Nemzeti Ujság, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-04 / 96. szám
■ Szeret, mi -május 35. NEMZETI UJSÁG Almássá Deniz @réfsi© haszságtétele. Szembesítették a vádlottakkal. —• Gaerteert hatásrozottan felismerte. -- Orvosi vélemény Tisza haláláról. — Madnánszky Béla báró kihallgatása. *—* A Tisza-hangsor főtárgyalásának tizenhetedik napja. — A BoReiw-vitában lejátszóatött tragédia fojtó atmoszférája ül® meg más törvényszéki termet abból az alkalomból, hogy, Almássy Deniz grófnő, a gyilkosság lefotersábk sebzett szivű koronatanúja mondotta el szubjektív élményeit., A tárgyalás előző napjain a bűnügy nyomán támadt politikai fondorkodások voltak az uralkodó motívumok, ma pedig a szomorú október végi alkonyat eseményei elevenedtek meg előttünk. Almássy Deniz, Tisza unokahuga és egyéniségének fanatikus hívője fájdalmasan bár, de éles körvonalakkal rekonstrulálta a gyilkosságot. A grófnő, aki egyúttal sértett is, mivel egy golyó megsebezte, egyszerű fekete ruhában jelent meg a bíróság előtt. A kérdésekre eleinte kissé elfogódottan, később azonban mindinkább beleérten az eseményekben felel. A golyó, amely Tisza életét kioltotta, adja elő, az a felső lövés volt, amely az ő jobb füle mellett elhaladt s Tisza jobb lapockáját fúrta át. A lövést a sorrendben harmadik helyütt álló tettes teljesen zavartalanul, adta le. A lapocka-lövés úgy történhetett, hogy Tisza némileg hátratolta magát és feltéve, hogy Pogány volt a tettes, kissé hátrább állott, mint ők. Számítása szerint három lövés érte, őt is három golyó súrolta, de lehet, hogy több lövés is történt, valószínűen négy-öt, de lehet, hogy hat is. A középső tettes Tiszával szemközt állott, fellépésnyire a baloldaliés a jobboldali kissé távolabb. A baloldali, aki Horvát-Sanovics lenne, a lövés idejében zártan állott. Hogy a lövés mégis baloldalról hatolt be, úgy magyarázza, hogy a gróf beszéd közben is mozgott.. A lövés eldördülésekor nagyot ugrott és rézsist esett le fejjel az ebédlő felé. Az elnöke felmutatja a grófnő előtt Pogánynak s egyik folyóiratban megjelent arcképét, sem erről, sem egy másik fényképről nem ismeri fel biztosan. A gyilkosság után konstatálták, hogy Tisza revolvere eltűnt a jobboldali tükörről. Előadja, Tisza tudta, hogy egyetlen akadálya a forradalomnak. Mondta is, szeretne élni, hogy megmentse nemzetét. Előzően évekkel is kapott fenyegető leveleket és készülő merényletekről barátai is figyelmeztették. A csendőrök aznap délután nem is látták, ők baráti körből akartak védelmet kérni, de Tisza ezt ellenezte. Délután három órakor a geszti uradalom titkára telefonon érdeklődött, hogy igaz-e a gyilkosság híte. Az elnök tudatja, hogy értesülése szerint egy csabai lap is már délután három órakor közölte a gyilkosságot. A grófnő határozottan emlékszik Gaertner Iuarcellre, aki délelőtt a villában járt, mialatt künn katonák várakoztak rá. Az az impressziója, hogy Gaertner csak kémkedett, gyilkos szándéka nem volt. Aznap nem tudtak, telefonálni. A gyilkosság előtt a villamos nem járt a környéken. Az ajtónál álló negyedik tettest nem figyelhette meg. Gaertnert mindjárt az első szembesítészei határon.