Nemzeti Ujság, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-25 / 138. szám
2 ___ftiUZETI ÚJSÁG BámGat, 1921 júmm §& •' Ne tőzsdézzen a középosztály! Hegedűs Lóránt a bankok vagyonváltságáról és az egyenlő teherviselésről. — A bűnvádi eljárás egyszerűsítése. — Sürgős interpellációk a nemzetgyűlés mai ülésén. (.4. Nemzeti Újság tudósítójától) A nemzetgyűlés mai ülésén Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter egy hozzáintézett interpelláció kapcsán foglalkozhatott, azokkal az ellenvetésekkel és harci riadókkal, amelyekkel a földvagyonváltságról benyújtott törvény-, javaslatát bizonyos oldalról fogadták. Ezzel a ja-vaslattal szemben tudvalevőleg a gazdatársadalom támasztott erős kifogásokat, amelyekhez azok a lapok, amelyek különös előszeretettel foglalkoznak a kormány- és miniszterbuktatással, olyan zenekíséretet szolgáltattak, hogy az bátran kedlene Hegedűs Lóránt gyászindulójának. A pénzügyminiszter mai felszólalásában rámutatott arra, hogy ez a beállítás mennyire tendenciózus és kijelentette azt is, hogy nem áll módjában a felmerült kívánságokhoz olcs mértékben hozzájárulni, mint azt egyes körökben szeretnék. A gazdatársadalom áital a kívánságok tekintetében — mondotta a pénzügyminiszter — mindazonáltal meg fogok egyezni és fel fogom világosítani, hogy a vagyonváltságot akár a földnél, akár az ingó vagyonnál egyenlő értékkulcs szerint kell fizetni. A pénzügyminiszter ezzel a kijelentéssel mintegy bevezette azt az elhatározását hogy június 20-án Szentesen és június 29-én Hódmezővásárhelyt személyesen fogja ismertetni a földmívesnéppel a földvagyonadójavaslatot. A mai ülés lefolyása egyébként nem sok érdekességet nyújtott. Színtelen vitában folytatták le a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló javaslat tárgyalását, majd a sürgős interpellációkra került a sor. Két ilyen sürgős interpelláció is volt. Temesváry Rezső, a tőzsdepapírokkal a vagyonváltság lefizetése körül űzött visszaélések tárgyában interpellálta a pénzügyminisztert, Tomory Jenő pedig a szatmár megyei főispánság kérdésében a belügyminisztert. Az előbbire, mint azt már fentebb jeleztük , Hegedűs pénzügyminiszter válaszolt, az utóbbira pedig Ráday Gedeon gróf belügyminiszter, aki kijelentette, hogy nem hajlandó Szatmár megyébe kormánybiztost kiküldeni. . . A nemzetgyűlés mai üléséről részükti tudósításunk a következő: ■ ' ■ - Az ülés. . A nemzetgyűlés mai ülését Bottlik József alelnök fél tizenegy órakor nyitotta meg. Bejelentette, hogy a keszthelyi Helikon-ünnepségen a nemzetgyűlés képviseltetni fogja, magát. Rakovszky István elnöknek ezután egészsége helyreállítása céljából nyolc napi szabadságot engedélyezett a Ház. Szabó József (biharnagybajomi) előadó beterjesztette a népiskolákról szóló törvényjavaslatot Temesváry Imre pedig a munkásbiztosítási bíráskodásról szóló javaslatot. Mindkét törvényjavaslatra a Ház kimondta a sürgősséget. Ezután a pénzbüntetések ideiglenes felemeléséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadták, majd áttértek a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló javaslat tárgyalására. Héjj Imre előadói beszéde után elsőnek Tasnády-Kovács József szólt a javaslathoz. Azt általánosságban elfogadja. Jogászi szempontból vizsgálta ezután a javaslat egyes szakaszait, amelyek szerinte nem nyújtanak biztosítékot arra, hogy a nép be legyen kiszolgáltatva a rendészet esetleges önkénykedésének. Érvelése során konkrét eseteket hozott fel arra, hogy miként játszák ki a törvényt. Ez a javaslat is módot ad a hamis munknak, hogy bárkit az ügyész elé vigyenek. Iyen eset Friedrick István esete is. Hüttner, Paksi/ Heltai hamis tanúzása alapján készítették Friedrich ellen a vádindítványt, ill. elnök itt