Nemzeti Ujság, 1923. május (5. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-20 / 113. szám
18 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1923 május 20. Aznap nagy sütés-főzés volt Komárom városában, nagyobbrészt a nemesi kúriákon, ahol környékbeli atyafivendégek szálltak meg, de az „Arany sas“ fogadóban is, ahol meg egy sereg legényember ütötte fel a tanyáját, akik előbbre valónak véltek egy kis ivást meg filkójátékot holmi családi kedveskedésnél. Mihály Csepyékhez volt hiva, ahol azonban neki csak az asztal vége felé jutott hely, mert tele volt a ház úri vendégekkel. Ott volt Laky Mihály, akit a nap hőseként ünnepeltek, ott volt Zay Sámuel, a doktor és ott volt egy pár vidéki nemes úr családostul, köztük Jókay Sámuel ó gyallai komposszesszor úr, aki a fiát is elhozta, egy Jóska nevű tizenhatéves sihedert. Ez a fiu ült Mihály mellett. Az ebéd soká tartott és egyik felköszöntő a másikat érte. Mondtak ott tósztot a felséges királyra, a nemes vármegyére, a házigazdára, Laky Mihályra, a háziasszonyra, a vendégekre, a jelen való dámákra, az insurrektio sikerére, mindenre és mindenkire, csak éppen Mihályra nem. Jókay Jóska, aki egy szót se szólt egész ebéd alatt, csak lelkes csodálattal bámulta a költőt, végre megemberelte magát egy kérdés erejéig. — Kegyelmed szerté azt a versezetet, ugye Csokonai bátyám uram, amit Laky bátyám uram ma a gyűlésen előadott! Mihály ránézett a gyerek lelkes arcára és elmosolyodott: — Én, öcsém. Minek kérded! — Akkor hát miért mégis, hogy senki fel nem köszönti bátyám uramat! Hiszen a poéta csak előbbrevaló, mint aki megtanulja vagy elolvassa a verseket! Mihály hosszan nézett a kisfiú kék szemébe, aztán megsimogatva annak szőke haját, csendes hangon mondta: — Ezt te már sejted, az utánad jövők tudni fogják, a huszadik század boldog gyermekei pedig el se fogják hinni, hogy volt idő, mikor másképpen is lehetett. De ma még ezt ne mondd senkinek, mert kinevetnek vele. Jóska csodálkozva meredt rá a költőre, majd azt mondta: — Mi a kollégiumban mind ismerjük Csokonai uram poémáit. Magam is leírtam belőlük egy egész sereget. Ezt is leirnám, ha megkaphatnám. Aimike Mihály belenyúlt a zsebébe és odaadta neki azt a példányt, amit a gyűlés alatt meglehetősen összegyűrögetett: — Nesze öcsém, — szólott, — ezt neked adom. — Aztán elgondolkozva tette hozzá: — Méltóbb helyre úgy se került egy se a száz exemplár közül, jól tudom! Estefelé elballagott Mihály a Gombai-sorra, Bédiékhez, ahol csaknem mindennapos vendég volt, mióta először ott járt Gergelyékkel. Eleinte csak azért ment oda, mert reménykedett, hogy találkozhatik Vajda Julissal, akiről tudta, hogy Mancának barátnéja, közben azonban szívből megkedvelte Bédinét, akiben a nemzeti litteraturáért való lelkes rajongása révén rokonlelket érzett. Bédiné felolvasta neki mindennap, amit összekábált, de ha ezen túlestek, akkor viszont nagy odaadással tudta hallgatni, sőt tódítani a Mihály ábrándos terveit, amelyek a komáromi tudós társaság és Péczeli Mindenes gyűjteményének feltámasztása körül forogtak. Mihály pártfogókról álmodott, Fábián Juliánná pedig arról, hogy rendes munkatársa lesz a