Nemzeti Ujság, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-04 / 96. szám
$ra: 2 k©y©?ia. 1 ^ Szerda, 1921 május 4. » 111. évf. 96. sei NEMZETI ÚJSÁG llill!Illimill!illlllll!!Ullllli!lll!lllll!ll!lllllllllliimiillll!lillllli!imilllilllUllllllUllllllll!llllllíllllll!llllllfll!llllllllllllllll!!lilllllllll!illlilllllllllllllim!mil!llilllIlllllillllll!lll!jlllll!llllll>imimiimillllllU Szerkeszt5ség:Geiiőczy-a.ll.Telef.:Józs.65,Józs.66,5-67f EfFIÍ P Q 77*í ¥7 O fi T IT I If A I Bt DÍJ AD Előfizetési ár» Egész évre 440 kor., félévre 220 kor* 5-68, 5-69. Éjjeli telef. 75-88 és 75-31. — Kiadóhivatal i IIIjIiIiiiIMI rULilHvAl HÄ1 ILÄr negyedévre 110 kor., egy hónapra 40 kor. Egyes szám Gerlóczy u. 11. Telefont 5-67, 5-68. Reklamáció: 19-25. Felelős szerkesztő: Turi Béla. 2 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. iiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!ii3iiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiii;ii!iiiiiiiíiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiü:iüiiiii;iitiiüiiiimiiiiiiuiii]iiiiiiniiiimiiiiiiiiiijmjiiiiiiiiiim»üiiiiimii l ^HMHic$gaités fa a szsseíKezeiek. Sok szó esik arról, hogy jó és olcsó gabonaellátás csak úgy lehetséges, h ha a gabonagyűjtésből kikapcsolják a most közreműködő szövetkezeteket s az akció lebonyolítását arra a „szakképzett legitim“ kereskedelemre bízzák, amely most a zárolt tömények forgalmából ki van rekesztve. Ezt hangoztatja szüntelenül a lberális merkantilizmus érdekképviselete. A nyomtatott betű szuggesztív erejével ezt a felfogást akarja „reggel, délben, este“ a közönségbe belegyökereztetni a merkantil tőke járszalagjával irányított sajtó. Tudvalévő, hogy a gabonakereskedelmet a háború előtt a zsidóság monopolizálta s mikor a háború kitört, a zsidó gabonakereskedők tolongtak felajánlani szolgálataikat, még áldozatok árán is az államnak egyrészt azért, mivel igy felmentést biztosíthattak a maguk részére, másrészt pedig üzleti összeköttetéseiket megfelelő bizományosi körzet vállalásával vélték a legegyszerűbben megóvhatni a rövidnek gondolt háború végére. Így állott be a „szakképzett“ Haditermény, amely gránátmentes keblére ölelte az egész „legitim“ gabonakereskedelmet, de épp ezért lett egyszersmind a liberális gazdasági éra prototip faji intézménye. Nem csoda tehát, ha gazdasági életünk teljes elzsidósodásának visszahatásaként kirobbant antiszemitizmus teljesen megbénította ennek a (1) százalékában zsidóösszetételű intézménynek a működését. Ezen nem segíthetett az ellen- szenves cégnek eltüntetése, mert a G. O. K. kereskedelmi főosztály sem tehette észrevehetetlenné az intézménynek veleszületett faji vonásait. Elkerülhetetlenül szükséges volt tehát a szövetkezeteket belevonni a gabonagyűjtésbe, mert a falusi nép bizalmának, ragaszkodásának és szeretetének ezek voltak a letéteményesei s az akció sikere attól függött, hogy a szövetkezetek a közélelmezés szolgálatába állítsák évtizedes szolid munkásságukkal szerzett erkölcsi tőkéjüket. Nem lenne tehát célszerű a kötött forgalom lebonyolításának ellenszenves feladatait a még nagyon is ellenszenves zsidó elemekre bízni. De egyéb szempontok is ellene szólnak a jelenlegi gabonagyűjtő szervezet elejtésének. Ha a gabonagyűjtésből kikapcsolnék a szövetkezeteket, a már felszámoló Haditermény mellé egy újabb felszámoló szervezet kerülne, viszontégy újabb intézmény keletkeznék, hogy egy év múlva esetleges újabb kombináció kedvéért az is felszámoljon. Márpedig ezek a folytonosan ismétlődő felszámolások huzamosabb időn át jelentékeny energiákat tartanának lekötve. De beleütköznék az állam pénzügyi érdekeibe is. Nincs is ok a szövetkezetek elejtésébe, mert azoknak túlnyomó része hivatása magaslatán állott. Tagadhatatlan ugyan, hogy a mögöttünk lévő ellátási időszakban merültek fel hellyelközzel megrázkódtatások, sőt nem egyszer azon a ponton állottunk, hogy közélelmezésünk teljesen megakad. Ezt azonban nem lehet a szövetkezetek rovására írni. A gabonakészletek megszerzése ugyanis, a hatóságok feladata. Csak azután következett a már megszerzett készletek átvétele, elszállítása, egyszóval a gabonagyűjtés kereskedelmi lebonyolítása. És sajnos, a napi politika hullámverése szerint gyors