Nemzeti Ujság, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
Csütörtoki, 1921 májusa. NEMZETI ÚJSÁG . Ezért akarom megvalósítani egyfelől a kötelező biztosítás kiterjesztését,másfelől pedig azt a szervezeti reformot, amely ugyanakkor nyújt garanciát a nemzet egyetemes érdekeinek, amikor a legmesszebbmenően biztosítja a munkásság beleszólását saját ügyeinek az intézésébe. A munkásbiztosító tisztviselőinek ügyére nézve feltett kérdésünkre a következőket válaszolta: " Ami a munkásbiztosító tisztviselőinek kérdését illeti, őszintén meg kell vallanunk, hogy amennyiben ki nem egyenlíthető érdekellentét volna az intézmény tisztviselőinek és a biztosított munkások százezreinek érdekei közt,, én fontosabbnak az utóbbiak kérelmét találnám, azonban ily ellentétet elképzelni sem, tudok. Ennek a két érdeknek egymást fedni kell. III. A nyári éjszaka fülledten lihegett az ég csillagcsipkés takarója alatt Fruzsinka fölkelt ágyából és mezítláb, hogy neszt ne verjen, kilopakodott az üvegalmáziumhoz. Álom nem jött a szemére pillanatig sem s most mégis úgy járt, mint az alvajáró. A szivét szét akarta pattantani a tillhabzó vér árja. Beszélnie kellett valakivel vagy valamivel, ami némább, süketebb és kiszámíthatatlanabb az éjszakánál. És ekkor eszébe jutott a kristálypohár. Kivette a porhajat az üvegszekrényből. Fogta és belémeredt, mintha valami feneketlen szem mélyébe révedne. És a törékeny leány egyszerre úgy érezte, hogy féktelen erők fenekednek benne és vékonyka ujjai a legősibb nemzetség roppant terhű sorsát emeltetik. Elhamvadt Ősök porainak urnája és uj palánták érlelő üvegháza volt ez a bűbájos kehely, amelynek fenekén a sors halálos mérge keseredett. És egyszerre valami vad indulat járta át, szörnyű gyűlölség gyuladt benne ez ellen a mohó, kegyetlen, mások keserűségén mézelő fajta ellen. Tamást látta, aki az indus táncoslányt öleli. Hindusztáni lányé volt a bűbájos pohár is, amelyet a Himalája kristályából faragtak. Érezte, mint sodródik föl előtte rettentő fekete tölcsérré a sors, hogy összeroppanjon és semmivé hulljon, ha elfullad a feltornyozó erőkhelete. A sorsnak be kell telnie — lelkendezett benne a rejtelmes szózat. A pohárra meredt, erős markolással még egyszer beleszorított, aztán teljes erejével a földhöz vágta. A következő pillanatban már kapott utána, de Csak a földön érte utól, mikor a pohár már sikoltó Csendüléssel szilánkokra málott. A szerte pattogó szilánkok felhasították a rájuk csapódó kezet s Fruzsinka vére úgy égett a sárga cseréphalmocskte, mint valami lángoló rubingyöngy. IV. Egy hét múlva megérkezett Párisból Bende Tamás bebalzsamozott teste. Olyan volt, mint valami elefántcsont-szobor. Csak a szíve fölött piroslott egy Mincsmykerés, akkora, mint egy apró rubin- A német kormány beadja lemondását. Stresemann az előtérben. — Anglia nem óhajtja a német megszállást. — Amerika elítéli a versaillesi szerződést. — A francia nacionalisták támadni akarják Briandot. (A Nemzeti Újság Vrssiójától.) Az újabb jelentések megerősitléséüig, csakugyan Lloyd-George erélyes állásfoglalása akadályozta meg Franciaországot a Ruhr-vidék azonnali megszállásában. De nemcsak Anglia, hanem az amerikai Egyesültállamok is helyesebbnek vélik, ha a megszállás egyáltalában nem , történik meg. Az Amerikába küldött Vivicini volt külügyminiszter fáradozásai ellenére a washingtoni kormány nem tette magáévá a francia álláspontot, sőt tudatta Jusserand francia nagykövettel, hogy az Egyesült Államok nem hagyhatna jóvá oly