Nemzeti Ujság, 1921. július (3. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-22 / 160. szám
/#'s" 1 // |[ ' \ -Z' ,/' . Ára 2 korona. / Péntek, 1921. junus 22. •vi. évi 160. sz. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V- kerület, Honvéd , Előfizetési ár: Egész évre 440 kor., félévre 229 kor., utca 10. Telefon: 127—46, 127—47, 127—48, 127—49 KERESZTEN! FILITIKAI NAPILAP negyedévre 110 kor., egy hónapra 40 kor. Egyes szám és József 65. Reklamáció: 19—25. Hirdetés: 5—67. 2 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Balkanizálás A páholyokban, a jászieszkári radikális demagógia boszorkánykonyhájának lombikjaiban kotyvasztották több mint két évtizeden át a magyar földbirtokblitikai elméleteket.. A Papiroson elrakásozott gondolatok mögött azonban senki ismi kereste a rideg valóságot,az életet^jPaberek, akiknek soha sem volt, fezükjy^^höz, akik a földdel ősi ellenséges'állt^rogban s a mezőgazdaság gyakorlati problémáival tökéletes _ értetlenséggel állottak szemben, akik az évezredes gettóból csak a közelmúltban szabadultak ki s a földhöz soha másként, mint üzleti vonatkozásban közel nem jutottak, ezek gyártották a földbirtok-politikai elméleteket az ellentmondást elviselni nem tudó diktátorok türelmetlenségével s a dolgokhoz még csak nem is hajazó tudatlanság elfogult vakmerőségével. Ebből az eliéletgyártásból született meg aztán a forradalmak földbirtokpolitikája s végeredményben nagy károkat okozó csődje is. Túl vagyunk már rajta. A romokból újjászületett Csonka-Magyarország megcsinálta már a maga földbirtokreformját, amely most végrehajtásra vár. Természetes, hogy a sok évtizedes propaganda, az agyonagitált földnélküliek szomjahozása a föld után, az ország sok részében tarthatatlan birtokmegosztás és tagozódás épp úgy éreztette hatását a törvényalko-, tásra, mint ahogy befolyást gyakorolt rá a vesztett háború gazdasági nyomása s a történelem bizonysága szerint a leszerelő hadseregnek minden nagy vérontást nyomon kisérő földkövetelése is. A törvénybe iktatott, földbirtokreform lehet jó vagy rossz, — majd az élet fogja megmutatni, hogy célját elérte-e — a forradalmi anarkia legnagyobb, alapvető hibáját azonban kétségtelenül kiküszöbölte, mert a magántulajdon alapján áll, nem kiván szolgálni osztálycélokat, a magyar faj fejlődésének lehetőségeit akarja szabaddá tenni s kiküszöbölte a „néptörvények’“ bolseviki szempontjait...melyek szerint, a termelésre, a közgazdaság egyetemes érdekeire és a magántulajdonra való tekintet nélkül mindenki igényjogosult, s az is, aki nem dolgozni, hanem csak fosztogatni akar. Messze vezetne, ha a kérdés történelmi hátterét akarnók megvilágítani s rámutatni arra, hogy évtizedeken át maga a természetes fejlődés is enyhített a földtulajdon egészségtelen megosztásán, mert Magyarországon és Erdélyben a 60-as évek végén 2.486.265 birtok volt 2.667.808 birtokos kezén, de már 1895-ben 3.403.488 egyén fizetett földadót, vagyis 917.223 egyénnel több s ez idő alatt a korlátait forgalmú birtokok területe egy millió holddal apadt. Mindez ma már a múlt és a lassú fejlődés nem is igazolja azt a mulasztást, amely ezen a téren a hat évtizedes liberális gazdasági rendszer számláját terheli. Hiszen a földmegosztás aránya mégis tarthatatlan, a reform ellenállhatatlanul szükséges volt. Maga az a tény, hogy a kötött birtok mereven elzárkózott a keresztény földmivelő nép földéhségének kisbérletekkel való kielégítésétől, de ugyanakkor az ország bérleteinek több mint 50 százaléka zsidó nagybérlők kíméletlenül uzsorázó kezeibe ment át, gazdasági és faji szempontból menthetetlenné teszi a liberális rendszerek földbirtokpolitikáját, vagy talán helyesebben: politikátlanságát. A forradalmi földbirtokpolitika Csonka-Magyarországon tökéletesen megbukott, de fenmaradt az elszakított és megszállt területeken. A bolsevizmus rendszerét a jugoszláv, a román, a cseh politika ész nélkül sietett átvenni, mert ebben látták minden hagyomány és minden történelmi jog kereteit összeroppantó átalakítás lehetőségeit. Nem bolsevizmust akartak. A magyar faj gazdasági erejének letörése a cél, de természetes, hogy azon a rendszeren át, mely a magántulajdont dönti fel, végeredményében szétrombolták a mezőgazdasági kultúrát