Nemzeti Ujság, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-22 / 86. szám

■HEág, Jugoszlávia és Románia kénytelenek francia nyomás alatt hasonló .­törvényeket hozni, de a kor­mányok kénytelenek ezekben az országokban a kereskedelmet ellenőrizni. Május elseje az a terminus, amely időpontig Né­metországnak bizonyos kötelezettségeket teljesíteni kell s egyúttal a jóvátételi összeg is megállapítandó. A londoni tárgyalások azért nem vezethettek ered­ményre, mivel a német delegátusok előkészület nélkül indultak el s az elutazás napján még nem tudták, milyen ellen­javaslatokat fognak tenni. Simons külügyminiszter berni kijelentései nyil­ván arra vonatkoznak, hogy Németország végle­gesen előterjeszti majd azokat a fizetési javaslato­kat, amelyek a végső határt jelentik. Ezek a javas­latok három csoportra oszlanak: a) az elpusztított területek újraépítésére, b) azonnal eszközlendő fizetésekre, e) 30 éven belül eszközlendő fizetésekre. Az újraépítésre vonatkozólag Németország rész­letes és kimerítő tervet fog benyújtani, melynek ér­telmében német erőkkel és eszközökkel fel akarja építeni Észak-Franciaországot. Németország be fogja bizonyítani hajlandóságát az okozott károk jóvátételére. Előre látható, hogy Franciaország nem fogja elfogadni Németország ebbeli ajánlatát, mert miként a legyőzött államokban a forradalmi sikerek, úgy Franciaországban az újjáépítési sille­rek garázdálkodnak, akiknek érdeke ellen van, ha Németország veszi kezébe az újjáépítési munkála­tokat. Az azonnali fizetésre vonatkozó ajánlat előrelát­hatólag ki fogja elégíteni az antantot, mert Német­ország nemcsak a végső határig fog elmenni, ha­nem azon túl is, csakhogy jó szándékát bebizo­nyítsa. A későbbi fizetéseket feltételekhez kötik, még­pe­dig olyanformán, hogy a német ipart és gazdasági életet normális fejlődésében nem zavarják meg. Azokat az összegeket, amelyeket , Londonban köve­teltek, Németország képtelen előteremteni, de mód­jában lesz bizonyos cikkeket szállítani, amelyekre ■az ámen»-államoknak szükségük van. Ilyenek: cu- stor nv''U-„ ,.m$ gépek, vegyi termékek, festék, üveg­áru, i. . . c-'áár­ és fa. * Amennyiben Németország javaslatait ezúttal is elvetnék, úgy a kilátásba helyezett további meg­szállások fognak, következni. A legjobban érdekelt Franciaország helyzetén azonban ez nem segít, mert bevétel h­elyett kiadása fog növekedni. Az újonnan megseállandó területek bizonyos jelzálogot képviselnének ugyan, de hogy képes lesz-e Francia­­ország a Ruhrvidék forradalmi munkásait igájába hajtani, az még kérdéses. A szovjet gazdálkodás teljes csődje. ./ Visszavonják a szocializálási rendeleteket. " Kopenh­ága, ápr. 21. (A Nemzeti Újság tudósí­tá­sának telefon jelentése.) Lián lapok jelentik Rigából. A szovjet kormányhoz­ közel álló körökben komo­lyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy újabb lépéssel közeledjenek a kommunizmus likvidálásá­hoz. Azokat a­ kis üzemeket, amelyek legfeljebb 70 munkással dolgoznak és a kisbirtokokat mentesíteni akarják a szocializálási rendelkezések alól. Ez a terv azonban elkeseredett ellentállásra talál a kom­munisták egy részénél, akik semmiféle megalku­vásra nem hajlandók. A szénhán­y következtében május elsejével újabb ISO gyár üzemét szüntetik meg, és a munkát csak azokban az üzemekben folytatják, amelyek a vasútvonal közelében van­n­­­ak. ,. Jiemcsi és a Rém. Ti­ia : P. Ábrafiám Ernő. (Folytatás.) "A Rém: És mégis olyan jó kedved van? Jancsi: