Nemzeti Ujság, 1921. augusztus (3. évfolyam, 169-192. szám)

1921-08-02 / 169. szám

Morfinista növények Irta: Zoltán Vilmga A csodákban való hi­t felett a felületes kép­zettségű modern ember fölényes mosollyal tér napirendre, de a terméstlettudományi alapon álló komoly kutató hinni kénytelen bennük. A­vagy nem csoda-e, hogy a földbe került pa­rányi magból külső anyag hozzátétele nélkül aránylag rövid idő alatt a mag nagyságát százezerszeresen meghaladó terebélyes fa lesz? Hogy­­ a sziklarepedésben megfagyott vízcsepp megrepeszti és ledönti­ az óriási kohézióval összetartó sziklát? Hogy egyes növények erre rendelt, szerveik segítségével megfogják a rá­juk tévedt apró állatokat, azokat megölik és, az állati emésztéssel csaknem azonos módon velük táplálkoznak? Vagy végül, hogy az ét­ner és kloroform ugyanoly hatással van a növé­nyekre, amilyennel az emberre és az állatokra van, vagyis életműködésüket bámulatos mér­tékben fokozza, élénkebbé teszi s ilyképp a szó szoros értelmében megrészegíti a növé­nyeket? A különös jelenség ismerete még csak három évtizedes és Johannsén dán növényfiziólógustól származik, aki életfeladatává tette annak a hatásnak a tanulmányozását, mellyel a mér­ges anyagok, a növényekre vannak. Kutatásai közben aztán Johannsen megállapította s ké­sőbb kísérletileg is bebizonyította, hogy a zárt­ térben , és bizonyos meghatározott mennyiség­ben elpárologtatott éther és kloroform a nyugvó állapotban levő növényeket bámula­tosan gyors fejlődésre, gyors és csodásan gaz­dag virágzásra bírja. Az éther és kloroform te­hát ezekben az esetekben fokozza a növények életműködését, épp úgy mint az' alkohol és it­tasság első stádiumában fokozott 'és élénkebb működésre készteti az emberi és állati szerve­zetet. Johannsen nyomban tisztában volt felfede­zésének nagy gyakorlati jelentőségével és ezt a felfedezéseit a műkertészet azóta a maga hasznára is fordította. Ennek köszönhető, hogy számos szépen virágzó növény teljesen­ időn, és szezonon kívül, gyakran a tél közepén vi­rágzó állapotban áll rendelkezésünkre s en­nek köszönhető, hogy a kertészek december, január és február­­hónapokban, tehát­ olyankor, mikor a szabad természetet és kertjeinket vas­tag hóréteg fedi, virágzó rhododendron-, aza­lea- és kortenzintőket, s­ ugyancsak virágbabo­­rult orgona-, spirea- és mandulafaágakat bo­csáthatnak áruba. Igaz, hogy a téli virágpompa előidézésére van más, régebben ismert módszer is, amilyen pl. a fagyasztás (a hagymás növények hagy­máinak pihentetése) és az orosz módszer, mely melegfürdő útján kényszeríti a növényeket­­gyors virágzásra, de a leggyorsabban és leg­eredményesebben ható módszer mégis­­ a­­dán tudósé. Ez a módszer abban áll, hogy ,v. lemet­szett mogyoró-, orgon­ár, bodza-, mandula- vagy fűzfás ágakat ü­vegbúra alatt étherrel vagy klo­­roformgőzzel telített levegőben pihentetünk körülbelül 20—24...óráig, azután az ágakat meg­­fürösztjük vízben s jyagsh­­földbe szurjuk, vagy vízbe állítjuk. Ezek az ágak már két nap m­úlva kihajtanak és 3—1 hét mulvtt tele vannak vi­rággal. . Ennek a módszernek tehát az a­ legnagyobb előnye, hogy az illető ág virágzásának idő­pontját napra vágó pontossággal magunk ál­lapíthatjuk meg. Nyilvánvaló, hogy itt a nö­vény elkábításáról, úgyszólván megrászegíté­­séről van­ szó, s hogy szeszes állapotban vete­medik olyan bolondságra, hogy egészen időn kívül, sőt a természet szerint neki tilalmas időben virágozzék. A Johannsen-féle módszerrel cserepekbe ül­tetett gyökeres vagy hagymás növényzőket is virágzásra bírhatunk olyan tetszés szerinti idő­ben, melyben nekünk a virágzó növényekre szükségünk van. A dán tudós által megállapí­tott módszer ebben az esetben a következő: A virágcserepet staniollal, üveggel vagy ónnal bélelt szekrénybe állítjuk, melyen vattával el­zárt nyílás van. E­­nyíláson