kényszerrendszabályokat, melyek megvalósítása tönkretenné Németország gazdaságát A franciák tudvalévően flottatüntetéseket is terveztek — Hamburgot és Brémát ellenőrzés alá szerették volna helyezni — de Amerika már eleve tiltakozik Németországgal való kereskedelmének bárminemű akadályozása ellen. A terv meghiúsulására mutat az is, hogy az angol alsóházban egyik képviselő kérdésére Chamberlain kijelentette, hogy a brit flotta mozgósítására nem történt intézkedés. A szövetségesek a létrejött megállapodás ellenére nem fejezték be a konferenciát, mert szükségesnek látták Parisból Londonba hívni a jóvátételi izottság tagjait, hogy ezek állapítsák meg a Németországhoz intézendő jegyzék szövegét. A bizottság már elkészült a jegyzékkel, s ezt a kísérőlevéllel együtt, mely a szövetségesek ultimátumánál tekintendő, valószínűleg pénteken juttatják el Berlinbe. I Amerika elítéli a versaillesi szerződést. Washington, május 1. Mc.Cormick szenátor heves támadást intésért a versaillesi békeszerződés ellen. Kijclsmttt, hogy a szenátus sohasem fogja ezt a szerződést ratifikálni. Borah kijelentette, hogy áruikor az amerikai nép Harding mellett szavazott, abban a hiedelemben volt, hogy ezzel az állásfoglalásával elveti nemcsak a népszövetséget, de a versaillesi békeszerződést is. London, május 4. A legfőbb tanács tegnap délutáni ülésén megfogalmazta az amerikai kormányhoz intézendő távirat szövegét. Ezzel a távirattal meghívják az Egyesült Államokat a szövetségközi tárgyaláson való részvételre. Briand állása megingott. Páris, május 4. Biztosra veszik, hogy a londoni konferencia ,feítményével elégületlen francia képviselők és szenátorok erős támadásban fogják részesíteni Briandot. Többen már bejelentették az elnökségnek, hogy a túlságosan alacsony (!) jóvátételi követelések miatt interpellálni fognak. Briand állása megingottnak tekinthető. Egyes lapok keserű megjegyzéseket tesznek Lloyd George magatartására. A német kormány elhatározta lemondását. Berlin, május,4. (Wolff.) A birodalmi kormány az Egyesült Államok válasz jegyzéke folytán keletkezett poltikai helyzetre való tekintettel, ma effenrangulag elhatározta, hogy beadja lemondását. A birodalmi kancellár este a birodalom elnökéhez ment és közölte vele a kormány elhatározását. Az elnök arra kérte a minisztériumot, hogy az ügyeket egyelőre vezesse tovább. A kabinet ehhez hozzájárult. Parlamenti körökben élénk propagandát fejtenek ki Stresemannak, a német néppárt ismert vezérének elnökletével megalakítandó kabinet mellett Úgy látszik, hogy Stresemann a kormány átvétele után hajlandó volna az ultimátum feltételeit elfogadni. Amerika az erdélyi vallásszabadságért. — Amerikai egyházak levele a román kormányhoz. — ( Nemzeti IJszszip tudósítójától.) A gyűlöletből ocsi Mó nyog és a nemzetek még csak most kezdik meg a hírtz embertelenül kinzott Erdély könnyes és véres arcát. A newyorki szabadságszobor-világitótoronynak fénykéréje világít rá elsőnek e mártír arcára, aki 1656-ban és 1568-ban a világ nemzetei között elsőnek tette törvénnyé a vallásszabadságot, aki századokon át egész Európa vallási szabadságáért vérzett, aki annyi fiát áldozta Amerika rabszolgafelszabadító harcára is. Amerika, ha már részese és felelőse lett Erdély oláh igába hajtásának, most mégis megsúlyosodó lelkiismereti és fölemeli szavát a mártír ország új mártírjaiért. Amerika nem felejtheti, hogy egyik legtekintélyesebb egyháza, az unitárius, Erdélyben sarjadott és máig is Kolozsvárt van a többmilliónyi unitárius világ egyetlen