Nemzeti Ujság, 1922. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-14 / 109. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1922 május 11. felügyelet jogát a Földközi-tengert a Fekete­­tengerrel összekötő egyik szoros fölött. Mint mondottam, a görög-török fegyver- szü­net tárgyalásának­ rövidesen meg kell kez­dődnie. A Downing­ Streeten készülnek reá, s Angliát Carson lord fogja képviselni. Liberá­lisok és konzervatívok egyaránt remélik, hogy ebben a kérdésben az angol álláspont fog győ­zedelmeskedni és Anglia megmarad továbbra is a tengerek lordjának Bay B. Kedden berekesztik a génusi konferenciát­ Lloyd George és Bartrooy összetűztek és megegyenek az ©r©ss kérd­és­ben Szakértői bizottságot küldenek ki, am­ely új­ konferencián fog dönteni Az új konferenciára Amerikát is meghívják Génua, máj. 13. Az első politikai albizottság illését Facha elnök féltizenkettőkor nyitotta meg és bejelentette, hogy a tanácskozás tárgya ez orosz válaszjegyzék ügyében való állásfog­lalás. Elsőnek Lloyd George szólt a tárgyhoz. A jegyzéket még formailag sem tartja kielé­gítőnek, a szovjet delegáció kihívó hangjával újabb nehézségeket teremtett Mégis, nehogy az orosz népen teljes kétségbeesés vegyen erőt, mert az borzasztó kirobbanásokra vezet­­hetne, a tárgyalások megszakítását ellenzi, mert a megegyezésre mégis remény van. Az oroszoknak ugyanis hitelekre van szükségük, amiket csak akkor kaphatnak meg, ha kötele­zettséget vállalnak és garanciákat adnak. Fon­tosnak tartja, hogy az oroszok a bizottságban részt vegyenek, mert ha nélkülük járnak el, utólag mégis meg kell őket hallgatni. F­eltétle­­nül el kell jutni az ideiglenes békepaktumhoz Oroszországgal és Európa többi részével. In­dítványozza: 1. szakértői bizottság kiküldését, amely a tartozások, a magántulajdon és a hitelek kér­dését tovább tanulmányozza­ ,2. az ideigle­nes békepaktum megkötését Génuában Orosz­ország és Európa többi állama között; 3. azt a kölcsönös kötelezettséget, hogy a másik államokban való propagandától tartózkodja­nak. Végül kijelentette Lloyd George, hogy az orosz jegyzekre okvetlenül válaszolni kell és a ra­­asz tervezetét már elkészítette. Barthou azon az állásponton van, hogy az orosz jegyzéket utasítsák vissza, azután tár­gyalják Lloyd George pozitív indítványát. Lloyd George kijelentette, hogy ehhez hozzá­járul. Barthou köszönetet mond Lloyd George­­nak ezért a kijelentését. Miután a francia kormány annak idején elhatározta, hogy az oroszokhoz intézendő eredeti memorandumot nem írja alá, a francia delegáció a válaszjegy­­zék megszerkesztésében sem fog részt venni. Az orosz válasz kerek visszautasításnál nem egyéb. [Az oroszok már a cannesi határozatokat sem ismerik el. Az oroszok — mondotta Barthou —■ bennünket prvokálnak, belőlünk és a szövetsé­gesekből gúnyt űznek. Szovjetoroszország Franciaországot egyenesen megtámadja, úgy múltjában, mint jelenében. Kereken kimon­dom: az oroszok nem megegyezni, hanem mi­nél hosszasabban alkudozni akarnak. A magunk részéről ebbe bele nem mehetünk. Az oroszok teljesen szabadoknak és minden kötelezettség­­től menteknek érzik magukat. Mindazt, amit eddig beismertek, letagadták és feladták. Ilyen körülmények között belenyugodhatunk-e abba, hogy velük ismét tárgyalásokba bocsátkoz­zunk. Ez igen szomorú látvány volna és Franciaország a maga részéről kijelenti, hogy ebben a tárgyalásban nem vehet részt.­­Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy csak dele­gátusok vagyunk, akik mögött kormányok vannak és talán ideje volna, hogy kormá­­nyainkhoz forduljunk. Kormányainknak kell eldönteniük, váljon a javasolt bizottságok egy­általán lehetségesek-e. Megmondhatjuk, amit titokban gondolunk, mert itt az ideje, hogy mindent megmondjunk. Valamennyien sajnál­tuk, hogy az Egyesült Államok a konferencián nem vettek részt. , Beszéde végén ama véleményének ad kifeje­zést, hogy Lloyd George javaslatai elfogadha­tatlanok. A francia kormány nem egyezhetik bele abba, hogy a konferencia szakértői bizott­ságokat nevezzen ki, amelyekben az oroszok is képviselve vannak. Ezután Schanzer kijelentette, hogy az orosz