figyelmeztette Tasnády-Kovácsot, bárs egy jelenleg folyamatban levő bűnügye jellen modorban nem foglalkozhat. T Tasnády-Kovács végül megállapította,hogy nem játszi, hogy az igazságügyi miniszter javaslata ilyen célokat akarna szolgálni, ezért szükségesnek tartja az egyes szakaszokon való változtatást Szassay Károly csatlakozik Tasnády-Kovács József álláspontjához. Ő is szükségesnek tartja a javaslat módosítását. Hibáztatja, hogy ezt a javaslatot is hirtelen nyújtották be a nemzetgyűléshez. Bródi Ernő a javaslat egyes szakaszában nem lát elég garanciát arra, hogy a polgárokat indokolatlanul ne sértsék meg szabadságukban. Kupert Rezső helyteleníti, hogy az ügyészt túlhalmozzák munkával, mert ez csak újabb restanciák felgyülemlésére ad alkalmat. A javaslatot mindazonáltal elfogadja. Temesvári Imre interpellációja. A holnapi ülés napirendjének megállapítása után Temesváry Imre sürgős interpellációt terjesztett be a bankok vagyonvártsága ügyében. — Mióta köztudomásúvá vált, — mondotta , hogy a bankok 1920. évi december 20-iki árfolyam szerint fizetik a vagyonváltságot, a tőzsdepapírok árfolyama állandóan esik. Az állandó áresés következményeként a papírok ma már a december 20-iki árfolyam, egyhanadám állatiak. A részvénytársaságok nem a tőzsdén vásárolják be a vagyonvártság lerovására a papírokat és a kisemberek kárára ebből is a bankok húznak hasznot. Kérdi a pénzügyminisztert, hajlanndó-e intézkedni az üzérek ellen, hajlandó-e kötelezni a részvénytársaságokat, hogy részvényeiket a tőzsdén vásárolják be. Végül felvilágosítást kért 3 pénzügyminisztertől, igaz-e az a hír, hogy egyes részvénytársaságok 4,5 százalékkal fizették ki vagyonváltaágukat. A pénzügyminiszter válasza. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter azonnal válaszolt az interpellációra. "Nem mehetek bele abba,lemondotta !- Hogy a részvénytársaságok kéz alatt vásárolják össze a részvényeket. E célból a TEBE és a GIRO útján ellenőriztetem, hogy a részvénytársaságok Hol szerezték be részvényeiket és szükségesnek tartom, hogy ezek a részvénytársaságok a tőzsdén vásárolt papírokkal zójják le a vagyonváltságot. Helyteleníti a pénzügyminiszter, hogy Temesváry képviselő azok érdekében szólalt fel, akik rossz spekulációjuk következtében elvesztették tőkéjüket. — Aki spekulált, — folytatta beszédét a pénzügyminiszter — annak ez a nagy veszteség bár keserű, de jó lecke volt-A magyar középosztály ne menjen a tőzsdére spekulálni Vegyenek biztos állampapírokat. A Kisgazdapártot akarják azzal a hírrel izgatni, hogy a bankok a vagyonváltságot 4,5 százalékkal váltották meg. Kijelenti, hogy ez az állítás nem egyéb, mint rémmese. Kijelentette továbbá a pénzügyminiszter, hogy az egyenlő teherviselés elvének alapján áll. A bankok nem 4,5 százalékot, hanem 20 százalék vagyonváltságot fizetnek. Amit a magyar pénzügyminiszter kimond, azt ő maga nem változtathatja meg, legfeljebb csak egy másik pénzügyminiszter. Magyarország becsületes szándéka az oka annak, hogy 2 és •—---------T—1:-----■- - -------------------------------fél százalékos külföldi kölcsönt kapott ugyanakkor, amikor Jugoszlávia 5 százalékos kölcsönt tudott, csak felvenni. A miniszter válaszát a nemzetgyűlés tudomásul vette. S . : A szatmármegyei főispánság ügye. Ezután Tomory Jenő beterjesztette sürgős interpellációját a szatmármegyei közállapotokról. Kijelentette, hogy nincs kifogása Szatmármegye közigazgatása ellen,, csupán csak egyes tisztviselőkműködése ellen. Felolvasott egy csendőrségi nyomozati ügyben felvett jegyzőkönyvet Kerekes László ,földbirtokos és Tóth Tibor fehérgyarmati főszolgabíró letartóztatásáról. Az eseményekért Pévhy László főispánt teszi felelőssé. Ezután egy dohánycsempészési ügy