folyóiratnak. Néha-néha az is megesett a Csillag Matyi nagy nyugtalanságára, hogy Mihály szóba ereszkedett Mancával, aki azóta, hogy tudta róla, hogy nevezetes személyiség, aki úri házakhoz is bejáratos, már nem nézett rá olyan ellenséges szemmel, mint mikor először lépte át a küszöböt. Sőt, ha fel mernék ilyesmit tételezni egy tisztességes hajadonról, még azzal is meggyanúsítanám a leányasszonyt, hogy kacérkodott egy kicsit Mihállyal . . . No no! Nem egyébért, csak hogy Matyit féltékennyé tegye és ilyen módon bírja vallomásra, ami azonban sehogysem akart sikerülni, mert Matyi olyan konok és megátalkodott, debreceni észjárású legény volt, hogy minél inkább gyötörte a féltékeny szerelem, annál inkább iparkodott ebbeli érzelmeit elrejteni. Mindössze Bédi János uram előtt mondott egyet mást Mihályról, amivel, úgy vélte, sikerül annak a puskaporát eláztatni. — Hát csak furcsa egy dolog ez — szólott —, hogy az ilyen messzirül jött embernek mi minden szabad, amire otthon hiába kacsingódznék. Lám, ez a Mihály is, akivel otthon nem is állt szóba jóféle ember, itt ki bejárkál az úri portákon. Bédi János kezében megállt a dikics egy pillanatra : — Mert nem álltak vele szóba odahaza! Matyi vállat vont: — Mer kicsapták a kollégyomból, oszt megtiltották a diákoknak, hogy beszéljenek vele. Mánoszt a diákoknál meg csak nem akart alábbvaló lenni senki se! — És miért csapták ki! Mit vétett! — Korhely vót! De nemcsak, hogy a maga korhelykedett, hanem még a gyerekiket is rászoktatta az italra... Bédi János elmosolyodott: — Hát, az még nem olyan nagy dolog! Matyi lehalkította a hangját: — Oszt... azt is beszélik, hogy nem tudott elszámolni az eklézsia pízivel... _ Bédi uram összehúzta a szemöldökét: — Ma, ezt már kötve hiszem. Ha ez igaz volna, Édes tiszteletes uram nem, hogy idehozta volna hozzánk, de maga se barátkoznék vele... Matyi a fejét lóbálta: — Csak kérdezze meg, maiszter uram, a tiszteletes urat... Én nem tudom, hogy vót, de valami vót, mert tudom, mikor Sára néném, az a édesanyja, tíz után szaladgált. Oszt az is igaz, hogy nem lehet a derék ember, akinek semmiféle mestersége sincsen. Mert mit? Se pap, se tanító, se jurátus, semmise! Bédi uram bólintott: — Hát az igaz, hogy csak olyan éhenkórász, de jeles poéta és az is valami, ha nem is hoz a konyhára. Matyi nevetett: — Aszonta nekem, hogy annyi pize van neki, amennyit akar. Meg hogy olyan urak pártfogolják, hogy csak úgy válogat köztük, mint marha a füvek között. Majdnem el is hittem neki, de nem hiszem, mer a gúnyáján ugyan nem látszik, hogy sok a pize, de még a csizmáján se. Arra is ráférne egy fejelés. Bédi uram nem sokat törődött vele, hogy a felesége poéta-barátai miféle szerzetek, de az afféle dolgokat, amikben az eklézsia pénzét emlegették, nem szerette. Ez már több kettőnél, gondolta és eltökélte, hogy alkalomadtán meg is kérdezi Édes Gergelyt, van-e valamelyes alapja ennek a pletykának. Minthogy azonban a tiszteletes úr már elutazott Komáromból, egyelőre nem lehetett vele beszélni, meg kellett várni, míg visszakerül. " Mihálynak, bár a kollégiumi szerencsétlensége óta általában gyanakodó, bizalmatlan és zárkózott volt az idegenekkel