Nemzeti Ujság, 1921. december (3. évfolyam, 270-294. szám)
1921-12-04 / 273. szám
A 5 zeti gondolat és a kermtenység örök igazságainak hitjára akadó!el.Polgármestere hatalmas akciót indít, megmenteni az éhezőket az éhségtől, a fázókat a tél hidegétől s tegyük hozzá: megmenteni a várost, a gazdagot a szenvedélyek kitörésétől. Nagy munkába fogott a főváros polgármestere, alapos meggondolások, tervek és gyönyörű szándékok vezetik: fel akarja fedni a sziveket. Mi hisszük és érezzük, hogy a szemérmes szegének városában százezernyi szemérmes, de igaz és szerető szivet talál. . NEMZETI UJSÁG Vasárnap, 1921 december4. A püspöki kar közös pásztorlevelet ír a nemzetek önzéséről, a középosztály szomorú sorsáról, a pártoskodásról, a szenekorosta eszméjéről és a felekezeti békéről is ír A püspöki karnak november közepén megtartott konferenciája elhatározta, hogy az adventi idő alkalmából közös pásztorlevelet intéz a magyar katolikusokhoz, melyet december egyik vasárnapján minden templomban a szószékről kell felolvasni. A püspöki karnak ez a most közzétett közös pásztorlevele abból indult ki, hogy a megpróbáltatás napjaiban bátorításra és vigasztalásra van a hívőknek szükségük. Ezt a vigaszt óhajtják nyújtani, amikor feldarabolt hazánk számtalan sebből vérzik, lakosai pedig megtörve és elszegényedve tengetik életüket. Rámutatnak a főpásztorok arra, hogy a háború két nehéz és szomorú esztendeje fásulttá tette a lelkeket, amelyeket a kishitűség és a reménytelenség környékez meg. Bizalomra, enyhülésre és kitartásra van szükség, amelyeket élő hit, gyakorlati szeretet és Istenben való megnyugvás által lehet elérni. E három nagy erényre buzdítja a körlevél a hívők seregét. Az élő hit erényét sürgetve, rámutat a pásztorlevél a vértanuk szenvedéseire. Ezekhez hasonlítja a mai hívek szenvedését és kegyetlen világban. A nemzetek önzése — Ezeket a szenvedéseket — mondja a körlevél — nem az Úristen rakta vállainkra s éppen úgy nem az ő akarata szerint való a nemzetnek most dúló gyűlölködése, hatalomvágya és önzése, hogy nem az Isten akarta a háború enyészetét, akként nem az Istentől való a drágaság, a kin és a gond. Ezek az emberi önzéstől erednek és Isten megengedi e nagy szenvedéseket részint büntetésül, részint okulásul, hogy egy jobb jövő megteremtésén munkálkodjunk. Egy felsőbb akarat uralkodik és intézkedik a hivő ember gondjai és küzdelmei fölött, amely a rosszat és a szenvedést is javunkra fordítja. A középosztály nyomora A gyakorlati szeretet erényének sürgetésével kapcsolatosan ezeket mondja a körlevél: — A kegyetlen és szívtelen önzés, a pénzhajhászás és kincsszomj nem új dolog a világon, De most ezek erőszakosan tolakodnak az emberi érdeklődés homlokterébe és háttérbe szorítják a hitet, elhalványítják , Krisztus és a szentek példáit és „minél több pénz“ a jelszavuk. A középosztály oly gondokkal küzd, hogy minden érdeklődése a megélhetésre iráítyul. , , A gazdasági viszonyok a falut szembehelyezik a várossal és egy új osztályharcot teremtenek, ■ t fis bár vannak, akik meggazdagodnak, de az egész nemzet mégis oly leromlott, hogy feldúsítottál kezében és keserűséggel szivében vigasztalanul s fáradtan kocog nehéz sorsainak kietlen utján. Lesz-e hát ereje e nehézutat járni és lesz-e kedve a hit és a tisztesség mellett kitartani, ha gazdasági nyomorúsága még tovább