-Ban felismerte. A katonai főtárgyaláson Sztanykovszky alakjára emlékezett, Dobót kétségen felül felismerte, Kérit azonban nem.. Az elnök megkérdezi, hogy most is felismerné-e Gaertnert? A grófnő végigjártatja tekintetét a vádlottak padján, majd rámutat Gaertnerre: — Ez az, itt ül! A felismerés által kínosan érintett Gaertner az elnök utasítására felhúzza azt az esőköpenyt, amelyet a vád szerint a villában jártakor viselt. A grófnő kijelenti, hogy a kabát ugyanaz, amelyet a gyanús látogató viselt, vagy ahhoz teljesen hasonló. — A hangját is felismerem! — jegyzi meg. Majd Sztanykovszky áll a grófnő elé, aki kijelenti: — Többször, szembesítettek vele, az alakja megfelelő. Szilassy ügyész, tekintettel arra, hogy a gyilkosok katonai ruhát viseltek, bejelenti, hogy rendelkezésére áll egy katonaruha és katonasapka. A grófnő azonban tudatja, hogy már látta katonaruhában, de az alakját így is felismeri. Majd Hüttner áll elő. — Nem tudom felismerni! Ezután kéri , következik, akiről megállapítja, hogy a gyilkosság elkövetésekor ott járhatott ugyan, de nem bizonyos, hogy az első három között lehetett. Hogy künn kik voltak, azt nem tudja és azok szilhuettjét sem tudná felismerni. Közben Sztanykovszkyt a vádlottak szobájában katonai ruhába öltöztették és igy kísérik be a terembe. Almássy Deniz így szólal meg a láttára: — Igen, megfelel a magassága. Akkor derékszíj volt rajta, de nem fontos, az arcot nem tudom megismerni . . . annak is Vékony arca volt. Az elnök kérdéseire ezután elmondja, hogy Tiszát nem annyira a csőcseléktől, mint inkább a forradalom vezetőitől féltették. A gyilkossággal kapcsolatos eseményként adja elő, hogy 1919 szeptember 5-én Enyedi László detektívfelügyelő és Tót László detektív jártak nála Gyulán, amelyet akkoriban a románok tartottak megszállva. A detektívek kijelentették: felutazhat a fővárosba tanúvallomást tenni, de háromszor is feltűnően hangozhatták, hogy megtagadhatja a feljövetelt. Mivel erkölcsi kötelességének tartotta a tanuságtételt, kijelentette, hogy igenis fel akar utazni és ezért igazolványt kért a detektívektől, akik meg is ígérték, hogy nyolc napon belül kiállítják, de ennek ellenére sem jelentkeztek. Végül is, miután négy hét múltán sem kapta meg az igazolványt,, Mardarescu román parancsnokhoz fordult, aki ki is állította. Ekként kitudódott, hogy nyilván nem a románokon múlt az igazolvány kiállítása, hanem a budapesti rendőrségen. Ez a körülmény azt a gondolatot ébresztette benne, hogy egy hatalmi tényező van belekeverve az ügybe, nyilván Friedrich István miniszterelnök. Az elnök erre megkérdezi: — Méltóságod ezt a gyanúját Friedrich ellen ígr,ébként nem tudja alátámasztani? Csak ebből látja nyilvánvalónak azt, hogy Friedrich el akarta tussolni a nyomozást és az ön kihallgatását? A grófnő azt válaszolja, hogy, azonnal mondotta a környezetének, hogy valamilyen hatalmi tényezőnek benne kell lennie az ügyben, mert kihallgatásának késleltetése különben senkinek sem állott érdekében. A lapokból akkoriban még nem olvasta, hogy Friedrichet felbújtással gyanúsítják, annál inkább sem, mert Friedrichet akkoriban még hallomásból sem ismerte. A gyanúja csak egy hatalmi tényezőre irányult, mert Engedi detektívfelügyelő „quasi“ — mondja — a szájába adta, hogy tagadja meg a tanúvallomást. Az elnök feladja a kérdést: Fentartja méltóságod Friedrich elleni gyanúját még abban az esetben is, ha az bizonyul be, hogy ő akkor mint miniszterelnök intézkedett a nyomozás erélyes lefolytatása iránt? A grófnő kijelenti, hogy gyanúját ennek ellenére is fentartja. Ezután Szilassy ügyész, Gaertner szerepére vonatkozóan kért több felvilágosítást. Kéri kérdésére a grófnő megállapítja, hogy az ő nevét a gyilkossággal kapcsolatosan 1919 őszén hallotta először. Majd Fényes László kérdezősködik. Ennek során megkéri az elnök, hogy érdeklődjék a grófnőtől, aki a szembesítések során látóképességének kipróbálásakor a tárgyalóterem közönsége soraiban Balogh Jenő volt igazságügyi minisztert vélte fölfedezni, látja-e most is? A grófnő révedezve néz körül a teremben, végül is kitűnik, hogy Miskolay királyi ügyészt tévesztette össze a volt igazságügyminiszterrel. Majd Gaertner kérdéseire előadta, hogy őt (Gaertnert) déli 