Nemzeti Ujság, 1920. november (2. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-03 / 259. szám

2 *1---------■■ —“ képviselőtársának a tervezetét a gabonafélék szabad forgalmáról. A szabad forgalom hívei a gabonaárak csökkenését várják a tervezetüktől és azt kívánják, hogy a községek vállalják ellátatlanjaik élelmezését, a városokat pedig szabad vásárlás útján lássa el az állam. Nagyatádi Szabó István a földbirtokreformról, a ter­­mésrendeletről és a kisgazdatársadalom kötelességeiről. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter­­szombaton Edelénybe utazott, hogy rész­t vegyen Lo­vász János beszámolóján. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után nagyatádi Szabó István vadmivelés­­ü­gyi miniszter lépett az emelvényre, aki beszédében a következőket mondotta: Vádként hozzák föl ellenünk, hogy PA paraszt­­diktatúrát akarunk. Nem. Nekünk nem az a célunk, hogy kiszorítsuk az úri osztályt a parlamentből, hisz nekünk szükségünk van a képzett, tanult em­­berekre. Mi azt valljuk, hogy mindenkinek, aki vér­zett, joga van ahhoz, hogy ebben a hazában egy kis talpalatnyi földje legyen. Mi nem akarjuk a föl­det ingyen adni, nem akarjuk a nagybirtokost tönkretenni, nem akarunk senkit az ősi kastélyából, apái dominiumából, a régi kúriából kizavarni. Nem baráti.- Mi akkor, amikor a szegény emberről aka­runk gondoskodni, amikor a szegény emberen aka­runk segíteni, nem akarunk jómódú emberből sze­gény embert csinálni. Nem ez a mi célunk. A mi célunk:­­boldoggá tenni a szegény embert anélkül, h­ogy bárkit tönk­retennénk. (Felkiáltások: Nem is szabad!) Hála a Mindenhatónak, most hozzuk a tör­vényt és törvény erejével fogjuk földhöz juttatni a népet Ezek után a miniszter a termés rendeletről szólott, kifejtette, hogy miért van szükség újra a kisgazdatársadalom áldozatkészségére. Két okot je­lölt meg, ami ezt szükségessé teszi: egyik a tiszán­túli rossz termés, a másik, hogy a nagybirtok nem bírta beszállítani a kivetett mennyiségű gabonát. Szólott eztán még a menekültekről, példának ál­lítva oda ezek szenvedését a kisgazdatársadalom elé. Nélkülöznünk, szenvednünk és dolgoznunk kell ki­tartással, — mondotta — mert csak így tudjuk föl­építeni rombadőlt hazánkat Indítványok és interpellációk. A Ház interpellációs könyvébe eddig csak Ereky "Károly jegyzett be új interpellációt a pénz elérték­telenedése tárgyában. A holnapi ülésen szerepel Szádeczky Lajos Zrínyi-ünnep indítványa, Windiseh­­­­graetz Lajos herceg, indítványa arra,­­­ogy politikai múltjának felülvizsgálására bizottságot küldjenek ki. Tasnádi-Kovács József a Lakáshivatal újjászer­vezését fogja előterjeszteni. Pallavicini György őr­­gróf a nemzetgyűlés "gyászára vonatkozólag okolja meg indítványát a ratifikálással kapcsolatban. Ereky Károly a parlamenti bizottságok munkaké­pességének helyreállításáról, Nagy János (egri) pe­dig a munkáskérdés megoldásáról szóló javaslatát fogja megokolni. A honvédelmi miniszter programbeszéde. Sréter István honvédelmi miniszter vasárnap tar­totta meg programbeszédét a színi kerületben, mint a kormányzópárt hivatalos jelöltje. Egyik főbűnünk az volt, — mondotta, — hogy nem tudtuk függetlenségünket kivívni. Legyünk azon,­­­ túl önálló, független nép és ne kössük sorsunkat semmiféle idegen néphez. Királyság vagyunk, hála , Istennek, az is maradunk. Azt a királyt kell válasz­tanunk, aki csak nekünk él, aki csak értünk érez, aki a régi Ausztriát a mi vérünkkel nem akarja fel­támasztani. .Hangsúlyozta, hogy mint katona, fel­tétlenül aláveti magát mindannak, amit a nemzet akar. A miniszter után Kovács J. István, Héjj Imre és Patacsy Dénes beszéltek. Haller István kultuszminiszter Cegléden. Haller István kultuszminiszter vasárnap, novem­ber hetedikén tartja beszámoló beszédét Cegléden, amely alkalomból számos képviselő fogja a minisz­tert