Nemzeti Ujság, 1920. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1920-12-01 / 283. szám

lep meg senkit, aki múltját és szereplését is­meri és kiválása alkalmával ismételten csak hangoztatjuk, hogy túlzása határozott nyere­séget jelent arra a nultra, melyet múltjával és parlamenti szerepéével nem egyszer hozott kellemetlen helyzetbe. A kenyér ára a minisztertanács előtt A Sliinapu m­i­nisztertanács foglalkozik a kenyér­ár földelejének kérdéséről. A pékek a munkások béremelésii követeléseire és a faárak emelkedésére való vwnttkozással már régebben kérték a kenyérár fölemelését. Vass József közélelmezési miniszter nagy eréllyel és nyomorgó tömegek életviszonyainak tel­jes megértésével kereste a középutat, hogy a pékek kívánságának a megtagadása el ne tüntesse teljesen a kenyeret ezt a legszükségesebb élelmiszert,­­ vi­szont az ár se emelkedjék a megfizethetetlenségig. Tegnap este a közélelmezési minisztériumban tartott tanácskozáson Vass József miniszter kijelentette, hogyha a pékek a 3 korona 50 filléres árat elfogadják, ő kérni fogja a kormány hozzájárulását az 50 filléres áremeléshez. A pékiparosok ipartestül­etének az a része, amely Budapest kenyér­szükségletének legna­gyobb részét fedezi, hajlandó elfogadni ezt az árat. A kispékek ugyan tiltakoztak ellene, de tiltakozásuk megmaradt az ipar­testületei belül. Az új kenyérár a zsemlyesütés szabaddá tételével kapcsolatban már leg­közelebb életbe lép, ha a minisztertanács is beleegye­zik. A finomsütés ára 2 korona, a házikenyér sütése 1 korona 60 fillér lesz. Szabó József nemzetgyűlési képviselő a maga és a kiküldőt keresztényszocialista megbízottak nevében munkatársunk előtt kijelentette, hogy azon az érte­kezleten, amelyet a kenyér árának megállapítása tárgyában tartottak, a megjelentek nem egyhangúan nyilatkoztak a kenyérár fölemelése mellett. Ő és a keresztényszocialista megbízottak határozottan tilta­koztak az ellen, hogy a kenyér árának emelésével járó terhet a munkásságra hárítsák át. Bizottsági ü­lések. A nemzetgyűlés mentel­i bizottsága ma déli ti­zenkét évakor Ereky Károly elnöklésével ülést tar­tott, amelyen a Szilágyi Lajos nemzetgyűlési kép­viselő által bejelentett mentelmi jogsérelmet tár­gyalta. A bizottság a mentelmi jog megsértését látta abban, hogy Klobusitczky Dénes alhadnagy, Szilá­gyi Lajos magánlakásán megjelent és ott a kép­viselő parlamenti és politikai szereplésére nézve fel­jogosítást kért A bizottság elhatározta, hogy a­ee­mzetg­g­­­­­ésnek azt javasolja, hogy az ügy iratait tegyék át a honvédelmi miniszterhez az eset meg­töré­se céljából. — A mentelmi bizottság holnap dél­en az interpellációk tartama alatt ülést tart, ami­ben valamennyi, a mentelmi bizottság előtt ..ok­, 5 ügyet le fogja tárgyalni.­­ A pénzügyi, igazságügyi és közoktatásügyi bizott­ság ma délután 5 órakor Reöck Iván elnöklésével ülést tartott, amelyen tárgyalta az adótól való mene­kül­és meggátlásáról szóló törvényjavaslatot. A bi­zottság a javaslatot úgy általánosságban, mint rész­leteiben letárgyalta és elfogadta. A nemzetgyűlés harmaddá bíráló bizottsága ma ideőben Nagy Pál elnöklése­ről tartott ülésén a Ko­lozsvári Kiss István majolátuma ellen beadott­ pa­nasz tárgyában elrendelte a vizsgálatot. Pénteken, december 8-án etfélután 5t órakor a nem­ze­terül és mnnkásü­gyi, igazságügyi, kiwiguagaidsi és nénzügyi b­izott­­sága együttes dióst tart, amelyen az­ ipari és kereskedelmi alkalmazottak spotelisusi és baleset esetére való biztosításáról szóló 1007: XIX. törv­ Bycikk­­ módosításának törvényjavaslatat tárgalja. " X. ES éstáiel Srste? ujpsst! polgármesternek. — Pest vármegye közgyűlése visszahelyezte Újpest város polgármesterét állásába. — A Nemzeti Újság közölte, ho­gy Újpest város tör­­vényhatósági biztosa Förster Kálmán dr. helyettes polgármestert állásából minden indokolás nélkül 