Nemzeti Ujság, 1922. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
Szerda, 1922 február 1* I NEMZETI ÚJSÁG t / Az egységes párt vezére Bethlen, elnöke nagyatádi Szabó A disszidensek csatlakozása — értekezlet a Kisgazdapártban — Polgárembert nem állítanak katonai bíróság elé (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A disszidens-csoport tagjai ma délelőtt megfogalmazték válaszukat a Kisgazdapárt elnökségének átiratára, amelyben tudvalévően nagyatádi Szabó István pártja nevében felszólítást intézett a disszidensekhez, felhíván őket az új pártalakulásban való részvételre. A választ Karafiáth Jenő elvbarátainak megbízásából még e hét közepén átadja nagyatádi Szabónak, mellékelve a belépők névsorát. A disszidensek egyébként a Kisgazdapárt holnapi, szerda esti értekezletén testületileg megjelennek, Bethlen István gróffal élükön és élőszóban is bejelentik az egységes pártba való belépésüket. Egyúttal kifejezést adnak annak az óhajtásuknak, hogy az uj párt vezére Bethlen gróf legyen, míg a pártelnöki tisztséget nagyatádi Szabóval kívánják befőltezni. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja tegnapi értekezletéről megjelent kommentárokkal kapcsolatban Haller István, a párt elnöke a következőket jelentette ki: — Egyes reggeli lapok, nem tudom milyen forrásból, "úgy közölték tegnapi összefoglaló beszédemet, mintha a Kereszténypárt kilátásba helyezte volna a párt legmesszebbmenő támogatását az ellenzék obstrukciójának letörésére. Erről szó sem volt. — Ellenkezőleg kifejeztem, hogy a párt a maga választójogi felfogásának érvényesítésére minden parlamenti eszközzel harcolni fog. Előre felhívom erre a körülményre, a kormány figyelmét, hogy ezt számba vehesse." Az ellenzékre, vagy annak akciójára semmi kijelentést nem tettem. Ma délután egyébként a választójog kérdésében a nemzetgyűlés ülése alatt az ellenzék tagjai bizalmas értekezletet tartottak, amelyen megvitatták a parlamenti tárgyalás alatt követendő taktikájukat. Fontos nyilatkozatot tett a véderőbizottság mai ülésén Bethlen István gróf miniszterelnök, aki Beniczky Ödön kérdésére, hogy mi a kormány álláspontja a polgári egyének fölötti katonai bíráskodás tekintetében, kijelentette, hogy semmi kifogása nincs az ellen, ha a katonai bíráskodást a polgári egyének fölött megszüntetik és eddig is estik a honvédelmi minisztérium képviselte azt az álláspontot, hogy a katonai bíráskodást a polgári egyének fölött egyelőre fenn kell tartani. A legközelebbi minisztertanács azonban revízió alá veszi ezt a kérdést. Elterjedt hírek szerint Guillaume Árpád tábornok, Nyugat-Magyarország magyar katonai főparancsnoka visszaadja megbízatását a kormányzónak. A választójogi bizottság titkos ülése A választójogi bizottság ma este kezdte meg a kormány választójogi törvényjavaslatának tárgyalását. Az ülés délután 5 órától a késő éjjeli órákig tartott. A sajtónak nincs módjában, hogy ebben az országos jelentőségű alkotmányjogi kérdésben kötelességszerűen híven tájékoztathassa a közvéleményt, mert a bizottság minden eddigi gyakorlattal ellentétben hivatalos jelentést nem adott ki, sőt tagjainak a sajtó tájékoztatását határozatával megtiltotta. A múltban ugyanis minden bizottsági tárgyalásról hivatalos jelentést adtak ki, a legutóbbi választójogi javaslatnak bizottsági tárgyalásairól pedig (1918-ban) a sajtó a legkimerítőbb részletes és pontos, hivatalos gyorsírói feljegyzések alapján készült jelentést kapott. A bizottságnak mai határozata, amely az eddigi gyakorlattal szembehelyezkedik, annál feltűnőbb, mert előzetesen már intézkedés történt, hogy az ügy nagy fontosságára való tekintettel részletes, gyorsírói jegyzetek alapján készült hivatalos