Nemzeti Ujság, 1921. december (3. évfolyam, 270-294. szám)

1921-12-04 / 273. szám

A 5 zeti gondolat és a kerm­­tenység örök igaz­ságainak hitjára akadó!el.­Polgármestere ha­talmas akciót indít, megmenteni az éhezőket az éhségtől, a fázókat a tél hidegétől s te­gyük hozzá: megmenteni a várost, a gazda­got a szenvedélyek kitörésétől. Nagy mun­kába fogott a főváros polgármestere, alapos meggondolások, tervek és gyönyörű szándé­kok vezetik: fel akarja fedni a sziveket. Mi hisszük és érezzük, hogy a szemérmes sze­gének városában százezernyi szemérmes, de igaz és szerető szivet talál.­­ . NEMZETI UJSÁG Vasárnap, 1921 december­­4. A püspöki kar közös pásztorlevele­t ír a nemzetek önzéséről, a középosztály szomorú sorsáról, a pártoskodásról, a szene­korosta eszméjéről és a felekezeti békéről i­s ír A püspöki karnak november közepén meg­tartott konferenciája elhatározta, hogy az ad­venti idő alkalmából közös pásztorlevelet intéz a magyar katolikusokhoz, melyet december egyik vasárnapján minden templomban a szó­székről kell felolvasni. A püspöki karnak ez a most közzétett közös pásztorlevele abból indul­t ki, hogy a megpró­báltatás napjaiban bátorításra és vigaszta­lásra van a hívőknek szükségük. Ezt a vigaszt óhajtják nyújtani, amikor feldarabolt ha­zánk számtalan sebből vérzik, lakosai pedig megtörve és elszegényedve tengetik életüket. Rámutatnak a főpásztorok arra, hogy a há­ború két nehéz és szomorú esztendeje fásulttá tette a lelkeket, amelyeket a kishitűség és a reménytelenség környékez meg. Bizalomra, enyhülésre és kitartásra van szükség, amelye­ket élő­ hit, gyakorlati szeretet és Istenben való megnyugvás által lehet elérni. E három nagy erényre buzdítja a körlevél a hívők seregét. Az élő hit erényét sürgetve, rámutat a pász­torlevél a vértanuk szenvedéseire. Ezekhez hasonlítja a mai hívek szenvedését és kegyetlen világban. A nemzetek önzése —­ Ezeket a szenvedéseket —­ mondja a kör­levél — nem az Úristen rakta vállainkra s éppen úgy nem az ő akarata szerint való a nemzetnek most dúló gyűlölködése, hatalom­vágya és önzése, hogy nem az Isten akarta a háború enyészetét, akként nem az Istentől való a drágaság, a kin és a gond. Ezek az emberi önzéstől erednek és Isten megengedi e nagy szenvedéseket részint büntetésül, részint oku­lásul, hogy egy jobb jövő megteremtésén mun­kálkodjunk. Egy felsőbb akarat uralkodik és intézkedik a hivő ember gondjai és küzdelmei fölött, amely a rosszat és a szenvedést is ja­vunkra fordítja. A középosztály nyomora A gyakorlati szeretet erényének sürgetésé­vel kapcsolatosan ezeket mondja a körlevél: — A kegyetlen és szívtelen önzés, a pénzhaj­­hászás és kincsszomj nem új dolog a világon, D­e most ezek erőszakosan tolakodnak az em­beri érdeklődés homlokterébe és háttérbe szo­rítják a hitet, elhalványítják , Krisztus és a szentek példáit és „minél több­ pénz“ a jel­­­­szavuk. A középosztály oly gondokkal küzd, hogy minden érdeklődése a megélhetésre irá­­­ítyul. , , A gazdasági viszonyok a falut szembehelye­­zik a­­ várossal és egy új osztályharcot terem­­­­­­tenek, ■ t fis bár vannak, akik meggazdagodnak, de az egész nemzet mégis oly leromlott, hogy fe­l­­­­dúsítottál kezében és keserűséggel szivében­­ vigasztalanul s fáradtan kocog nehéz sorsa­­i­nak kietlen utján. Lesz-e hát ereje e nehéz­­utat járni és lesz-e kedve a hit és a tisztesség mellett kitartani, ha