és letörték a termelést. A magyarság deposszerálása az uralkodó gondolat a Károlyiforradalom alapelvei szerint végrehajtott brutális vagyonelkobzások rendszerében, amely aztán a teljes csődhöz, az ezeréves társadalmi szerkezet felborulásához, a magyar faj kiirtásához és végül a föld balkanizálásához vezet. A Bocskay Szövetség kiadásában jelent meg erről a minden magyar sziget mélységes fájdalommal eltöltő veszedelemről egy könyv (A Magyar Földbirtok Balkánizálása. — Budapest. Népies irodalmi társaság), mely a szó teljes értelmében az egész világ lelkiismeretével apelláló kultúrellenes bűntényekről, a magyar faj tervszerű kiirtásának rendszeréről rántja le a leplet. A rendkívül érdekes és becses adatokat tartalmazó könyv kimutatja, hogy az új honfoglalók földbirtok-politikai rendeletei, eljárási szabályai a magyar kézen levő földbirtokok ellen irányulnak s ennek az imperiális erőszaknak útját rövid idő múlva a kultúra pusztulásának romjai fogják jelezni. Sémim sem bizonyítja annyira a rendszer célzatát, mint az a puszta tény, hogy'' Európában Komálija a paraszt-elnyomás legtipikusabb országa, amely az abszolút konzervatív és nagy- birtokrendszer alapján áll, míg Erdély, Közép-Európa legdemokratikusabb kisbirtok-rendszerének országa s a román_ imperializmus mégis a földosztogatás kísérleti nyulának szerepére alacsonyitja le Erdélyt, míg Romániában a földbirtok-megosztás terén puszta szavajkon túl semmit sem csinál. Erdély 10.707.602 m holdnyi területéből mivelt terület 6.697.316 kát. Uh hold s ebből 100 holdon felüli birtok 2.258.651 M kát. hold. A megoszlás birtok-kategóriák szerint ez: Ebből a kimutatásból világos nemcsak a birtok-kategóriák közt való arányos és egészséges megoszlás, hanem az is, hogy a közép- és nagybirtok — amely többnyire erdőbirtok s csak ritkán haladja meg egy tulajdonos kezében a 1000 holdat — majdnem kizáróan magyar, ellenük szegeződik tehát a birtok-elkobzások rendszere is. A könyv hosszú sorozatát mutatja be az elkobzott, a kényszerkisajátítás címén elvett, egyszerűen elfoglalt, vagy kényszerbérletbe vett birtokoknak, melyek mind magyar tulajdonost károsítottak és mind kizárólagosan román kézre adták a földet, azzal a bolseviki kiegészítéssel, hogy a fölszerelés is elvehető a tulajdonostól. Hogy aztán az Tulajdonos magyar német clah összesen 1000 holdon felül 143 7 17 107 100—1000-ig 13.328 2679 1249 17.256 50—100-ig . 3051 877 3539 7467 10—50-ig 53.660 25.444 121.360 200.464 5—10-ig 36.806 14.225 115.014 166.045 5-ig 42.453 11.896 137.553 191.902 Összesen 149.141 55.128 378.732 583.301 Könyvek komi Georges Batault: A zsidó-kérdés Georges Eatault neve^Ír zsidó-kérdéssel kapcsolatban nem egészen ismeretlen már a magyar közönség előtt.Pár hónappal ezelőtt rendkívül érdekes tartalmány keretében foglalkozott ezzel a problémával a Mercur de France hasábjain, a tanulmányt a magyar sajtó egyrésze elég bő kivonatban ismertette. Most mindazokat a megállapításokat és okfejtéseket, amelyek tanulmányát olyan érdekessé tették, gondosan megalapozva és széles történelmi távlatba beállítva, terjedelmes könyvben adta ki. Ez a könyv a legmodernebb szemüvegen át, a mai események megvilágításában foglalkozik azzal a kérdéssel, amely szerinte kétezeréves problémája a világnak s a történelem színpadán a hellenizmus ellen vívott gigantikus küzdelmében válik népek és nemzetek sorsalakulásának mindennél hatalmasabb tényezőjévé, Georges Batault előszavában kijelenti, hogy nem futi semmi animozitás a zsidóság ellen, sem vallási, sem nacionalista. Ő teljesen indifferens és vizsgálódásai során a legteljesebb objektivitás vezette. Viszont azonban nem hagyta magát befolyásolni ellenkező előítéletektől sem, amelyek az antiszemitizmust „a középkori sötétség utolsó maradványának" vagy „az emberben rejtező állati ösztönök barbár felburjánzásának szokták bélyegezni, amely a legigazságtalanabb, leggonoszabb, ártatlan tömretegek hekatombáinak vérében gázoló pogromokra vezet. „Érdekes iróniája a következetlenségnek, — jegyzi meg Batault, — hogy éppen azok szokták leghevesebben kijátszani a pogromokat az antiszemitizmus megbélyegzésére, akik váltig hangoztatják, hogy „a bolsevizmus véráldozatait nem szabad az ideális szocializmus