tudósítás adassék ki és az a sajtóval közöltessék. . A bizottság többsége azonban végül is úgy döntött, hogy a nyilvánosság tájékoztatását mellőzi. Ebben az ügyben az országgyűlési tudósítók szindikátusa holnap, szerdán délelőtt 11-kor rendkívüli ülést tart. Pártszervezeti gyűlés a XVIII. választókerületben A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának XV111. választókerületi szervezete népes gyűlést tartott a Német-utcai polgári iskola termében. A gyűlést Molnár János elnök nyitotta meg. Utána Szabó József (budapesti) nemzetgyűlési képviselő tartott beszédet, amelyben a párt eddigi működését méltatta, majd annak fontosságát hangoztatta, hogy már csak az integritás szempontjából is végtelen fontos az, hogy a Szent Korona tana minden körülmények között érvényben tartassák. Foglalkozott még a tisztviselőkérdéssel, végül arra buzdította választókat, hogy a jövőben tartsanak ki a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és annak nemzetmentő eszméi mellett. A gyűlés következő szónoka Slachta Margit nemzetgyűlési képviselő volt, aki a nők választójogáról beszélt és rámutatott arra, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának kívánsága az, hogy az új választójogi törvény megalkotásánál a férfiak és nők egyenlő cenzussal gyakorolhassák az állampolgári jogokat. A gyűlés a Himnusz éneklésével ért véget. Mezőgazdasági egyeztető bizottságok A földművelésügyi minisztériumban már elkészültek a mezőgaránt híj egyeztető bizottságok összeállításával. Az ehhez szükséges végrehajtási rendelet már készen van. Az egyeztető bizottságok közigazgatási járásonként, rendezett tanácsú városonként és a törvényhatósági joggal felruházott városok kerületeiként szervezetnek. A bizottságok feladata lesz a gazdasági munkaadó és munkavállaló között a munkaszerződésből felmerülő viták formaságokhoz nem kötött, tárgyalás útján való békés elintézése. Ha nem jön létre megegyezés és a felek egyetértő akarattal ügyüket erre a bizottságra, mint választott bíróságra bízzák, a bizottság a vitás ügyben ítéletet hoz. Mind az egyezség, mind pedig az ítélet közigazgatási úton végrehajtható. Minden bizottság négy rendes és négy póttagból alakul. Elnökét a rendes tagok nem maguk közül választják és ez sem munkaadó, sem munkavállaló nem lehet. Ez fogja biztosítani a bizottság pártatlanságát. Egyébként ez az intézmény csak átmeneti jellegű és a tapasztalatokhoz képest kapja meg formáját. Maksínka Imre nyilt is esie választóihoz Mahunka. Imre a főváros XVIII. választókerületének nemzetgyűlési képviselője Bethlen István gróf pártjához való csatlakozása alkalmából választóihoz nyílt levelet intézett, amelyben a többi között ezeket írja: — Nemzetgyűlésben és nemzetgyűlésen kivül dúló párttusaink közepette valóban minden magyar embernek, aki az ország sorsát a szívén viseli, mélységes megnyugvására, igazi hazafias örömére szolgálhat az ország integritásáért és mindnyájunk életének jobbításáért reális külső és belső politikára és különösen produktív gazdasági politikára törekvő egységes parlamenti párt kontúrjai, amely párt minden lépésében gondosan számot vet a lehetőségekkel. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Több hónapi távollét után Budapestre érkezett Borzsák Győző képviselő, a tót nemzeti tanács elnöke, aki három év óta lankadatlan tevékenységet fejt ki külföldön avégből, hogy a kormányokat és a közvéleményt fölvilágosítsa arról a példátlan megtévesztésről és egyúttal tűrhetetlen helyzetről, amelybe a tót nép a cseh állam megteremtésével jutott. Dvorzsák két vagy három ízben megfordult Amerikában is, a az ő érdeme, hogy az Egyesült Államok területén élő tótok, fölismerve népük megcsalatását, sajtójukban