fokozódik ! E nagy veszedelemben ; nem sürgethetünk semmit annyira, mint a szeretetet, az irgalmat és könyörületet, az igazságot és az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek gyakorlatát. A pártviszályokról A közös pásztorlevélnek a megnyugvás és a békesség ápolásáról szóló részében ezeket az intő szavakat olvassuk: ■ — Nagyon fontos dolog, hogy ily zaklatott időben és a minket környékező nagy idegenségben a közös szenvedés közelebb hozzon minket egymáshoz. A külső ellenség sokat ártott nekünk és szétszedte hazánkat, de a belső pártviszály még jobban megnehezíti az életet és bizonytalanságot s aggodalmas lelkületet hoz reánk. Az egyik erre, a másik arra lesz oly időben, mikor mindnyájunknak egybe kellene forradnunk, hogy vállvetve támogassuk meg a megrendült hazát és könnyítsünk a megélhetés nehézségein. Ehhez megértés és jóindulat, bizalom és összetartás kell. Kellett az máskor is, de kell főleg manapság, mikor sok kínos kérdés feszíti kínpadra a magyarságot. Aggódva nézünk Magyarország határaira, aggódva a magyar széthúzásra s államiságunk megsértett függetlenségére, aggódva s szembeállított falura és városra, a politikai pártviszályra és felekezeti érzékenykedésre. Átkot hoz a magyarságra, ki annyi vész és baj után még most is csak pártviszályokba s gyűlölködésbe kergeti. Minden széthúzással szemben fel kell ébresztenünk magunkban az elszánt és törhetetlen akarást, hogy a pártviszálynak és meghasonlásnak minden üszkét összetapossuk és mindent megteszünk, hogy a békességet és a megértést közülünk előmozdítsuk. Ha polgári életünkben alkotmányunkhoz híven is fogakodúnk és törekvéseink útjaira ezeréves történelmünk fényével s nagyjaink példáival rávilágítunk, akkor nincs semmi ok az aggodalomra, hogy vitás kérdéseinket ezentúl is az igazság és a jog szellemében és alkotmányos törvényeink értelmében oldjuk meg. A szent korona eszméje és a hazaszeretet Szent István birodalma és a szent korona lesz ezentúl is a mi alkotmányos életünk alapja s további fejlődésünkvezéreszméje és csillaga. Majd rámutat a körlevél az első szent királyok és a magyar szentek példájára és igy folytatja: — Szeressük hazánkat úgy, mint ők szerették, álljunk a törvény és igazság alapján úgy, mint ők állottak, szolgáljuk e vörös forradalmak által megrendült hazát is úgy, mint ők szolgálták azt a történelem zivatarjaiban s lássuk és tiszteljük a sok nehézséggel visszaállított mostani rendben is Isten gondviselését. A katolikusok összetartása — Ugyanezt kell mondanunk katolikus egyházi életünk mozgalmairól s érdekeink védelméről is. Most, mikor az ország össze van, törve s az egész világ beteg, első kötelességünk, hogy felélesszük magunkban a katolikus összetartást s ezekkel az összetartásból merített erkölcsi, erőkkel és krisztusi szeretettel lássunk hozzá e nagy romlásban az újjáépítéshez és e nagy kórházban a gyógyításhoz. Szellem és lélek kell ehhez. Ezt akarjuk szítani, ezt nevelni magunkban, de senkinek letörésére, senkinek kárára, aki jót akar! Mi nem lázítani, nem izgatni, nem széthúzni akarunk, hanem a hitből való életet kívánjuk fejleszteni. Pártviszály és felekezeti villongás helyett mást kíván most tőlünk az egyház és a haza. A kereszténységet ellenséges áramlatok csapkodják s azért mindenkivel kezet fogunk, ki ez a lapokat védi; ugyanakkor pedig fel