lekísérni. Tiltakozás a békeszerződés ratifikálása elleni Sopronból táviratozzék: Sopron város törvény­hatósági bizottsága ünnepélyesen tiltakozott a béke ratifikálása ellen, és felhívta Nyugatmagyarország képviselőit a legerélyesebb akcióra. Marostorda vármegye menekült közönsége szin­tén nagygyűlésben tiltakozott a béke törvénybe­­iktatása ellen., Szenner József dr. főispán lelkesítő beszédének a hatása alatt A vármegye elfogadott egy felterjesztést a nemzetiségi minisztérium fel­oszlatása és Bocskay fejedelem koronájának vissza­szerzése iránt Az osztrák pártok végleges szám-1 aránya. Bécs, nov. 2. Az osztrák nemzetgyűlési válasz­tásokkal kapcso­lat­ban minap osztották fel a ma­­radékszavazatosonál eső 15 mandátumot A nagy­német párt naradéksz­avazatainak szám­a volt 165.961, a szociáldemnokrata párté 95.916, a keresz­­tényszoc­ista párté 91.793, a németosztrák pa­­rasztpárté 36.280,­ a polgári munkapárté 18.436 s a felsőausztriai keresztényiszoc­ista párté 11.480E szerint a m­agyném­etek kaptak 7, a szociálamo­­­feráta párt 4, a kereszté­nyszocialista párt 3 s a németosztrák parasztpárt 1 mandátumot. A pár­tok végleges aránya tehát a következő: a keresztény szocialistáknak van 82 man­dátuma, a szociáldemokratáknak 66, a nagy­ németeknek 20, a parasztszövetséginek­ 6 s a liberálisoknak . NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1920. november X Csehország nem jogállam. Cseh-morva pü­spökök tiltakozó pástorlevele a barbár kultúrharc ellen. A cseh-morva püspökök pásztorlevelet adtak ki, mely szenzációs erejű leleplezése az egyházüldözésben kimerülő szabadkőműves-szociáldemokrata cseh poli­tika visszaéléseinek­ A katolikus egyház nemcsak hogy nem részesült abban a védelemben, amelyet minden jogállam megad, — írja a pásztorlevél — hanem büntetlenül zavarhatja az úgynevezett csehszlovák egyház skizmáját és tév­­tanulása, amely szabadgondolkodókkal, istenénekkeli eretnekekkel és az egyház minden­­ellenségével szövet­­kezik. Kiközösített papokat bíznak meg a minisz­tériumokban az egyházi ügyekkel foglal­kozó referensi állással, akik a papság és a nép között irányítják az elszaka­dást célzó mozgalmat, az ingadozó papokról jegyzéket­ vezetnek és gazdag jutalmakkal csábítgatják őket. Hitetlen tanítók kidobják az iskolából a keresztet, a vallástanítást megszüntetik, a kápolnákat bezárják, a szentek szobrait összezúzzák. Ez kézzelfogható anar­chia. Egy állam, amely tűri a természettől fogva is, de saját törvényeivel , a nemzetközi békeszerződéssel biztosított jogának megsértését, glistszg a civilizált vi­­lág bizalmát és elveszti jogát a jogállam nővére. Tótországban ez anarchia elidegenítette a népet a cseh államtól, még azt a réteget is, amely eddig ro­konszenvezett vele s­ most az a vésziig fenyeget, hogy elvesz az egész Felföld. Arra a meggyőződésre kell jutni, hogy az egyház legszentebb jogainak és vagyonjártak megvédésére ma­gának a katolikus népnek kel síkra szánnia. Ezután a pásztorlevél a világ katolikusaihoz fordult „Az egész katolikus világ élénk érdeklődéssel kíséri a cseh köztársaságban kitört kulturhail fejlődését A barbár képrombolók és templomrablók, a hitetlen ta­nít­ók, tisztviselők uralma, az iskolás gyermekek lelkének meggyilkolása a vallástalan szettem által stb., kimond­hatatlanul ártottak a külföldön a cseh nép hírének, jól­lehet ott a liberálisok történethamisítása és tudósításai következtében aligha ismeretes az a tény, hogy egy vallástalan kisebbség terrorizálja a tulaj­donké­ptn még egészséges és keresztény cseh nép f­agy többségét- A keresztény munkásság tömegtüntetése a vitajóban. Teleki miniszterelnök és Bénárd miniszter a munkásbiztosítás reformjáról­ tiomolna, és Szabó József képviselők a saoelélis törvényalkotást és a munkásság sérelmeinek orvos­­lását sürgetik — Saját tudósítónktól. — Alig amit él egy