püspöke. Amerika társadalma megmozdult az erdélyi magyar egyházak jajszavától. A magyar egyházi kisebbségek jogainak védelmére bizottság alakult Amerikában, amely az amerikai lapok útján fölszólítást intézett a román kormányhoz. A nagyjelentőségű, tömör erőve megfogalmazott kiáltvány rámutat Erdély néprajzi viszonyaira, megállapítja a brit külügyi hivatal kimutatásai alapján, hogy Erdély lakosságának csak 55 százaléka román, s a román egyházakhoz is csak a lakosság 56 százaléka tartozik. A bizottság a megbízható adatok roppant tömegét gyűjtötte egybe az erdélyi állapotokról, saját kiküldötteivel végigvizsgáltatta a szerencsétlen országot, a békebizottság hivatalos aktáival is rendelkezik s igy megállapítja a mielőttünk annyira ismert elnyomásnak, a kínzásoknak, botozásoknak, bebörtönzéseknek embertelen atrocitásait. Ezért a Romániától aláírt békeszerződés kötelező törvényeire hivatkozva fölhívja a román kormányt ez elnyomás megszüntetésére és a következő speciális biztosító intézkedésekre: 1. A békeszerződésekben letett határozatok szorosan teljesíttetnek. 2. A központi helyeken, mint Kolozsvár, a román tisztviselők és családok által a magyaroktól hozzájárulásuk nélkül nagy megkárosításokkal elvett lakások visszaadassanak. 3. Az állam által elvettkonfiskált) egyházi vagyon visszaadassék és az állam által használtak- . A főműm megteremtse. Bethlen miniszterelnök közmunkaprogramja. A lmbereken kívül mindenkit munkaalkalom és kenyér után sóvárog a leropjlott gazdasági helyzetünkben. Felette örvendeteg tehát, hogy ma Bethlen miniszterelnök egy interrpelláció kapcsán olyan közmunka-programot isűzolt a nemzet elé, mely azt a reményt kelti,hpogy mégis csak megindulhat a munka minden jénaton és munkához juthat a dolgozni akaró ország. Ha Bethlen olyan nagyszabású kő mnikaprogramot mert ma adni, az már maga folwait e helyzetünk javulásának és Bethlen beszédéből látni fogja az ország, hogy a kormány mélyen átgondolt és messze néző feladatokat tűzött maga elé az ország gazdasági életének restaurálásában is. Czeglédi Endre a termelési közmunkák fokozása és a munkaalkalmak megteremtése tárgyában interpellált és interpellációjára Bethlen beszéde. Bethlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszolt is és egyben terjedelmes közmunkaprogramot adott. Nem feledékenységből nem bedétt a kormány programjának ismertetésekor a termelési, munka megindításáról és támogatásból. Ennnek oka tisztán csak az, hogy a kormány "e erre a kérdésekre, melyek a költségvetéssel szerves öszszefüggésben áll, csak az 1921—22. évi költségvetésben tud kiterjeszkedni. Azonban nagy vonásokban már most kívánja tájékoztatni a közvéleményt. Teljesen távol áll a kormánytól, hogy ipar- és kereskedelemellenes irányzatú legyen, amit Szterényi magyarázott bele múltkori beszédébe. Erre a felfogásra már akkor rácáfolt, mikor programbeszédében a régi rendszer főhibájául tudta be, hogy nem gondoskodott a magyar intelligenciának az ipar terén épp úgy, mint a mezőgazdasági tér !Ami az általános elveket illeti, a kereskedelem és az ipar terén éppúgy, mint a mezőgazdasági téren, az orientáció a szabadforgalom felé történik. A másik kérdés az iparvédelem ügye. A kormány készen van arra, hogy adott esetekben a magyar ipart megfelelően támogassa. Ezt a támogatást a magyar vámtarifa megalapozásával véli célszerűen megoldani. Az erről szóló javaslat rövidesen a Ház elé kerül A támogatás különösen vonatkozik a kisiparra és a középiparra, melynek megfelelő segítséget kell