12 órakor látta a villában. Ezután a védők kérdéseire került a sor. Szilassy ügyész a grófnő meghiteltetését kérte, amihez a védők is hozzájárultak. A grófnő letette az esküt. A bíróság ezután rövid szüntetet rendelt el. A tárgyalás folytatásakor az elnök kijelenti, hogy a mai tárgyaláson Radvánszky Béla báró dr. és Hazslinszky Hugó dr. és valószínűen még több tanú kihallgatására sor kerül. Felolvassa a rendőrség átiratát, amely szerint a Tisza-ügy nyomozási iratai és az orvosi véleményt magában foglaló akta, elveszett. Ezért orvos-szakértőként Radvánszky Bélát és Hazslinszky Hugót hallgatják ki, akik a gyilkosság után megvizsgálták a tetemet. Kéri a grófnő vallomására vonatkozóan több észrevételt tett, Gaertner pedig erélyesen tiltakozott az elhangzott terhelő állítások ellen. Radvánszky Béla báró dr. az elnök kérdéseire elmondta, hogy orvos és nagybirtokos, a Tiszacsalád rokona. A gyilkosság hírének vétele után a villába sietett. A holttestet ott Hazslinszky doktorral megvizsgálta. A jobboldali lapocka hátulsó részén volt a lövés bemeneteli nyilasa. A golyó csonttörmelékeket ragadott magával. Az arc sápadtságából ítélve úgy hiszi, hogy néhány percen belül elvérzés következtében állott be a halál. A hasfal sérülését is megnézték, ez nem volt annyira lényeges, mint a másik. A golyó Tisza óráját is összezúzta. A rendőri bizottság látogatása után egy Sas nevű hadnagy jelent meg a villában, a hadügyminiszter megbízásából. Véleménye szerint ahalálos lövést a gyilkosok közül az adta le, aki középen, vagy jobbra állott. Végül Hünchich Károly dr. törvényszéki orvosszakértő intézett néhány kérdést Stadvánszky báróhoz. A tárgyalást holnap folytatják. wifi -if I A magyarság szervezkedése a Felvidéken. Nagygyűlés Galántán és Érsekujvárott. — A csehek maguk ássák meg saját államuk _jRfi*f2f¥. (A. Nemzeti tudósítójától.) Béklyóba verték la Felvidékm*tfyarságát, kemény, kegyetlen kötelet ifontalojW^Tiogy moccanni se tudjon. A bilincs már a cseh iga alatt nyögő rab-magyar ajkán kibuggyant a szó. Két gyűlést tartottak most a felvidéki magyarok. Az egyiket a keresztény-szocialista párt rendezte Galántán. Lehel Jenő, a bátorhangú képviselő tartott beszámolót. Ha a csehek, úgymond, nem látnak túl az orrukon, eléri őket a végzet, amelyet megérdemelnek ésők magukássák meg saját államuk sírját. Súlyos szavakkal ostorozta a cseh kormány magyarellenes intézkedéseit. Végül összetartásra buzdította elszakított véreinket. Soha ne feledjék el, — mondotta — hogy önök magyarok, hogy önök tagjai egy nemes, fenséges nagy családnak, melynél szebbet, nemesebbet a jó Isten az egész világon nem teremtett. Az összetartás meghozza azt az időt, — fejezte be beszédét — amikor a magyar név és magyar dicsőség majd újra régi fényében ragyog. A másik gyűlés Érsekújváron volt. Erről az alábbi jelentés számol be: Az országos magyar kisgazda és kisiparos párt nagygyűlésén Szentiványi József képviselő felszólalása után Boldoghy Gyula, a komáromi ipartestület elnöke mondott beszédet. Füssy Kálmán üdvözölte a párt szervezkedését. Beszédének azt a részét, ahol a trianoni békeszerződésben megállapított kisebbségi jogokról beszélt, a cseh cenzúra a lapokból törölte. Teld A. Sándor, a rimaszombati körlet elnöke fogadalmat tett, hogy erős hittel, akarattal fogják szolgálni a felvidéki magyarság érdekeit. Varga-Orosz János jogokat követelt a Felvidéken élő magyarság részére. Vartassy Géza hangoztatta, hogy Wilson 14 pontjáról mindenki azt hitte, hogy a szenvedések végét, a szeretet, és megértés szebb jövőjétjelenti. Megszületett ugyan a béke, de bölcsőjénél a háború során állottak, mert a haladás helyett rabszolgaságot hozott. 3