Nemzeti Ujság, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-25 / 138. szám

2 ___ftiUZETI ÚJSÁG BámGat, 1921 júmm §& •' Ne tőzsdézzen a középosztály! Hegedűs Lóránt a bankok vagyonváltságáról és az egyenlő teherviselésről. — A bűnvádi eljárás egyszerűsítése. — Sürgős interpellációk a nemzetgyűlés mai ülésén. (.4. Nemzeti Újság tudósítójától) A nemzetgyűlés­­ mai ülésén Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter egy­­ hozzáintézett interpelláció kapcsán foglalkozhatott, azokkal az ellenvetésekkel és harci riadókkal, ame­lyekkel a földvagyonváltságról benyújtott törvény-, javaslatát bizonyos oldalról fogadták. Ezzel a ja-­­vaslattal szemben tudvalevőleg a gazdatársadalom támasztott erős kifogásokat, amelyekhez azok a­ lapok, amelyek különös előszeretettel foglalkoznak a kormány- és miniszterbukta­tással, olyan­ zenekísé­­retet­ szolgáltattak, hogy az bátran kedlene Hegedűs Lóránt gyászindulójának. A pénzügyminiszter mai­­ felszólalásában rámutatott arra, hogy ez a beállítás mennyire tendenciózus és kijelentette azt is, hogy nem áll módjában a felmerült kívánságok­hoz olcs mértékben hozzájárulni, mint azt egyes körökben szeretnék. A gazdatársadalom áital a kí­vánságok tekintetében — mondotta a pénzügymi­niszter — mindazonáltal meg fogok egyezni és fel fogom világosítani, hogy a vagyonváltságot akár a földnél, akár az ingó vagyonnál egyenlő értékkulcs szerint kell fizetni. A pénzügyminiszter ezzel a ki­jelentéssel mintegy bevezette azt az elhatározását hogy június 20-án Szentesen és június 29-én Hód­mezővásárhelyt személyesen fogja ismertetni a földmívesnéppel a földvagyonadójavaslatot. A mai ülés lefolyása egyébként nem sok érdekes­séget nyújtott. Színtelen vitában folytatták le a bün­tető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló ja­vaslat tárgyalását, majd a sürgős interpellációkra került a sor. Két ilyen sürgős interpelláció is volt. Temesváry Rezső,­ a tőzsdepapírokkal a vagyon­­váltság lefizetése körül űzött visszaélések tárgyá­ban interpellálta a pénzügyminisztert, Tomory Jenő pedig a szatmár megyei főispánság kérdésében a belügyminisztert. Az előbbire, mint azt már fen­tebb jeleztük , Hegedűs pénzügyminiszter vála­szolt, az utóbbira pedig Ráday Gedeon gróf belügy­miniszter, aki kijelentette, hogy nem hajlandó Szat­­már m­egyébe kormánybiztost kiküldeni. . . A nemzetgyűlés mai üléséről részükti tudósítá­sunk a következő: ■ ' ■ - Az ülés. . A nemzetgyűlés mai ülését Bottlik József alelnök fél tizenegy órakor nyitotta meg­. Bejelentette, hogy a keszthelyi Helikon-ünnepségen a nemzetgyűlés képviseltetni fogja, magát. Rakovszky István elnök­nek­ ezután egészsége helyreállítása céljából nyolc napi szabadságot engedélyezett a Ház. Szabó József (biharnagybajomi) előadó beterjesz­tette a népiskolákról szóló törvényjavaslatot Temes­­váry Imre pedig a mu­nkásbiztosítási bíráskodásról szóló javaslatot. Mindkét törvényjavaslatra a Ház kimondta a sürgősséget.­­ Ezután a pénzbüntetések ideiglenes felemeléséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadták, majd áttértek a büntető igazságszolgáltatás egyszerű­­sítéséről szóló javaslat tárgyalására. Héjj Imre elő­adói be­széde után elsőnek Tasnády-Kovács József szólt a javaslathoz. Azt általánosságban elfogadja. Jogászi szempontból vizsgálta ezután a javaslat egyes sza­kaszait, amelyek szerinte nem nyújtanak biztosíté­kot arra, hogy a nép be­­ legyen kiszolgáltatva a rendészet esetleges önkénykedésének. Érvelése so­rán konkrét eseteket hozott fel arra, hogy miként játszák ki a törvényt. Ez a javaslat is módot ad a hamis munknak, hogy bárkit az ügyész elé vigye­nek. Iyen­ eset­ Friedrick István esete is. Hüttner, Paksi/ Heltai hamis tanúzása alapján készítették Friedrich ellen a vádindítványt, ill. elnök