazgató személye arra, hogy ez iskolát lebírálhassa és gyökeres átalakítására magát hivatottnak hirdethesse. Legvégül bár kivonatosan ismertetni óhajtjuk a legérdekeltebb, de egyszersmind legjogosultabb félnek, magának a Képzőművészeti Főiskola tanártestületének közös megbízás alapján készült átiratát, Melyet ez ügyben a nyilvánosság számára lapunkhoz intézett. A tanári kar nyilatkozata, A tanári kar, melynek Lyka Károly interjújához fűzött írását lapunk korlátozott terjedelme miatt csak kivonatosan közölhetjük, mindenekelőtt méltán hivatkozik arra, hogy a tanártestület a közelmúlt évek súlyos viszonyai közt is hazafias odaadással végezte kulturmunkáját és semmiképpen nem szolgáltatott okot arra, hogy a vezetése alatt álló intézetét bárki is Csáky szalmájához hasonlítsa, hogy művészileg és pedagógiailag tehetetlenséggel és állandó hanyatlással vádolja meg Lyka Károly, éppen amikor e tanári karba belépni szándékozik. A tantestület fölöttes hatósága utasítására, egy érdemes tagját jelölte igazgatónak, de belenyugodott Lyka Károly jelölésébe, bár ő Henszlmann és Pasteiner egyetemi tanárok örökébe habilitálás nélkül került, pláne egyenesen az V. díjosztályba, amit egy Székely, Lotz, Benczur élete végére Se ért el. Lyka Károly reformokról beszél reformgondolatok nélkül és reformokról, amik már rég megvalósíttattak. Hiszen már évtizedek óta megvoltak a nyári tanfolyamok, a műhelyek látogatása, az iparművészetekre is már rég kiterjeszkedtek, elég csak a Horti Pál, Kőrösfői-Kriesch Aladár, Oráh István és Dékáni Árpád iparművészetére hivatkoznunk. S az utolsó reformtervre terve: nincs oka Lyka Károlynak a rajztanárjelöltek művészeti képzését se kisebbíteni, hiszen rajztanárok százával vesznek részt s aratnak sikert az összes tárlatokon, így festenek a Lyka kirakat-reformjai. A Lykától ..megnyerni sikerült“ tanerők értékét a tantestület nem kifogásolja, de kifogásolhatja, hogy a kommün kinevezettjei és előléptetettjei voltak, hogy Olate Oszkár a nemzetünkre nőhéz idők óta Svájcban üdülve vajmi kevés ragaszkodást bizonyít a sínylődő nemzethez és művészetéhez. A tanári állások betöltéséhez a tantestület meghallgatása szabályzatilag biztosítva van, ezt Holler István miniszter újólag is elismerte; korai, illetéktelen és nem helyénvaló volt Lyka megbízott igazgatónak a jelöltjeivel előhozakodnia. A tantestületnek is megvannak a maga jelöltjei, de nem találja helyénvalónak velük hírlapokban előhozakodni. Mit fizetnek a pénzfejedelmek alkalmazottaiknak ?: Havi 250 koronára évente 150 koronát emelivnyCA pénzintézeti alkalmazottak viharos nagygyűlése. A sár és arany meséje jut eszünkbe ama borzalmas panaszok hallatára, melyeket a nyomor páriái, a bankok ellen, a nagytőkések, a pénz ragyogó fényben pompázó koronázatlan királyai ellenében végső kétségbeesésükben élzokognak. Félnek a gyűlésieknek falaitól, nehogy elárulja őket, félnek a besúgóktól, akik kitúrják őket még nyomorúságos állásukból is. A pénzintézeti alkalmazottak nagygyűlése Számolt be mindezekről. Van alkalmazott, aki két évi szolgálat után havi 150 koronás fizetést ,,élvez", egy másik 10 év után évi 16 ezer, ismét egy 15 éves alkalmazott havi 739, sőt van 15 éves alkalmazott, aki havi 789 koronát kap munkája ellenében. Igg£, hogy cipőt és ruhát is kellene adni a bankoknak, de csak kellene, mert akárhány helyen 300 koronájával váltják meg a cipőt, amihez a hiányt hozzápótolni havi 700 koronából csak