Nemzeti Ujság, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

*$ztrcta, 1921 ’junlus NEMZETI ÚJSÁG ■cnmiiÉi—m mii i»—■ ni Bírtad téku­lni aktr Hémeterui^l. Felső-Sziléziába szakértő bizottságot bilidéz­nek. ~ Ütközet a felkelők és a francia csa­patok között. (A ‘Nemzeti­­Újság tudósítójától) Világszerte meglepetést, de egyúttal megkönnyebbülést fog kel­teni Briand miniszterelnöknek a szenátusban teg­nap mondott­ beszéde, mert a háború kitörése óta ez az első eset, hogy aki a francia államférfi bé­külé­keny hangon szól a németekről. ha a francia kormány az elhangzott szavaknak megfelelően fog eljárni Németország irányában, az európai fe­szültség enyhülésére, lehet számítani. Briand hosszabb beszédet mondott, melyben kije­lentette,­ hogy a londoni értekezleten a szakadás el­kerülhetetlen lett volna, ha eredeti álláspontjához ragaszkodik. Meg kell kísérelni Németországgal a kapcsolat, újra fölvételét, mert a németek nagy nép, csak megmérgezte a­ militarismus. Ha Németország eleget tesz kötelezettségeinek, a hornet nép normá­lis viszonyba kerülhet a francia néppel. A Celsár-sztrázia a kérdésben Lloyd-George szakértő-bizottság kiküldését java­solta és sürgeti a legfőbb tanács összeültét. Briand véleménye szerint csak­­a bizottság munkájának be­fejezte után kellene a legfőbb tanácsnak össze­jönnie. Úgy látszik, hogy Parisban a döntést halo­gatni óhajtják, abban a reményben, hogy Lloyd- George-ot a többi szövetséges támogatásával a len­gyelek javára némi engedményekre lehet meg­nyerni. Francia csapatok a lengyel felkelőkre tüzeltek. Boroszló, május 31. Kasto­vitzban tegnap este a benyomult felkelők és a népszavazási rendőrség rendőrei egymásnak támadtak. Több polgári ember megsebesült. A lövöldözés egész éjszaka tartott. A felkelők, előretörést intéztek a­­ kattowitzi pályaud­var ellen, de vállalkozás­uk meghiúsult, mert a megerősített francia őrség géppuska-tű­zzel fogadta őket. Rosenbergtől kezdve egészen a Hátikor mel­letti Odera-vidékig a legutóbbi két napon a felke­lők­ mindenütt helyi támadásokra indultak és moz­dulataikat tüzérség is támogatta- * Uj háziúr — régi név. Az Okolic­ányi-ház gazdát cserélt. — Schwarztól Jókaiig a Krisztinán. — Sári meg­­mondotta volt. .. (A n­­emzeti L'jsdg tudósítójáról.) A vasárnap d­el­­u­tán engem is Sétálni vitt, mint minden nadrá­­gos zsellért, aki szereti a májust, de nem sze­reti a zsúfolt villamost. A Krisztina-körút kövér gesztenyéi alatt ünnepeltem a hetedik napot, szív­tam a jó öreg budai ájert, néztem a játszó gyerek­­hadát és fölzsibongott lelkemben az emlékezés, amikor még én is, hej, én is a Vérmezőn javítot­tam a könyökeimet, ha sikerült meglépnem az akkoron még a Werbőczy­ utcában székelő Aloj­­zeanum konviktusából ... v­isszaködöztek a régen elsuhant képek, a csodás gyerekkori mére­tek,­ a garnizontemplom egethasogató tornya, a­­vérmezei pázsit-óceán, a villamosok búgó misz­tériuma s a félelmetesen egymás fölé rakott eme­letek, amelyeket ma mind-mind a szimplex való­ság fájdalmasan szürke lazurja fed. Jó volt gyereknek lenni. Jó volt mindenben mé­retet látni és romantikát, jó volt a praefectusi husáng rizikója alatt a Stingl Sápival játszani skalpvadászt, és mert Stingl Sáni fatterja az Okoli­­c­ányi-udvar k­oszmosztera volt, jó volt az Okoli­­chányi-ház kapuja alá menekülni, ha a realisták indiáncsapata többségbe kerekedett. ... De ni! ... Az Okolichányi-udvar már nem is Okolichányi. A szépen, rangos magyarsággal megépített három emelet homlokzatáról lekerültek az öreg hetük s helyükön vadonatúj, méteres írás mondja, hogy: Jókay-Szilágyi-Udvar. H­a a "Az emlékezésből való visszazökkenés