itt figyelmeztette Tasnády-Kovácsot, bárs egy jelenleg folyamatban levő bűnügye jel­­len modorban nem foglalkozhat. T Tasnády-Kovács végül megállapította,­­hogy nem játszi, hogy az igazságügyi miniszter javaslata ilyen célokat akarna szolgálni, ezért szükség­esnek tartja az egyes szakaszokon való változtatást Szassay Ká­roly csatlakozik Tasnády-Kovács József álláspontjá­hoz. Ő is szükségesnek tartja a javaslat módosítását. Hibáztatja, hogy ezt a javaslatot is hirtelen nyúj­tották be a nemzetgyűléshez. Bródi Ernő a javaslat egyes szakaszában nem lát elég garanciát arra, hogy a polgárokat indokolatlanul ne sértsék meg szabad­ságukban. Kupert Rezső helyteleníti, hogy az ügyészt túlhalmozzák munkával, mert ez csak újabb restan­ciák felgyülemlésére ad alkalmat. A javaslatot mind­azonáltal elfogadja. Temesvári Imre interpellációja. A holnapi ülés napirendjének megállapítása után Temesváry Imre­­ sürgős interpellációt terjesztett be a bankok vagyonvártsága ügyében. — Mióta köz­tudomásúvá vált, — mondotta , hogy a bankok 1920. évi december 20-iki árfolyam szerint fizetik a vagyonváltságot, a tőzsdepapírok árfolyama állan­dóan esik. Az állandó áresés következményeként a papírok ma már a december 20-iki árfolyam, egy­­han­adám állatiak. A­­ részvénytársaságok nem a tőzsdén vásárolják be a vagyonvártság lerovására a papírokat és a kisemberek kárára ebből is a bankok húznak hasznot. Kérdi a pénzügyminisztert, hajlann­­dó-e intézkedni az üzérek ellen, hajlandó-e kötelezni a részvénytársaságokat, hogy részvényeiket a tőzs­dén vásárolják be. Végül felvilágosítást kért 3 pénz­ügyminisztertől, igaz-e az a hír, hogy egyes rész­vénytársaságok 4,5 százalékkal fizették ki vagyon­­vál­taágukat. A pénzügyminiszter válasza. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter azonnal vála­szolt az interpellációra. "Nem mehetek bele abba,­le­mondotta !- Hogy a részvénytársaságok kéz alatt vásárolják össze a részvényeket. E célból a TEBE és a GIRO útján ellenőriztetem, hogy a részvénytár­saságok Hol szerezték be részvényeiket és szükséges­nek tartom, hogy ezek a részvénytársaságok a tőzs­dén vásárolt papírokkal zójják le a vagyonváltsá­­got. Helyteleníti a pénzügyminiszter, hogy Tem­es­­váry képviselő azok érdekében szólalt fel, akik rossz spekulációjuk következtében elvesztették tőké­jüket. — Aki spekulált, — folytatta beszédét a pénzügy­miniszter — annak ez a nagy veszteség bár keserű, de jó lecke volt-A magyar középosztály ne menjen a tőzsdére spekulálni Vegyenek biztos állampapírokat. A Kisgazdapár­tot akarják azzal a hírrel izgatni, hogy a bankok a vagyonváltságot 4,5 százalékkal váltották meg. Ki­jelenti, hogy ez az állítás nem egyéb, mint rémmese. Kijelentette továbbá a pénzügyminiszter, hogy az egyenlő teherviselés elvének alapján áll. A bankok nem 4,5 százalékot, hanem 20 százalék vagyonvált­ságot fizetnek. Amit a magyar pénzügyminiszter ki­mond, azt ő maga nem változtathatja meg, legfel­jebb csak egy másik pénzügyminiszter. Magyaror­szág becsületes szándéka az oka annak, hogy 2 és •—---------T—1:-----■- - -------------------------------­fél százalékos külföldi kölcsönt kapott ugyanakkor, amikor Jugoszlávia 5 százalékos kölcsönt tudott, csak felvenni. A miniszter válaszát­ a nemzetgyűlés tudomásul vette. S . : A szatmármegyei főispánság ügye. Ezután Tomory Jenő beterjesztette sürgős inter­pellációját a szatmármegyei közállapotokról. Ki­jelentette, hogy nincs kifogása Szatmármegye köz­igazgatása ellen,, csupán csak egyes tisztviselők­­mű­ködése ellen. Felolvasott egy csendőrségi nyomozati­ ügyben felvett jegyzőkönyvet Kerekes László ,föld­­birtokos és Tóth Tibor fehérgyarmati főszolgabíró letartóztatásáról. Az eseményekért Pévhy László fő­ispánt teszi felelőssé. Ezután egy dohány­csempé­­szési