rovására írni A könyv öt fejezetre oszlik. Az első fejezet arra a letagadhatatlan tényre mutat rá, hogy a legújabb időben az antiszemitizmus, amely az általános liberális irányzat néhány évtizedes uralma alatt meglehetősen elpihent, újra elemi erővel támadt fel egész Európában. Vizsgálja azután ennek ajelenségnek spontán okait s keletről nyugat felé haladva, országonként mutatja ki az antiszemitizmus újjászületésének legplauzibilisabb okait. Ezek az okok két nagy és általános ok köré csoportosulnak. Az egyik a bolsevizmus, a másik a békekötés szelleme. A bolsevizmus alapját tevő marxizmus a legszorosabb rokonságot mutatja az ószövetségi judaizmussal és annak alapjában zsidó imperialisztikus színezetű boldogság utópiájával, amint különben könyvében később egész részletesen is kifejt Batault. A bolsevizmus irányító köreiben, a népbiztosok között, a bolsevizmusért harcoló irodalom és propaganda művelőinek gárdájában a legnagyobb, legbefolyásosabb és leghangosabb többség zsidó, úgy, hogy nem egészen hibás az az állítás, hogy Oroszország jelenleg zsidó diktatúra és terror alatt nyög. A terror által fékentartott felszín alatt azonban olyan izzó antiszemitizmus feszül, hogy a nyugateurópai zsidóság vezetői maguk is érzik, hogy a judeo-bolsevista kormányzat gyors összeomlása a leghevesebb és legvéresebb zsidóüldözést vonna maga után, azért, míg nyíltan harcolnak a bolsevizmus ellen, titokban, a színfalak mögött annak fenntartásán dolgoznak, ami egész Európában csak fokozza az antiszemita hangulatot. Másik oka az antiszemitizmus feléledésének Batault szerint maga a békekötés. A világháborút befejező és Európa képét újjáformáló békemű rossz. Elégedetlenek vele nemcsak a legyőzött nemzetek, ami természetes, hanem a győzők is. A békemű alapszellemét pedig a fvilsoni elvek és az ezekhez közelálló és Lloyd- George-ban megtestesülő angol puritán elvek alakították ki. Nem is említve, hogy úgy Wilson, mint Lloyd George tanácsadói közt nagyon sok zsidó államférfi, maga az angol puritanizmus szellemileg a legközelebbi rokonságot mutatja a judaizmussal,s igy közvetve az egész hibás béke műve a judaizmus szellemének helyénél nyomja rá. A következő fejezetekben az antiszemitizmus kialakulásának és okainak történelmi megalapozása kezdődik. Az antiszemitizmus alapjában hibás szó, mert az, ami az antiszemitizmust kiváltotta, Batault szerint nem kifejezetten szemita jellegzetesség s az összes szemita népek közül kizárólagosan dreakt a zsidóság karakterének tekinthető s ez a judaizmus. A judaizmus fő jellemvonása a kizárólagosság, a túlságos nemzeti gőg, amely nemcsak minden más fajt, de még az ugyanahhoz a fajhoz tartozó más nemzeteket is lenéz, alsóbbrendűeknek tekint és velük minden közösséget és érintkezést megtagad. Ezt a büszke, kizárólagos nacionalizmust a zsidóság a világ legkonzervatívabb és legexkluzívabb vallási törvényeivel bástyázta körül, innen ered vallási türelmetlensége, amelyet sem a hellenizmus, sem a hellenizált római kultúra nem ismert. Ez a kizárólagos, vallási törvényeken nyugvó nacionalizmus volt a zsidóság főerőssége és fentartója, ez tűzte ki a zsidóság végső céljává a legféktelenebb imperializmust, a teokratikus világuralmat s ez alapozta meg a diaspora után a világtörténelem, legegyedülállóbb jelenségét, a hazátlan, vallásos, internacionális nacionalizmust, amelyben a világ egész zsidóságát a vallás és a nacionalizmus széttéphetetlen erejű, kettős szolidaritása köti össze. Másik rendkívül érdekes történelmi jelenség, amely szorosan összefügg azzal a vallásnacionalista elzárkózással, tehát a legzordabb konzervativizmussal, a lázadás, a forradalom szelleme. A zsidó szellem lázadó minden olyan alakulással szemben, amely ennek a nacionális zárkózottságnak nem kedvez, így mindig repeszteni akarja az állami kereteket, amelyek nera tűrhetnek államot az államban, sőt még a saját államiságát is mindig fölborította, mihelyst megerősödve és jövő céljait biztosítani kívánva, nemzetközi érintkezést kezdett és a szó igaz értelmében, vett állami életbe fogott. A történelmi példák egész sora vonul föl az ószövetségből, majd a középkor és az újkor történetéből is. A próféták mindig a nacionalista forradalmat képviselik a királyi hatalommal