Nemzeti Ujság, 1923. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
Szerda, 1923 január 3. NEMZETI ÚJSÁG Petőfi százéves ünnepe Szilveszter éjszakáján Százezrek zarándokútja a költő szobrához — A kivilágított város — Harangzúgás, ágyudörgés Ünnepi beszédek — Az erétt ország ünnepelt (A Nemzeti Újság tudósítójától). Szilveszter éjszakáját, amelynek az évfordulós titokzatos pillanata amúgy is ünnepélyességet kölcsönöz, méltóságteljes, hatalmas nemzeti ünneppé avatta, hogy száz évvel ezelőtt ennek a rejtelmes éjszakának titokzatos fordulópontján pattant az égre az a magyar kométa, amelynél tündöklőbb, káprázatosabb járású égi vándor kevés szántotta meg az irodalom firmamentumát. A hálás nemzet s az ország szive Budapest, méltóképpen akarta megülni nagy fiának százados ünnepét. Az egész napot reggeltől késő éjfélig Petőfi emlékének szentelte és megadott az ünnepnek minden belső melegséget és minden hatásos külső effektust is. És azt az ünneplést nem a hivatalos programszerűség tette naggyá és impozánssá, hanem az, hogy olyan általános volt, annyira minden szívben fellángoló, mint valamikor Petőfi neve. Megmozdult az egész Budapest. Reggeltől késő éjfélig ömlött az emberáradat a Petőfi-térre, a költő szobra elé. Ezren és ezren hódoltak az ércszobor lábánál. Hangos volt a város Petőfi nevétől. Az újságok homlokán mindenütt az ő nevének hat betűje ragyogott. És külön eseménye volt a napnak a Nemzeti Újság, amely teljesen Petőfi emlékének szentelve, a legteljesebb harmóniával illeszkedett bele a nagy nap hangulatába. De nemcsak Budapest ünnepelt,ünnepet ült az egész ország: városok, falvak, ahol Petőfi megfordult, amelyet egy-egy szép emlék szála fűzött a nagy költőhöz. Pedig Petőfi csaknem az egész országot bejárta s a maga korában éppen úgy mindenütt ismerték személyesen, mint ahogy ma is mindenütt ismerik a verseiből. A Petőfi-Társaság díszgyűlése tekeik lelki fejlődését ne zavarják korni Idegen nyelvek tanításával, csak akkor tanítsák őket Idegen nyelvekre, amikor a magyar nyelv már elvégezte a létektanító, jellemfejlesztő munkáját. A futár, áttért Petőfi halain misztériumának megfejtésére. Petőfi, annyira összeforrott, annyira egy volt a magyar üggyel, hogy mikor a magyar ügy elbukott, Petőfinek is el kellett esnie. A sora űzte szeges korbáccsal a halálba és most kérjük őt, hogy ismét álljon elénk e legkeservesebb időben, amely sokkal szomorúbb, mint az ő ideje volt, és szavalja el újra a Múzeum lépcsőjéről a Talpra Magyart. Viharos éljenzés között fejezte be beszédét Rákosi Jenő és a közönség percekig ünnepelte az ősz Írót, aki után Grill Lola Szabolcskának „Petőfi lelke" című költeményét szavalta el, Várady Aranka Pető-verseket szavalt. A Budai dalárda Liszt és Hubay Petőfiszerzeményeit énekelte el. Jakab Ödön saját ünnepi költeményét mondta el, Palló Imre és Medek Anna Petőfi-dalokat adott elő s Kiss Ferenc és Jászai Mari szavalt Petőfi-verseket. Az újságírók Petőfi-ünnepe Vasárnap délután a Magyarországi Újságírók Egyesülete az Otthon Körben tartott díszgyűlést Az egyesület felkérésére az ünnepi beszédet itt is Rákosi mondta: „Petőfi világító tűzoszlopa volt a magyar kultúrának, amelynek mi, újságírók szintén fáklyahordozói vagyunk — kezdte beszédét. Majd így folytatta — Petőfi a magyar lélek prototípusa, impulzív, merész, bátor, szemérmes és jó. Ha bejárjuk Petőfi költészetének pompázó birodalmát, egyetlen hazugságot sem találunk benne. Ez teszi őt olyan ellenállhatatlannak minálunk, ezért ünnepli most őt az egész világ. Rövid huszonhat esztendő alatt olyan tüneményes pályát futott be Petőfi, aminőt alig találunk a világirodalom történetében. Petőfi ünneplése dicsősége az