Nemzeti Ujság, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-25 / 265. szám

( 1821 MOV. ?& 0 ; x 3 kOfODd / i -.. .------------ ------------ ■ ■■ - ■ i ■ ------------------­Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, T. terület, Honvéd-cica 10. Telefon : 127—46, 127—47 127—48, 127—49 és József 65. K­étk­iadóhiTataki IV, Duna-u.6. Telefon: 121—OS és Teréz-körút 62. Telefon: 121—Él, NEVESZTÉST POLITIKAI NAPILAP Előfizetési őr: Egy hónapra 60 tor., negyedévre 170 kor., félévre 340 kor., egész évre 660 kor. Egyet szem 3 kor. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Reklamációk: 19-25 és 121—41. Bethlen István gróf kibontakozási programja a dexignál minissterelnök tanácskozása a pántok vezető politikusaival Szombaton este a pántok értekezletet tartanak­ ­A Nemzeti Újság tudósítójától.) Bethlen István gróf, a lemondott miniszterelnök ma délben kihallgatáson jelent meg a kormányzó­nál. A kihallgatás negyedkettőkor ért véget és a kormányzó Bethlen István grófot megbízta a kabinet megalakításával A tiz nap óta húzódó válság tehát a dezigná­­cióval fordulóponthoz ért és most a dezignált miniszterelnök megkezdheti tárgyalásait a pár­tok vezető politikusaival A belső politikai helyzet szanálása céljából Bethlen István gróf dezignált miniszterelnök délután öt órától a késő­ esti órákig tartó bizalmas megbeszélésen ismertette terveit a pártok meghívott vezető tagjai előtt Délután öt órakor a Kisgazdapárt politikusai közül nagyatádi Szabó István, Bubinek Gyula, Tomcsányi Vilmos Pál, Gaál Gaszton és Mayer János mentek fel a miniszterelnökhöz. A de­­zignált miniszterelnök a Kisgazdapárt politi­kusaival este hét óráig tartó megbeszélést foly­tatott A tanácskozás után Bubinek Gyula munkatársunk előtt kijelentette, hogy vélemé­nye szerint, minden remény megvan arra, hogy Bethlen István gróf vállalkozása sikerülni fog. A­­miniszteerelnök úr — úgymond — közölte velünk, hogy szombaton este részt óhajt venni pártunk értekezletén. Negyed nyolc órakor Vass József és Beneolák Nándor miniszterek, és Haller István, Huszár Károly és Er­nuszt Sándor jelentek meg a dezig­nált miniszterelnöknél, aki a Kereszténypárt vezető politikusai előtt ismertette programját, amely két részből áll Programjának első részében általános kor­mányzati elveket állt fel, a második rész pe­dig a megalakítandó kabinet munkaprogram­ját tartalmazza. Kifejtette a Kereszténypárt tagjai előtt, hogy a kibontakozás további részében minő lépése­ket óhajt tenni. Az a szándéka, hogy minden párt előtt külön-külön kifejti programját és kéri a pártokat jelöljenek ki öt-öt képviselőt, akikkel a további tárgyalásokat folytathatja. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjához tartozó­­politikusok háromnegyed tízkor távoz­tak a miniszterelnöktől az azután a disszi­­dens csoport tagjai közül Klebelsberg Krnó grófot,­ Korányi Frigyes bárót, Gyömörey Györgyöt és Fási Gyulát fogadta. Velük is közölte, hogy a pártok előtt óhajtja ismer­tetni külön-külön programját és hogy e célból szombaton­ este a Kisgazda­párt, illetőleg a Kereszténypárt értekezlete után őket is felkeresi. A miniszterelnök kívánsága szerint szombaton este hat órakor a Kisgazdapárt, nyolc órakor a Kereszténypárt tart értekez­letet, amelyeken Bethlen István gróf is részt vesz.