és gyűléseiken minden közösséget, megtagadtak a csehekkel. Dvorzsák, aki Párisban ,Slovagim címmel lapot ad ki, amelynek minden egyes számú vádirat a prágai zsarnokság ellen, egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy a nemzetközi értekezletek figyelmét ráirányítsa a tét-kérdésre. Legutóbb, január második felében, a népszövetségi társaságok nemzetközi uniójának brüsseli konferenciáján vett részt, amely elé kimerítő memorandumot terjesztett. Abból az érdekes beszélgetésből, amelyet munkatársunknak a magyar-tót barátság és érdekközösség lelkes ápolójával alkalmunk volt ma folytatni, adjuk a következőket: * A tót kérdést nem lehet eltüntetni, mondja Borzsák Győző — és pedig két oknál fogva, hiábavaló Benesék minden mesterkedése. Egyrészt azért, mert a Felvidék autochtok lakossága, a tótok, a magyarok és a németek egyértelműleg követelik az önállóságot, másrészt pedig, mert a külföld már tisztában van, hogy Wilson elnököt és a párisi békekonferenciát a csehek rutul megtévesztették. Lehet-e lesújtóbb és megcáfolhatatlanabb bizonyíték a csehekre és a cseh politika csődjére nézve, mint az, hogy éppen azok a férfiak, akiket Massaryk és Benes a tót nemzet legkiválóbb képviselői gyanánt emlegetett a külföldön s akik az 1918 október 30-iki turócszentmártoni deklaráció meghozatalában résztvettek: Hlinka, Auriga, Bazovczki stb., most hallani sem akarnak a csehekkel való közösségről és egyre hangosabban követelik a Felvidék teljes önállóságát. Mi — úgymond Brorzsák — akik már 1919 decemberében, proklamáltuk Kassán, hogy a tótok sohasem fogják elismerni a cseh uralmat, számítottunk megtévesztett testvéreink kiábrándulására. Az evolúció elég gyors volt és a végkifejlődés felé halad. — Hlinkáék ez időszerint békés úton akarják elválasztani Szlovákiát Csehországtól, amint a Massaryk elnökhöz és a prágai nemzetgyűléshez beterjesztett memorandumuk tanúsítja. Kizártnak kell azonban tekinteni, hogy a csehek önként teljesítsék a Felvidék kívánságát, mert ha megszűnik Cseh-Szlovákia és külön lesz a cseh állam,és külön a függetlenSzlovákia, akkor igaze van a cseh imperializmusnak és Beneséknem játszhatják tovább Európában azt a szerepet, amelyben most tetszelegnek. Miután Prága mindvégig ragaszkodni fog a ravaszsággal megkaparintott zsákmányhoz, a dolgok kényszerű logikája szerint a függetlenséget erővel kell megszerezni. Mennél merevebb a cseh állam és mennél erőszakosabb eszközöket használ Szlovákiában, annál gyorsabban és hatalmasabban fog kitörni a fölke. Előbb ennek a kicsiny, „nem is ország“ Magyarországnak kell megizmosodnia, csak azután érhetjük el e magyar állam régi kereteit. Az egységes párt az én meggyőződésem szerint helyesen szolgálja a nemzet érdekét, mikor megnyitja kapuit osztály- és valláskülönbség nélkül minden dolgozó magyar ember előtt s mikor programjául állítja fel a becsületes, egyöntetű produktív munkát, amely egyedül képes visszahozni a boldog, nagy Magyarországot. Ezért léptem be az egységes pártba. Beniczky Ödön és Hegedűs Pál altábornagy át férje Megírtuk annak idején, hogy Beniczky Ödön a mentelmi bizottság előtt tett vallomásában kétségbe vonta Hegedűs Pál altábornagy szavahihetőségét. Hegedűs altábornagy ezért lovagias elégtételt kért Beniczkytől, akinek megbízottai az elégtételadást felük nevében megtagadták. Az erről szóló jegyzőkönyv így hangzik: Jegyzőkönyv. Felvétetett 1922 január 27-én az Országos Kaszinó helyiségében Beniczky Ödön és Hegedűs Pál altábornagy urak között felmerült ügyben. Jelen voltak alulírottak. Hegedűs Pál altábornagy úr megbízottai felük nevében elégtételt kérnek Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselő úrtól az általa a