3 napi felmondással elbocsátotta. A törvényhatósági biztos intézkedése nagy felháborodást keltett egész Újpesten és úgy az elbocsátott polgármester, mint Újpest város egész keresztény társadalma megfe­­lebbezte a határozatot. Pest vármegye törvényha­tósági bizottsága ma tartott közgyűlésén tárgyalta ezt az ügyet. A közgyűlésen Preszly Elemér dr. főispán elnö­­költ. Morlin Adorján főjegyző terjesztette elő az állatidő választmány javaslatát, mely Semsey tör­vényhatósági biztos határozatát érvénytelennek mondja ki és Förster Kálmán dr. helyettes polgár­­mester azonnali visszahelyezését javasolja. A köz­gyűlés igen izgalmas volt Hatalmas beszédet mon­dottak Weicher Miklós, Régi János dr., Gajár­ Géza dr. és Koncz dr., a megyei jegyzők elnöke és mindnyájan az újpesti polgármester elbocsátásának törvénytelenségére mutattak­ rá. Szenzációs volt az a leleplezés, amelyet Wertz József megyebizott­sági tag tett, aki egy jegyzőkönyvet olvasott fel, amely szerint két hónappal ezelőtt Semsey törvény­hatósági biztos azt kívánta Förster Kálmán dr. he­lyettes polgármestertől, hogy vele szemben soha nem fog fellépni Újpesten polgármesternek. A fel­olvasott jegyzőkönyv az egész törvényhatósági közgyűlés előtt világossá tette, hogy itt Semsey törvényhatósági biztos hatalmi féltékenykedéséről volt szó. A törvényhatósági­ közgyűlés egyhangúlag elfogadta az állandó választmány javaslatát, mely Semsey törvényhatósági biztos határozatát érvény­­telennek mondotta ki és Förster Kálmán dr. hel­­­yettes polgármestert visszahelyezte állásába. Egy­ben a közgyűlés elrendelte a vizsgálatot a Semsey­­-féle jegyzőkönyv ügyében. A vármegye közgyűlé­sének határozatát egész Újpesten nagy örömmel fogadták. k­ Ulabfe szerződés a CunardLine-nal Elvetetettük a háborút, elvesztettük országunk leg­­nagyob részét, gazdasági területeink legnagyobb része szinte leküzdhetetlen nehézségekkel küzd. A sorunkanélküliség leküzdése tolál mint legnagyobb gond elénk. Valamikor úgy képzeltük, hogy idegenbe vándorolt honfitársainkat visszahozhatjuk s most arra kell gondolnunk, hogy megváltás lesz, ha idegen államok gazdasági területein­­aló elhelyezést igénybe tudjuk venni a munkanélküliek elhelyezésénél. Ebből a szempontból kell megítélnünk azt a szerződést, amelyet a magyar kormány a Canard Line-nal kötött. A Canard társaság egyike a világ legnagyobb hajóstársaságainak, 1901-től a háború kitöréséig Fiuméból az úgynevezett m­agyar,amerikai vona­lon ő bonyolította le a kivándorlást. A társaság mostani szerződésében kötelezettséget vállalt az­iránt, hogy egész üzletkörében úgy belföldön és külföldön teljesen aláveti magát a magyar törvé­nyeknek és rendeleteknek. Elismeri a belügymi­niszternek az a jogát, hogy a magyar kivándorlók­ és visszavándorlók szállítását úgy a kikötőkben, mint a tengeri utón és bármikor ellenőrizheti. A társaság engedélye Triesztre, továbbá Cherburg, Rotterdam és Hamburg kikötőkre és onnét az Egyesült Államokba való szállításra szól. A szer­ződés jelentőségét fokozza még az a körülmény, hogy a társaság kötelezte magát visszaván­­dorlóink hazaszállítására is. Hajóin a magyar visszavándorlók előnyben is részesülnek, mert minden egyes hajón 300 helyet az indulás előtt bi­zonyos ideig visszatartanak magyarok részére. A hajóstársaság Budapestről a kikötőig és a kikötő­től Budapestig való vasúti szállításról és élelme­zésről is gondoskodni tartozik. A társaság enge­délye az 1921. év végéig szól. A Cunard-dal való szerződés részleteit Aldássy József min. tanácsos tárgyalta le, ki útjáról ma a következő nyilatkozatot tette: — Londonban, Párisban, Svájcban és Triesztben jártam s visszatérve hathetes utamról, megállapít­hatom, hogy Franciaország kivételével egész Euró­pának hatalmas, úgyszólván legnagyobb problémája a kivándorlási ügy. Angliában éppen most állítot­tak föl egy