ügy körülményeiről olvasott fel adatokat, majd egyes zsidó jegyzők felfüggesztését párta­, szólta. Vizsgálat elrendelését kérte azon tisztviselők ellen, akik visszaélést, követtek el. Ráday Gedeon gróf belügyminiszter tekintettel­ az idő előrehaladottságára és arra is, hogy­­ az­ interpel­láló képviselő olyan részleteket hozott­ fel, ame­lyekre ma­ nem terjeszkedhetik ki,­csak röviden: kí­vánt­­ foglalkozni a kérdéssel. Mindenekelőtt Rassay Károly egyik közbeszólására reflektált Az elnök azonban megállapította, hogy Ráday­­ félreértette Bassayt. Az interpellációra kijelentette Ráday, hogy az ezúttal először hall valamit erről az eset­ről. Csodálom, — mondta — hogy a képviselő úr in­terpelláció formájában hozta ide, ahelyett, hogy a­z a belügyminisztériumhoz, vagy az illetékes­­hatósá­gokhoz fordult volna..Azt egy miniszter sem,fogja tűrni, hogy a főszolgabírója dohányt csempésszen. Kijelentette ezután, hogy nem hajlandó kor­mánybiztost küldeni Szatmár megyébe egy főispán nyakára. Ha a főispán erélytelensége az oka a szat­­mármegyei hibáknak, akkor felmenti. Különben úgy látja, hogy kormánybiztos kiküldetésére nincs ok, egyébként precedens sincs ilyenre. Végül kije­lentette a miniszter, hogy nem akar összefüggést keresni az interpelláló képviselő felszólalása és egyéb panaszok között, de azt hiszi, hogy nem té­ved, amikor azt mondja, hogy az interpelláló kép­viselő beszámoló beszédével kapcsolatosan, panaszok merültek fel az­ interpelláló képviselő ellen és a köz­­igazgatási hatóságok akkor valóban kötelességük­höz híven­ és törvényesen jártak el. Tomory Jenő rövid viszonválasza után az elnök megállapítja, hogy határozathozatalnak, nincs he­lye, mert a miniszter válasza nem végleges. Az ülés háromnegyed három órakor ért véget.. . Fogja a gyűrűt és kiesen vele a házból. Egyet­len pillantása sem esik vissza a fáradt, világos ablakra.. Nem tudna többé elmozdulni arról a helyről, ha most visszanézne. Fáradtan roskad le a zöld asztal mellé, mint aki nagyon messziről jött. Odaszórja a partner elé a gyűrűt. — Tessék, addig, míg vissza tudom váltani! Az idegen megforgatja a gyűrűt. A topáz, mint egy őszin­te, nyílt szem, csillog bele a szoba füstcszaporodott levegőjébe. Hm! Ez szép pénzt megér! Családi ékszer, mi? No majd visszakapja! Itt a címem! Egy névjegyet dob oda Balázs elé: — Különben­­ is ismer itt mindenki! Fáty vagyok Nyáridról!... Újra osztanak. Balázsban felcsillan a remény pisla mécsese. Hátha mégse kell otthagyni a gyű­rűt! Hátha reggelig visszanyer annyit, hogy haza­viheti és visszateheti a helyére? De a gyűrű mind szorosabban lapul meg új gazdája zsebében. Mikor a hajnal első pirkadása finom rózsás ujjaival megkocogtatja az izzadt, korhely ablakot, egy kocsi áll meg az utcán. Fáty felemelkedik a helyéről — No, értem jöttek! Ég áldja! A gyűrűje jó he­lyen­ van! Csak jöjjön el érte, amikor akarja! Balázs megáll az ablakit iL A szél megbékélten pihen. Keleten keskeny, sárga csíkban hasad meg az ég. Nagykendőbe bugyolált kis cseléd bukdácsol el az utón. Egyenesen a kaszinónak tart. Balázs rámereszti két szomorú, fáradt, szemét: — Nini, a Verus! Az ám. A lány már ott áll előtte. Elfulladva akadozik belőle a szót. . . — Tessen hazajönni, tekintetes úr, meghalt az öreg tekintetes úr!... Balázsra sikoltva taglózik rá a fájdalom. Kábult nagy forróság kezd tüzelni a homloka mögött. Én most, hitvány tolvaj, menjek most haza!... Tágra­­nyilt merev bámulással néz maga elé. Ott látja maga előtt megelevenedve, táncoló alakokká éledve az apja szavait: — Ha meghalok, a topázgyűrűt­ húzzatok az ujjamra!... Gyalázatra, nagy, becstelen hitványságra lódul hazafelé, mint a tolvaj, akit csörgő láncon kisér­nek. Remegő, elfojtott sírással lép oda az apja ágyá­hoz. A halott elfehéredett hókeze imára