Azzal is sokkal jobban fáj! Jaj, alig bí­rom, jaj­­! Rém: Várj, hát szegény Jancsi! Az én szívem sincs éppen kőből. Segítek én rajtad mindjárt. Su­hintok vagy egy párt feléd a kaszámmal, attól el­felejtesz mindent. Meglásd, akkor a szived se fáj. Jancsi (Ijedten): Jaj, ne suhints, csak ne­ suhints, egyet se! Nem akarok elfelejteni semmit, semmit! Inkább csak hadd fájjon, hadd­ vérezzen a szivem. Mikor olyan jól esik, ha fáj is! A Róni (A fejét csóválja): Na, bolond egy szív. Bolond szív! . . . Hát a virágok, Jancsi, amit An­gela hercegnőnek viszel? . Jancsi (Az égre­­ mutat): Ott vannak, ni.­­A Rém (Csodálkozva): Hol? Jancsi Ott fenn. Az egész csillagos ég. A Rém: Bolond vagy te, Jancsi, nagy bolond! (Robognak.) A Rém: Merre hajtsak? Jancsi: Amerre az a rengeteg csillag hull az égből. (A város végére érnek. Egy kivilágított palota ra­gyog az éjszakában.) Jancsi: Állj! Ott laknak, úgy látszik, éppen bál van náluk. (A kocsi megáll, Vitéz László is lefogja a lovát. Az égből egyre hull a palota elé a tenger csillag.) JA Rém: Na menjetek mind a ketten. Én majd itt c£rlak bennieteket. , (A bálban.) ’Angéla hercegnő: Ni, Jancsi! Hogy van­? Végén járt már nálunk. Jenesi: Mikor nem vagyok is itt, hercegnő, akkor is itt vagyok. ’Angéla: Nagyon kedves. S vendéget is hozott, Itt régi fűtés László it össze villán a szemük.) &***­ * Jancsi: Engedelmével, hercegnő. A barátom, Vitéz László. Vitéz László (Összeveri a sarkantyúját, mélyen meghajlik.): Néki a barátja, önnek, hercegnő, örö­kös szolgája. Angéla: Udvarias, mint minden huszár. Kérem, vigyen táncba. Vitéz László táncba viszi Angélát.) Jancsi: Jaj, szegény szivem, jajj! Egy leány (Jancsihoz.): Mi az, Jancsi, megint bú­sul? Ma megint nem táncol? Jancsi: Az ember, ha táncol, ne csak a lábáva! táncoljon. A szivével is. Különben csak ugrál ösz­­sze-vissza. , A lány: A szive fáj, Jancsikám? Hahahal Talán szerelmes? Szegény Jancsi, hahaha! (Kacagva fa­képnél hagyja Jancsit) (Angéla hercegnő visszaérkezik Vitéz, Lászlóval.) Angéla (Vitéz Lászlóh­oz):Azért még­se hiszem magának, amire fogadkozott. Vitéz László: Esküszöm, hercegnő! Angéla (Nevetve Jancsihoz): Képzelje, arra eskü­­dözik, hogy a csillagos eget is lehozná a ked­vemért. Vitéz László: Nem hiszi? Angéla: Nem. Ami lehetetlen, lehetetlen. Vitéz László: A szívnek semmi se lehetetlen. Most rögtön lehozom! Most rögtön! Az ég valamennyi csillagját! Jöjjön, lássa!­­Kitárja az erkélyt. Az ég sötét, nincs már rajta egy csillagosé, lehullott mind a palota elé s a mező, az erdőig csupa ragyogó, tündöklövcsillagvirág.) Angéla: Jaj de szép! Jaj de gyönyörű! Soha ilyen " virágpompás". Jertek, .iertek, nézzétek, lássa min­denki Yafóz L­­ászló lehozta a kedvemért az ég va­lamennyi csillagját. (A vendégek az" erkélyre tolulnak gyönyörködni a csillag-virág pompái) Angéla: Vitéz László, megengedem, hogy megcsó­kolja a kezemet. | Vitéz László: (Béltérdre !)K?zkcfli!j %_ %ÍZ£SÍ&­* h n 7 V -w ' V Jancsi (Odaugrik.): Megállj! Nem úgy van. Én... (Mindenki csodálkozva néz Jancsira.) Angéla (Csodálkozva.): Mi az, Jancsi, mit akar? Jancsi (Látva, hogy Angéla és Vitéz László meny­nyire megértül egymást.): Semmi ... Semmi... Bolondság . . . Vitéz László: Hercegnő, életem legszebb pilla­nata. (Kezet csókol Angélának.) Jancsi (Félreáll, a falnak tántorodik.): Jaj, sze­gény szivem, jajj! Angéla: Báró, maga nagy művész, üljön a spi­néthez, hogy teljes legyen a hangulat. A báró: A hercegnő kívánsága