külön minisztériumot a kivándorlás le­­bonyolítására, olyan nagy Angliában a munka­­nélküliség. November­ 5-én maga a walesi herceg vezetett a londoni polgármesterhez, a lord,majorhoz küldöttséget é­s nagy beszédet mondott a munka­­nélküliek ellátásáról, illetve munkához juttatásának szükségességéről. Elmondotta, hogy a háborút visel­tek közül még mindig munka nélkül van 20.000 ép és 20.000 rokkant tiszt, valamint 250.000 hadviselt ép katona, ennyi maradt elhelyezés, illetve állás nél­kül a negyedmillió tisztből és­ ötmillió legénység­­bő, akik a világháborúban fegyver alatt állottak. Angliában kivándorlással fognak magukon segíteni. — Franciaországban nem aktuális a kivándorlási kérdés, mert annyit veszített az ország a háború alatt, hogy a francia polgár nem fogja elhagyni az anyaország földjét. Londonban a Cunard hajóstársasággal tárgyal­tam és egyeztem­­meg, amely a magyar ki- és visszavándorlás lebonyolításán kívül mérsékelt, díja­zásban szállít, Magyarországra nyersterményeket és árukat és minden hajón díjtalanul visz Amerikába tíz tonna ősterményt, vagy mintaküldeményt. — Svájcban­­a visszavándorlásból megpihenők számára a francia határon a Bundesrat kezdemé­nyezésére egy svájci vállalkozó egy hatszáz szobás kolostort vásárolt meg, itt fognak megpihenni azok a visszavándorlók, akik Amerikából jönnek és utaz­nak tovább Magyarországra. Százötvenezer embert várunk vissza Amerikából. tm * .■ JUJ • ^ V.v \ V V -x Cin ^ ^ .-x x ‘NEMZETI ÚJSÁG 'Szerda, 1920 december JL Tiltakozás a ratifikáció ellen a cseh parlamentben. W vjr ' • V.. .­­ Szent-Ivánny József beszéde. A prágai nem­ze­tgyűlésen november 24-én a magya képviselők nevében fölszólalt Szent-Ivány József is,elvi jelentőségű és messze kiható beszédet mondott, melyet vezércikkünkben külön is mél­tatunk. Szent-Ivány beszédének főbb vonásait alább közöljük: — Jogosan remélhettük, hogy lesznek a cseh államférfiak között, akii­­ tudni fogják, hogy a re­tavus politikáját ad absurdum vinni egyenlő az ő államuk pusztulásával. Ez az állam erőszakos al­kotás, amelyet csak a szuronyokra épített erővi­szonyok egyensúlyozása tud fentartani a megalkotá­sakor oly sokat emlegetett demokrácia és önrendel­kezési jog helyett.­­ Ez a morális része az önök politikájának, ez politikai tisztességük kérdése, önök elnyomták­ az itt élő többi népeket és felgangolják nemzeti érzé­seiket. A Szlovenszko minisztere Kassát, ezt az ősi magyar várost cseh-szl­ováknak nevezte. Szobor Zólyomban eredményes beszédet tartott arról, ho­gyan kell a magyar nyelven beszélő járó­kelőket pofonokk­al leszoktatni nyelvük használatáról. Szin­­magyar községekben állítanak fel cseh-szlovák is­kolákat. Közbeszáltások: Melyik község volt az? Szent-Ivány József: Pu­ma-tamásfalva. Közbeszólások: 2 omasovee! Az szlovák falu! Miért nem beszélt'szlovákul ? *' Szent-Ivány József: Azért nem, mert ezen a he­lyen mindaddig, míg önök mostani politikájukat folytatják, a megértés vagy logalitás látszatát fent ak­arom mutatni. — Néprajzi tekintetben olyan népeket kevertek össze, amelyeknek más a történelmüit, más a nyel­vük, más a vallásuk, más az erkölcsük, más útia­don, egyforma semmi. — A trianoni béke budapesti ratifikációjával itteni politikánk új állomáshoz ért. Mielőtt azonban a kérdéssel foglalkoznám, szükségét látom annak, hogy elvi álláspontunkat leszögezzem. És ez a kö­vetkező: Sohasem fogjuk elismerni, hogy Csonka- Magyarország nemzetgyűlése egyedül jogosult volt a ratifikálásra! A Magyarország testéről erőszako­­san letört országrészen lakó nép az a nép, amelyet az elvakult hatalombírás önkénye áldozatul vetett oda, jogosult elsősorban sorsáról intézkedni. Mi pedig ehhez a békéhez semmikor sem adtuk hozzá­járulásunkat és nem fogjuk ezt megtenni. Minket legelemibb emberi jogainktól fosztottak­ meg és semmikor sem fogunk sorsunk