körülményeiről olvasott fel adatokat, majd egyes zsidó jegyzők felfüggesztését párta, szólta. Vizsgálat elrendelését kérte azon tisztviselők ellen, akik visszaélést, követtek el. Ráday Gedeon gróf belügyminiszter tekintettel az idő előrehaladottságára és arra is, hogy az interpelláló képviselő olyan részleteket hozott fel, amelyekre ma nem terjeszkedhetik ki,csak röviden: kívánt foglalkozni a kérdéssel. Mindenekelőtt Rassay Károly egyik közbeszólására reflektált Az elnök azonban megállapította, hogy Ráday félreértette Bassayt. Az interpellációra kijelentette Ráday, hogy az ezúttal először hall valamit erről az esetről. Csodálom, — mondta — hogy a képviselő úr interpelláció formájában hozta ide, ahelyett, hogy az a belügyminisztériumhoz, vagy az illetékeshatóságokhoz fordult volna..Azt egy miniszter sem,fogja tűrni, hogy a főszolgabírója dohányt csempésszen. Kijelentette ezután, hogy nem hajlandó kormánybiztost küldeni Szatmár megyébe egy főispán nyakára. Ha a főispán erélytelensége az oka a szatmármegyei hibáknak, akkor felmenti. Különben úgy látja, hogy kormánybiztos kiküldetésére nincs ok, egyébként precedens sincs ilyenre. Végül kijelentette a miniszter, hogy nem akar összefüggést keresni az interpelláló képviselő felszólalása és egyéb panaszok között, de azt hiszi, hogy nem téved, amikor azt mondja, hogy az interpelláló képviselő beszámoló beszédével kapcsolatosan, panaszok merültek fel az interpelláló képviselő ellen és a közigazgatási hatóságok akkor valóban kötelességükhöz híven és törvényesen jártak el. Tomory Jenő rövid viszonválasza után az elnök megállapítja, hogy határozathozatalnak, nincs helye, mert a miniszter válasza nem végleges. Az ülés háromnegyed három órakor ért véget.. . Fogja a gyűrűt és kiesen vele a házból. Egyetlen pillantása sem esik vissza a fáradt, világos ablakra.. Nem tudna többé elmozdulni arról a helyről, ha most visszanézne. Fáradtan roskad le a zöld asztal mellé, mint aki nagyon messziről jött. Odaszórja a partner elé a gyűrűt. — Tessék, addig, míg vissza tudom váltani! Az idegen megforgatja a gyűrűt. A topáz, mint egy őszinte, nyílt szem, csillog bele a szoba füstcszaporodott levegőjébe. Hm! Ez szép pénzt megér! Családi ékszer, mi? No majd visszakapja! Itt a címem! Egy névjegyet dob oda Balázs elé: — Különben is ismer itt mindenki! Fáty vagyok Nyáridról!... Újra osztanak. Balázsban felcsillan a remény pisla mécsese. Hátha mégse kell otthagyni a gyűrűt! Hátha reggelig visszanyer annyit, hogy hazaviheti és visszateheti a helyére? De a gyűrű mind szorosabban lapul meg új gazdája zsebében. Mikor a hajnal első pirkadása finom rózsás ujjaival megkocogtatja az izzadt, korhely ablakot, egy kocsi áll meg az utcán. Fáty felemelkedik a helyéről — No, értem jöttek! Ég áldja! A gyűrűje jó helyen van! Csak jöjjön el érte, amikor akarja! Balázs megáll az ablakit iL A szél megbékélten pihen. Keleten keskeny, sárga csíkban hasad meg az ég. Nagykendőbe bugyolált kis cseléd bukdácsol el az utón. Egyenesen a kaszinónak tart. Balázs rámereszti két szomorú, fáradt, szemét: — Nini, a Verus! Az ám. A lány már ott áll előtte. Elfulladva akadozik belőle a szót. . . — Tessen hazajönni, tekintetes úr, meghalt az öreg tekintetes úr!... Balázsra sikoltva taglózik rá a fájdalom. Kábult nagy forróság kezd tüzelni a homloka mögött. Én most, hitvány tolvaj, menjek most haza!... Tágranyilt merev bámulással néz maga elé. Ott látja maga előtt megelevenedve, táncoló alakokká éledve az apja szavait: — Ha meghalok, a topázgyűrűt húzzatok az ujjamra!... Gyalázatra, nagy, becstelen hitványságra lódul hazafelé, mint a tolvaj, akit csörgő láncon kisérnek. Remegő, elfojtott sírással lép oda az apja ágyához. A halott elfehéredett hókeze imára