hete, hogy a sioyáldemokrata szakszervezetek kongresszusa a destrukció szokott módján 251 ezer munkás nevében ismét a maga számára követelte a munkásság­­akaróténak szó­szólói jogát. Nem­ elégedett meg azonban a kon­gresszus ezzel a nagyítással. Vakmerőségében arra a kijelentésre ragadtatta magát, hogy K­e­nárd mi­niszter nem tisztáhatja meg a munkásbiztositól a munkásság nevében, mert­­akikre a miniszter hi­vatkozik: a __ keresztény szocialisták egyszerűen „nincsenek." Erre a perfid állításra kapta meg a szociáldemokrácia vezérkara vasárnap délelőtt a legcsattanósabb választ. A keresztényszocialsta szakszervezeti központ és az ébredő magyarok hívására a keresztény munkások ezrei lettek el tüntetni a felébredt ke­resztény munkásöntudat mellett. A felháborodás hangján tltakoztak az ellen, hogy az országunkat feldaraboló és a népünket a kommunizmus bor­zalmaiba és a pusztulásba kergető szociáldemo­krata vezérek még­­ma is a régi terror­statisztika szerint számított ,51 ezer munk­ás nevében tolják­ fel magukat a munkásság vezetőinek. A fővárosi Vigadó nagytermét, karzatait, szipoltig megtöltő keresztény munkások viharzó erővel követelték Bern­d minisztertől és a gyűlésen megjelent Te­­leki miniszterelnöktől, hogy a munkásbiztosító hi­vatalban csináljon­ rendet és adja vissza eredeti céljának, hogy a szociáldemokrata pártvezérek eddigi segélyegyesületéből ismét a munkások be­teg­ és balesetsegélyező intézménye lehessen. Megkezdődik az ülés. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor már zsúfolásig meg­tett a Vigadó nagy gyűléstem­e, úgy, hogy a később ér­kezők már csak a karzatokon és a széksorok között szoronghattak. Az emelvényen Bénárd Ágoston népjó­léti és munkaügyi miniszteren kívül ott láttuk Oláh Dániel volt munkaügyi minisztert, Usetty, Frühwirth, Szabó József- Somonnay és Slachta Margit képviselő­ket, valamint közéletünk számos jeles férfiú. Feltű­nően kevés volt a megjelentek között a nő, a megjelent hatezer munkás közül alig száz, aminek a hideg és a kedvezőtlen délelőtti időpont volt az oka. Kocsán Károly szerkesztő elnök nyitotta meg a gyű­lést Eljöttünk mondotta, hogy demostráljunk megjele­nésünkkel erőnk és hatalmunk mellett, de egyben­ rá­mutassunk a kormánynak arra a kötelességére is, hogy a szociálpolitikai alkotásokat ne húzza-halassza tovább. Nem tárgyalunk a szociáldemokratákkal. Benézd dr. miniszter emelkedett ezután szólásra. "A mai nagygyűlés — mondotta — fényes cáfolat azoknak rágalmaikra, akiknek fajilag és gazdaságilag is kelle­metlen a keresztényszocialista munkástömegek létezése. Ez a faji érdek támad a mu­nkásbiztosító reformja ellen is. Én nem kérek tanácsot a­ hazára veszedelmes mun­­kásbiztosítási tisztviselők eltávolítása és a tisztviselői kar álamosítását illetőleg azoktól, akik programjuk alapján haza, törvény, vallás és családellenesek. (Hosz­­szantartó zúgó taps és helyeslés!) Akik még a bolseviz­­mus tanulságai után is marxistáknak vallják magukat, azoknak vagy a becsületükben, vagy a gondolkodásuk­­ban van a hiba. Nem tárgyalok a munkásbiztosítás re­formjának kérdésében a szociáldemokratákkal, amint­hogy a bíró sem tárgyal a gyilkossal, hogy milyen fel­tételek mellett adja vissza öldöklő fegyvereit. Hiába támadnak engem, néha még a saját pártomban is .Szenvedélyes közbekiáltások. A választásoknál más­kép beszéltek!) a munkásbiztosítás szociális részleteit illetőleg szívesen elfogadok minden jó tanácsot, de abban, hogy az intézményt visszaadjam a keresztény k­unkástömegeknek és szociális feladatának, nem ingat­hat meg senki és semmi! A szűnni nem akaró éljenzés után Horváth Károly az ébredő magyarok nevében ígérte meg a keresztény­­szocialista munkásmozgalom támogatását. Kifejtette, hogy a szociáldemokráciának az egész világon minden­kor csak mellékcélja volt a munkásság érdeke, az első a zsidó