szemben, nem jutott eszébe se, hogy ebben a gázban is ellenséget szimatoljon. Különben is, mióta akkor este megpillantotta Vajda Julist ott a Tó utcai ház előtt, minden gondolata csak a leány körül szállongott s a vágy, hogy újra láthassa, irányította minden cselekedetet, ő rá gondolt szüntelen, de beszélni nem mert róla senkivel. Többször meg akarta kérdezni Bédinétől is, Mancától is, hogy Vajdáék nem szoktak-e hozzájuk eljárogatni, de valahányszor nekifohászkodott, érezte, hogy zavarba jön s a szó torkán akadt. Ezért nem tudhatta meg, ami pedig nem lett volna titok semmiképpen, hogy Vajda Juli azért nem látható mostanában, mert kiment Duna-Almásra az édesanyjával a szőlőjükbe. (Folytatása következik.) A #»TETRA'®| [Férfiingek ' .... hyg,en,k"8 SKf- Lukács és Pásztor „ eJ csecsentekelensye és pelenka a legkedveltebb, mert 1 m I * t ' “ kitűnő felszívóképességfl, Nffl KM AD «t! könnyen mosható, Ifi U1 11H LH I \®\ való jartts KtWkenwim’O. nagyon tartód jQU ^31 FriedlM, 2' BA 8, 111) nagyon tartós. Alakításokat a legdivatosabb \ISfl (Óvakodjunk ntlnaazoktol.) m V X ”________formákra elvállalok. Kaphat« mi nden elükeld fehérnemű- és kelengyeözletekbel. _ _ _ _ _ WBH \ -»»• háló*, angol ebedld- JLJS®) berendezéseket G 6scf00^alI'felszerelés HÜLLER LAJOS m k^i’e'r*Dohfay-S«' sT.^alm! I I utcai Sí sportolitő-újdonságok I I ^ ^ —------------------------------------ L VESZELY, Váci-utca 9 J ------------------\0/J 7V A 1—- szabadalmazott rugaanval, nyaram , — ............ W Ha % *1” jGT Cg y SLMfL. lóknak különösen alkalmaz 83.000 * Ej ■ f korona és mindennemű Elsőrangú m a AnhaH b 300 személyes konyhája Kla V190- “ .f kaphatók helybeli II B S V »• «III II részére korén lehetőleg hasonló I ^i| BIW MM S ZelSel* Jeszenszky »utalóinál , “"T g |#(?l VHll P főszokácsot és hazcasszonyt francia irodalom ünnepelt testvérpárját, a két '«*»«•** 6M7» jeliére meekner j. I .| ' ríj 1 „ír 1 Tharaud testvért, akik a realizmus mesteri hitnezejéb«, ív. k.r., semm.i«.i...t.a «. •« kéretnek, holdoszt fcllal elhirtUlnik, hűségével rajzolják meg ezt a világot.1—.. . i ■ ..................... . ... n,..., x.„1AI„ BÉRFIÖLTÖHYT VÍG! FELÖLTÖT Elegáns fehérneműek H PrPCTV ast BT kósattek mérték után 32.000 koronáért finóm szövetek- fj_r «■»IS'Si ■®Bo!BIBl«l’B»fi%t I1B1 BBtiPabl Hl II jfdnCB H Ml. Hozol- kelmék elkészítését ölesénél vállalom. Vereeny not, leni' **»b«sAgr. Bndaseat. VII.. Rottenbiller-ntro é/a és gyermek- | VrCf@aC® ^ a.Ma,'». - ; — j # Villa Leányfalun «Zlutoin j«ná. Cf J VA ntez 2. szín. PzorvVa-tér sarok. Ara 215 korona. 2 szoba, konyha, cselédszoba, I |-' - -■» Kapható minden könyvkereskedésben. kamra, kerttel május hő 15-től I ES AS A I A IVE ELB | ET v ' ...... ...111 ......... szeptember hó 15-ig kiadó» ■BW W hHJAE |y| VEI sorain ■■■ xamta. ma- a— »Icadn «■ 101 e ah r, - j. . éa mindennemű lakkáiut RIJTQE|TAndrássy at52 \Bovebhet telef°non: 3*-47. ^ n ■ W OLCSÓ, JÓ kiszolgálás NEUMANN LAJOS Malify BOulSH, szalonok 85 U á gim GÁSPÁr.ba?i°tca 9 Erika lakka és kencsflyár Nagy választékban. Vidékre csomagolás teljes LAKBERENDEZÉSEK hálók ebédlők VI, Frangepán^tca^7L^szám — Telefon: 186—76.