parancs. (A spinéthez ül s játszik.) Angéla: Mi ez, ma nem megy. Úgy látszik, ma rossz napja van. A báró: Nem tudom, mi van ma velem. Csak­ugyan nem megy. Mintha fából lenne a kezem. (Többen is próbálnak spinélezni, de mintha meg volna babonázva a spinét, dallam helyett csupa zűr­zavar.) Angéla: Hagyjuk, ma úgy látszik nem megy stíl­­kinek se. Jancsi :Titokban kivágja a melléből a szivét s a spinélbe rejti. Angélához.): Most, most ültessen va­lakit a spinéthez, hercegnő. Most úgy fog danolni muzsikálni a spinét, mint még soha. Angéla (Nevet.): Maga csak a régi bolondos ma­rad, Jancsi. Jancsi: Higgyen nékem, hercegnő. Soha még olyan szép muzsikát nem hallott, mint ahogy most fog danolni ez a spinet. Angéla (Nevet): Hahaha! Hallja, Vitéz László? Mit szól hozzá? Vitéz László: Megint bolondozik, Jancsi, Angéla: Maga nékem azt mondta, mindent meg­tenne értem. Lássuk hát, igazat beszél-e Jancsi? Üljön le és játszón! Vitéz László: Én. Soha nem tanulm SofcA nem játszattam, « -— ' ’ ».pl. ­i.. ­ ... 2 NE­M t&tk* tfj S AG Perdele, 1921 típriUs 5‘S. A hublémai. Izgalom a pártokban — A politika hirei. (A Négyzeti Újság tudósítóitól.) A politikai köz­véleményt a mai napon is változatlanul a Beniczky­­ügy tartotta izgalomban. A Kisgazdapárt a tegnapi harcias határozat után mára jóval, nyugodtabb magatartást tanúsított. A ma esti értekezleten a Rakovszky ellen irányuló be­ígért támadás elmaradt. Úgy látszik, nagyatádi Szabó István fellépése eredménnyel járt és sike­rült mérsékletre bírni a párt vérmeseim tagjait. A Kisgazdapárt mai értekezletén megjelent a miniszterelnök Tomcsányi és nagyatádi Szabó kí­séretében. Az értekezlet az állami számvevőszék elnöki állásának betöltéséről tárgyalt. Az igazság­ügyminiszter bejelentette, hogy meg kívánja ejteni a hármas jelölést. Hencz Károly ismeretes állás­pontját fejtette ki és egy egyszakaszos törvény út­ján kívánta a kérdést a­ nemzetgyűlés hatáskörébe vonni. A kérdéshez többen szóltak hozzá és mind azt hangsúlyozták, hogy külön törvény szüksé­gessége nem forog fenn, mire a párt el is fogadta Tomcsányi javaslatát. A jelölésre vonatkozóan semmit sem hoztak nyilvánosságra, hír szerint azonban a legfőbb számvevőszék jelenlegi másod­elnöke, Zavadovszk­y szerepel első helyen. Az ér­tekezlet egyébként bizalmat szavazott Tomcsányi­­nak az utóbbi időben tanúsított magatartásáért, majd a miniszterelnök felhívta a párt figyelmét a Beniczky-ügy fontosságára és kérte, hogy a men­telmi bizottság gyors eljárása elé ne gördítsenek akadályokat. Kérte egyúttal a pártot arra is, hogy ne terjesszenek ok nélkül sok interpellációt elő, mert ez a minisztereket nagyon igénybe veszi, csak akkor interpelláljanak, ha a szakminiszterekkel nem tudnak megegyezni. Az értekezleten Temesvári­ Imre a gabonavásár­lás körüli visszaéléseket, Négyessy László a mind­szenti választási szabálytalanságokat, Orbók Attila a párt adminisztrációját tette szóvá. Sokoró­­pátkai Szabó és Csontos Iimre a kishaszonbérletek ügyéről és a földrendtor végrehajtásáról beszéltek, amire vonatkozóan Izssgytádi Szabó miniszter adott megnyugtató választ. A Beniczky-jogg a mentelmi bizottság előtt. Kutkus­­lvy J­iklós, a mentelmi bizottság elnöke, Beniczky­­Q.óed: mentelmi joga megsértésének beje­lentése tárgyában a mentelmi bizottságot holnap déli 1 órára a parlament X. számú bizottsági ter­vjébe ülésre hívta össze. A bizottság elnöke a hol­napi ülésre meghallgatás végett meghívta Tomcsá­nyi Vilmos Pál igazságügy minisztert, aki annak idején a belügym­inisztérium ideiglenes vezetésével volt megbízva.