válasz nem kielégítő ugyan, de fontosnak tartja, hogy a konferencia munkálatait foly­tassa. Óhajtja, hogy az oroszok a bizottságban képviselve legyenek. Bratianu azt a közvetítő indítványt teszi,­­bízzák a kormányokra, hogy programot dol­gozzanak ki és ők állapítsák meg a szakértők összeillésének idejét és azt az időpontot, ame­lyen az oroszok a munkában való részvételre felszólíthatók. Facha az ülésnek hétfőig való elnapolását indítványozta, Barthou azonban ragaszkodott, hogy az ülést délután folytassák, mert a dön­tést nem lehet elhalasztani. Ő és Lloyd George nincsenek egy véleményen és a hosszú halasz­tás a légkört még feszültebbé tenné. Lloyd George kívánatosnak tartja, hogy Barthouval ellentétes nézetét összeegyeztesse. Először a szövetségesek és semlegesek képvise­lői gyűljenek össze és az oroszoknak távolság­ban kell maradni, de úgy hogy velük szükség esetén érintkezésbe lehessen lépni­. Végül elhatározták, hogy a gyűlést délután folytatják. Délután négy órakor Lloyd George és Barthou a Miramare-szállóban tanácsko­zásra jöttek össze. Barthou és Lloyd George tanácskozása, amely délután fél négy órakor kezdődött és majdnem hat óráig tartott a feszültséget megszüntette Lloyd George és Barthou közt. Az orosz kérdés tárgyalását nem szakítják meg, hanem azt bizottság fogja folytatni. Ez a konferencia nem lesz ugyan Génuában, de az, mint Barthou beszédében jelezte, mégis Génua műve lesz. Az orosz kérdés tanulmányo­zására egy vagy több bizottságot küldenek ki. Ennek Génuában kell megtörténnie. A bi­zottságok tárgyalásának időpontja és helye még bizonytalan. Erről hétfőn fognak dönteni, így létrejött az ideiglenes megegyezés, melyet délután hat órakor közöltek a politikai albi­zottsággal. Ennek ülésén Ishi báró, Japán kép­viselője felszólította az egybegyűlteket, hogy a génuai munkát ne hagyják abba. Barthout különös megelégedését fejezte ki a különböző vélemények közeledése felett, ami a Lloyd George-zsal folytatott megbeszélésének köszön­hető és kifejezést adott ama reményének is, hogy a még nyílt pontokban szintén teljes egyet­értést sikerül majd elérniük. Fontos, hogy megegyezzenek a keleti határra korlátozott békepaktumról, mert meg kell aka­dályozni, hogy egyes hatalmak külön szerző­déseket kössenek Oroszországgal. Lloyd George megerőltette Barthou kijelentését a tárgya­lások kedvező haladásáról és örömét fejezte ki a nemzetek összeegyeztetése miatt. Jaspar és Schanzer megelégedéssel vette tu­domásul Lloyd George és Barthou megegyezé­sét, egyúttal hozzátette, hogy Olaszország kereskedelmi szerződést kötött Oroszországgal, amelyet azonban még nem írtak alá. A szerző­dést az olasz és orosz megállapodások alapján a jövő év végén fogják parafíirozni. A neveze­tes ülés nyolc órakor ért véget. Az előcsarnok­ban a konferencia számos tagja és sok újság­író leste feszült figyelemmel a tanácskozás vé­gét. Kedden lesz a záróDiési ténia, május 13. Az orosz kérdést még tisz­tázni fogják s ez a munka a szakértő bizott­ságra­ vár. Úgy gondolják, hogy az ünnepi zá­­rógyűlést kedden tartják meg. Barthou javas­latot tett, hogy bírják rá Amerikát, hogy az újonnan kinevezendő szakbizottságba képvise­lőket küldjön. Az esetleges erre vonatkozó ga­ranciákat hajlandók volnának az Egyesült Államoknak megadni. A szovjet b­ent engedi Oroszországba a kiküldatsdő bizottságot Génya, május 13. A Cseh Sajtóiroda beava­tott körökből arról értesül, hogy az oroszok nemcsak vissza fogják utasítani azt az indít­ványt, hogy az orosz ügyben bizottságot küld­jenek ki az oroszok részvétele nélkül, hanem Csicserin ma még azt is kijelentette, hogy ezt a bizottságot Oroszországba be sem engedik. Csicserin ezt az álláspontját Lloyd George-zsal folytatott megbeszélése után hangoztatta. Ar­ról az indítványról, hogy az orosz ügyek veze­tésére és a tőke felhasználásának ellenőrzésére külön bizottságot küldjenek ki Oroszországba. Csicserin kijelentette, hogy ez Oroszország újabb blokádját és újabb bojkottját jelenti. Kijelentette továbbá, hogy Lloyd Georgenak a fegyverszünetre vonatkozó javaslata kedvező fogadtatásra számíthat, ha a garanciák és