keresztül éthert bocsátunk a szekrénybe, aztán újra légmente­sen elzárjuk. Egy napi pihentetés után a tar­tósan langyos légkörbe állított növény gyors fejlődésnek indul s az előbb említett idő eltel­tével virágozni fog. Nálunk és a németországi kertészetekben az étherrel (aether sulphuricus) való preparálás a szokásos, míg a francia kertészek szíveseb­ben alkalmazzák a kloroform gőzét. •­­Az étherrel való narkózis hatása minden cserepes növényen észlelhető, de a legszebb és leggazdagabb virágzásra a rh­ododondront (al­pesi­ rózsa), az ismert Azalea ponticát, az orgo­nát, a hortenziát és a Spirea japonicát birja. i • \ ■ X • . | jjtj Ara 2 korona» jpj^f ^ Kedd, 1921 augusztus 2. • 117. évf. 169. se, NEMZETI ÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kerület, Előüzetési ív: Egész évre 440 kor., félévre 220 kor., Honvéd­ utca 10. Telefon: 127—46, 127—47, 127—48. KERESZTEN! POLITIKAI NAPILAP negyedéb­e 110 kor., egy hónapra 40 kor. Egyes szám 127—49 és József 65. Reklamáció: 19—25 szám, 1­2 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. A kormány és az egységes párt Nincs nézeteltérés a párt és a kormány között — Meghiúsult liberális akna­ munka — A kormány nem gyakorol befolyást az elnökválasztásra aj Nemzet Újság tudósítójától.­ A ma reggeli és délutáni lapok­ban­ különböző hírek merültek fel, amelyek a Beniczky-ügyből keletkezett elnök­­válsággal kapcsolatban arról számoltak hogy bizonyos f­élhidegülés állott be a kardhiány és a Keresztény Egyesülés Pártja között. A Nemzeti Újság munkatársa a híresztelésekre vonatkozólag érdeklődött illetékes helyeken és a következő in­­formációkat kapta­• — Egy szó sem ,igaz abból, mintha a kor­mány és a­­Keresztény Nemzeti Egyesülés •Pártja között a követendő politika tekinteté-* ben nézeteltérés vagy elhidegülés állott volna be és hogy a kormány a jövőben egyik kor­mányzópártot a másikkal szemben előnyben kívánná részesíteni. A kormány a jövőben is ■változatlanul számít mindkét kormányzó párt és az azokon kívül elhelyezkedett kormán­y­párti politikusok támogatására. Annyival is inkább, , m­ert ebben van az egységes párt ki­alakulásának alapgondolata.­­ A kormánynak olyan becsületes nemzeti programot kell adnia, amihez minden tisztes­séges politikus akár pártkötelékben, akár azon kívül nyugodt lelkiismerettel csatlakozhatik. A kormány programja, illetve annak támoga­tása önmagától fogja létrehozni az egységes pártot s a kormánynak, semmi oka ennek,, hogy annak létrejöttét siettesse. Azok a híresztelé­sek tehát, mintha az egységes párt­­ megalakí­tására a kormány részéről lépések történtek volna, nem felelnek meg a valóságnak.­­ Hogy mikor fog létrejönni az egységes­­párt,­ar­ra nézve egyetlen momentum­­­döntő, hogy mikor fogják a többségi politikusok az egységes párt megalakít­ásának szükségességét felismerni. Munkatársunknak arra a kérdésére, hogy minő f a Mi a munkásérdek? Cikksorozatban : bizonyítottu­k be, hogy az Általános, Fogyasztási Szö­vetkezet, sza­­badkőm­űves-zsidó érdekek­et szolgáló alaps­­ág; nem követ munkás jóléti célokat, mert az altruizmus csak a bank- és faji tőke para­­zitarendszerének átlátszó takarója; eszközei­ben, destruktiv; moráljában maga a megtes­tesült métely; fészke a kommunista tenyé­szetnek s egész léte állandó és égbekiáltó sé­relem a fennálló törvények; a társadalmi és állam­i rend, a munkásmozgalmak tiszta­sága ellen.. A bűnök, hibák és mulasztások egész halmazát olvastuk rá az „emigráns“­­gazdálkodás e tűzfészkére és tettük ezt azért, mert a magyar munkásmozgalom megoldá­sában nincs más út, mint félretakarítani mindazt a szennyet, megtévesztést és terro­rista erőt, ami a valódi munkásérdek szolgá­latának ritjában áll. Azt kérdezzük: a munkásérdek becsületes védelmének nem egyetlen lehetősége-e ez? Ki hiszi el, hogy a