első i­illanatában nem tudtam, hogy Jókai Mórt, a nagy mesemondót és Szilágyi Dezsőt, a nagy furistát, micsoda ismeretlen misztifikáció koro­­nailta össze. Egyik is nagy ember volt, másik is nagy ember volt, de az „Új földesúr“ és a juris­­prudencia elvégre annyira két lapra való, hogy mindegyik bátran követelhet egy-egy külön házat. Avagy talán a kegyeletes háztulajdonos két tengelyén forgó. Szinkron hódolata Jókainak és Szilágyinak egy­aránt áldoz? Av­agy . . . Hm, Csak nem?!... Már­mint a Schwartz. A Szilágyi Schwartz. Aki, mint az eddig még föl nem derített ama Jókay Sándornak hiteles közjegyzői okirat alapján jogerős „fia“, a szoborleleplezés körül -­­mint ismeretes — tiz helyet követelt, tizet és díszét, mint nagyszámú és mint „hozzátartozó“. És aki a Jókai-család Hegedűs pénzügyminiszter tollából jogerősen megjelent nyilatkozata után végig csú­­szott-mászott a szerkesztőségeken, hogy a ,,lelep­lezésből“­ ne csapjanak Spektákulumot.. . . . . Rövid meditálás után befordultam a régi skalpvadász-kapun, pontosan a Krisztin­a-körút 101. alá. Sári ugyan már nem várt, de még min­­den a régi volt, a lépcső, az udvar és a Csönd. A kolzmoszteri szobában —­mint egykor Krau Stingl­i— egy asszonyság kötögetett. — Ugyan kérem, — szólítottam meg — hánya­dik emeleten lakik a . .. (na hirtelen egy­ nevet)! . . . a Schmoll tanácsos úr? A néni rám nézett, gondolkozott. — Schmoll, Schmoll­— dúdolta.­­ Ilyen ur nem lakik nálunk. — Hm! — hökkentem meg. — Hát nem ez az okolib­ányi­ udvar? — Dehogy nem — mondotta. — Csakhogy ta­valy óta már más a neve. Meglóbáltam­ a fejem, mint aki kételkedik, majd mondok: — Nem téved, lelkem? — De nem áll — felelt. — Mer tetszik tudni, tavaly az Okolid­ányiék eladták a Szilágyi urnák, azóta Szilágyi-udvarnak hívják a házat. — Ahá! — böktem a homlokomra. — Persze. Ugy­e, aki rokona Jókainak? Az asszony feleszmélt, arca hirtelenül l­áncokba szaladt — h­a azóta proletárdiktatúra volt három hónapig — aztán röviden, de hangosan beintézte orrom előtt az ajtót. Nyilván már mások is jártak elöttem keresni a — Schmoll tanácsos urat... Kifelé menet, a kapu ívei alatt egy pipázgató öreg urba botlottam bele. Rá már ajtóstól nyitot­tam a kérdést: — Ugyan kérem, mikor írták a házra a Jókay­­nevet? A bácsi fölkacagott. —• A Vissas, mikor olt a Liszt­ Ferenc-téren hat man diesn Denkmol izé . . . Leleleplezt . . . Aztán egymásra nevettünk. Mentem tovább. A jobb szomszédhoz, a bal szom­szédhoz és — mint az utak és házak örök strázsái­­hoz — a hordárokhoz is. Az egyik úgy vallott, mint a másik, az egyik úgy kacagott, mint a másik, mert hát Szilágyi, de genere Schwartz á lá Jókay esete fölöttébb m­ulatnivaló. Vallották pediglen azt, hogy a „Szilágyi-udvar" föliras elé a napokban ragasztották föl a Jókay-nevet, egyik úgy emléke­zett, hogy pontosan a leleplezés napján, a másik szerint pár nappal később, de abban minden infor­máció megegyezik, hogy mindössze napokról lehet csak szó. Az új cégtábla és a Jókai-szobor leleplezésé­nek gyanús közelsége, rögtön megkavarta bennem az epét és a Krisztina-körút gesztenyéi alatt — mint mindig, ha rajtam sérelem esett — kerestem Sárit. Nem tudom, hol, merre jár a lurkó, a lengyel mezőkön-e, vagy a talján hegyeken, de nem volt sehol. Annyi bizonyos, hogy valahol messze álmodik az Ökolid­ányi-ház homlokzatá­ról, mert egyébként — ahogy őt ismerem — Schwartz úr­ cégtábláját már levakarta volna. Mert Sáni sváb fió volt és nem ismert tréfát, ha bántották a magyart és Sáni nagyon haragudott a realistákra, de — ha zsidó tűnt föl a periférián — azonnal véd- és dacszövetkezett. És Sári már akkor mondta