mentelmi bizottság előtt használt azon kitételért, hogy ,,szavahihetőségét kétségbevonom“. Beniczky Ödön megbízottai eltekintve attól, illetve súlyt nem helyezve arra a körülményre, hogy Beniczky Ödön ezen nyilatkozata már december 13-án jutott nyilvánosságra és hogy Hegedűs Pál altábornagy ezen kérdésben dec. 17-én a sajtóban nyilatkozott: az elégtételadást megtagadják, mert felük kijelentései a Hegedűs altábornagy úr memorandumában megállapított tényállás alapján létettek. Ezzel a jegyzőkönyv lezáratott és aláíratott. Pollavicini György, Windischgraetz Lajos, mint Beniczky Ödön ur megbízottai, Draskóczi István tábornok, Czitó Károly nyugalmazott altábornagy, mint Hegedűs Pál altábornagy ur megbízottai, lés, mely a Felvidékről elsöpri a cseh uralmat. — A tót forradalmi kormány tudvalevőleg 1921 május 2ban megalakult Krakóban és proklamálta Szlovákia függetlenségét. A lengyel-cseh szerződés következtében ez a forradalmi kormány nem működhet szabadon, de megvan és türelemmel halad kitűzött célja felé. Az Amerikában élő tótok százezrei tőle várják a tót nemzet vágyainak megvalósítását és Benesék elképzedésére a kellő anyagi eszközöket is rendelkezésre bocsátják. A cseh diplomácia hiába iparkodik Washingtonban diszkreditálni a tétság vezetőit és lecáfolni a Fehér Házba és a szenátushoz eljuttatott beadványokat, az Egyesült Államok külügyminisztériuma tökéletesen informálva van a tót kérdésről és a Felvidék helyzetéről. A minisztérium egy kiküldöttje a múlt év végén bejárta egész Felső-Magyarországot és ha, kimentő jelentést terjesztett az illetékes helyekre. A forradalmi kormány rövidesen nagy meglepetéssel fog szolgálni a cseheknek, amennyiben külön tót államjegyeket nyomat és bocsát forgalomba, amint annak idején Kossuth Lajos és a magyar nemzeti komité, azonkívül Mazziniék is tették. A kibocsátás után megtörténnek majd a lépések, hogy Szlovákia államjegyei Párisban, Londonban és Newyorkban jegyeztessenek. Az amerikai tétság a legmesszebbmenő áldozatokra kész, hogy az emisszió sikerét biztosítsa. Csehország diplomáciai helyzete nem oly rózsás, mint amilyennek Benes föltüntetni iparkodik. Prágában is látják, hogy Oroszországot illetően megegyezés készül Anglia, Németország és Itália közt, oly irányban, hogy az angolok tőkével, a németek szervezéssel, az olaszok pedig kézművesekkel kísérlik meg Oroszország talpraállítását és bekapcsolását gazdasági érdekköreikbe. Ez a három állam már megkötötte a kereskedelmi szerződést Oroszországgal és kész elismerni a szovjetkormányt. Franciaország ellenben még mindig dédelgeti Kerenszkyt, Miljukovot és a cári uralomnak Párisban élő embereit, sőt legutóbb Szavivkovot Párisban nagy összegekkel látták el, hogy újabb fölkeléseket támasszon Oroszországban. Benesék szeretnének jó lábon lenni Moszkvával, de kötve vannak Parishoz és rövidesen dilemma elé fognak kerülni. A francia államférfiak egy része tisztában van azzal, hogy a csehek hűségére számítani nem lehet, s mert a tótkérdés evolúciója különben is megrendítette a cseh állami életképességébe vetett reményt: egyre inkább tért nyer az a fölfogás, hogy Franciaországnak új orientációt kell keresnie és pedig arrafelé, ahol a földrajzi helyzet és az ezeréves múlt a francia érdekeknek úgy gazdasági, mint politikai szempontból több garanciát nyújt. — Nem csodálnám — fejezte be Dvorzsák — ha e tekintetben már a közeljövőben nyilatkozatok fognak elhangzani Franciaországban. Dvorzsák eredményes külföldi útja a tótok érdekében A tótkérdés a világpolitikában — Vége a cseh imperializmusnak — Külön tót államjegyeket nyomatnak — Az orosz kérdés zsákutcába kergette Csehországot Dvorzsák Győző nyilatkozata a Nemzeti Újságnak 3