egész magyar népnek, amely nem maradt hatástalanul. De Petőfi nemcsak szóval vallotta azt, amit hitt, hanem szavait tetteivel és halálával is megpecsételte, nemcsak költő volt, hanem hőse, nagy magyar volt és vértanúja is a magyar ügynek és mi, újságírók büszkék lehetünk rá, hogy újságíró is volt“. Százezrek zarándok útja a költő szobrához A délelőtt és délután folyamán az egyesületek, körök és társaságok százai emlékeztek meg Petőfi születésének százéves fordulóján. Minden ünneplés között a legimpozánsabb volt az, amely a dunaparti Petőfi-szobor körül folyt le. A székesfőváros kora reggel zászlódíszt öltött a nagy költő emlékére és főútvonalain egész napon át hömpölygött az emberáradat, hogy letegye hódolatát a Petőfi téren a költő ércszobrának lába elé. A csaknem tömött csapatban vonuló meneteket színessé tették a kis nemzeti zászlók, melyeken Petőfi arcképe, vagy verseiből vett idézet ékeskedett. Délután öt órakor lobogó fény gyuladt ki a szobor lábánál. A nyitott gázlángok, mint pompás kandeláberek vették körül a feketén felmagasuló szobrot. A környező paloták ablakaiban mindenütt kigyuladt a fény, úgyhogy a Petőfi-tér valóságos nappali világításban úszott Hat órakor a teret sűrűn ellepő tömeg között megjelent az egyetemi ifjúság fáklyászenete. Itt hazafias beszédeket mondtak és számos verset szavaltak el. Azután megkoszorúzta Petőfi szobrát az ifjúság, melynek ünneplése a Himnusz és a magyar Hiszekegy eléneklésével ért véget Hét órakor az összes harangok megkondultak a nagy magyar költő emlékére. A körutak és nagy útvonalak komor házsorának minden ablaka kigyulladt Az útkereszteződéseknél rendkívül hangulatossá tette e képet a gázkandelár terek lobogó kék fénye, a szürke és szomorú Budapest, egy pillanatra, mintha átváltozott volna és helyette egy boldog, fényes város tündökölt ezen a nagy Szilveszter-éjszakán. A színházak hódolata Este valamennyi színházban díszelőadás volt Petőfi emlékére. Az Operaházban a zenekar Erkel ünnepi nyitányával kezdte a műsort azután Paulay Erzsi szavalta el Vojnovich Gézának ez alkalomra írt prológját. Majd az énekkar, Medek Anna, Némethy Ella, Bazalidesz Mária, Palló Imre és Székelyhídi Ferenc énekeltek Petőfi-dalokat, végül a Bánk bán első felvonását adták elő Környey felléptével. A Nemzeti Színházban Jászai Mari szavalt nagy hatással két Petőfi-verset, azután Herczeg Ferencnek ünnepi színdarabját adták elő, majd a Petőfi-dalokkal felfrissített Tündérlak Magyarhonban zárta be a díszelőadást. A Vígszínházban Ocskay brigadérost játszották, amely előtt Gőthné Kertész Ella szavalt Petőfi-verseket. A Párosi Színházban a Petőfi költeményéből készült Bolond Istókot adták elő és itt is alkalmi prológus előzte meg az előadást A Magyar Színházban, a Belvárosi Színházban a Blaha Lujza Színházban és az Andrássy úti Színházban Emőd Tamásnak ez alkalomra írt költeményét szavalták el az előadás előtt. Legimpozánsabb és legkiemelkedőbb a Király Színház díszelőadása volt. Itt éjfél után kezdődött az előadás és a Petőfi pompás költeményéből írt János vitézt adták elő, amelynek zenéje, Kacsóh Pongrác dallamos, könnyed, magyar lüktetésű dalai oly pompásan simulnak Petőfi költészetének egész alaphangjához. Előadás előtt Fedők Sári, aki a János vitézt előadások százainak során diadalra vitte, nagy hatással szavalta el a fiatal, tizenötéves Sándor György ünnepi prológusét. A színházat zsúfolásig megtöltő lelkes közönség a hajnali órákig ült együtt és a szinte percről-percre felzúgó taps a leggyönyörűbb ünneplése volt a magyar géniusz legtündöklőbb eladójának. Éjféli ünneplés Petőfi szobránál A Petőfi-ünnepség legbensőbb és legmeghatóbb része az éjféli ünneplés volt