gazdasági nyomorúsága még tovább fokozódik ! E nagy veszedelemben ; nem sürgethetünk semmit annyira, mint a szeretetet, az irgalmat és könyörületet, az igazságot és az irgalmasság testi-lelki csele­kedeteinek gyakorlatát. A pártviszályokról A közös pásztorlevélnek a megnyugvás és a békesség ápolásáról szóló részében ezeket az intő szavakat olvassuk: ■ — Nagyon fontos dolog, hogy ily zaklatott időben és a minket környékező nagy idegen­­ségben a közös szenvedés közelebb hozzon min­ket egymáshoz. A külső ellenség sokat ártott nekünk és szétszedte hazánkat, de a belső párt­viszály még jobban megnehezíti az életet és bizonytalanságot s aggodalmas lelkületet hoz reánk. Az egyik erre, a másik arra lesz oly időben, mikor mindnyájunknak egybe kellene forradnunk, hogy vállvetve támogassuk meg a megrendült hazát és könnyítsünk a megélhetés nehézségein. Ehhez megértés és jóindulat, bi­zalom és összetartás kell. Kellett az máskor is, de kell főleg manapság, mikor sok kínos kérdés feszíti kínpadra a magyarságot. Aggódva nézünk Magyarország határaira, aggódva a magyar széthúzásra s államisá­gunk megsértett függetlenségére, aggódva s szembeállított falura és városra, a politikai pártviszályra és felekezeti érzékeny­kedésre. Átkot hoz a magyarságra, ki annyi­­ vész és baj után még most is csak pártviszá­lyokba s gyűlölködésbe kergeti. Minden szét­húzással szemben fel kell ébresztenünk ma­gunkban az elszánt és törhetetlen akarást, hogy a pártviszálynak és meghason­lásnak minden üszkét összetapossuk és mindent meg­teszünk, hogy a békességet és a megértést köz­ülünk előmozdítsuk. Ha polgári életünkben al­kotmányunkhoz híven is foga­k­odúnk és törek­véseink útjaira ezeréves történelmünk fényével s nagyjaink példáival rávilágítunk, akkor nincs semmi ok az aggodalomra, hogy vitás kérdéseinket ezentúl is az igazság és a jog szellemében és alkotmányos törvényeink értel­mében oldjuk meg. A szent korona eszméje és a hazaszeretet Szent István birodalma és a szent korona lesz ezentúl is a mi alkotmányos életünk alapja s további fejlődésünk­­vezéreszméje és csil­laga. Majd rámutat a körlevél az első szent kirá­lyok és a magyar szentek példájára és igy folytatja: — Szeressük hazánkat úgy, mint ők szeret­ték, álljunk a­ törvény és igazság alapján úgy, mint ők állottak, szolgáljuk e vörös forradal­mak által megrendült hazát is úgy, mint ők szolgálták azt a történelem zivatarjaiban s lássuk és tiszteljük a sok nehézséggel vissza­állított mostani rendben is Isten gondvise­lését. A katolikusok összetartása — Ugyanezt kell mondanunk katolikus egy­házi­ életünk mozgalmairól s érdekeink védel­méről is. Most, mikor az ország össze van, törve s az egész világ beteg, első kötelessé­günk, hogy felélesszük magunkban a katoli­kus összetartást s ezekkel az összetartásból merített erkölcsi, erőkkel és krisztusi szeretet­tel lássunk hozzá e nagy romlásban az újjá­építéshez és e nagy kórházban a gyógyításhoz. Szellem és lélek kell ehhez. Ezt akarjuk szí­tani, ezt nevelni magunkban, de senkinek le­törésére, senkinek kárára, aki jót akar! Mi nem lázítani, nem izgatni, nem széthúzni aka­runk, hanem a hitből való életet kívánjuk fej­leszteni. Pártviszály és felekezeti villongás helyett mást kíván most tőlünk az egyház és a haza. A kereszténységet ellenséges áramla­tok csapkodják s azért mindenkivel kezet fo­gu­nk, ki ez a lapokat védi; ugyanakkor