munkásoknak árt " munkás­­ellenes­ akciót folytat, aki égbekiáltó gazda­sági bűnökben vizsgálatot és megtorlást kö­vetel"? Hát munkásérdek milliókat átjátszani a bankokrácia legmohóbb expoziturainak wertheim-szekrényeibe? Munkásérdek abban a vörös kézben hagyni a szövetkezetet, amely a „minden a mienk“ jelszó mellett a szövet­kezeti eszmét csúfolta meg s magát a­ „szo­ciális termelésből fakadó­ jólét“ egyik leg­kártékonyabb szervének játszotta ki? Mun­­­ká­sérdek terror-közgyűlésekkel paródiát csi­­­­kálni a­ felelősségből s-egy gazdasági maffia ■rendszerét formálni • meg a felelőtlenné­­ lett 'vezetőségből?, "Munkásérdek? Hát mi a m­un­­kásérdek, ha a becsület, a tiszta kéz, a gaz­dasági küzdelemben támogatásra szoruló kisember védelme, az árdrágítás konjunktú­ráival szembeszögezett szövetkezeti politika nem! Az Általános Fogyasztási Szövetkezet tör­ténetének fekete lapjait tártuk fel az olvasó­­közönség széles tábora­ előtt. Láttunk egy szövetkezetet, amelynek rendszerében nem a gazdasági élet realitása s az áruforgalom altruista lebonyolítása, hanem az agitátor­­szinekura, a munkásmozgalmak élén ágáló propaganda-vigéctenyészete a cél. S amikor feltártuk a hajmeresztő bűnök végtelen ská­láját, nem hallunk egyéb védelmet, mint a munkásérdek címén buzgólkodó sajtó puszta lármáját. Ha mi azt mondjuk, hogy ott visz­­­szaélés folyik, ők a munkásság üldözését em­legetik. Mi bizonyítjuk a munkásság megká­rosítását, ők a munkásüldözés monoton sirá­mait szavalják. Ők a munkásság védelme­zői, mi vagyunk az üldözők. Miért? Mert a szövetkezet megtisztítását s a munkáscélok­nak való visszaadását követeljük mi, a szö­vetkezet életében felburjánzó hallatlan kor­rupciót akarják eltakarni ők. Mi megértjük és meg is magyarázzuk ezt a helyzetet. A magyarországi szociáldemo­krácia egész politikai és gazdasági szerve­zete a zsidó tőke érdekköréből nőtt ki és a faji aspirációk alapján épült fel. Tartópillére ennek az épületnek a faj képviselőiből szer­vezett vezetőség, amelynek uralmi eszköze a terror. A politikai és a gazdasági szervezke­dés összekuszált szálainak hálójában tehetet­lenül vergődött az elnyomorítás teóriájának áldozatává tett munkás, akit jelszavakkal kábítottak s a nyomor mesterséges tenyésze­tével forradalmasítottak. A munkástömegek gazdasági jóléte a forradalom betegségének legbiztosabb gyógyszere. Az elnyomorítás tehát el nem engedhető feltétele a szociálde­mokrácia forradalomra alapított rendszeré­nek. Ezért kellett a jelszavak mákonya s a vezetők lelkiismeretlen erőszaka. Ez a terror, ez a mételyezés katasztrófába vitte az orszá­got, csődbe rántotta a termelést és a munkás­ságot. A csalások rendszere felborult, a tö­megek kijózanodtak s most megmaradt vár­rendszerük utolsó fellegvárából lövöldöznek ki vaktöltéseikkel az agitátor urak. Az Általá­nos Fogyasztási Szövetkezet a szorult hely­zetbe jutott vitézek utolsó erődje: innen a lárma a munkásü­ldözésről, s a fogvacogó fé­lelem a hatalom utolsó foszlányainak elvesz­tése miatt. Nem szabad ettől a lármától megijedni. A munkásságot nem üldözi senki. Az agitáto­rokat fölösleges a munkásokkal, a szociálde­mokráciát a munkásmozgalommal, a ha­talma vesztett terror­politika ügyét a mun­kásérdekkel összetéveszteni. Nincs olyan munkásérdek, amely az Általános Fogyasz­tási Szövetkezet bűneit mentené. Tiszta hely­zetet kell tehát teremteni, mert nem szabad és nem is lehet ezt az ügyet munkásérdek cl­mén elkenni, m­nkásüld­özés hazugságával a bűnösöket menteni, s magát a szövetkeze­tet „emigránsok“ és faji politikát követő agi­tátorok bűnfészkének meghagyni. Hadd jöj­jön a vizsgálat,­ mert ez az igazi munkásér­dek, ezt követeli a munkáskérdés megoldásá­nak s a faji maffiák forradalmasító mételyé­től végre menekülni vágyó nemzetnek egye­temes, mindenek fölött álló ügye is.

Next