intézéséről lemon­dani. — Mi ma egy nálunknál erősebb hatalom folytán a cseh-szlovák­ köztársaság polgárai vagyunk, értük, akik ezidőszerint a hatalmat — de csak ítélünk szemben — kezükben pártjait, ma nemzeti létezé­­sünkt és szabadságunk minden előfeltételét megta­gadják, önök nemzeti becsületünkben gázolnak. De én mégis meg fogom kísérelni, az önök nemzeti érzéseit tiszteletben tartva, kiharcolni megbecsülé­sünket. De legyenek­ elkészülve rá, hogy jut mind,­ezeket önök lehetetlenné teszik és eddigi politika­­jukat folytatják, nem fogunk válogatni a fegyve­rekben! Országos mozgalom az ínség leküzdésére. Az új városháza nagy tanácstermében a társa­dalmi és hivatali kiválóságok nagyszámú jelenlé­tében tegnap alakult meg az Országos ínségeny­­hítő mozgalom nagybizottsága. Benárd Ágoston miniszter megnyitó beszédében vázolta annak szükségét, hogy a Huszár-féle akció a vidékre is kiterjesztessék. Az elnök felkérte Vadnay Tibor dás tanácsost, az előkészítő bizottság elnökét a moz­­galom tervének ismertetésére. Vadnay Tibor az ügy érelemfo­­oatása előtt kény­telen reflektálni Huszár Károlynak­ ellene intézett támadására. Ő nem k­iálkodott fel, nem vágyott semmiféle szerepre, sőt a kormánybiztos kinevezé­sének gondolatát is el­­emdte. Több idézetet olvas föl a szocializmusról í­ro művéből, amelyben éde­sen állást foglalt a sít­alizmus ellen. Keresztény voltát nemcsak ősei, a századokra visszamenő sorozata bizonyítja, hanem az a tény is, hogy egyike volt az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga és a Közszolgálati Alkalmazónak Nemzeti Szövetsége első néhány megalapítójának és annak a küldött­ségnek, amely a Peid- kormánynak bejelentette a hazafias érzésű tisztvis­lők bojkottját. A tenger­parti nyaral­tatás eredményességét a gyermekdie szülőinek sok-sok hálaadó levele bizonyítja. Sem egyéniségével, sem múltjával nem szolgált rá a támadásra, annál kevésbbé, mert éppen nem szán­dékozott a Huszár-akciót kisajátítani. A mozgalom tervének és rendszerének ismertetése kapcsán elő­adta, hogy a Huszár-akciót kellene a vidéki ínsége­sekre is kiterjeszteni, egységes központi vezetés­sel. A fővárosban az ő eddigi akciójában működött kerületi irodák és a főváros hivatalos szegényügyi szervei bonyolítanák le a segítést, a vidéken tör­vényhatóságonként és községenként megszervezett bizottságok a közigazgatási hatóságok közreműkö­désével. A szükségletet az állam, a belföldi és a külföldi társadalom hozzájárulásából kellene meg­szerezni. Ezzel az ismertetéssel az akcióban közre­működését befejezettnek tekinti, mert meggyőző­dése, hogy csak olyan mozgalom vezethet sikerre, amelynek vezetésében teljes összhang uralkodik. Huszár Károly kijelenti, nem azt mondta, hogy Vadnay szociáldemokrata, hanem, hogy az akció vezetésére azért nem alkalmas, mert az általa ve­zetett gyermeknyaraltatással a keresztényszocialis­­ták nem voltak megelégedve, hanem csak a Szo­cialisták Gy­rmekbarát Egyesülete. Az edeciót nem tartja a vidékre kiterjeszthetőnek. Pálos Ödön, Gömbös Gyula, Kuna P. András, Tünkes báró, Lukács György felszólalásai után az elnöklő miniszter az értekezlet, határozataként kimondja, hogy a tervezett mozgalmat országosan indítja meg. Elnökül közfelkiáltással Zichy János grófot választottál­ meg. Benárd dr. miniszter erre bejelentette, hogy a mozgalom fővédőségét a kor­mányzó vállalta el A szervezés munkája legkö­zelebb megkezdődik. Radical parasztpárrtjának nagy sikere a Jugoszláv választásokon, Belgrád, nov. 30. Az eddig ismert eredmények szerint megválasztottak 100 radikális, 90 demo­krata, 35 kommunista, 51 Radics vezetése alatt álló parasztpárti, 26 szerb parasztpárti, 25 ju­goszláv muzulmán szövetségi, 25 katolikus nép­párti (Korosecz-csoportbeli), 6 horvát uniópárti képviselőt. A Radics-párt váratlan sikereit mindenfelé élénken tárgyalják.

Next