Nemzeti Ujság, 1922. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-01 / 172. szám
2 zetgyűlés ülése után a pénzügyminiszter értekezlete® hívta össze a budapesti pénzintézetek léprettőit. A túlzott valutaspekuláció ellen tervezett kényszerrendszabályok mindenesetre helyesek, mert ezzel azt a célt is szolgálják, hogy a forgalom az értékpiacra terelődik, ahol viszont a papírok még mindig belső értékük alatt vannak. A magas értékpapírárfolyamok különben is nemzeti szempontból a jelen körülmények között, amikor a külföld legfőbb vállalataink részvényeit potom, pénzen vásárolhatja össze, egyenesen kívánatosnak mutatkoznak. Az értekezlet lefolyásáról tudósításunk a következő: " A nemzetgyűlés mai ülése után a pénzügyminiszter értekezletre hívta össze a budapesti pénzintézetek és bankok vezetőit, hogy a korona további romlásának megakadályozására vonatkozó intézkedéseket megbeszéljék. Az értekezleten a pénzügyminiszteren kívül megjelent a jegybank részéről Pap Elek alkormányzó, Fényes igazgató, Tabakovich devizaintéző, Fattinger osztálytanácsos, a Budapesti Bankok képviseletében Weisz Fülöp, Ernyey Károly, Madarassy- Beck Gyula báró, Kornfeld Pál báró, Fleissig Sándor, Horváth Lipót, Kelemen Gyula, Mank Péter és Bán József. Rótay Tibor pénzügyminiszter az értekezlet, megnyitása után közölte, hogy azért hívta össze a bankigazgatókat, mert a drágasági bizottság értéktőzsde szakértőjének meghallgatása előtt tisztázni akarja a helyzetet és meg akarja könnyíteni a drágasági bizottságnak a devizaüzletekre vonatkozó felvilágosítások megadását. A legutóbbi időben a valutapiacon valóságos pánik tört ki, melynek psichológiai oka van. A közönség látta, hogy Ausztria után Németország helyzete is egyre rosszabbodik, attól félt, hogy Magyarországon is bekövetkezik az összeomlás. A miniszter szerint ez a hit teljesen téves, mert Magyarország helyzete lényegesen különbözik Németországétól. Mi elsősorban agrárállam vagyunk s a reparáció sem sújt bennünket annyira, mint Németországot Kereskedelmi mérlegünk ebben a létesítendőben négymilliárd többletet mutat. A politikai helyzet is kedvezőbbé vált, amennyiben biztosítottnak látszik azoknak a javaslatoknak a megszavazása, melyektől a deficit csökkenését várják. Németországban rengeteg bankjegyet bocsátottak ki, míg a magyar kormány már hetek óta nem vette igénybe a jegybankot. A pénzügyminiszter azt kérdezte, hogy nem volna-e indokolt valami rendszabályt életbeléptetni, esetleg devizaközpontot felállítani. Tudja jól, hogy a devizaközpont, nagy hátránnyaljár,de ha a pániknak másként nem lesz vége, mégis szükségessé válik ez az intézkedés. Weisz Fülött szerint a pánik a vidéken keletkezett és különösena gazdaközönségnél észlelhető. A pánikot a túlspekuláció és a rendkívül elszaporodott bank és váltóüzletek működése idézte elő. Ezerhatszáz magánbank túlságosan sok. Ezek csábították a közönséget a valutajátékra. A középosztály, mely mellékkeresetre szorult, könnyen hajlott a magánbankházak animálására. Kornfeld Pál csak a végső szükség esetén nyúlna a, devizaközpont felállításához. Krnyay Károly szükségesnek tartja a sok magánbankház valuta- és devizaüzleteinek korlátozását. Madarassy-Beck Gyula báró szerint a lakásbérek és a búza árának emelkedése okozta a korona belső vásárló erejének csökkenését. Kényszerintézkedést nem tart alkalmasnak, helyesebb volna, ha a közönséget felvilágosítanák. Horváth Lipót gazdasági intézkedéseket és megfelelő propagandát ajánl. Ilyen intézkedések például a földadó javaslat megszavazása. Helyesnek tartaná, ha a valutaüzleteket korlátoznák és módját ejtenék, hogy a valuta helyett az értékpapírpiacra terelnék át a közönséget. Kelemen Gyula az export megkönnyítése mellett Ez alatt fel. Fleissig Sándor örömmel fogadná a devizaközpontot, mert elhárítaná a bankókról a valuta leromlásának ódiumát.. Nem a tőzsde irányítja a közönséget, hanem a közönség irányítja a tőzsdét. Bán József és Mank Péter felszólalása után Kállay pénzügyminiszter összegezte az elhangzottakat és megállapította, hogy a valutával, való kereskedést korlátok közé kell szorítani. A bankok a TÉBE útján már intézkedtek. Legközelebb rendeletet bocsát ki, mely a magánbankházak