pedig fel akarjuk léptetni magunkban a legnagyobb védő s hódító erőt, az igazi keresztény életet... Ne lássunk tehát rémeket és veszedelmeket ott, ahol azok nincsenek, hanem erősödjünk meg hitünkben és egyesüljünk az egyház és a haza szeretetében és szolgálatában. A körlevél e szavakkal zárul: — Magyarország most nem boldog, nehéz, kegyetlen utakon jár; de ha a nagy idők sza­vát, m­egérti, ha hitében meg nem inog és sze­­retetét visszakapja, akkor majd rátalál a bé­kesség és boldogulás útjára. A* I­nfiantés^^ Már Briand sem ellenzi a moratóriumot — LLoyrd George washingtoni utazása Anglia és Japán Lemond a szövetségről Páris, december 3. A Teníps vezércikke ma a fran­cia kormánynak a jóvátételi kérdéssel kapcsolatos valószínű politikájával foglalkozik és a következő irányelveket domborítja ki: 1. Haladékot csak akkor lehet adni Németország­­nak, ha leéri és kellően meg tudja okolni. 2. A haladék semmiképpen sem csökkentheti a né­met kötelezettségek jogalapját. 3. A haladék csak a pénzbeli szolgáltatásokra vo­­natkozhatik. Ebből azonban bizonyára az következ­­hetik, hogy a dologbeli szállításokra vonatkozó wiesbadeni, egyezséget végre, kell hajtani és hogy Franciaország, ha Németország dologbel teljesíté­sei meghaladnák a londoni szerződésbe megállapított 53 százalékot, nem volna, kötelek, a­ fölösleget a szer­­vetségesek között felosztani. 4. A Szövetséges Németországgal megállapodhat­­nak abban, hogy a jóvátételi bizottságnak a fizetési haladékra vonatkozó 234. szakasszal kapcsolatban döntését n­em egyhangúlag, hanem ezentúl már csak szótöbbséggel kell megh­ozniok. 5. Haladékot csak akkor lehet engedélyezni, ha Németország magára vállal bizonyos kötelezettsége­ket, amelyeknek célja Németország pénzügyi hely­zetének javítása. Ha ezek a vállalt kötelezettségek teljesületlenü­l maradnának, a haladékot vissza kel­lene vonni. 6. A haladékkal egyidőben Németországnak köl­csönt lehetne engedélyezni, amelynek részben pó­tolnia kellene az elhalasztott fizetéseket. Briand mintisztereln­ök elvben hozzájárul a moratóriumhoz Páris, december 3. Briand miniszterelnök újságírók­kal beszélgetve kijelentette, hogy elvileg hozzá­járulna ahhoz, hogy Németország 3—4 évi moratóriu­­mntot kapjon. Anglia a szankciók megszüntetése mellett foglal állást London, december 3. A „Daily Telegraph“ jelenti, hogy a nagyköveti konferencia angol delegátusa a katonai szankciók megszüntetése és a szövetséges katonai ellenőrzés enyhítése mellett fog állást fog­­lalnk A Brian Kormány válságos helyzetben Párig* decemiber 3. A jobbpártok körében diadalmas hangulat uralkodik. Meg vannak győződve, hogy a vereség, amelyet Briand Washingtonban szenvedett, t­kig fe hét folyamán elő fogja idézni bukását a­­ka­marában. Ismét a Poincaré-kabinet van előtérben. Feltűnő, hogy a Tardieu-kormányról, amelyről pedig azelőtt sok szó esett, most nincsenek kombinációk. Poincaré, úgy látszik, el van határozva, hogy a kor­mányt maga veszi kezébe. Lloyd­ George 10-én utazik Washingtonba London, december 3. Magánértesülések szerint Loyd George készül amerikai útjára s minden való­­szinű­ség szerint a Scythia nevű Cunard-gőzösön december 10-én indul útnak. A Jóvátétel! bizottság Jegyzéke­­ a németekhez Páris, december 3. (Havas.) A jóvátételi bizottság tegnap a német kormánynak elküldött jegyzékében emlékezteti a német kormányt ama szóbeli