kulcsolva a mellén. És az ujján ott él, ott sziporkázók feléje büszke, nagy őszinteséggel... a topázóvárü! Felhördül. Mi ez? Az ördög játszik tán velem?!.» Az anyja ott áll a halott fejénél. Egyetlen sápadt viaszgyertya lobog. A falon ficánkoló árnyékok, mint megannyi gonosz kis manócska. Most már érti! Az anyja gyűrűjét vitte el. Ugyanolyan, mint az apjáé. A tekintete odasimul az anyja­ sápadt, gyűrötten­­ujjaira. Egyetlen , felcsukló jajszóval borul rá a kezére. Csókolja most az az üres helyet. A to­páz­­gyűrű helye úgy égeti az ajkát, mintha az élet minden mardosó tüze ott sűrűsödött volna össze azon az egyetlen kis folton. De csak hadd égesse, hadd tüzelje!... így esik ez jól! A halott büszkén, megrabolatlanul ment el innen a másvilágra. Most már csak az élőnek tartozik. Egy topázavürüvel és egy egész, munkás, becsüle­tes új élettel FŐVÁROS­­T r ■ ' , Megkezdték a költségvetés tárgyalását, „Nagyszabású alkotásokra­ nincs kilátást A főváros pénzügyi '‘bizottsága ma délelőtt kezdte el az idei költségvetés tárgyalását. A tárgyalás előtt Sipőcz Jenő dr. polgármester mondott hosz­­szabb beszédet, ismertetvén: a költségvetés főbb adatait. Nagyobb szabású alkotásokról nem szá­molhat be a főváros, jós ilyeneket a legközelebbi jövőben nem is helyezte a belátásba. Egyelőre az­ a tanács törekvése, hogy a­­mindennapi élet anyagi szükségleteit fedezze, ami sikerült is, még­pedig úgy, hogy a bevételek teljesen fedezik a kiadáso­kat A háborús évek háztartási hiánya tekintetében a főváros fentartja a kormánnyal szemben követe­léseit, de ettől függetlenül gondoskodni kíván a hiány rendezéséről és pedig akként, h­ogy ezt hat­van félévi részletre felosztva törleszti. A­ polgár­mester ezután javaslatot tett, hogy úgy az adóév, mint a költségvetési év ezentúl június­ elsején kez­dődjék. Az új adók közül a tervezet csak a szál­lodaadót állítja be 16 millió korona várható jöve­delemmel és a forgalmi adó részesedését 130 mil­lió koronával. A pénzügyi bizottság helyesléssel vette tudomásul a polgármester bejelentéseit, aki végezetül kijelentette, hogy a főváros, jövő pénz­ügyi programjáról­ a költségvetés közgyűlési tár­gyalása kapcsán fog nyilatkozni. - - • • • A költségvetési vita első szónoka Ernszt Sándor volt, aki rámutatott arra, hogy a polgárság teher­bíró képessége úgy az állam, mint a főváros ré­széről túlságosan igénybe van véve. Fél az általá­nos drágaság, bekövetkezésétől. Az üzemek költ­ségvetését külön kell választani a költségvetés többi részétől és apasztani kell a fővárosi üzemek számát A kórházak költségvetésére vonatkozóan kijelenti, hogy ő ebben az ügyben eljárt­ a kor­mánynál, ahol azt a kívánságot fejezték ki, hogy a főváros adjon részletes képet követeléseiről. Kri­tizálja az iskolák költségvetését: sok az igazgató, kevés a tanitó. Végezetül a fővárosi törvény reví­zióját sürgeti. - " - Ernszt tartalmas felszólalása után Platthy György dr. emelkedett szólásra, aki részletesen vette tárgyalás alá az egyes tételeket. A kórháza­kat illetőleg­ nem érti a kormány bizalmatlanságát, az a véleménye, hogy itt csupán számvevőségek vetélkedéséről van szó. Sok és nagy a­ fogyasztási adó, a főváros a fogyasztást az egész vonalon meg­drágította. Rényi alpolgármester kijelenti, hogy a fővárossal szemben azért bizalmatlan a kormány, mert azt kifogásolja, hogy nagy a kórházi személy­zet és ez drágítja az ápolási díjakat. Vasek Ernő dr. sokalja a kiadásokat, részletesen foglalkozik a tanügyi kiadásokkal, szóvá teszi a fuvartelep kiadásait és hibáztatja, hogy­­a kereszt­­ény rezsim népszerűtlen adók­édiumát vállalta. Vasek dr.-nak a fuvartelepre vonatkozó szavaira Till Antal tanácsnok válaszolt. A vitát holnap délelőtt 10 órakor folytatják, mikoris Wo/// Károly 41. lesz az első felszólalás...

Next