egymásutánban váltakozó termésrendeletek a hatóságokban bizonytalanságot, a szereplésre vágyó politikusok népszerűséghajhászó kijelentései pedig erélytelenséget keltettek, így nem csoda, hogy beszolgáltatás hiányában a kereskedelmi szerv nem szállíthatta le egyenletes folyamatban az ellátatlan lakosság élelmezésére szükséges készleteket. S hogy a beszolgáltatás akadozása dacára sem borult fel teljesen a közélelmezés helyzete, az annak a szinte bravúros ügyességnek köszönhető, amellyel a kereskedelmi szerv a rendelkezésére ,álló gabonát a szükségletekhez képest mozgatta . A szövetkezetek tehát jól betöltötték arájuk, bízott munkakört és amellett olcsón is, így ugyanazért a közreműködésért, amelyet a szövetkezeti szervezet a forgalmazott termény q-ként 65 koronáért teljesített, a malátaszindikátusban tömörült úgynevezett legitim kereskedők q.-ként 110 koronával számlázták. A főváros részére az úgynevezett legitim kereskedelem csak 25 q.-kénti jutalékért volt hajlandó gabonát szerezni, a Fővárosi Malomegyesület pedig a legmesszebbmenő altruizmussal is csak 15 korona jutalék mellett volt képes gabonát szállítani, holott a kötött forgalmat most lebonyolító szövetkezeti szervezet 13 koronás jutalék ellenében vállalta és teljesítette a gabonaszállítást. Ezek számok, amelyekkel nem lehetvitatkozni. A szövetkezetellenes propagandában nem a tárgyi okok a mozgató erők, hanem az a fajt imperializmus, amely a veszélyeztetett gazdasági pozíciónak biztosítására és visszahódítására ösztökéli a maga sajtóját. A politikai és társadalmi konstruktív tényezők elkorhasztásávalez a faji imperializmus idézte elő országunk romlását s most a keresztény megújhodás gazdasági pilléreit, azokat a szövetkezeteket akarja megsemmisíteni, amelyek az általa tönkretett, otthonukból kivert, hivatásukból kiszorított, szerencsétlenné lett magyar exisztenciáknak biztosítanak mindennapi kenyeret. ün Mieki É Llsz Snatfflagffig a Mimatronet Misitek. Ellentét Anglia és Franciaország közt. — A francia szocialisták a mozgósítás ellen« (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A londoni konferencián ismét kiderült, hogyAnglia és Franciaország a német jóvátételi kérdés megoldásában nem értenek teljesen egyet-a azt, hogy Németország megfizesse a reá kirótt parcot. Lloyd George-zsal együtt az egész angol közvélemény helyesli, ellenben nem tartja megengedhetőnek, hogy Németország végleges gyfelirarozásának megkérdezése nélkül újabb megszállás történjék. A konferencián az angol fölfogás győzött, s ha Németország aláveti magát az ultimátum feltételeinek, a franciák nem valósíthatják meg bővágyukat, a leggazdagabb német bánya- és iparterület okkupálását. A párisi sajtó hangjában már megnyilvánul a londoni határozat miatt érzett csalódás és elégül ellenség. Egyes cikkekből szinte kiérezhető az aggodalom, hogy a németek végül is elfogadják az összes feltételeket és a bemasírozásról le kell mondani. Ha emiatt Briandot a kamara elbuktatná, a napnál világosabbá fog válni, hogy a franciáknak még a pénznél is előbb való a németek teljes leigázása. Az események tovább alakulása most attól függ, mire határozza el magát a német nemzet kormánya és parlamenti képviselete. Az areménység, hogy Amerika a német kormány javaslatait tárgyalásra alkalmasnak fogja ítélni és közvetít a szövetségeseknél, füstbe ment. Megkísérelték újabb javaslattal megnyerni a washingtoni kabinet támogatását, de eddig csak magánhírek jelentik, hogy az Egyesült Államok kormánya állást foglalt a megszállás ellen. A legfőbb tanács különben már megszövegezte az ultimátumot és úgy határozott tegnap délutáni ülésén, hogy négy napon belül kézbesítik a német kormánynak és hat napi határidőt engednek a válaszra, mely nem lehet más, mint az összes feltételek elfogadása vagy visszautasítása. Ez utóbbi esetben azonnal megkezdődik a megszállás. A határidő utolsó terminusa ezek szerint május 12-ike. Párisi jelentések szerint a hétfői ülésen Curson lord belügyminiszter oly formában érvelt az azonnali okkupáció ellen, hogy Briand kijelentette: kénytelen lesz abbahagyni a tanácskozást és lemondani a miniszterelnökségről. Lloyd-George csak abban az esetben lett volna hajlandó a francia tervet elfogadni, ha