­­ Az értekezletek után a miniszterelnök a disszi­­deniteket keresi föl Jt bajor szocialisták izgalma a kormányzó távirata miatt IP» a»«s«ws.isSsSF.fi halála alkalmából részvét-táviratot intézett, amelyet így címzett meg: őfelsége Rupprecht bajor királynak. A birodalmi kormány az eset miatt budapesti követe útján megtette a szük­séges lépéseket Pasics a radikális párt felszólítására beadta a kormány lemondását firext nov. 24. A Tagespost belgrádi híradása szerint a radikális párt mai gyűlése rövid ideig tartott, de igen viharos volt. A párt ve­zére, Pasics miniszterelnök, nem terjesztett elő szavazásra javaslatokat. A párt kifejezte bizalmát Pasics iránt, egyúttal azonban fel­szólította, terjessze a király elé az egész kor­mány lemondását. Pasics nyomban felkereste a királyt és előterjesztette a lemondást, ame­lyet a király elfogadott. Paris,;qqv. 21 (Havas.) Az Associated Press belgrádi tudósítója megintervjuálta Sándor királyt, aki kijelentette, hogy azok a híresz­telések, amelyek arról szólnak, hogy a trónról lemondani szándékszik, teljesen légből kapott. A király az­­futórvja folyamán elmondta még, hogy a jugoszlávokat kellemetlenül lepte meg a nagyköveti tanács albániai döntése, azt a reményét fejezte ki, hogy a tanács, miután meghallgatja az albán helyzetről szóló pontos jelentést, módosítani fogja­­ a megállapított határokat. ■ ■ • ■ . >. Junglia hajlandó tengeri haderejének korlátozására Curzon lóvá, beszéde a világbékével London, nov. 24. (A MTI­ szikratávirata.) Curzon lord angol külügyminiszter a londoni kereskedők és üzletemberek egyesületében be­szédet mondott, amelynek folyamán a leszere­lési és a távol kelet kérdéseiről a következő nagyfontosságú kijelentést tette: — Sokat beszéltünk a világbékéről és a vi­lágnak az a része, amelyet ez a kérdés a leg­inkább érdekel, még mindig háborút visel. A fegyverszünet óta három év múlt el a békét aláírtuk, de elérni nem tudjuk. A washingtoni konferencia határozott lépést jelent a világ bé­kéjének valamilyen formája felé. Az általános leszerelésnél nem két vagy három nemzetnek kell elöl járnia jó példával, hanem abban az egész világnak részt kell vennie, így azután az angolok is hajlandók lesznek tengeri erőik korlátozására, bár mint a világ legnagyobb tengeri nemzetének léte és mindennapi ke­nyere függ a tengeri uralomtól. Reméli, hogy Németországot sikerül az európai népcsalád bé­kés tagjává tenni. Prága, nov. 24. (Cseh sajtóiroda.) Benes cseh miniszterelnök Take Ionescu román külügy­miniszterhez táviratot intézett, amelyben nagy megelégedéssel emlékezett meg arról, hogy a két államnak a Habsburg-kérdésben való együt­tes akciója eredménnyel járt és kezességet re­Dublin, nov. 24. A gallowayi fogházban m­a negyven politikai fogoly szökést próbált meg, miután előbb felgyújtották celláikat. Az össze­­csapásnál öt fogoly és öt őr meg­sebesült. remtett a békeszerződésekben megállapított rend­ben tartására. Take Ionescu válaszában kiemelte azt, hogy a kisantant büszke lehet rá, hogy a nagyhatal­mak döntését szankciók kilátásba helyezésével támogatta és ezzel a válság gyors és végleges megoldását előmozdította. London, nov. 21 Az ilkellyi fogházból negy­venöt politikai fogoly megszökött. A foglyok föl­dalat­ti utat ástak maguknak és úgy mene­kültek el Bord Curzon lemond? ,■ Jgrof??» (JVolff.) Az Evening News­­ gyolcsok meghiúsulása­ miatt Bord Gurzon le­tudósítója közli hogy a franna-kemaketa mondásáról beszéltek. Sir szerint Lord Derby tzerződés és az Egyiptommal folytatott tár- í lesz Curzon lord utóda.