akarjuk léptetni magunkban a legnagyobb védő s hódító erőt, az igazi keresztény életet... Ne lássunk tehát rémeket és veszedelmeket ott, ahol azok nincsenek, hanem erősödjünk meg hitünkben és egyesüljünk az egyház és a haza szeretetében és szolgálatában. A körlevél e szavakkal zárul: — Magyarország most nem boldog, nehéz, kegyetlen utakon jár; de ha a nagy idők szavát, megérti, ha hitében meg nem inog és szeretetét visszakapja, akkor majd rátalál a békesség és boldogulás útjára. A* Infiantés^^ Már Briand sem ellenzi a moratóriumot — LLoyrd George washingtoni utazása Anglia és Japán Lemond a szövetségről Páris, december 3. A Teníps vezércikke ma a francia kormánynak a jóvátételi kérdéssel kapcsolatos valószínű politikájával foglalkozik és a következő irányelveket domborítja ki: 1. Haladékot csak akkor lehet adni Németországnak, ha leéri és kellően meg tudja okolni. 2. A haladék semmiképpen sem csökkentheti a német kötelezettségek jogalapját. 3. A haladék csak a pénzbeli szolgáltatásokra vonatkozhatik. Ebből azonban bizonyára az következhetik, hogy a dologbeli szállításokra vonatkozó wiesbadeni, egyezséget végre, kell hajtani és hogy Franciaország, ha Németország dologbel teljesítései meghaladnák a londoni szerződésbe megállapított 53 százalékot, nem volna, kötelek, a fölösleget a szervetségesek között felosztani. 4. A Szövetséges Németországgal megállapodhatnak abban, hogy a jóvátételi bizottságnak a fizetési haladékra vonatkozó 234. szakasszal kapcsolatban döntését nem egyhangúlag, hanem ezentúl már csak szótöbbséggel kell meghozniok. 5. Haladékot csak akkor lehet engedélyezni, ha Németország magára vállal bizonyos kötelezettségeket, amelyeknek célja Németország pénzügyi helyzetének javítása. Ha ezek a vállalt kötelezettségek teljesületlenül maradnának, a haladékot vissza kellene vonni. 6. A haladékkal egyidőben Németországnak kölcsönt lehetne engedélyezni, amelynek részben pótolnia kellene az elhalasztott fizetéseket. Briand mintiszterelnök elvben hozzájárul a moratóriumhoz Páris, december 3. Briand miniszterelnök újságírókkal beszélgetve kijelentette, hogy elvileg hozzájárulna ahhoz, hogy Németország 3—4 évi moratóriumntot kapjon. Anglia a szankciók megszüntetése mellett foglal állást London, december 3. A „Daily Telegraph“ jelenti, hogy a nagyköveti konferencia angol delegátusa a katonai szankciók megszüntetése és a szövetséges katonai ellenőrzés enyhítése mellett fog állást foglalnk A Brian Kormány válságos helyzetben Párig* decemiber 3. A jobbpártok körében diadalmas hangulat uralkodik. Meg vannak győződve, hogy a vereség, amelyet Briand Washingtonban szenvedett, tkig fe hét folyamán elő fogja idézni bukását akamarában. Ismét a Poincaré-kabinet van előtérben. Feltűnő, hogy a Tardieu-kormányról, amelyről pedig azelőtt sok szó esett, most nincsenek kombinációk. Poincaré, úgy látszik, el van határozva, hogy a kormányt maga veszi kezébe. Lloyd George 10-én utazik Washingtonba London, december 3. Magánértesülések szerint Loyd George készül amerikai útjára s minden valószinűség szerint a Scythia nevű Cunard-gőzösön december 10-én indul útnak. A Jóvátétel! bizottság Jegyzéke a németekhez Páris, december 3. (Havas.) A jóvátételi bizottság tegnap a német kormánynak elküldött jegyzékében emlékezteti a német kormányt ama szóbeli nyilatkozatokra, amelyeket