volt n­ek­ek­i, hogy a zsidó nagyon tolakodó népség, amiben kételkedni — a­­Jókay- Szilágyi-Udvar" után — igazán nincs okom. Az ausztriai csatlakozási mozgalom Hírek osztrák kormányválságról. —­ A stájer tartománygyű­lés állásfoglalása Bécs, május 31. (­A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése.) Ma elterjedt annak a hire, hogy az osztrák kormány és a kancellár állása a stájer tartományi gyűlésnek a népszavazás ügyében való átfoglalása miatt m­egresidült. Parlamenti körök­ben ezt a hírt korainak tartják. A Heichspost ma esti kiadásában valószínűnek mondja a válságot; a Wiener Stimmen szériáit azok lesznek kénytelenek átv­enni a kormányzást, akik a csatlakozási moz­galmat megindították. A stájer tartománygyűlés a népszavazás mellett döntött. Arrar, május 31 A tartományg­ ülés mai ülésén a nagyném­et képviselőknek azt az indítványát, hogy Stájerországban június 3-án a Németország­hoz való csatlakozás kérdésében népszavazást tart­sanak, a nagynémetek, keresztényszocialisták és parasztpártjai szavazatával elfogadták. A szociál­demokraták kijelentették, hogy következetesen megmaradnak eddigi álláspontjuk mellett, mely szerint a Németországhoz való csatlakozás kérdé­sében csak a szövetség dönthet és így nem szavaz­nak az indítványra. Ha azonban Stájerországban a népszavazást mégis keresztül viszik, a párt, ne­hogy a népszavazás eredménye hamis képét adja a stájerországi lakosság csatlakozási szándékának, a szavazástól nem marad távol, hanem abban részt vesz. Jugoszlávia tiltakozó jegyzéke. .Gyes, május 31. (A Nemzeti Újság bécsi, tudósí­tójától.) Romániának és Csehszlovákiának az osz­trák kormánynál a csatlakozási mozgalomban tett­­ lépéseihez most újabban Jugoszlávia is csatlakozott. Jugoszlávia bécsi képviselője, Rasics dr. megbízást kapott, hogy az osztrák kormány­nak h­onmp jegyzéket adjon át, amelyben rámutat­nak arra, hogy Ausztria egyes, tartományaiban végrehajtott népszavazás bár a látszat szerint tel­jesen magánjellegű, mégis a békeszerződés megsér­tését jelenti, ami ellen a jugoszláv kormány­­tilta­kozását jelenti be. 3 «Mmiwim II IHM...11» | IWl.WIIHilill—|»IM,HM«,|,|11IWIL|| r­rl»..,,«, , « Júliusban is augusztusban szünetel a nemzetgyűlés. — A politika hírei. — (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A költségvetés vitája széles mederben folyik tovább a nyolcórás üléseken, s előreláthatólag a jövő hétre is átnyúlik­ a javaslat tárgyalása. A költségvetési javaslat utált a kisebb pénzügyi javaslatok, azután az új sajtót­­örvény, majd pedig valószínűleg az első alkot­­mányjogi javaslat, a főrendiház reformjáról szóló törvényjavaslat és a népiskolai törvény kerül a nemzetgyűlés elé, amely e javaslatokat még a nyári szünet előtt tető alá óhajtja hozni. Július­­ban és augusztusban szünetet tartanak és ezzel le­záródik a nemzetgyűlésnek egy jelentékeny idő­szaka. Az alkotmány­reformmal kapcsolatban a nemzet­­gyűlés jövőjét illetően politikai körökben foglal­­koznak a nemzetgyűlés élettartamának meghosz­­­­szabbításával, illetve azzal, hogy a­ főrendiházi törvény elfogadásával egyidejűleg a nemzetgyűlés alakuljon át képviselőházzá, s a főrendiházzal együtt mint új országgyűlés működjék tovább. Ez­­zel a tervvel kormánykörökben behatóan még nen­ foglalkoztak, s nem is foglalnak állást abban a kérdésben, hogy a nemzetgyűlés meghosszabbítja-e a mandátus­­át, vagy pedig ideje lejártával új vá­lasztások kiírását határozza-e el. Beniczky ismeretes mentelmi ügyében A me­n­telmi bizottság valószínűleg jövő héten összeül. Erre az időpontra megérkezik Albrecht főherceg is, akinek megjelenését és az ügyre vonatkozólag