nyilatko­zatokra, amelyeket a bizottság, berlini tartózkodása alatt a birodalmi kancellár előtt tett, és amelyeket ezekben lehet összefoglalni: 1. A bizottság szilárdan ragaszkodik ahhoz, hogy a német kormány teljes figyelmét az 19992 január 15-én és február 15-én fize­tendő részletek biztosítására fordítsa. A német kor­mány így megakadályozhatja azokat a komoly követ­kez­ményeket, amelyek szükségképp származnának abból, ha Németország nem fizetné meg a kiszabott időre a részleteket. A bizottság sürgősen felszólítja a német kormányt, minden erejével hasson oda, hogy a külföldön vagyonnal bíró állampolgárai a külföldi hitelezőktől megkapják a még hiányzó külföldi­ devi­zákat. 5. Minthogy a német kormány útjában álló nehézségeknek inkább pénzügyi, semmint gazdasági jellegük van, a bizottság rámutat, hogy ezeknek oka nagyrészt az, hogy a német kormány a kellő pilla­natban elmulasztotta helyreállítani a költségvetés egyensúlyát. Ezért sürgősen felszólítja a német kor­mányt, hogy a birodalom pénzügyi helyzetének meg­javítására haladéktalanul tegyen meg minden szük­séges intézkedést. London, december 3. (Havas.) A „Daily Mail“ washingtoni tudósítója állítólag megbízható forrás­ból arról értesül, hogy az­ értekezlet legközelebbi nyil­vános ülésén, melyet valószínűleg szerdán fognak megtartani, hivatalos nyilatkozatot fognak tenni, mely szerint Anglia és Japén lemondanak a szövet­ségről. Ehhez a bejelentéshez fog kapcsolódni Anglia, Franciaország és Japán közös politikai­ nyilatkozata a kínai kérdésről. A cseh szénbányákban beszüntették a munkát Prága, dec. 3. (A Nemzeti Újság tudósítójá­tól.) Maek­sch-Ostrauból jelentik: A bányamun­kások ma negyvenkét üzemben megszüntették­ a munkát. Az ostraui és karvini szénbányavi­dék üzemi tanácsai ma konferenciára gyűltek egybe, hogy megbeszéljék, milyen intézkedése­ket tegyenek a harc folytatására. Az­ értekezlet folyamán határozati javaslatot fogadtak el, amelyben kijelentették, hogy hétfőn vala­mennyi bányamunkás sztrájkba lép, ha addig nem teljesítik a munkásság követeléseit. Ezek a követelések főleg abban állnak, hogy a ré­gebbi munkaszerződéseket bontsák fel és áll­janak el attól a november hóban bejelentett tervtől, hogy a­ munkabéreket leszállítják. A cseh sajt­óiroda ezzel kapcsolatban illetékes helyről a következőkről értesül: A közmunkaügyi mi­nisztérium ma Krizek miniszteri tanácsost kiküldte az ostraui területre, hogy a közmunkaügyi miniszter kompromisszumos javaslata alapján a további tárgya­lások talaját előkészítse. Remény van arra, hogy ■ a látszólag elkerülhetetlen sztrájkot még az utols­ó pil­lanatban­­ meg fogják akadályozni. . (Az állami tanítók küldöttsége a kultuszminisz­tériumban.) Az állami Tanítók Országos Egyesületé­nek választmánya szombaton délelőtt ülést­ tartott, melyen elhatározták, hogy memorandumban megsür­getik a kultuszkormánynál ama régen hangoztatott kívánságuk teljesítését, hogy egyrészt a tanítóságot sorozzák a vele egyforma képzettségű állami tiszt-,,­viselők státusába, másrészt a nyugdíjügynek már a nemzetgyűlés által is letárgyalt és elfogadott ren­dezését sürgősen hajtsák végre. Küldöttséget válasz­tottak, mely Krozsik Pál vezetésével nyomban fel­kereste Lévay-Wolf Nándor államtitkárt és Fábián Jenő miniszteri osztálytanácsost. Mindketten meg­ígérték, hogy­ a kívánságokat a lehető legmesszebb­menő­en­ámogatni fogják.

Next