Petőfi szobránál. Pontban éjfélkor mintegy harmincezer főnyi tömeg jelenlétében kondult meg először a görög templom harangja, amely után a város összes harangjai zúgni kezdtek és a Gellérthegyen öt ágyudörgés jelezte Petőfi Sándor születésének percét. Ekkor a Gábor Áron Szövetség tagjai, jórészt székelyek, léptek a szobor elé s miután a szövetség zászlóját meghajtották a szobor előtt. Sikolya Lajos, a szövetség elnöke mondott lelkes beszédet. Azután a II. Rákóczi Ferenc ifjúsági szövetség és a Hollós Mátyás bajtársi egyesület kiküldöttei elszavalták a Talpra magyart-t és Petőfinek Élet vagy halál című költeményét, majd a Szózat és a Kossuth Lajos azt üzente című dal eléneklésével az éjféli ünnepség véget ért, de a sokaság még sokáig ott állt, a szobor körül ég csak éjféli egy óra után kezdett lasan oszladozni. A Magyar Dalos Szövetség ünnepe Újév napján, délután három órakor az Országos Dalos Szövetség kötelékébe tartozó dalárdák vonultak ki Müller Károly országos karnagy vezetése alatt a Petőfi-szoborhoz és Petőfi-dalokat énekeltek. Az ünnepségen a székesfővárost Lobmayer Jenő tanácsnok, a Petőfi-Társaságot pedig Pekár Gyula képviselte. Ünneplések a vidéken A vidéki ünneplések közül kiemeljük Petőfi szülővárosának, Kiskőrösnek kegyeletes ünnepét. Délelőtt tíz órakor a városházán ünnepi közgyűlés volt, féltizenkettőkor a város főterén levő Petőfi-szobornál tartottak népgyűlést, az ország legrégibb Petőfiemléke előtt. Itt Szávay Gyula, a Petőfi-Társaság főtitkára mondott ünnepi beszédet, a nép egyszerű fiai szavalták el a költő verseit. Éjfélkor fiklyásmenet vonult a Petőfi-házhoz és innen Petőfi szobrához. Félegyháza közönsége ugyancsak meleg szeretettel emlékezett meg Petőfi Sándor születéséről. A Piactéren felállított segesvári Petőfi-szobor fényesen ki volt világítva, a szobor előtt Kalmár Gyula szavalta el Petőfi szülőföldjén című költeményét, Pest főgimnáziumi főigazgató pedig szép beszéd kíséretében helyezte el a szobor lábánál a daloskör koszorúját. Újév napján délelőtt tizenegy órakor folytatták az ünnepséget, amikor Szerelemhegyi Károly dr., a Petfiflszoborbizottság hatalmas koszorújával ékesítette fel a költő szobrát. Székesfehérvárról jelenti tudósítónk: A viharzó lelkű költő hányattatásaiban az ős Fehérvár színházában is fellépett, amikor is első szerepét játszotta. A kultúra és művészet iránt mindig fogékony város ezért mélyebb bensőséggel, rezonálóbb lélekkel hirdette Petőfi magyarságát, világra kiható jelentőségét. A m. kir. főreáliskola rajztermében Petőfi-kiállítást rendezett a székesfehérvári és fejérmegyei Múzeumegyesület közreműködésével, bevonva a kiállított Petőfi-religuiák közé egyes magánosok kezén levő emlékeket is. A Petőfi-gyűjtemény kiállítását Bezdek József dr. igazgató nyitotta meg vasárnap délelőtt, méltatva Petőfi kimagasló egyéniségét. Balassa Sándor főjegyző a Petőfi-kultusznak a népre ható jelentőségét körvonalazta, Prohászka Ottokár dr. megyés püspök megkapó vonásokban vetítette ki Petőfi életét, magyar szeretetét, és értelmezte a szabadságharc költőjének isteni küldetését. Petőfi 1818—49-nek volt a forradalmi költője, a nemzet élniakarásának korán elhunyt szabadságharcosa, de semmi esetre sem az 1918-as országveszejtő gyászmagyarok tündöklő fényben elsuhant előhírnöke. Este a Vörösmarty Színház Szávay Gyula és Géczy István színdarabját „Fetőfi“-t hozta színre nagy sikerrel. — Megünnepelték Tetős emlékét Békéscsabán és Gyulán. Nagyon bensőséges ünnepet rendezett Szabadszállás. ki ünnepség szónoka Baksay Árpád volt. Elhatározták, hogy a község főutcáját Petőfi-utcának nevezik el s hogy emléktáblával hódolnak a költő emlékének és nevére iskolai