­­ Benes és Jonescu üdvözli® egymást a s­absburg-kérdésben elért sikereikért sungilában megszöknek a palii­kai foglyok Ki a demagóg? A főváros közgyűlésén az ellenzék vezére demagóg bandának nevezte a közgyűlés több­ségi pártját, amely keresztény alapon küzd Budapest megújhodásért. Ma­ a hadjárat folytatódik, egy sárlapi nyilatkozatban­­ a demokrata néptribun újra a demagógia vád­jával illeti a Keresztény Községi Pártot, azt állítván, hogy „a.. a párt nemes, szent esz­méknek előtérbe tolásával a tömegek alantas szenvedélyeit igyekszik kihasználni a maga politikai előnyére.”. Általában a főváros köz­­gyűlésein szokássá vált a kisebbség részéről a demagógiával való vádaskodás. Amint köz­­élelmezési, adó- vagy lakáskérdés forog a szőnyegen, szóval ahol az ő zsebükre megy a dolog, a „demokrata“ politika levitézlett baj­nokai rögtön azzal gyanúsítják a városházi keresztény pártot, hogy ennek szónokai „ki­felé beszélnek“, és a közgyűlési terem nyilvá­nosságát használják fel a tömegek indulatai­nál. ■fölbeltésére. Az a kérdés, hogy ki a demagóg, a főváros demokrata vagy keresztény pártja-e, messze túlnő a lokális érdekek keretein és országos érdekűvé válik. Hiszen a főváros közgyűlési termében, élesebben, m­int bárhol másutt, néz farkasszemet a két irányzat: a nemzeti meg­újhodás a keresztény lobogóval, és a liberá­lis jelszavak mögött meghúzódó forradalom­­előtti Magyarország. Minden probléma, mely a fővárosi közgyűlésen felszínre került, abból­­ a szempontból nyer a kisebbség részéről meg­világítást, hogy megoldása vagy elbuktatása mennyiben hasznos vagy káros az ő választó­­közönségüknek, a lakosság ama részének, mely a fővárosi választói törvény kisebbségi képviselete alapján helyet kapott a főváros ügyeinek intézésében. Ahogyan Krisztust demagógnak nevezték a farizeusok, éppen úgy demagógia a mi fa­rizeusaink szemében , a keresztény és nemzeti gondolat. Demagógia, ha azt merjük kér­dezni, hogy miért drága a mindennapi ke­nyerünk, demagógia, ha rámutatunk a végek bujdosó magyarjára, aki vagonban rázkódik a­ fagyos téli éjszakákon; demagógia, ha a lerongyolt és megcsúfolt magyar középosz­tály ezernyi sebére mutat rá az érző testvéri szív. Ám demagógia az­ is, ha azt kérdezik, hogy miért dúslakodik és tobzódik a selét csillogó és meleg pompában, hogy miért nem lehet megfékezni nyomorúságunk vám­szedőit, kenyerünk és tüzelőnk drágítóit, de­magógia, ha magunk akarjuk intézni a ma­gunk sorsát és a keresztény százezreknek és millióknak helyet és szót akarunk biztosítani végre a főváros autonómiájában, — a Bara­ckok szemében demagógia minden, ami nem az ő megtévesztő jelszavaik, olcsó hangulat­­­­keltéseik, alattomos politikájuk mögé szédíti a főváros verejtékező közönségét. Az a veszély, hogy ők lehessenek még egy­szer úrrá, fölöttünk, hogy visszatérhessen a városháza régi „liberális“ irányzata, hogy az ügyek érdemleges intézésében részt nyerjen a demokrata-liberális irány és katedráinkon szót kapjon a radikalizmus: elmúlt, hogy soha ne térhessen többé vissza. A keresztény százezrek megmozdulása eldöntötte Buda­pest sorsát, a keresztény Budapest ezentúl a keresztény Magyarországnak lesz a fővárosa. Hiába a vádaskodás, a gyanúsítás, a dema­gógia, a százezrek nem lesznek hűtlenek a lobogóhoz, mely a keresztény megújhodás, a keresztény erkölcsöt, a keresztény kor­mányzatot jelenti számunkra. Ám vádaskod­janak, csináljanak olyan botrányt, aminő még nem volt a közgyűlések krónikáiban: a fogcsikorgatás és tehetetlen lárma nem tudja megáll­ítani az ő lenyugvó napjukat. A nemes- tiszta, keresztény erkölcsöses símben áll az ő demagógiájuk, amely hazug frázisok mákonyával alaija elhódítani a tö­megeket, hogy azután újra övék legyen ismét a hatalom.. A fegyvereik azonban már kopott­­ak, ezekkel a fegyverekkel nem lehet egy

Next