működését szabályozza. Megvárja ennek az intézkedésnek az eredményét és akkor bármennyire nem helyesli a beavatkozást, mégis kénytelen volna a devizaközpontot felállítani, mert összetett kézzel nem nézheti a magyar korona leromlását. Kéri a bankok vezetőit, hogy a valutaüzleteket a giró-és pénztáregylet útiak bonyolítsák le. NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1920 augusztus 1. A földadójavaslat parlamenti főpróbája Az egységes párt egységesen a miniszterelnök mögött áll — Elmaradt a kormányzópárt mai bizottsági ülése a földadó ügyében — A pénzügyi bizottság holnap nem ül össze — Rövid parlamenti szünet lesz — A belügyminiszter Nyíregyháza képviselője (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A nemzetgyűlés ma délutáni ülésén egymásután határozott az indemnitási vita során benyújtott különböző határozati javaslatok sorsáról. Ezeket a javaslatokat a legkülönbözőbb pártállású képviselők, a legkülönbözőbb céloktól vezéreltetve, a legkülönbözőbb ügyekben terjesztették a törvényhozás elé. És a nemzetgyűlés nagy egységes pártja egészen kifogástalan fegyelemmel döntött sorsuk fölött, úgy ahogyan a kormány megszólaló tagjai kívánták. Nem egyszer, jutott abba a helyzetbe ennek a pártnak zöme, hogy olyan javaslatok elvetése mellett szavazzon, amelyek nemcsak a párthoz tartozó, a párt politikai felfogását ismerő képviselő nyújtott be, hanem amely egyezik a párt törekvéseivel is. És mégis szavaztak, egységesen, kivétel nélkül, fegyelmezetten. A miniszterselnök ma tisztázta a parlament erőviszonyait és meggyőződött arról, hogy az egységes párt valóban egységesen támogatja őt. Valóságos főpróbája volt ez a mai délután a földadóreform nagy parlamenti csatájának. Egészen nyilvánvaló, hogy az a kormánytöbbség, amely ezeket a kényes, sokszor szívéhez nőtt, sokszor igen tetszetős és népszerű javaslatokat a miniszterelnök vagy a szakminiszterek egyetlen szavára egységesen elvetette, egységesen fogja elfogadni a földadó reformját, amelyet a miniszterelnök az ország gazdasági talpraállítása szempontjából elkerülhetetlennek tart. Egyébként valószínűleg a feladóreform ügyében megtartott szombati ankét eredménye az, hogy az egységes párt pénzügyi és közgazdasági bizottságának mai ülése elmaradt, a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának holnapi tanácskozása pedig szintén elmarad. Az ankéten megnyilvánult óhajnak megfelelően a kormány időt akar adni e törvényhozás tagjainak arra, hogy a javaslatot tanulmányozhassák. Valószínű, hogy a pénzügyi bizottság csak a csütörtöki napon kezdi meg küzdelmes előzmények után a törvénytervezet tárgyalását. Hogy azután ez a bizottsági vita meddig tart, az teljesen a bizottság szuverén elhatározásától függ. Beavatottak véleménye szerint legalább 8—10 napos bizottsági tárgyalásra van kilátás. Ebben az esetben, mivel az indemnitás részletes vitája alig tart tovább e hét végénél — több napos parlamenti szünet várható. A belügyminiszter Nyíregyháza egyhangúlag megválasztott képviselője Rakovszky belügyminiszter- • 5432,- ellenjelöltje, Lovas-KovácsJózsef 260 elfogadható aláírót kapott Nyíregyházán. Minthogy Lovas-Kovács József kétszeri újabb halasztás után sem tudta megszerezni az előírt számú aláírót, Rakovszky Iván belügyminisztert a város egyhangúlag megválasztott képviselőjének kell tekinteni. A választási elnök augusztus 8-án reggel fogja hivatalosan kihirdetni az eredményt. Hetvenöt millióba kerül évenként a nemzetgyűlés A nemzetgyűlés gazdasági bizottsága. Gaál Gusztos elnöklésével ma délelőtt 11 órakor, az elnöki fogadóteremben ülést tartott. Palmer Kálmán elnöki főtanácsos, előadó ismertette a folyó ügyeket és a nemzetgyűlésnek (képviselőháznak) 1922—23. számadási évre vonatkozó költségvetését. Az 1922—28. évi összes rendes kiadások 58,iil.578 koronára rúgnak, az 1921—22. évben előirányzott 19.429.727 koronával szemben. Ehhez a rendes szükséglethez hozzászámítva még a nem rendszeresített és változó illetményekből előreláthatólag előálló körülbelül 16 millió koronát, a nemzetgyűlés összes szükséglete körülbelül 75 millió koronára tehető. A bizottság az ily értelemben tett költségelőirányzatot változtatás nélkül elfogadta. A bizottság