Briand kötelező ígéretet tesz a francia csapatok visszavonására, mihelyt Németország aláveti magát a szövetségesek követeléseinek. A Temps megemlékezvén a konferencián fölmerült ellentétekről, az angol kormányra hárítja a felelősséget mindazért, ami történhetik. A francia szocialisták akciót kezdtek, a megkezdett mozgósítás ellen. Sajtójuk hevesen tiltakozik a katonai imperializmus ellen és általános sztrájkkal fenyegetőzik, ha a mozgósítást a kormány " tényleg" végrehajtja. Ez a fenyegetés azonban aligha fog visszhangra találni s a kormány nem is veszi figyelembe. Briand távirati utasítására Barthou hadügyminiszter elrendelte az 1919-iki évfolyam behívását. Az Inhansignant jelentése szerint a Rajna jobbpartján az a terület, amelynek megszállását a franciák tervezik, hosszúságban 100 kilométerre, szélességben pedig 40 kilométerre terjed. A megszállás főképpen a következő városokat sújtaná: Essen,I. Gelsenkirchent, Dortmundot és a Ruhr melletti Mühlheimt. A franciák fel akarják darabolni Németországot. Bécs, május 3. A Neue Freie Pressének jelentik Berlinből: Hovatovább mind nyilvánvalóbb a franciáknak az a szándéka, hogy Németországot most már véglegesen szétdarabolják. Franciaország az új záros határidő megállapításával egyidejűleg — amely május 13-án jár le — a feltételeket is megszigorította. Most már nemcsak a hadiadósságok megfizetéséről van szó, hanem egyben a háborús bűnösök megbüntetését és a lefegyverzést is felvették az ultimátum elfogadásának feltételei sorába. Amerika tanácsa a német kormánynak. Washington, május 3. Hughes külügyminiszter tegnap Simone dr. német külügyminisstehéz jegyzéket intézett, amelyben tudatja,, hogy a német javaslatokat nem lehet elfogadjunk jóvátételről folytatott megbeszélés alapján.. Németországnak azt ajánlja, hogy közvelanül a szövetségesekhez forduljon uj javas Betsíkkal és ismétli óhaját, hogy ezt az életkérdést minél gyorsabban megoldják. Harvey, a londoni új amerikai nagykövet, Harding elnök külön üzenetével és utasításokkal ellátva tegnap Angliába utazott. Megérkezett Berlinbe az amerikai válasz. Berlin, május 3. (Wolff.) Diesel amerikai ügyvivő ma délben átnyújtotta a külügyminiszternek az Egyesült Államok kormányának válaszát a német memorandumra. Az ultimátum feltételei: London, máj. 3. A legfőbb tanács követelni fogja, hogy Németország 6600 millió font sterling értékű kötelezettséget ismerjen el öt százalékos bonok kiadásával, melyek a meghatározott időben' és mennyiségben)' a jóvatételi bizottságnak szolgáltatandók ki. Köteles Németország évenkíint 100 millió fontot (2 milliárd aranymárkát) fizetni és kiviteleután 25 százalékot beszolgáltatni. Köteles továbbá 150 millió, aranymárkát azonnal, 650 milliót pedig három hónapon belül lefizetni. Berlinben úgynevezett „kezességi bizottság“ fog működni, mely ellenőrzi a pénzügyi kötelezettségek teljesítését. A bizottságban az összes szövetségesek képviselve lesznek, Németország új javaslatot küldött Washingtonba. Berlin, május 3. A kormány a jóvátételi összegre, az annuitásra és a kamatlábra vonatkozólag újabb javaslatot küldött Washingtonba. Parlamenti körök véleménye szerint az ultimátumot, ha azt tartalmazza, amit Londonból és Pakisból jelentenek, a kormány el fogja utasítani. Washingtoni jelentések szerint Amerikában még nem tudnak Németország új jegyzékéről. Németország határidőt kap a válaszra. London, május 3. (Reuters) A jóvátételi bizottságot Pakisból Londonba rendelték. A bizottság holnap este érkezik Londonba, ahonnan jegyzőkönyvet küldenek Németországnak és erre Németország május 12-ének éjjeli 12 órájáig köteles megadni a választ. A független szocialisták az ultimátum elfogadása mellett. Berlin, május 3. (A Nemzeti Újság tudósítóinak telefonjelentése.) A birodalmi gyűlés tagjainak nevében teljesen megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy a szövetségeseknek a jóvátételi kérdésben Németországhoz intézett ultimátumát elfogadják-e vagy sem. Ilyenformán ma még egyáltalán nem lehet biztos véleményt alkotni a birodalmi gyűlés végleges állásfoglalásáról. Eddigelé csak annyit lehet megállapítani, hogy a független szocialisták az ultimátum elfogadása mellett saivanak, a német nemzetiek pedig elene.