nyújtani. Az ipar és kereskedelem fejlesztésénél a közszállítási szabályzat lehető szigorú szemmel tartását, a szénhelyzet rendezését, a bányászat fejlesztését, különösen munkástelepek építését, továbbá a közlekedés javítását és a szociális kérdéseket kívánja szem előtt tartani. Beruházások elsősorban a vasútnál jönnek tekintetbe. Ha közgazdaságunkat meg akarjuk erősíteni, elsősorban mozdony- és kocsiparkjainkat kell kiegészíteni. Ezen a címen a kereskedelemügyi tárca keretében a kormány igen nagy összeget, 900 millió koronát kíván beruházni. Elsősorban a nemzetközi szempontból fontos vonalak kerülnek sorra, így a belgrád—budapest—bécsi vonal, amelyre 41 és félmillió korona beruházást terveznek. Az állomások bővítésére százmilliót, személyzeti munkásházak építésére 33 milliót, vasútjavító műhelyekre 60 milliót fordítanak. Fontos a budapesti rendező pályaudvar, különösen az északi pályaudvar kiépítése, amelyre 17 és fél millió koronát irányoznak elő. Az államvasutak egyéb kisebb kiegészítő munkálataira az 1921—22. évi költségvetésbe il1 milliót vesznek fel. Az e célokra szükséges összeg 13-10 millió koronát tesz ki. Ugyancsak ide tartozik a vasutak villamosításának kérdése. Ezen a téren beható tanulmányokat végeztek és a tervek már részben készen is vannak. Erre a célra tizenöt millió koronát fordítanak. Mindenekelőtt a Szentendre—visegrádi, a gödöllő— aszódi és a nagytétény—érdi vonalakat fogják átalakítani. Ennek különösen a főváros élelmezési szempontjából is igen nagy a fontossága. Az állami vasgyár részére szükségessé vált olvasztótelep létesítésére, amelyet Diósgyőrön állítanak fel, 75 millió koronát fordítanak, a szénbányák fejlesztésére 55 milliót, az államvasúti gépgyárak villamos központjának létesítésére 54 milliót, összesen 540 milió koronát fordítanak az állami vasgyári beruházásokra. Nem kevésbbé fontos a posta, távírda- és távbeszélő fejlesztése is. A posta pénzügyi helyzetejavult ugyan, a kiadásait fedezni tudja, noha a postai díjszabás nálunk sokkal alacsonyabb, mint bármely más országban. Itt is messzemenő beruházási programot dolgoztunk ki. Ezekre több mint egy milliárdot fognak fordítani, természetesen, évi résztelekre szétosztva. Az út- és hídépítési munkálatokra, az útjavításokra összesen 131 millió koronát vettek fel a költségvetésbe. Ebből látható, hogy a kormány igenis gondoskodni kíván a munkaalkalmak megteremtéséről, tudva azt, hogy az ország újjáépítését elsősorban munkaalkalmak megteremtésével lehet elérni és ez egyúttal biztosítéka a konszolidációnak is. (Élénk tetszés és helyeslés.) Czeglédi Endre a miniszterelnök válaszát köszönettel tudomásul vette. Egyéb interpellációk. Ezután Somogyi István interpellált a hatvani földbirtok parcellázásánál előfordult visszásságok tárgyában. Felhozta, hogy hentesek, tisztviselők, csendőrök, főjegyzők és csipa ilyen kisgazdák kaptak földet, csak az igényjogosultak i sem. Kéri a földmivelésügyi miniszter ,p^41^vo-e intézkedni ennek az állapotnak megszüntetése iránt. Interpellált még Paczek Géza a hadirokkantak ügyében és Letenyei Pál, aki amiatt panaszkodott, hogy a földbirtokosok idegen munkásokat hozatnak, mert a helybeli földművesek a házhelyek kérdését feszegetik. Végül Anetty Ferenc a vitézségi érem pótdíjának rendetlen folyósítását tette szóvá, mire Beliska honvédelmi miniszter azonnal megnyugtató választ adott. Az ülés 3 óra után véget ért. A Ház legközelebbi ülését pénteken, május 6-án tartja, napirenden a költségvetési vita folytatása szerepel.