világuralom mindenáron való biztosítása. "Aici ezt nem hiszi, nézze meg, hogy a Népszavát ma is több zsidó burzsoá olvassa, mint keresztény munkás A Nép­­szava-nyomda gyors újjáépítése sem történhetett picit a munkásság filléreiből. Somonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő bevés­tében a munkásbiztosítás reformját szakszerű szem­pontból ismertette. Jellemző a munkásbiztosító hivatal eddigi, tisztviselőkarára, hogy a hatszáz tisztviselőből 116-ot kellett fegyelmi eljárás alá helyezni- A tisztítás, műve után a megmaradt és megbízható tisztviselők anyagi helyzetén javítani kell, hogy megfelelhessenek kötelességeiknek és hogy szakemberek is megtalálhas­sák létfeltételeiket az intézetnek A politikai érdemek helyett Végre a szaktudás foglalja el méltó helyét Teleki a munkásbiztosító reformja mellett Ezután zajos éljenzés mellett az időközben megér­kezett Teleki Pál gróf miniszterelnök állott fel szólásra. Én — mondotta — mint a keresztény Magyarország miniszterelnöke, eljöttem ide a munkásság nagygyűlé­sére, hogy személyes megjelenésemmel is megcáfoljam azt az ostoba híresztelést, minta én a munkásbiztosí­­tás reformjának útjába akarnék állani. Szociális tör­vényhozásra van szükség, ezt vallom én is. Hogy azon 193“ ma még annyi a panasz, ez nem a mi hibánk, ha­nem azoké, akik annyi romot hagytak m­ireánk, hogy még máig is alig tudtuk eltakarítani. 47 ő bűnüket kell nekünk jóvátenni és higyjék el hogy ebben az irány­ban meg van és meg is lesz a jóakarat­ „Szociális törvényalkotást követelünk."­ Lankey Lehel tartott ezután lelkes beszédet az Éb­redő Magyarok Egyesülete nevében. Utána nagy él­­jelzés közb­en Szabó József munkásképviselő szólalt fel Erős a hite, hogy a keresztényszocialisták és ébredő magyarok megértik egymást a közös munkában. Cso­dálja, hogy azok, akik eddig a szociáldemokrácia leg­nagyobb ellenségei voltak, azok protezsálják őket most a legerősebben. Ezután a munkásbiztosítás reformjá­hoz szólott. Mi, keresztény szocudisták ■— mondotta — elvileg nem vagyunk a munkásbiztosnáa­llamosításá­­nak hívei, de a tisztogatásnak most tényleg meg kell történnie. Kívánja, hogy a táppénz nyújtását 26 hétről ismét SS hétre, a betegsegélyt pedig a kereset 60 száza­lékáról 75-re emeljék fel. Igen örül, hogy a miniszter­elnök jelenlétében jelentheti ki, hogy a munkásság nincs megelégedve a kormány szociális munkájánál• Miért ké­sik a munkanélküliség, az aggkár és rokkantság elleni biztosítás törvénye? Miért szüntették meg a munkás­­ügyek minisztériumát. Felemlítette, hogy sem keress­­­ényi sem szociális szempontból nem menthető a va­sárnapi munkaszünet felfüggesztése. A jelenlevők leg­nagyobb felháborodása közben ismerteti a kispesti t­r­­ozilmunkások sérelmét, akik közül négyet két hete el­zártak már egy gyáros önkényeskedése következtében. Ha kivették a munkások kezéből a sztrájk önvédő fegy­verét, védje meg az állam a munkásságot a panaszbi­zottságok és a munk­áskamarák megszervezése által Végül határozati javaslatot olvas fel a beszéde folytán előadott követelések tárgyában, amit a megjelentek egyhangú helyesléssel fogadtak el. Kocsán Károly elnöki zárszava után, amelyben a női választójog mellett foglalt állást Kasztovsziy szom­bathelyi kiküldött a­ vidéki munkások csatlakozását je­lentette be, majd a Himnusz hangjai mellett szétoszlott a tömeg. PSS herceg nem vágyik a görög koronára. Luzern, nov. 1. Pál görög herceg a Svájci Táv­irati Ügynökség közli, hogy nem o­sztja a felezdegi görög kormánynak azt az álláspontját, hogy ő hi­vatott a trón elfoglalására, mert a trón az alko­t­­m­ány szerint atyját, Kom­santint, vagy pedig báty­ját, Györgyöt illeti meg. A trónt csak­ akkor fog­lalná el, ha a görög nép úgy határozna, hogy nem kívánja Konstantin király visszatérését és György herceg trónörökös lemondana a trónról.

Next