alapítványt tesznek. Külföldön is megünnepelték Petőfi születését. A bécsi Neue Freie Presse külön mellékletben hódol a költő emlékének. A finn nemzet legrégibb irodalmi egyesülete pedig üdvözlő táviratot küldött a Petőfi Társaságnak. Az ünneplések sorozatát a Petőfi Társaság kezdte tetg, amely vasárnap délelőtt féltizenegykor a Zeneakadémia nagytermében ült össze. A díszgyűlésen megjelent Horthy Miklós kormányzó családjával, Ipponyi Albert gróf és közéletünknek számos kiválósága. A Budai dalárda éneke után Pekár Gyula élünk megnyitó beszéde vezette be az ünnepséget, amely valóságos ünnepi óda volt Petőfi nagyságáról, jelentőségéről és szellemének hódító erejéről, amely pajzsnak az ellenünk támadt gyűlölség és harag viharában, akkor, amidőn az egész művelt világ velünk ünnepli Petőfit. A megnyitó beszéd után Móra Ferenc, a Petőfi Társaság tagja olvasta fel ünnepi költeményét, utána Rákosi Jenő tartott előadást Petőf. életéről és jelentőségéről. Petőfi élete, szerinte két nagy misztérium közé ékelődik be, születésének és halálának misztériuma közé. Petőfi, aki nem magyar eredetű szülőktől származott, valóságos megtestesülése a magyar faj erényeinek és tulajdonságainak. A magyar géniusznak káprázatos csodája ő. És az a hatalmas erő, amely Petőfiben a magyar lélek incarnációját megteremtette, a magyar nyelv volt. Ebből kiindulva intelmet intézett az anyákhoz, hogy gyerse meg nem német, eltéríti a forradalmi mozgalmaktól , rábírja, hogy térjen hazájába vissza. A mű legérdekesebb része a Heinrich von Sachsen Altdorffal való beszélgetés, amely feltárja a kért ország közötti végtelen differencia hát Ennek a kimutatása az író igazi célja, és ezt juttatja kifejezésre abban a kétféle természetű szerelemben is, amit a hős egy francia és egy német nő iránt érez. Girandoux határozottan nagy iró és főleg széles látókörű iró. Ha regényét olvassuk, érezzük, hogy olyan ember áll előttünk, aki megfordult mindenütt, ismeri az embereket, a népeket, harmincszor körülutazta a földgolyó, a Pacifikon úgy érzi magát, mint hazájában és úgy utazik az Orient-Expresszen, mint mi a Metrón vagy a villamoson. Sőt ez a mindentudása néha egy kicsit erőltetettnek is látszik. Néha egyenesen az a benyomásunk, hogy bizonyos dátumokat csak azért citál, bizonyos tényeket csak azért említ meg, hogy bebizonyítsa nekünk, hogy ő mindent tud, mi pedig nem tudunk semmit. Girandoux humorista tulajdonképpen, s mint humorista nagyszerű. Csak néha van az a bizonytalan érzésünk, hogy egyes helyeknél nem tudjuk, komolyan beszél-e vagy csak gúnyolódik. Kritikusai főhibájául azt róják fel, hogy impresszionista és hogy nincs logikája és kompozíciója. De nem is akar komponálni, és nem is akar logikus lenni. „Számomra — írja — minden dologban s minden lényben sokkal fontosabb a szín, mint az alak.“ Ő csak helyzeteket akar adni, eszméket, ideákat akar feltárni, az esztétika szigorú szabályaival nem törődik. Regénye a legszínesebb, a legkáprázatosabb írás, amely tíz év óta nyomtatásban megjelent: Dr. Szusza István. 3 Harrington tábornok elhagyja konstantinápolyi állását London, január 9. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Berlinen át.) Hivatalosan közölték, hogy Harrington tábornok, a konstantinápolyi angol főparancsnok az év közepe táján egy angliai parancsnokság vezetését fogja átvenni. A tábornok már többször nyilvánította azt az óhajtását, hogy mostani állásából visszavonulhasson s ennek megfelelően a lausannei konferencia befejeztével távozik Konstantinápolyból. A NEMZETI ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egy hóra............. 400 korona Negyedévre . . . 1120 korona * -Nemzet» rítyá«*-“ kiadóhivatala.