kulcsolva a mellén. És az ujján ott él, ott sziporkázók feléje büszke, nagy őszinteséggel... a topázóvárü! Felhördül. Mi ez? Az ördög játszik tán velem?!.» Az anyja ott áll a halott fejénél. Egyetlen sápadt viaszgyertya lobog. A falon ficánkoló árnyékok, mint megannyi gonosz kis manócska. Most már érti! Az anyja gyűrűjét vitte el. Ugyanolyan, mint az apjáé. A tekintete odasimul az anyja sápadt, gyűröttenujjaira. Egyetlen , felcsukló jajszóval borul rá a kezére. Csókolja most az az üres helyet. A topázgyűrű helye úgy égeti az ajkát, mintha az élet minden mardosó tüze ott sűrűsödött volna össze azon az egyetlen kis folton. De csak hadd égesse, hadd tüzelje!... így esik ez jól! A halott büszkén, megrabolatlanul ment el innen a másvilágra. Most már csak az élőnek tartozik. Egy topázavürüvel és egy egész, munkás, becsületes új élettel FŐVÁROST r ■ ' , Megkezdték a költségvetés tárgyalását, „Nagyszabású alkotásokra nincs kilátást A főváros pénzügyi '‘bizottsága ma délelőtt kezdte el az idei költségvetés tárgyalását. A tárgyalás előtt Sipőcz Jenő dr. polgármester mondott hoszszabb beszédet, ismertetvén: a költségvetés főbb adatait. Nagyobb szabású alkotásokról nem számolhat be a főváros, jós ilyeneket a legközelebbi jövőben nem is helyezte a belátásba. Egyelőre az a tanács törekvése, hogy amindennapi élet anyagi szükségleteit fedezze, ami sikerült is, mégpedig úgy, hogy a bevételek teljesen fedezik a kiadásokat A háborús évek háztartási hiánya tekintetében a főváros fentartja a kormánnyal szemben követeléseit, de ettől függetlenül gondoskodni kíván a hiány rendezéséről és pedig akként, hogy ezt hatvan félévi részletre felosztva törleszti. A polgármester ezután javaslatot tett, hogy úgy az adóév, mint a költségvetési év ezentúl június elsején kezdődjék. Az új adók közül a tervezet csak a szállodaadót állítja be 16 millió korona várható jövedelemmel és a forgalmi adó részesedését 130 millió koronával. A pénzügyi bizottság helyesléssel vette tudomásul a polgármester bejelentéseit, aki végezetül kijelentette, hogy a főváros, jövő pénzügyi programjáról a költségvetés közgyűlési tárgyalása kapcsán fog nyilatkozni. - - • • • A költségvetési vita első szónoka Ernszt Sándor volt, aki rámutatott arra, hogy a polgárság teherbíró képessége úgy az állam, mint a főváros részéről túlságosan igénybe van véve. Fél az általános drágaság, bekövetkezésétől. Az üzemek költségvetését külön kell választani a költségvetés többi részétől és apasztani kell a fővárosi üzemek számát A kórházak költségvetésére vonatkozóan kijelenti, hogy ő ebben az ügyben eljárt a kormánynál, ahol azt a kívánságot fejezték ki, hogy a főváros adjon részletes képet követeléseiről. Kritizálja az iskolák költségvetését: sok az igazgató, kevés a tanitó. Végezetül a fővárosi törvény revízióját sürgeti. - " - Ernszt tartalmas felszólalása után Platthy György dr. emelkedett szólásra, aki részletesen vette tárgyalás alá az egyes tételeket. A kórházakat illetőleg nem érti a kormány bizalmatlanságát, az a véleménye, hogy itt csupán számvevőségek vetélkedéséről van szó. Sok és nagy a fogyasztási adó, a főváros a fogyasztást az egész vonalon megdrágította. Rényi alpolgármester kijelenti, hogy a fővárossal szemben azért bizalmatlan a kormány, mert azt kifogásolja, hogy nagy a kórházi személyzet és ez drágítja az ápolási díjakat. Vasek Ernő dr. sokalja a kiadásokat, részletesen foglalkozik a tanügyi kiadásokkal, szóvá teszi a fuvartelep kiadásait és hibáztatja, hogya keresztény rezsim népszerűtlen adókédiumát vállalta. Vasek dr.-nak a fuvartelepre vonatkozó szavaira Till Antal tanácsnok válaszolt. A vitát holnap délelőtt 10 órakor folytatják, mikoris Wo/// Károly 41. lesz az első felszólalás...