a legnagyobbművészettel lehet. Van lakbér is, de nem emelik fel még most sem, amikor a háziurak állami határozat alapján emelhették 50 százalékkal feljebb. Az alkalmazottak öt-hat memorandumban kérték már fizetéseik javítását. Szeptember elsejére ígértek némi javítást, de csak egy pár pénzintézet adta meg, azok is évi 100—150 koronában. Most újabb memorandummal fordultak a pénz uraihoz. Azt kérték, hogy emberi fizetést utaljanak ki azoknak a „bankszolgáknak“, akiknek sokszor milliókra kell vigyázniuk, de havi 700—800 koronából családjukkal megélni nem tudnak. Székely János volt népjóléti államtitkár ebben az ügyben kereste fel a napokban a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének igazgatóját, Hegedűs Lórántot és felkérte őt, hogy nagy tudásából használjon fel valamit a pénzintézeti alkalmazottak helyzetének javítására is. Az igazgató ezt meg is ígérte, sőt az alkalmazottakkal való tárgyalás elől sem zárkózott el, így tehát ismét megvan a remény, hogy a bankok lekaparhatják a nyomornak ráfreccsent saját hírnevük aranylapjáról. A pénzintézeti alkalmazottak tegnap különben több mint ezerkétszázam nagygyűlést tartottak a keresztényezcellaista szakesrületi helyiségükben, ahol több elkfex tedo folwniliakis uitán Székely János v. államtitkár és Gosztonyi Je.in központi titkár ismertették úgy az IUtunános gazdasági helyzetet, mint a szakmai kérdéseket. Székely államtitkár bejelentése után a zajos nagygyűlés kissé megnyugtatva oszlott azét a kefe-ért egyaléeot iwnéuriben. / FŐVÁROS Fábián Bélakiküldetése körül. A tegnapi közgyűlésre az Egyesült Kereszténypárti bizottsági tagok tudvalévően kiküldöttek dr. Fábián Béla demokrata bizottsági tagot, aki állandó közbeszólásaival zavarta a tárgyalás menetét. Úgy látszik, a demokrata párt most a mártírok glóriás koszorújával akarja övezni Fábián Béla fejét, sőt teljesen azonosítja magát az ő viselkedésével. A ,,Nemzeti Demokratapárt“ ma este ülést tartott, amelyen „szimpátiájukat“ fejezték ki Fábián Béla iránt. Az értekezleten több felszólalás hangzott el, amelyen azt indítványozták, hogy a demokrata párt vonja le a konzekvenciát és mondjon le mandátumáról. A többség úgy határozott, hogy a további teendőket a liberális telemék másik árnyalatával, a Fővárosi Polgári Párttal beszéli meg és csak ezután dönt. A két frakció vezető emberei holnap délután ülnek össze tanácskozásra. Fábián Béla kiküldetése különben már lovagias útra is terelődött. Dr. Fábián Béla ma este dr. Bársony Elemér és dr. Hajdú Marcell útján provokáltatta Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselőt. Usetty dr. Vasek Ernőt és dr. Jaczkó Pált nevezte meg segédekül. A segédek holnap reggel ülnek össze. A Keresztény Községi Párt ma esti értekezletén részletesen letárgyalták a tanácsnok-jelöléseket. Jelöltek a tiszti főorvosi, főügyészi és árvaszéki elnöki állásra is. A tanácselökválasztó közgyűlés határideje újabb eltolódást szenvedett. A tanácsnokválasztó rendkívüli közgyűlést minden valószínűség szerint nem a jövő hét keddjén, hanem csütörtökön, 7-én fogják megtartani. — Élelmezési hitelt. A zsirszelvények érvényességét a tanács október 8-ig meghosszabbította. Az egyes zsírszelvényekre 15 deka szalonna vagy hál vásárolható kilónként 110, illetőleg 116 koronás árban. — A sóélesztő bizottság a fejkvótát továbbra is 70 dekában állapította meg havonként. Az október—december havi sószelvények egyszerre, beválthatók. — Pasztörizálni