elutasította a székesfővárosnak az országház előtt elvonuló 295 folyóméternyi parkrészletnek rakodás céljára való átengedése iránti kérelmét. A bizottság némi javításokat eszközölt a státuszviszonyokon, a tisztviselők és egyéb alkalmazottak előmenetelének megkönnyítése érdekében és hozzájárult Lukovich Aladár, a nemzetgyűlés volt háznagy arcképének megfestetéséhez, továbbá 10.009 koronát szavazott meg Endrődi Sándor, a parlamenti napló huszonöt éven át volt szerkesztője síremlékének költségére. Ulamh Ferenc gyósött s barcsi kerületben A Szabó István (nagyatádi) lemondásával megüresedett barcsi kerületben tegnap, július 30-án folytak le a nemzetgyűlési képviselőválasztások. A választási harc végeredményében csak Ulain Ferenc dr., a Szózat főszerkesztője és Szemző Ernő, a Kisgazdák Biztosító Intézetének vezérigazgatója, Nagyatádi bizalmasa között volt, mert a többi jelölt az ajánláshoz szükséges aláírást sem tudta megszerezni. A szavazatok összeszámlálását hétfőn délelőtt fejezték be. Eredménye az, hogy Ulain Ferenc dr.-t mintegy 1000 szótöbbséggel egységespárti programmal nemzetgyűlési képviselővé választották. A kisoktatásügyi bizottság ülése A nemzetgyűlés közoktatásügyi bizottsága augusztus hó 4-én délután 5 órakor az I. számú bizottsági teremben ülést tart. A számvizsgáló bizottság ülése A nemzetgyűlés számvizsgáló bizottsága augusztus hó 2-án déli 12 órakor, a nemzetgyűlés pénztárának helyiségében ülést tart. Seipel osztrák kancellár nyilatkozik a Nemzeti Újságnak Ausztria a pénzügyi terv elfogadásával az antant követelését teljesítette A jegybank felállítása biztosítva van — Magyarország és Ausztria baráti viszonya (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése.) Bécs, július. 31. Az osztrák parlament még nyári szünet előtt letárgyalta a pénzügyi javaslat egész komplekszumát. Akik azt hitték, hogy a javaslat elintézése után a gazdasági életben javulás következik be,alaposan csalódtak. Csak céltudatos és hosszú ideig tartó munkával lehet eredményt fölmutatni. Ez a fölfogás domborodik ki abból a nyilatkozatból, melyet ma Seipel szövetségi kancellár a Nemzeti Újság tudósítója előtt tett. •— Hogyan ítéli meg a pénzügyi terv parlamenti elintézése után Ausztria gazdasági helyzetét? — kérdezte tudósítónk. — A nemzetgyűlésen elfogadott pénzügyi terv keresztülvitelével — mondotta a kancellár — Ausztria azontani követelését teljesíti, mert ezzel megteremtette a békeszerződésben megígért és később ismételten kilátásba helyezett külföldi hitel előfeltételét. Másik jelentősége az, hogy pozitív bizonyítékát adtuk ezzel annak, hogy Ausztria helyre akarja állítani államháztartását, amennyire ezt az országban levő segédeszközök megengedik. Ezért meg kellett terhelni a lakosságot, amennyire csak lehetett, viszont bizonyos, hogy ennek a nagy áldozatkészségnek meglesz az eredménye. A zálogjog megoldásáról és a hitel kérdésének mi helyzetérül a kancellár a következőket mondotta: — A zálogjog feloldása a hitel megnyerésének legelső és legfontosabb feltétele. Ez teszi lehetővé, hogy a hitelről tárgyalhassunk. Ennek alapján a jegybank fölállítása és a legközelebbi jövő feladatai biztosítva vannak. A nyugatmagyarországi kérdés elintézésénél a magyar kormány ismételten bebizonyította, hogy a velencei szerződést tiszteletben tartja és aoráriskodik arról, hogy Ausztriával továbbra is baráti viszonyban maradjon. Ausztria a nyugatmagyarországi incidens elintézését elégtétellel veszi tudomásul. Mindkét országnak érdeke, hogy az olyan jelenségeket, melyek a baráti viszonyt megbonthatják, kiküszöböljék. A baráti viszony újabb megpecsételése lesz, ha Magyarország a velencei egyezmény szerint Ausztriát megillető brennbergi bányákat, visszaadja Ausztriának. A magyar kormány békeszeretete és áldozatkészsége, mely a nyugat-magyarországi akció leszerelésében megnyilvánult, — mint, előrelátható volt, — megnyugtató hatást váltott ki Ausztriában. Az osztrák kancellár nyilatkozata ezt a megnyugvást tükrözi vissza. Ami a baráti viszony hangoztatását illeti, Magyarország mindig hajlandó volt a jóbarátság megteremtésére és ápolására és csak örömmel veszszük tudomásul, hogy ez a hajlandóságunk végre Ausznalban is megértésre talált.