kö­telezettségek kölcsönösek lesznek. Csicserin végül kijelentette, hogy az orosz kormány nem tévesztendő össze a III. Inter­nacion­áléval és hogy az orosz kormány, noha a munkásság ér­dekeit képviseli, az egész orosz nép érdekeit megóvja. Robert Cecil le akarja mondatni Lloyd George-ot London, máj. 13. Lord Robert Cecil hitchíni beszédében kijelentette, hogy a civilizált világ számára nagy megkönnyebbülést jelentene, ha Lloyd George lemondana és a kormányhatal­mat Grey venné át. Berlin, máj. 13. Itteni mértékadó helyre nem érkeztek olyan hírek, hogy Lloyd George állí­tólag lemondott. Bécstől Berlinig Berlin, május 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Este hat órakor indul a túlzsúfolt vonat Bécsből — Berlin felé. Túl­zsúfoltság alatt annyit kell érteni, hogy minden hely el van adva. Itt ugyanis úgynevezett „Platz­karte“-kat adnak ki és egy emberrel sem­ kerül fel több a vonatra, mint ahány ülőhely van. Éjjel tíz órakor Passau. Határvizsgálat. A másik oldalon vár már ránk a vadonat­új német szerelvény. 4 — Írd és mond — négy elsőrangú hálókocsival. És az egész út Bécstől—Berlinig egyezer magyar, korona. (Budapest—Debrecen ezekétszáz!) • A hálókocsiban hallottam. Két magyar (erdélyi) paraszt beszélget. Tudod komám — mondja az egyik — azt tud­tam, hogy megnyerjük a világháborút. Azt is tud­tam, hogy egy jó nagy darabot kapunk Romániá­ból, de hogy egész Romániát hozzánk csatolják, — ezt nem hittem volna. Más. Máramaros-Szigeten, ahol tudvalevőleg túlnyomó többségben pajeszes és kaftános elemek laknak — a nekibusult magyar így vigasztalódik: — „A csehek megszállták Munkácsot. De Munkács megszállta egész Cseh-Szlovákiát.“­­ • Linztől Berlinig egy német tengerésszel beszél­gettem. — A német óceánjáró hajók — így mondta— legújabban már nem elégszenek meg azzal, hogy betegszobát is visznek magukkal. A most épülő óriási­ hajókon már a modern sebészeti technikának megfelelő műtőket építenek. Számtalan esetben megtörténik ugyanis, hogy valaki megbetegszik, (legtöbbször vakbél gyul­adásban) és azonnali mű­tétre van szükség. Eddig ezek valóságos Isten kísérte­tesek voltak, pláne háborgó tengeren. A legújabb találmány segítségével az orvosokat a műtőasztal­hoz kötözik, amely úgy van megkonstruálva, bár­milyen heves mozdulatokat írjon is le a hajó, mindig vízszintes helyzetben, mozdulatlan marad. • Berlin. Autó-autó hátán, vonat a földön, föld alatt, házak tetején. A pályudvaron egy rendőr sorszámokat osztogat a kint várakozó autókhoz- Márkában elég olcsó minden, de ha a mi pén­zünkre átszámítjuk, ötven százalék drágulás. Szál­lodában 200 márkán alul nincs szoba. Egy ebéd 80 márka. És mindenki börzézik. Hogy az idegen ne jöjjön zavarba, ha esetleg nincs nála német pénz , minden utcában nyitva van egész éjjel egy váltóház. Milliós forgalmat bo­nyolít le egy ilyen kis kivilágított bódéba egy éjjel a pénztáros.• Vilmos császár képe mindenütt. Meg Eitel Frigyesé sportruhában. Ez a német köztársaság. • A legnagyobb berlini moziban új képet mutatnak be. A címe: „Kaiserin Elisabeth von Oesterreich“ Magyarul: Erzsébet királyné. Viszont ezt is csak egy ilyyen politikai alapokon nyugvó köztársaságban lehet. Csupa fertelmes, piszkos rágalom, amit megdicsőült k­irályasszonyunk­­ra szórnak, anélkül, hogy a magyar állam hivatalos képviselete egyetlen komoly lépést tett volna ennek a naponként ismétlődő ocsmányságnak a megaka­dályozására. Próbálna csak nálunk egy mozi bemu­tatni egy ehhez hasonló — a volt német császár­néról — szóló képet. Tudom, hogy a német követ­ség rögtön elutazna Budapestről. • Berlin lázban van­. A jövő hónapban érkezik meg Morgan, az amerikai milliárdos és hozza az ameri­kai kölcsönt. Pedig a dollár itt is sokat ér. Háromszáz márkát. B. Z. Előfizetési felhívás! Május 15-ével új előfizetést nyitunk a „Nemzeti Újság“-ra. Vidéki előfizetőinknek, akiknek előfizetése május 15-én lejár, a mai számhoz postautalványt mel­lékelünk a folytatólagos előfizetés beküldésére. A „NEMZETI ÚJSÁG“ ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 1100 , Félévre 560 K Negyedévre 280 K Egy hónapra 1­100 K

Next