kell a tejet. A közélelmezési miniszter a fertőző betegségeknek a tej útján történő behurcolásának megakadályozása céljából elrendelte, hogy a Budapestre kerülő tejet az arra kijelölt helyeken pasztörizálni kell és a tej csak ily módon hozható forgalomba. A sikló is megdrágul. A közlekedési bizottság keddi ülése fog foglalkozni a sikló viteldíjainak felemelésével. A tanács a szén és a munkabérek drágulása miatt a viteldíjakat a mai egy korona helyett két koronában akarja megalapítani. Hir Linder Béla eltűnéséről. A pécsi árulók kudarca. — Jász! Oszkár távirata. Egyik somogyi újság a következőképpen számo be Linder Bélának, a törvénytelenül pécsi pölgsrmesterre választott züllött katonatisztnek ésvekcsről kiutasított törvényes pécsi polgármesternek. Nendtwich Andornak utolsó párbeszédéről. Reggel 6 óra után dr. Doktor Sándor karonfogva vezette fel Linder Bélát a városházára. Utána jött a törvénytelenül megválasztott többi tisztviselő, a szocialista párt vezető emberei és a tömeg. Egyenesen Nendtwich polgármester szobájába léptek bejelentés és kopogtatás nélkül. Itt dr. Doktor Sándor közölte az előző napi választás eredményét és felszólította Nendtwich Andor polgármestert, adja át hivatalát. — A választást nem ismerem el és tiltakozom ellene, — mondta Nendtwich polgármester emelt fővel. Linder Béla: Ne beszéljen ilyen hangon! Nendtwich: Olyan hangon beszélek, amilyen hangon velem beszélnek. Linder: Nem engedem tovább izgatni. Erre előlépett a jelenlevő határ rendőrségi kapitány és felszólította a polgármestert, adja át a hivatalát és kövesse. Nendtwich: A megszálló hatóság parancsának engedelmeskedem. A polgármestert lekisérték, miközben a folyosón Pécs Lajos pincér így szólt hozzá: — Szerencsés utat! — Még viszontlátjuk egymást! — félért a polgármester. A városház kapujában álló tömeg nyugodtan fogadta a távozó polgármestert, akit az ott várakozó kocsin azonnal a demarkációs vonalon túlra szállítottak, így szól a somogyi újság beszámolója. Más oldalról viszont az a hír jő, hogy Linder Béla két nappal megválasztatása után eltűnt Pécsről. Állítólag Jászi Oszkár táviratot intézett hozzá, amelyben inti, hogy ne vállalja a polgármesterséget, ha pedig megválasztották, mondjon le és utazzék el Pécsről. Ha Linder valóban eltűnt Pécsről, akkor nyilvánvaló, hogy a Jászi—Linder-féle szövetség nemzetietlen törekvései megtörtek a pécsi és bárányát öntudatos, hazafias közönség határozott magatartásán. Linderék kudarcának egyik jelensége az is, hogy dr. Dettre János, Szeged volt kormánybiztosa, akit Linderék pécsi főjegyzőnek választottak meg, nem fogadta el megválasztatását s egyáltalán nem hajlandó Pécsre utazni. Pesti Kis Fűrész. " A Tharaud-testvérek talán elég müveit ..amigv** tiak“ még a demokrata Adonisnak, Petö-Pinbak Sándor urnak is. S a Tharaud-testvérek 1920 julius 30-án, lenn járván Kecskeméten, a bugaci pusztaház vendégkönyvébe a következő sorokat írták: Vive la Puszta et vivent ses bergers! Vivent ces beaux espaces, ou vivent toutes les bétes du monde, mais pás de juifs! Barbár magyar nyelvünkön ez így hangzik: „Éljen a puszta, éljenek pásztorai! Éljenek e szép terek, amelyeken a világ minden állatai élnek, csak zsidók neon!