­ Pröhle Vilmos kilépett a Nemzeti Egyesülés Párjáb­ól. Pröhle­ vilm­os nemzetgyűlési képviselő ma leve­let fürdett Andr­ássy Gyula grófhoz, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnökéhez, melyben bejelenti a párt kötelékéből­­ való kilépését annak hangoztatásával, hogy a párt programját legtelje­sebb mértékben magáénak vallja. Pröhle e lépését a királykérdés előtérbe kerülésével okolja meg. A pénzügyi bizottság ülése. A pénzügyi bizottság mai ülésén az 1920—21. évi állami költségvetési törvényjavaslatnak a vallás­os közoktatásügyi, a honvédelmi, a népjóléti és a külügyminiszteri költségvetésre­­ vonatkozó fejeze­teit tárgyalta. Nagy György is bűnvádi eljárást követel. Csak természetes, hogy Nagy György is jelentke­zik, mint republikánus a király-kérdésben és épp úgy bűnvádi eljárást sür­get­­a Károly királyt haza­hozók ellen, mint ezt ma ismét sürgették néhány­an a nemzetgyűlésen, kik szabadkir­ályválasztékknak tartják magukat. .Azt azonban se Nagy György, se ma is nem tudta megmondani, hogy miért és ki ellen indítson az ügyészség eljárást. Csak harcoljanak tehát Don Quijotte-ék módjára. " A Pestis Kis Fűrész. ... ff?, Drózdy Győző szabadszerelmét m nia °tyan területre siklatta (bi­ > S­­­zonyára Kerekes váltóállitásá-i val), amelyhez csak némi piá­it gim­i emléke fűzi. A sajtóról, M !g az újságírásról és újságírókról is is fi beszélt és leleplezte a­­Magyar távirati irodát, melyet a kor­mány magánkézre akar juttatni. Dr. Ózdy Győző szívéből ugyanaz a fájdalom pergett, ami számta­lan változatban mutatkozik a mai élet filmén: a faji tőke és a faji vállalkozóérdek zokogása. A faj, mely a jogrend tavaszának minden bokrétáját ka­lapjához fűzte, dupla üzletet szimatol a Távirati Irodában. Jövedelmet és hatalmat, a magyar hír­szolgáltatás legteljesebb kézbekaparintását. A Táv­irati Iroda éles fegyver volna megint kezükben, a szenvedő és elnyomott faj ezen tőlük alig elcsikart intézményen keresztül terrorhírekkel jajgatná tele a világot minden elmaradt üzlet után, melyet sem­miféle eszközzel nem lehet elkaparintani a „ter­rorizáló“ keresztény vállalkozás kezéből. Dr. Ozvay rosszul ismeri a lapkiadók szindikátusát, ha azt hiszi, hogy kezében felvirágzik a M. T. I. Csak újabb hatalmi eszköz lenne a tul szemtelen és tulsogrenáss faji sajtó kezűén, mellyel a keresztény közvéle­ménynek mg is leszámolni valója van. Löw Immánuel lapja, a „Nap“, csodálkozik. Csodálkozik pedig azon, hogy a Nemzeti Újság és az Ifj Barázda nem a Beniczky-kérdéssel foglal­kozik vezető helyen, hanem az iskolakérdéssel A Nap, úgy látszik, nem tudja, hogy a két pártot ugyanaz a keresztény szellem szólította életb­­e, ugyanaz a fogékonysága­ a keresztény gondolat minden felvetődött problémájával szemben és tud­ja, hogy a zsidóság egyformán igyekszik megbon­tani mindkettőjük frontját. A­ két lap nem beszállt össze, de egyforma szempontok irányítják és így nem foglalhatott állást egy kérdésben, melyben elsősorban a parlamentnek kell hallatnia szavait, le kell szögezni fölfogását. Semmiféle politika ne­m menti föl a két keresztény párt sajtóját az alaal, hogy figyelemmel kísérje a faj taktikáját és azokat a kérdéseket, melyek a magyarság lelkét kénköves lánggal égetik. Engedje meg Löw Immanuel lapja, hogy a keresztény lapok is teljesítsék a magyar­sággal szemben való kötelességüket.

Next