a bizottság, berlini tartózkodása alatt a birodalmi kancellár előtt tett, és amelyeket ezekben lehet összefoglalni: 1. A bizottság szilárdan ragaszkodik ahhoz, hogy a német kormány teljes figyelmét az 19992 január 15-én és február 15-én fizetendő részletek biztosítására fordítsa. A német kormány így megakadályozhatja azokat a komoly következményeket, amelyek szükségképp származnának abból, ha Németország nem fizetné meg a kiszabott időre a részleteket. A bizottság sürgősen felszólítja a német kormányt, minden erejével hasson oda, hogy a külföldön vagyonnal bíró állampolgárai a külföldi hitelezőktől megkapják a még hiányzó külföldi devizákat. 5. Minthogy a német kormány útjában álló nehézségeknek inkább pénzügyi, semmint gazdasági jellegük van, a bizottság rámutat, hogy ezeknek oka nagyrészt az, hogy a német kormány a kellő pillanatban elmulasztotta helyreállítani a költségvetés egyensúlyát. Ezért sürgősen felszólítja a német kormányt, hogy a birodalom pénzügyi helyzetének megjavítására haladéktalanul tegyen meg minden szükséges intézkedést. London, december 3. (Havas.) A „Daily Mail“ washingtoni tudósítója állítólag megbízható forrásból arról értesül, hogy az értekezlet legközelebbi nyilvános ülésén, melyet valószínűleg szerdán fognak megtartani, hivatalos nyilatkozatot fognak tenni, mely szerint Anglia és Japén lemondanak a szövetségről. Ehhez a bejelentéshez fog kapcsolódni Anglia, Franciaország és Japán közös politikai nyilatkozata a kínai kérdésről. A cseh szénbányákban beszüntették a munkát Prága, dec. 3. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Maeksch-Ostrauból jelentik: A bányamunkások ma negyvenkét üzemben megszüntették a munkát. Az ostraui és karvini szénbányavidék üzemi tanácsai ma konferenciára gyűltek egybe, hogy megbeszéljék, milyen intézkedéseket tegyenek a harc folytatására. Az értekezlet folyamán határozati javaslatot fogadtak el, amelyben kijelentették, hogy hétfőn valamennyi bányamunkás sztrájkba lép, ha addig nem teljesítik a munkásság követeléseit. Ezek a követelések főleg abban állnak, hogy a régebbi munkaszerződéseket bontsák fel és álljanak el attól a november hóban bejelentett tervtől, hogy a munkabéreket leszállítják. A cseh sajtóiroda ezzel kapcsolatban illetékes helyről a következőkről értesül: A közmunkaügyi minisztérium ma Krizek miniszteri tanácsost kiküldte az ostraui területre, hogy a közmunkaügyi miniszter kompromisszumos javaslata alapján a további tárgyalások talaját előkészítse. Remény van arra, hogy ■ a látszólag elkerülhetetlen sztrájkot még az utolsó pillanatban meg fogják akadályozni. . (Az állami tanítók küldöttsége a kultuszminisztériumban.) Az állami Tanítók Országos Egyesületének választmánya szombaton délelőtt ülést tartott, melyen elhatározták, hogy memorandumban megsürgetik a kultuszkormánynál ama régen hangoztatott kívánságuk teljesítését, hogy egyrészt a tanítóságot sorozzák a vele egyforma képzettségű állami tiszt-,,viselők státusába, másrészt a nyugdíjügynek már a nemzetgyűlés által is letárgyalt és elfogadott rendezését sürgősen hajtsák végre. Küldöttséget választottak, mely Krozsik Pál vezetésével nyomban felkereste Lévay-Wolf Nándor államtitkárt és Fábián Jenő miniszteri osztálytanácsost. Mindketten megígérték, hogy a kívánságokat a lehető legmesszebbmenőenámogatni fogják.