“ — így Jean és Jérome Tharaud urak, akik alighanem vannak olyan nyugateurópaiak, mint például Fimmen elvtárs és akik szintén írtak rólunk a külföldnek, de nem fehérterror-hazugságokat, hanem igenis megírták a mi könnyes-véres, kálváriás igazságainkat és cikkeiknek vajmi más hatásuk volt Franciaországban, mint a liberális Ruppert Rezső nemzetgyűlési beszédének. * Maholnap egész bolsevista-kátét állíthatunk össze a Népszavából, amely nap-nap után mesterien felel meg hasábjaival arra a kérdésre: „Hogyan lehetünk bolsik — hangfogóval?" Mai trükkje például ez. Egy kukkot nem ír a népbiztosok perének tegnapi tárgyalásáról, amelyen elmondták, hogyan rántotta ki egy áldott állapotos asszony felkötött férje alól a zsámolyt, mert Szamuelly megígérte neki, hogy akkor élve leveheti férjét a kötélről. Szamuelly persze vigyorgott, nem váltotta be ígéretét és a szegény asszony ott őrült meg a férje holtteste alatt Minderről egy kukkot sem ír a Népszava. Ma azonban nem meri letagadni a dunavecsei gazságokat hanem Fracea.Josi-Brach Arnold olasz újságíró könyvéről írván, megfeddi a magyar bolsevizmus olasz-zsidó krónikását, hogy nevetséges és régen megcáfolt (!) dolgokat is belefirkált. A nevetséges és túlzott dolgok — a rémuralom hóhérságai. Azokat a mondatokat persze, amelyekben Fraccaroli a magyar mágnásokat üti, azokat helyeslőleg idézi. Ugyanazon számban tudósítást közöl egy bécsi emigránstól és nyíltan nekimegy a „császári és királyi militarizmus“ volt háborús kiadásainak és embergyakos szellemének. Nos, veszik észre az ügyes méregkeverést és ravasz adagolást! Utóvégre csak nem követelheti tőle senki, hogy ma is olyan harsogóan legyen bolsevista, hogy még a „keresztény kurzus“ is ráocsúdhasson végre, milyen változatlan a Népszava szelleme! Egyébként pedig nem is vehetjük rossz néven a Népszavától, hiszen egyrészt mindezt azért teszi, mert teheti, másrészt következetes bolsevizmusával még mindig becsületesebb azoknál a „polgári“ bűntársainál, akik a frigiai vörös sapka fölé hirtelen Horthy-kucsmát nyomtak és „fehér“ álorcával mérgeznek. * Károlyi Mihály Krapotkinná magasztosította magát a Daily Herald munkatársa előtt. Az önavatáson néhány nyilatkozat bérregett ki farkastorkán, melyet ezúttal nem Simonyi Henry öntött formába. A Magyar Krapotkin egyszerűen antiszociális anarchiának minősíti a Horthy-rendszert Megértjük fájdalmát, hiszen ő ezzel szemben szociális anarchiát jelentett Kéri Pállal, Garami Ernővel, Fényes Lászlóval és Klein Árminnal. A két anarchia közüli feltétlenül ez volt a szimpatikusabb. Ekkor nem börtönözték be a magyarság nagyjait: Kokányit, Ágostont, Nyisztor elvtársat, a puskagolyó nem nemes magyar életet öltöttki, csak a Tisza Istvánokét. A magyar gondolat sem volt bilincsbe verve, Göndör és Hatvany itthon szerkesztettek. A liberális lélek visszasírja a magyar Krapotkin aranykorát, a tengerésznem szetőrös, kabátlopásos, sikkasztásos, őszirózsás időket, amikor kantonizáltak, magyart pofoztak, szocializáltak, arcul köptek és a diadalmas fajta Heltaiban virágzott hadvezérré. Milyen kár, hogy nem születtünk liberálisnak. 3 Az angol bányasztrájk elmarad. London, szept. 30. A bányatulajdonosok és a munkások között folyó tárgyalások kedvező mederbe jutottak, úgy hogy számítanak arra, hogy a tervezett sztrájk elmarad. A Sztrájk mellett csak a welsi munkások foglalnak állást, akikkel külön tárgyalást kezdtek. iliiffiT 70 K-tól POSTL Inaiöllärlkll® fi JfS fi feljebb ékszergyáros rajtaalvját Kárálykörut 22. sz. g*S®aS3ISífflB sso K-tól feljebb Semmelweis utca 19. Dmílísíwb karátját I. em. (átjáró házi orilllatia 65000 K-l* non Telefon ez. its-19.