fel­ilágosítását a bizottság kérni fogja. A mentelmi bizottság ülése, a mentéből Mrot­si­ mn Kúttá fa. Ivy Miklós ém­e fa írte alatt ülést tartott es 51­­-k­or vi­n­i Jenő előadásába is tárgy­alta (Irlét Attila, O­r­i­é­p­e­r Miklós, Sa­ll­a­y Já­­nes, Sándor Tál és Jármy Jórstef mentelmi úr vét, Or­bók Attila n­evében a mentelmi jog megsértését nézü­tték, Grifner Miklós kiadaté­ának megtagadását .Java­­sól.iák. Grieper ur­vanis a nem/0'érvülés plenáris, illésén e­gy beszédet mondott,, amelyet Károlyi Imre, gróf magára nézve sértőnek talált. A bizottság kimondotta, hogy a tiera­­-elpiniki­s plénuma előtt tett kijelentésekért a nemzetgyűlési képviselő­ esik a nemzetgyűlés által vallható felelősségre. A kiadatás megtartás­ását javasolja a bizottság S P­allay János e­setében is,­illincselekmény hiányában. A bizottság a men­telmi jog felfü­ggesztés­ét javasolja kihágásért Jármy Jó­­zsef Metelcfi. Sándor Pál mentelmi fittye, téves megkere­­sé­en alapult. A liszttel ellátandók katasztere. Az ellátatlanok névjegyzékét állandóan ellea° őrizni fogják. — 100 koronával lett olcsóbb a régi búza és rozs ára. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Mager Jsnetd­ középmezőei miniszter az 1921—22. gazdasági évben a liszttel ellátandók kataszterének összeállításáról, V­ala­mennyi törvényhatóság elő tisztviselőjéhez é­­ a főváros tanácsához rendeletet intézett, amelyben kiemeli, hogy ámbár a kormány a lisztellátást sza­badforgalom alapjára helyezte, tehát hatósági ellá­tásra igényjogosultsága senkinek sincs, a­ kormány mégis méltányolja a lakosság egyes rétegeinek ne­héz­­helyzetét és ezért a legszűkebb keretek között megfelelő mérsékelt támogatást nyújt hatósági liszt alakjában. E támogatás szempontjából elsősorban számí­tásba jönnek: a nemzeti hadsereg legénységei az állami rendőrség és csendőrség, továbbá a megha­­tározott (fix) fizetéssel bíró osztályok közül a katonatisztek és továbbszolgáló altisztek, valamint a közszolgálati alkalmazottak mindkét részről úgy a tényleges szolgálatot teljesítők, mint a nyugdíja­sok, végül pedig az ipari munkásság és a teljesen keresetképtelen és egyben vagyontalan e­gyének.­­Ter­bészetszerűleg a nemzeti hadsereg legénységé­nek kivételével a felsorolt, kategóriába tartozók „családtagjai is részesülnek­­támogatásban. Ezeken­ kívül még csak a kórházak és csekély mértékben az egyéb jóléti intézmények számíthatnak a lisztellá­­tásnál az állam támogatására. A miniszter utasítja a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy haladéktalanul lássanak hozzá­ az­ ellátatlanok kataszterének összeállításához, s ennek eredményét július 20-ig jelentsék be a közélelmezési minisztériumban. Az ellátatlanok névjegyzéke, a kiigazítás és ellenőrzés végett 8 napon át közszem­lére lesz kitéve. • A közélelmezési miniszter értesítette a Futura útján mindazokat a bizományosokat, kik múlt évi termésű búza és rozsnak az állam részére leendő vásárlására megbízást kaptak, hogy május hó 20-án s azt követő napokon feladás alá kerülő, vagy rak­tárra vett búzakészlet minden egyes métermázsája után a jelenlegi 1300 korona, helyett már csak 1200 korona, rozs után pedig az eddigi 1000 korona he­lyett 000 korona vételár lesz részükre megtérítve. A július hó 5-ike után feladott készletekre v­onat­­kozólag pedig kijelentette, hogy ily készletek átvé­telére kötelezettséget már nem vállal s ha ily kész­letek mégis feladatnak, akkor az átvételi ár meg­állapítását az idei termésárak figyelembe vételével magának tartja fenn, illetve, ha a feladó ezt az árat elfogadni nem lenne hajlandó, úgy az árut a rendelkezésére fogja bocs­ájtani

Next